A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Balatoni fürdővárosok és élet kialakulása a 19. században. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a legfontosabb balatoni városokról, Keszthelyről, Siófokról, Balatonfüredről. Aztán arról, hogy hogyan alakul ki ott a fürdőkultúra. Beszélgetünk majd a Balaton kulturális helyszíneiről is, és arról is, hogy hogyan jelenik meg ez a táj a magyar filmben és a magyar irodalomban. Végül arról lesz szó, milyen is a balatoni élet ma. - A Balatonfelvidéken a nyaraló, üdülő élet már a rómaiak idejében megkezdődött, ezelőtt 1800 évvel. Itt a Balatonfelvidék lejtőin mindenütt állottak a szép megépítésű római villák, freskós termekkel, a téli tartózkodáshoz alkalmas fűtött szobákkal. No persze nem kell azt gondolni, hogy ők a Balaton vizében fürödtek, erre nincsen bizonyítékunk. De mindegyik római nyaraló, villa fel volt szerelve hideg-, melegvízű fürdőszobával. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót arról, hogy milyen volt a balatoni élet a 19. századi fürdőkultúra kialakulása előtt. - Ma a Balatonra egyértelműen turisztikai desztinációként gondolunk, de ez igazából a 19. század középső harmadában alakul ki, és még akkor is csak Balatonfüredre koncentrálódik. Ami a korábbi időszakot illeti, a Balaton vizét alapvetően három dologra lehetett kiaknázni. Természetesen halásztak, természetesen vágtak jeget télen, hiszen erre szükség volt hűtőszekrény híján, és volt még egy harmadik lehetőség, ez pedig a nádvágás. Valamilyen szinten használták kereskedelmi hajózásra is, ebben a Festeticsek jeleskedtek elsődlegesen, de alapvetően az a fajta fürdőkultúra, aminek ma a szemtanúi lehetünk a Balaton-parton, hosszabb ideje, akkor még csírájában sem létezett. Egyetlen fürdőhely volt, ez Balatonfüred, de oda a savanyúvíz, a gyógyvíz miatt érkeztek a vendégek, ebben fürödtek, illetve fogyasztották. Volt egy tekintélyesebb város a Balaton partján, ez Keszthely, de az meg a Festeticsekről nevezetes elsődlegesen és ott van természetesen még Tihany, amit mindenképp érdemes megemlíteni. 1055 óta a bencés apátság ott található. De egyébként a Balaton partjait nád szegélyezte, és a nádtól jóval távolabb pedig falvak telepedtek meg. - Az előbb említetted Balatonfüredet. Azt hiszem, hogy a nevével most egy kicsit foglalkoznunk kell, mert azt hiszem, hogy az emberek nem az eredeti értelmét vagy jelentését tudják ennek a névnek, hogy Füred, ma mindenki azt hiszi, hogy ez a fürdőváros miatt Füred. - És elődeink is ezt gondolták, aminek ékes bizonyítéka, hogy Balatonfüred nevének nyomán számos fürdőhely kapta a Füred nevet, úgymond mesterséges névadással, arra gondolván, hogy a jó példa nyomán miért ne lehetne Füred mondjuk Ótátrafüred. Ez azonban a jelen állás szerint egy téves értelmezés. A fürj szóból származik Balatonfüred neve, tehát valószínűleg eredetileg Fürjed lehetett. A madárkára utal ez a név. Más kérdés, hogy mivel ebből egy sikeres és hosszú távon is prosperáló fürdőhely lett, a füred szót egyértelműen úgy értelmezte mindenki, hogy hát az a fürdőre utal vissza. - Azt hiszem, hogy amikor azt mondjuk, hogy Balatonfüred és fürdő, és az előbb megemlítetted a savanyú vizet, akkor nyilvánvalóan azt is látni kell, hogy az északi part fővárosa még sokáig, szerintem a Balaton fővárosa volt, én ma is annak tekintem Balatonfüredet, más fontos városok mellett természetesen, nemcsak emiatt lett igazából fontos, hanem egy nagyon komoly színházi élet is folyt ott. Azt lehet mondani, hogy nemcsak a fürdővíz és a savanyúvíz tették vonzóvá, hanem az a kulturális közeg is, ami Balatonfüredet jellemzi. - Ez valóban így van, és a kettő