Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Az őskorban barlangjait lakták a középkorban várat építettek csúcsaira , hogy a török veszedelmet megállítsák erdeiben előszeretettel vadásztak majd bányák tették nélkülözhetetlenné legújabban pedig kedvelt kirándulóhely ez a Vértes mely égnek törő csúcsokkal ugyan nem hívja fel magára a figyelmet, de változatos tájat izgalmas élővilágot és gazdag kulturális örökséget tár fel az arra járóknak az Országos Kéktúra tízedik szakasza szeli át a hegységet, mely ha nyugatról vágunk neki Bodajkon veszi kezdetét a helyi legenda szerint a magyar Szent Család Szent István Boldog Gizella és szentimre járt ide imádkozni az országért látogatásukat és fohászai KATT kis kápolna építése követte ezt a hagyományt építik föl az 1690 környékén idetelepülő először Móra majd Budaiak letelepülő kapucinus atyák és építik föl a ma látható szép kegyhelyet barokk kegytemplomot a rendházat hozzátartozó zarándok udvart és kálváriát búcsút engedélyt kap a Szentszéktől. és segítő Szűzanya tiszteletére helyezik el azt a kegyképet, amely a mai napig is a barokk korból ránk maradt Kegy ki a régiek szerették volna különleges oltárkép elemelni a templom fényét, ezért önálló kompozíció helyett akkor egyik leghíresebb német festőjének a 100 fejedelmek udvarában dolgozó Lucas Cranach -nak egyik festményét másolták le majd helyezték el a templomban a 2 beváltotta a hozzá fűzött reményeket rengetegen érkeztek imádkozni a gyermekét karjában tartó Szűz Máriához a helyi szerzetesek feljegyzései szerint az ima sokszor meg is hallgattatott itt a kegyhelyen az 1600-as évek végétől egészen a 19. század közepéig több mint 321 gyógyulást regisztráltak olyan gyógyulásukat látunk itt, miszerint a betegségben családi nehézségben viszályok megoldásában találtak itt gyógyulást illetve találtak itt megoldást az ideérkezők imádkozók, de ami talán még kedvesebb, hogy még gyermekáldást is itt kaptak hosszú ideig nem született gyermekük is megköszönték azt a Szűzanyának, hogy az itteni imára az égi édesanya közbenjáró szeretetébe családjuk lehetett a templomban őriznek egy mankót is, mely a hagyomány szerint egy itt meggyógyult kislány különleges hála ajándéka a templomhoz közeli dombra kálvária is épült, ahova fel ballagva kitárul a horizont Bodajk után rögvest fel kapaszkodhatunk egy másik hegytetőre , ahonnan szintén pazar panoráma lehet a jutalmunk a csókakői vár 8 és fél kilométeres túra után mutatja meg magát a hozzá vezető út meredek, de ilyenkor talán érdemes arra gondolni, hogy milyen rengetegen mászták már meg előttünk, hiszen a vár a középkor óta itt a Csókakő története 1299-ben datálódik, de természetesen valószínű volt előttem áll itt éled, de a a papír az ezt mondja, hogy 1299-től van ennek a vádnak nagyon sok tulajdonosa voltak a Csák Ogtól a Rozgonyi attól a kanizsai a Nádasdy, akik nagyon sokan itt voltak ebből a várba uralkodó sajnos Magyarországon ugye 150 évig körülbelül itt voltak a törökök hát csináltok, nagyon sok mindent ebben a várban is ugye átalakították saját maguk képére a vár bejáratott Csapó híd vasrács és Farkas verem védte az alsóbb szakasz kitettebb volt a küzdelmeknek a szállások a magasabban fekvő sziklákra épültek, ahogy a katonai szempontból is fontos kápolna az erődnek persze ma már semmilyen katonai jelentősége nincs és lakatlan mégis fontos szerepet tölt be Csókakő életében a helyi közösséget is időről-időre falai közé hívja a várbarátok társasága minden hónap utolsó szombatján persze természetesen tavasztól őszig, amikor lehet dolgozni, akkor egy 20 25 fős társaság feljön olyan munkákat végzünk el, amiket meg tudunk csinálni, amit szabadon mit enged a műemlékvédelem a kimozdult köveket, amit az erózió kimozdított vagy esetleg a erősebb fiatalemberek meg mozdítanak azokat újra vissza ragasztjuk visszarakjuk, továbbra ne omoljon a festéseket csináljuk meg a zöld növényzetet