összefügg egymással elég komolyan. Ugyanis az történt, hogy amikor valaki Balatonfüredre utazott, hogy gyógykúrán vegyen részt, legyen ez akár fürdőkúra, akár ivókúra, és itt még mindig a savanyúvízre gondolunk, nem pedig a Balaton vizére, akkor általában véve az utazás lassú és kényelmetlen volt, hiszen 1847-től már meg lehetett úgy közelíteni mondjuk Pestről Füredet, hogy elmentünk Keneséig, onnan már a Kisfaludy gőzös vitte el Balatonfüredre a vendégeket, de előtte lovaskocsizni kellett. Mi következett ebből? Ha valaki Balatonfüredre ment, az nem egy vagy két napra érkezett, hanem hosszabb időre, napi 24 órában pedig nem lehet fürdőkúrával foglalkozni. Ki kellett tehát építeni az éttermeket, a kávéházakat, a céllövöldét, a szállást, és egyebek mellett pont a fürdővendégek kezdeményezésére épül föl, Kisfaludy Sándor munkája nyomán és mások munkája nyomán a Dunántúl első köszínháza Balatonfüreden, 1831-ben, az ország harmadik kőszínháza. Viszont ez a kiépült infrastruktúra a színházak, az éttermek, egy idő után a tó vizének a szépsége, aztán pedig a tó vizének a vonzereje fürdés tekintetében, Balatonfüredre csalogatja a nem beteg embereket, akik immáron nem gyógyulni akarnak, hanem csak szórakozni. - Balatonfüred a sokféle vonzásával egyszer csak indítója lesz valaminek, amit ma úgy nevezünk, hogy balatoni fürdőkultúra. - Abszolút mértékig, hiszen már a reformkorban van arra példa, bár akkor még nem jellemző, hogy a Balaton vizét is használják néhányan, de a legnagyobb legenda Wesselényi Miklós nevéhez fűződik, aki állítólag áthúzta Füred és Tihany között a Balatont. Ezt a történeti források, maradjunk annyiban, hogy nem erősítik meg, ha nem is cáfolják, de kétségtelen tény, hogy egy idő után igény támad arra is, hogy a tó vizét használják fürdésre. Szigorúan elkülönítik Balatonfüreden a hölgyeket, meg az urakat, tehát nehogy valami olyasmi történjék a vízben, ami ki tudja, hogy milyen következményekkel járna mondjuk éppen 9 hónap múlva. De ez a minta, hogy a tó vize vonzó lesz, nemcsak, mint szépség, nemcsak, mint látványosság, hanem mint a fürdésre alkalmas víz. Ez azzal jár, hogy Balatonfüred elveszti a monopolhelyzetét, hiszen máshol is bele lehet menni a vízbe, nemcsak Füreden. - Füreden vagyunk, és azt mondjuk, hogy hazajöttünk. Mert ott mindenki olyan otthon érzi magát. Írta Jókai 1857-ben. Ő, aki a Balaton vidékének nyújtotta a szépség almáját, valószínű, hogy most is otthon érezné magát Füreden. Mosolyogva nézné a kíváncsi látogatókat, felnőtteket és gyerekeket abban a parti házban, ahol oly boldogan élt Laborfalvi Rózával. Láthatná megújult formában a szemközt lévő Vaszary Kolos hercegprímás palotáját, és néhány lépésnyire a Jókai háztól, az egykori fürdőigazgató villáját, mely ma a füredi fürdőkultúra, a kőszínházi hagyományok, az Anna-bálhoz fűződő megannyi emlék, és természetesen a füredi hajózás történetét őrzi. Jókai Mór örülne annak, hogy Balatonfüred újra reformkori fényben tündököl. - Az előző beszélgetésünkből kiderült, hogy elkezd fejlődni párhuzamosan az északival, a déli part is. - Ez valóban így van, és ez több tényező szerencsés együtthatásának az eredménye. Az egyik az, amiről már szót ejtettünk, hogy az emberek rádöbbennek arra, hogy a Balaton vizében fürödni jó, következésképpen nem kell Füredre menni, hanem a Balaton egésze kiaknázható ilyen tekintetben. De nagyon fontos szerepe van ebben a Déli vasút kiépítésének, ami Fiumét, a Magyar Királyság corpus separatumként létező kikötőjét célozza meg a Déli vasút, az viszont a Balaton déli partján halad át. Ebből következően egy idő után az emberek úgy közelítették meg Balatonfüredet, hogy elmentek a déli partra, ott felültek az immár kompként közlekedő Kisfaludyra, ami átvitte őket Füredre, de egy idő után rájöttek arra, hogy igazából miért kell átkelni, hiszen ott van például Siófok, Szántódról, illetve Siófokról keltek át Balatonfüredre. Siófokon is kiépítettek minden létező dolgot, amire szükség volt. Ott konkrétan 1866-tól egy Végh Ignác nevű úriember a veszprémi káptalantól, hiszen az a tulajdonosa ennek a partszakasznak, 12 évre kibéreli a Balaton-partot, és megpróbál egy modern fürdőtelepet létrehozni. Ez ilyen fél siker. Járnak Siófokra az emberek, szeretik, de nem sikerül egy komoly rangú fürdőt kiépíteni. 12 év után ismét Végh Ignác kapja a megbízatást, hogy kezelje ezt a vállalkozást, de aztán a halála ennek véget vet, a fiát börtönbe zárják, és néhány év átmenet után, 1891-ben a budapesti nagytőke veszi kezébe Siófok fejlesztését, és innentől kezdve egy teljesen új szakasz kezdődik. - Amikor azt mondod, hogy Siófok fejlesztésében új szakasz kezdődik, akkor azonban látnunk kell, hogy mik ezek az újdonságok, és miért nevezzük ezt új szakasznak. - Végh Ignác, mai szóval úgy mondanánk, hogy amatőr módon próbálta meg fejleszteni Siófokot. Aki a helyébe lép, az a Siófok Balaton Fürdő Zrt., annak a vezéralakja viszont Burcharc-Bélaváry Konrád, a Budapesti Hengermalom vezérigazgatója, majd elnöke, egy szepesi, szász származású kiváló vállalkozó, aki minden komoly üzleti dologban benne van a 19. század második felében, és az ő vezetésével jön létre ez a Zrt., amelyik először is megvásárolja a veszprémi káptalantól a partszakaszt, megvásárolja az üdültetési jogot is, majd pedig óriási tőkebefektetéssel szállodákat, villasort, modern infrastruktúrát épít ki. Végh Ignácnak erre esélye nem volt, nem volt a kezében az a tőke, nem voltak olyan kapcsolatai, hogy ezt megtehette volna. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy Balatonfüred fejlesztése nagyjából 1878-ra a Kun Szalon felépítésével, a gyógyterem felépítésével véget ér, és egy alvó szakasz következik, egy kicsit elégedett, hátradőlős szakasz. Siófokon ezzel szemben pont ekkor kerül sor ezekre a nagyarányú fejlesztésekre. Ebből aztán az következik, hogy a századfordulóra a siófoki fürdőtelep több vendéget vonz, mint a hagyományos Balatonfüred, és ráadásul 1904-ben megalakul a Balatoni Szövetség, aminek a vezetője véletlenszerűen pont Burchard-Bélaváry Konrád lesz, arról nem beszélve, hogy Siófokon alakul meg. - Azért érdekes, amit mondasz, mert hogyha az ember most végigmegy vonattal a déli parton, akkor azt látja, hogy valóban minden állomáson, megállóhelyen, ha megáll, az egy fürdőhely. Mondhatjuk nyugodtan, hogy a déli part úgy néz ki, hogy Siófoktól Fonyódig mindenhol fürdőhelyek vannak. - A vonat hatását lehetetlen nem említeni, hogyha arról beszélünk, hogy a település fejlődés hogyan alakult a 19. században. Ez nemcsak a Balatonra igaz, hanem az egész országra, sőt egész Európára. Amelyik települést elkerülte a vasút, az gyakorlatilag fogyatkozást szenvedett fejlődésében, amelyiket nem kerülte el, azelőtt viszont nagy távlatok nyíltak meg. Egy egyszerű példa, Keszthelyen is fejlesztették a fürdőt, de nem állt meg ott eredendően a vonat, hanem mellette, Balatonszentgyörgyön állt meg, de azért sikerült meggyőzni a MÁV-ot, hogy Balatonszentgyörgy hivatalos neve Keszthely legyen, és a kedves vendég, ha ott leszállt, kénytelen volt még de Recsket Parádfürdőnek hívták, és ha valaki a Károlyiak által kezelt fürdőbe akart utazni, akkor ott döbbent rá, hogy bizony még vár rá némi kocsikázás. - Ezek azt is jelentik, hogy a déli part, amelyik sokkal sekélyebb, egyben alkalmasabb is a klasszikus