írtjuk ki a közösség a pusztulás széléről hozta vissza az erődöt, amely most már folyamatosan szépül, miközben régészeti kutatások is zajlanak a legfrissebb feltárások szerint valahol a törmelék alatt még egy török dzsámit s lapul a kék jelzés közvetlenül a csókakői vár mellett halad el erdőkön és mély szurdokvölgy ön keresztülhalad az út , ahova ha egyszer leereszkedtünk a hegy gerincről bizony vissza is kell másznunk a sűrű lombú erdők mellett a kopárok dombos táj is jó darabon kísérőnk lesz aszályos nyarakon, amikor a talajt borító növényekkel sárgul tak leginkább a Földközi-tenger vidékére emlékeztet a táj, aki ezt a szót hallja, hogy Vértes annak rögtön a nagy erdőség jut eszébe, és tulajdonképpen a magyarországi Erdős tájak közül az egyik legnagyobb egybefüggő erdőt jelenti a Vértes rengeteg a Kéktúra a Vértes minden sajátosságát nem mutatja a déli tájakon a szabdalt Dolomit gerinceket például a Géza Pihenő környékén a gánti szakaszon, de bizony kiterjedt bükkösöket szurdokvölgye 2 szinte ilyen szakadékos hölgyeket is találhatunk az északi-északnyugati részem síkság és hegység szerelméből született a Vértes, ahol a változatos domborzat miatt változatos időjárási viszonyokkal találkozhatunk, ez pedig kedvez az élővilágnak és az erdők rejtőzködő állatait nem könnyű lencsevégre kapni, de a Csákberényi vadászati múzeumban szinte valamennyi szemügyre vehetjük a nyár vége az őzek párzási időszaka, ezt követi a szarvasok és az év hátralévő részében aztán az erdőben az élet már nem a pár keresésről, hanem a túlélésről szól szeptember közepétől október közepéig a szarvasbőgés most már Magyarországon szinte minden erdőgazdaság szervez szarvasbőgés-hallgató programot ez a szarvasoknak a párzási időszakát jelzi különböző bőgése kell tanulnak, mert mi mit jelent, mit szeretne, most a bika vagy ki kivel van körülvéve, hogyha sok tehén elveszi magát körbe a bika egészen másképp bőg egészen másképp bőgnek a fiatal bikák vagy az idősebbik át a Vadászati Múzeum nevéhez hűen jelentős trófeagyűjteménnyel rendelkezik, mely még az egykori csákberényi gróf a nagy vadász hírében álló ifjabb Meran Fülöp hagyatéka a Gróf a 2. világháború végén családjával elmenekült Magyarországról és attól fogva Ausztriában hódolt vadász szenvedélyének egész életét meghatározták a Vértes déli oldalán töltött fiatalkori élményei bárhol volt örök szerelme maradt a Vértesi táj, amelyről vadász paradicsoma Vértesben címmel könyvet is írt a Gróf Meran Fülöp -ről elnevezett vadászati és erdészeti Múzeumban megismerhetjük a Vértes hegység állatvilágát vadászati és erdészeti múltját és egy kicsit a Grófé életébe is betekintést nyerhetünk a múzeum közvetlen szomszédságában induló Vértesi panoráma tanösvény kerékpárral és lóháton is bejárható, míg a Hegyvidéket az erdőket a vadak uralják, addig a síkabb csupa szakterületek a háziállatoknak kedveznek a Csákberény melletti porond pusztán, mely a Kéktúra vonalától csak egy kis kitérő szárnyasok és négylábú a különleges közössége él természetközeli állattartással foglalkoznak itt bemutató jelleggel is tartanak kecskét marhát lovakat és úgynevezett kettős hasznosítású tejet és húst is adó magyar tarkát. Most már 19 éve egyik és ökológiai gazdaságot működtetünk itt minden takarmányt az állataink esznek saját előállítású és öko és igyekszünk az állatokat tartani, hogy amíg élnek és addig velem, amivel én fognak addig boldogan éljenek nem használunk műtrágyát nem a számok vegyszereket, illetve nem használom csávázott vetőmagok sem igazából anyát ott tartunk, amennyit terményük amennyit Szénán keletkezik és az állatok konvertálják az a szénát hússá és a húsból pedig részesülünk mi a gazdaság nemcsak szemléletében rendhagyó, hanem azért is, mert az állat kolónia bárki számára látogatható az egyik legnagyobb kedvenc az árva őz, aki itt talált új otthonra minden állatfajt próbálom tartani, tehát vannak tejelő