fürdőzésre. - Abszolút mértékig, és a különféle részvénytársaságok és magánkezdeményezések ezt aknázták ki. Erre nagyon jó példa Fonyód, ahol a Szaplonczay Manó, Somogy vármegye tisztifőorvosa kezdeményezi egy RT-nek a létrehozását, majd megállapodást köt a Zichyekkel, hogy vásárol tőlük területet, ezt felparcellázzák, és így épül ki Fonyód Bélatelep. Tehát egy nyitott szívű arisztokrata és egy vállalkozó szellemű fürdőorvos kezdeményezése nyomán jött létre Fonyód Bélatelep. - Jókai Mór mindig hajón érkezett Füredre, akkortájt ugyanis még nem jártak vonatok az északi oldalon, így Siófokról a tavon kellett átkelnie. A füredi kikötőből aztán kétperces sétával ért el a később róla elnevezett villához. - Amikor arról beszélünk, hogy a Balaton idegenforgalmi desztináció szempontjából is az egyik legjelentősebb helyszíne Magyarországnak, akkor megint egy picit vissza kell kanyarodnunk Balatonfüredhez. Hiszen nemcsak kulturális és fürdő központ, hanem sok minden mást is jelent. Most gondolok arra például, hogy a magyar irodalomban nagyon gazdag az az anyag, amelyik összekapcsolható Balatonfüreddel. - Számos nevet lehetne említeni, gondoljunk Csokonai Vitéz Mihályra, aki A tihanyi ekhóról ír, a füredi partról. Meg lehet említeni Kisfaludy Sándort, aki ugyan nem Balatonfüredhez kötődött, mint költő elsődlegesen, de azért a balatoni várromokról szóló regényei nagyban járultak hozzá a táj népszerűségéhez, és nem mellesleg ő volt az igazgatója a 1831-ben megnyílt kőszínháznak. Természetesen Balatonfüred kapcsán, aki megkerülhetetlen a magyar irodalmat tekintve, az nyilvánvalóan Jókai Mór. - Ha Jókairól beszélünk, akkor beszélnünk kell Az arany emberről, hiszen Az arany embernek egy része pontosan ott zajlik, a Balatonon, és nyugodtan lehet mondanunk azt, hogy Jókai annyira szereti Balatonfüredet, egyáltalán azt a tájat, hogy végül is második otthonául Balatonfüredet választja. - Szó szerint, sőt amennyire tudni lehet, Az arany ember jelentős részét ott is írta. Nagyon sokszor szokták a reformkori Balatonfüredet úgy emlegetni, hogy Jókai Mórra hivatkoznak, de Jókai Mór soha nem járt a reformkori Balatonfüreden, 1858-ban vagy '59-ben teszi be először a lábát Balatonfüredre. Akkor viszont azonnal működni kezd köztük a kémia, ahogy ma mondanák. És mivel a sógora, Furai István fürdőorvos Balatonfüreden, és 1866-tól a tulajdonos bencés rend engedi, hogy magánházak számára felparcellázzák a terület egy részét, ő vesz egy házhelyet, itt épül fel az a villa, ami ma emlékmúzeumaként működik. Bizony nyaranta Laborfalfi Rózával, a feleségével leköltöztek Balatonfüredre, és Jókai Mór jelenléte Balatonfüreden hozzátartozott hosszú-hosszú időn át a nyári mindennapokhoz. - Balatonfüred területileg is nagyon karakteresen három részre osztható. - A mai Balatonfüred áll egyrészt Arácsfaluból, másrészt Füredfaluból, de egyik sem közvetlenül a Balaton-parton van. A Balaton-parti fürdőtelep, az Savanyúvíz, ahogy nevezték, az viszont a bencés rend tulajdonában volt. A bencés rend ébredt arra rá, hogy a földből fakadó gyógyvizet fel lehet használni arra, hogy egyrészt gyógyítani tudják az embereket, másrészt az Ora et labora, vagyis az Imádkozzál és dolgozzál jegyében ők bevételre tudnak szert tenni. - Még egy pillanatra vissza kell térnünk az irodalomhoz, mert természetesen nemcsak Kisfaludy, Csokonai, Jókai, hanem mások is megörökítették a magyar irodalomban. Azt hiszem, hogy Eötvös Károlynak a műve itt megintcsak alapozó jellegű. - Eötvös Károlynak az Utazás a Balaton körül című munkája, azt gondolom, hogy nemzedékek számára határozta meg az első balatoni élményt olvasmány szintjén. Eötvös mondatai talán ma már döcögősnek hangoznak, maradjunk annyiban, hogy óvatos kritikával kell kezelni minden állítását, azonban egy roppant szórakoztató olvasmányról van szó, és hát pont Balatonfüredről rengeteget ír, egyebek mellett éppen a Kisfaludy Sándor-féle kőszínházról is. - Hogyha már Eötvösről beszélünk, akkor a következő nagy író, akinek az életművében szinte elsikkad, pedig nagyon jelentős rész ez, ez Krúdy Gyula, aki már 20. századi íróként, a '10-es évek elején jelentős műveket alkot pont a Balatonnal kapcsolatban. - Igen, van neki egy, nevezhetjük így talán, hogy balatoni korszaka, és természetesen Balatonfüredre irányul az ő figyelmének a fókusza is. Sok-sok novellát, tizenvalahány novellát írt, amik egyrészt Balatonfüreden játszódnak, ezeken belül pedig van egy ikonikus helyszín, ez az Esterházy fogadó vagy étterem. Ez nagyon sokáig sajnos rossz állapotban volt, most viszont éppen ebben az évben egy fürdőtörténeti kiállításnak ad otthont úgy, hogy felújították. Krúdy bizony a maga gyönyörű mondatfűzésével, a majdnem hogy történet nélküli történeteivel kiválóan tudja felidézni azt az idealizált Balaton-képet, ami sokak fejében él. Ez a Krúdy-féle irodalom befolyásolja nagyon sok ember gondolkodását, Jókaival, meg Eötvössel egybevetve, hogy ők hogyan, milyennek látják a nyári balatonfüredi nyarat Füreden. Ez sokszor idealizálva jelenik meg, napernyős hölgyek, csíkos fürdőruhás urak. Hát ilyenkor kicsit háttérbe szorul, hogy sokkal izgalmasabb és kevésbé romantikus volt a társadalmi élete Balatonfürednek, hamiskártyások, garatra való felöntés utáni mozgáskultúra, szóval nagyon sok minden előfordul Balatonfüreden, ami kevésbé romantikus. - Régen a fürdőket csak a sánták, bénák, csúzosak és köszvényesek keresték föl. Beteg asszony éppen nem ment fürdőre, csak a meddő menyecskék mentek oda, és azoknak mindig használt. És csak viruló hajadonok keresték föl, vidám mamáikkal, kik az édes múlt emlékeit még egyszer átélték, újra átérezték, s hajadonoknak is használt. Aki balatonfüredi fürdőn, badacsonyi és somlyai szüreten meg nem találta szíve mását, hiába ment az loretói vagy öreg mariazelli Szűzanyához. Betegeknek igenis kell a fürdő, hasznos is, különösen hasznos a légváltozás, a házigondok otthon hagyása, s az új ismerkedés. Tudom én ezt! Legyenek hát fürdők betegek számára, s ha sok a beteg és sok a betegség, annál több legyen a jó fürdő. Okos orvosok és nemes emberbarátok szerető gondjai, szigorú szabályai alatt. A Balatont természetesen nemcsak a magyar irodalom, de a magyar film is megörökíti, mégpedig azt hiszem, hogy zseniális formában. - És ez évtizedeken és rendszereken áthúzódóan kitapintható. Érinti már a két háború közötti filmművészet is a Balatont. De azt gondolom, hogy az a film, ami leginkább beemelte a köztudatba a Balaton és a film kapcsolatát, az a Liliomfi, Szigligeti Ede munkája nyomán csinált, kevésbé ismert, hogy 1849 őszén volt a Liliomfinak az ősbemutatója, tehát rögtön a forradalom eltiprása után. A film pedig, mondjuk úgy, hogy egy másik nem éppen demokratikus rendszerben készült el. Azok a csodálatos színészek, gondoljunk itt Krencsey Marianne-ra vagy gondoljunk a főszerepet játszó Darvas Ivánra. Azt gondolom, hogy egy remek műhöz járultak hozzá. - Így van, és azt hiszem, hogyha a Liliomfiról beszélünk, erről az örökzöldről tulajdonképpen, mind a mai napig megunhatatlan a Liliomfi, akkor beszélnünk kell arról is, hogy más, például ifjúsági filmsorozatokban is ott van a Balaton. Már a legnagyobb és talán a leghíresebbről, az Ötvös Csöpi filmekről még nem is beszélve. - Számos film foglalkozik a Balatonnal. Az ifjúsági filmek közül a Kis-Balaton