marháink húsmarháé ing ló, szamár baromfi galamb kacsa-liba disznó egy kicsit ilyen bemutató gazdaság és talán a Fehérvártól 20 kilométerre vagyunk és a város gyerekeknek már nagyszülei sem tartottak állatokat, tehát egy ilyen kedvelt osztálykirándulás helyszín vagyunk, ahol mindenféle adatott meg lehet simogatni nálunk minden állat szelíd és barátságos tehát agresszívvá alatt nincs, úgyhogy nagyon sok gyereket fogadunk porond pusztán sajtkészítő műhely is működik, ahol a helyi tehenek tejét dolgozzák fel különféle sajtok áll a Vértes szikla ormain várak emelkednek Erdei a vadak meg Kai átjelentik lankáin boldogan él a szőlő tanösvényein a turista kapaszkodik Csákberény pedig az egyik legszebb ég kő a hegység koronáján még akkor is ha nem része a Kéktúrának, de bőven megéri néhány kilométer kitérőt tenni a kedvéért, na meg a saját kedvünkre is itt lelt otthonra egy művész házaspár is az út mellett fekvő birodalmakban alkotnak már Ferencné művésznevén Cicus kifogyhatatlan lelkesedéssel és kreativitással készíti kerámiáról mindig is a népi a paraszti kultúra vonzott mindig a díszítésben is a lakásban és mindig a paraszti parasztvilágból jöttem nagyon egyszerű szüleim voltak büszke is vagyok rá és tényleg igazán a paraszti kultúra az, ami nagyon meg fog, tehát mindig próbálok abból kiindulni ma is tank mindig kell tanulni, ez egy olyan csodálatos szakma, hogy nincs vége és sose tudunk eleget mindig csak tanuljuk és hát a paraszti Kultúrházban, tehát a paraszti a mintaként azt nagyon csodálatosan vagy ennek mintaként régi díszek és minták jelennek meg az edényeken, melyeket a hagyományos díszítő technikákkal víz fel a művész polcain a már-már elfeledett egykor hétköznapi agyag használati tárgyak köszönnek vissza aludttejes köcsögök méretes babgulyás -os tányérok pecsenyék mert való kerámia fazekak van egy réteg, akik igazán a kézműves a sajtban mindenfélében nagyon szeretik a kézműves dolgokat és ők messzemenőleg támogatják ezt a kultúrát ezt a mesterséget a mindenféle kézműves terméket nagyon szeretnek mindig mondják, hogy mondom, hogy hát készek készült és azért egy picit nagyobb egy picit kisebb ez ez a garancia lehet ezt biztos kézzel készült, és azt szerették szeretek köszöntelek az udvari pajta a szobrász festőművész féri már Ferenc birodalma, aki szintén a paraszti világból gyerekkorából merít ihletet témát nála a festés egyszerre teremtés önkifejezés emlékezés realisztikus dolgokat festek általában a vidéki természetközeli élet, ami mindig nagyon tetszett nekem rovatban egy pásztor nagyapámék Csákberény be, aki -höz lehoztak Buda teljesen ott születtem , és akkor többet nem is akartam mondani visszamenni annyira megtelt vehettem azt a világot parasztembernek a vidéki élet dolgai állatoknak a fény Napfényt szeretem nagyon festeni a napfényes dolgokat, meg hát a vidék mákra 1.000.000 csapdájába valamit sikerül elkapni házakat a művész szívesen -vel és fával is egyik köztéri szobra a közeli Gánton áll, mely a 2. világháború után a környékről könyörtelenül kitelepített sváb családokra emlékezik 1946-ban, majd 1000 gánti embert telepítettek ki otthonából a sváb vér miatt a Kéktúra érinti Gánt ott, mely a geológusok paradicsoma és egy ideje a filmeseké is, hiszen különleges vörös katlant látható itt majd több hollywoodi produkciónak is helyszínt adott már az élénk színű jelenség a Marsbéli táj a régi bauxitbánya, melyet jó ideje nem kaptatnak munkagépek Magyarországon 1915-ben már bányát tudtak nyitni, ami most erdélyi terület a bihari hegységben és onnan jött ide gálán területére egy bányamérnök Balázs Jenő, aki megkezdte itt a kutatást 1920-ban és 5 helyen felszín közeli bauxitot találtak így nagyon hamar, 1926-tól megindulhatott a bauxitnak ha bányásznapon mivel felszín közeli, ezért a mögöttem látható hatalmas gödör is mutatja, hogy külszíni bányászattal markológéppel tudták a Zircet lefejteni a bauxit, mint