világát idézi meg a Tüskevár, Bánhidi László csodálatos alakításával, mint Matula bácsi. Vannak aztán más filmek is, például a szerelmes biciklisták, a '60-as évekből, vagy a Ház a sziklák fölött, a Harlekin és szerelmese, ami a Balatont vagy főszereplőként, vagy legalábbis háttérként megjeleníti. Azonban, azt gondolom, hogy a '80-as évek Magyarországának a világát, az erjedőben lévő Kádár-rendszer világát, a Zimmerfrei-es Balaton világát valami hihetetlen hitelességgel jeleníti meg Bujtor István filmsorozata, azért mondom, hogy filmsorozat, mert bár önálló filmek készültek egymásután, de igazából A Pogány Madonnával egy sikertörténet vette a kezdetét. - Látunk egy olyan világot, amelyben sokszor természetesen a Bud Spencer filmeknek az elemei köszönnek vissza, de ez egy szerethető Balaton, ráadásul egy olyan ember a főszereplő, aki maga is vitorlázik, aki maga is a Balaton szerelmese. Tehát nyugodtan lehet azt mondani, hogy Bujtorral és az ő filmjeivel megszületett valami olyan a magyar filmművészetben, amelyik a legjobb reklámja lett a Balatonnak és különösen Fürednek. De ha már arról van szó, hogy északi part, hiszen a déliről már Siófok kapcsán és Fonyód kapcsán beszéltünk, akkor hogyan épülnek ki új fürdőhelyek a 20. században az északi parton? - Nagyjából ugyanazt a folyamatot tapasztalhatjuk itt is, amit a déli part esetében. Azáltal, hogy Füred elveszíti a monopol jellegét, máshol is igyekeznek kihasználni a Balaton nyújtotta lehetőségeket, például a Füredtől nem messze levő Balatonalmádiban. De kiépül egy fürdőtelep, azért ne felejtsük el, még ha nem is olyan mértékű, mint mondjuk Balatonfüred vagy Balatonalmádi, konkrétan például Badacsonyban is. Badacsonynak megvan a hagyományos vonzereje a szürettel, a borral, tehát igazából a 19. század végére, a 20. század elejére az északi part, az már egy csomagot tud nyújtani annak, aki odalátogat, megkapja a Balatonban való fürdés lehetőségét, megkapja a hajózás lehetőségét, a gyönyörű tájat, és egy gasztronómiai kínálat is társul ehhez, a hagyományokra építve. Igazából azt is el lehet mondani innentől kezdve, hogy ilyen helyek, mint például Balatonakarattya, szintén kiépülnek fürdőtelepnek. Tehát úgy néz ki mostantól a Balaton-part, hogy egy ilyen gyöngysor húzódik a partján, fürdőhely, fürdőhely, fürdőhely, és ez a mai napig így van. - Az előbb Balatonakarattyát említetted, illetőleg Badacsonyt. Nyilvánvalóan Csopakot, amely Füred előtt van szintén nem hagyhatjuk ki, hiszen a csopaki olaszrizling európai hírnevű bor, és valóban hozzájárul ahhoz a gasztronómiai kultúrához, ami a balatoni nyaralást szintén színesebbé tud tenni. - A balatoni gasztronómiának is volt egy leszálló ágban levő időszaka, ne felejtsük el, ez anekdotikus szinten is ment, hogy hogy néz ki az, amikor hideg az étel, de meleg a sör, gondoljunk a Balatonon a lángosozókra. Azt gondolom, hogy lassan, de biztosan azért a balatoni gasztronómiai kultúra most már hosszú ideje kifelé lábal ebből a gödörből. Nyilván ebben nagyon fontos szerepet játszanak a helyi borok, ez igazán a Balaton déli és északi partján egyaránt elmondható, gondoljunk a balatonboglári borkultúrára. De például megjelenik a fogas vagy a balatoni halászlé. Ennek az ősi formáját petyeknek hívták annak idején. Tehát igazából azt lehet mondani, hogy ma már, ha valaki a Balaton partjára megy, akkor számíthat arra, hogy kulináris élvezetekben is része lehet. Ez tükrözi részben a hagyományokat, de azért a modern konyha is jelen van. - Az előbb említetted a balatoni halászatot. Azért arról is érdemes lenne néhány szót ejtenünk, hiszen a balatoni életnek szerves része. Most nem tudom, hogy jó-e, hogyha azt mondom, hogy volt a balatoni halászat, vagy ma is az még? - Abban a formában, ahogy régen, ma már nem része, de nyilvánvalóan ehhez a Balaton halállományának van köze ilyen tekintetben is. Viszont halásznak lenni, csak úgy, mint mondjuk pákásznak lenni, az egy életforma volt. A régi magyar világnak az étkezése teljesen más volt, mint a mostani. Ne felejtsük el, hogy sokkal nagyobb árterekkel lehetett számolni, mind a folyamoknál, mind a tavaknál. A Balatont illetően egy időben Szigliget, Fonyód vagy Tihany is sziget volt, és a teknősbéka vagy a rák hétköznapi részét képezte a parton élő emberek étkezésének. Ugyanez igaz volt a halra is. Már említettem a fogast, mint jellegzetes balatoni halat, de mindenképp utalnék a gardára, a látott halra, amit hagyományosan, ahogy Jókai is írta, cserepcsíkon készítettek el. Nem véletlenül ma is van Tihanyban Garda Fesztivál. - Hogyan látod a balatoni életet ma? - Ez egy meglehetősen vegyes kép, hiszen a balatoni életnek egyrészt van egy konzervatív, tradicionális vonala. Ezalatt azt értem, hogy például, ha valaki elmegy tényleg Balatonfüredre, biztos, hogy meg fogja nézni a Jókai Múzeumot, meg fogja nézni az új kiállítást, Keszthelyen biztosan fel fogják keresni a Festetics-kastélyt, Siófokon Kálmán Imréről lehet megemlékezni. Nyilván van egy gasztronómiai vonala, erről itt szót ejtettünk. Dehát a Balaton ma arról is nevezetes, hogy túl azon, hogy remekül lehet fürdeni változatlanul a vízben, különféle fesztiváloknak ad helyet. Ez lehet gasztronómiai fesztivál és lehet könnyűzenei fesztivál. Tehát igazából azt látom, hogy ma a Balaton ugyanúgy a magyar kultúrának a hordozója, mint ilyen multikulturális szórakozási lehetőségek tárháza. Egy sikeres turisztikai desztináció ma a Balaton. - De jó volt egy kicsit körbe menni a Balatonon, megnézni az északi partot, a csodálatos városait, aztán elkalandozni a déli partra, beszélgetni Siófokról, beszélgetni a kiépülő üdülőhelyekről, a fürdőtelepekről, illetőleg arról, amiről, azt hiszem, hogyha beszélünk, akkor azt is el kell mondanunk, hogy a Balaton, a balatoni élet egyben ma már a 19. század óta biztos így van, a magyar élet szerves része. - A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes, bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból, s ragyogó reménység a jövőre. Az ég s a Balaton vize együtt sír és együtt nevet, együtt derül és együtt borul, együtt mosolyog, együtt haragszik, mint a hű szeretők és igaz hitvesek. Ha az egyiknek nézel a szemébe, tudod már, mi van a másikban is. Nézz az égre, s meglátod a Balatont! Nézz a Balatonra, s meglátod az eget!

Adásunk témája: Balatoni fürdővárosok és élet kialakulása a 19. században A műsorban szó lesz a Balaton legfontosabb városairól, arról hogyan alakul ki a fürdőkultúra és milyen jelentős kulturális helyszínek találhatóak ott. Arról is szó lesz, hogy hogyan jelenik meg a Balaton az irodalomban és a filmekben és milyen a tó körüli élet ma. Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Balatoni fürdővárosok és élet kialakulása a 19. században. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a legfontosabb balatoni városokról, Keszthelyről, Siófokról, Balatonfüredről. Aztán arról, hogy hogyan alakul ki ott a fürdőkultúra. Beszélgetünk majd a Balaton kulturális helyszíneiről is, és arról is, hogy hogyan jelenik meg ez a táj a magyar filmben és a magyar irodalomban. Végül arról lesz szó, milyen is a balatoni élet ma. - A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten szombaton jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzoljuk a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.