tudjuk az alumíniumnak az érces és nagy erőkkel indult a bauxitnak a termelése kutatása, miután sikerült megoldani a timföldgyártást, illetve a kohó sújtást a bánya története sok 1.000.000 évvel ezelőtt egy óriási földrengés elkezdődött a vértest alkotó Dolomit megrepedt az így kialakult óriási árokban pedig megtelepedett a bauxit a Vértes déli lejtőjén megkapaszkodott település Gánt a 20. század évtizedeinek jelentős részét a bányának szentelte a bagoly hegyi bányába, amely ma a tanösvény ének és Marsi színének köszönhetően igazi turistaattrakció kellett a munkaerő, így a szomszédos településekről is jártak ide dolgozni a jobb fizetés miatt a mezőgazdaságból is sokan váltottak az iparra a helyi Fejtő bezárása miatt, aztán a bányászok kénytelenek voltak továbbállni de emlékükre múzeumot alapítottak, ahol a nehéz veszélyes mégis szép szakmára emlékeznek oda Balázs Jenő bauxitbányászati Múzeum hivatalban marad-e, mert kellett a 80-as évek elején kezdték el építeni és végén 86-ra készült el ezt tudni kell róla, úgynevezett preparátum annak idején egy olyan Dombót a felhordták és megcsinálták ezeket a táv korhű tárnákat úgy, hogy azok megfeleljenek annak a a minőségnek és elvárásnak, ami az elmúlt időszak ma ők használtak a mélyművelésű bauxitbányászathoz rendkívül költséges és ezért aztán igazából nem is tartott nagyon sokáig nem volt nagy mennyiségű hal gánti bánya a bányaipar múltjába repít vissza minket, de ha kíváncsiak vagyunk arra, hogyan nézhetett ki a táj egyszer régen akkor utunkat forma puszta felé kell vennünk a terebélyes síkságot terebélyes állatok uralják éjfekete bivalyok a Kárpát-medence legrégebb óta őshonos háziállattal bivaly a bivalyok tulajdonképpen ilyen négylábú munkatársak, akik a kell tartják fenn a tájat, tehát az egyik legfőbb cél, hogy ennek a tájnak a fenntartása mellett a természetes életközösségeknek a élet feltételeit teremtik meg, tehát pont annyit legelésznek le a fűből, amennyi szükséges és utána a következő évbe például egy egy kis megmaradt fűcsomó fészkelőhelyet jelentett pacsirtáknak vagy egy parlagi pityeregnek vagy épp egy még viccnek a Fészek anyagát biztosítja a lomha állatok egy része a szomszédos erdős területen él, ahol a szakemberek azt tanulmányozzák, hogy a súlyos állatok hogyan hatnak az ártéri erdőkre élet folyamataikkal miként segítik az árhullám biztonságosabb levonulását de kanyarodjunk vissza a kék jelzésre mely Kőhányáspuszta felé veszi az irányt a patinás Esterházy família egyik uradalma is így terült el kápolnájukkal út szélén áll Kőhányáspuszta mindössze néhány házas település, melyek közül az egyik szállást is kínál az erre túrázónak itt megy el a Kéktúra útvonalait van a az épületnek a jó sarkától egy 20 méterre pecsételő pont tárta akik regisztrálni és akarják magukat megörökíteni, akkor így nem tudják kikerülni végül is ezt a objektumot, illetve úgy tervezik meg a az útvonalterv így szállnak meg, hogyha egy nagyobb volumenű teljesítménytúra vesznek részt a Vértesben számos település sváb múltra tekint vissza a sváb hagyományok pedig a gasztronómiában is nyomot hagytak a régi íz élményeket elevenítette fel Lang György konyhájában a csülök és más kiadós ételek uralják az étlapot hagyománya volt a szalon tüdőnek annak idején a sváb néven pájslit itt például Várgesztes név nem nagyon volt húsa annak idején viszont sok vad volt és az volt a szokás, hogy a hivatásod az eladta a vadhús és kivett tőle vadhúshoz ingyen kapta belsőséget a kéz és persze az végül is egy kézzel szaggatott nokedlivel füstölt szalonna van benne egy éppen aktuális érlelt sajt Kőhányáspuszta avval még nem fejeződött be a Vértesi kaland az út vége felé újabb várral találkozhatunk Vitányvárat erdő öleli körbe megmászása nem jelent nagy kihívást Vitányvárat lassan a végéhez közeledik a Kéktúra vértest átszelő szakasza, de előtte még fel kapaszkodhatunk a Körtvélyessy kilátóhoz mely mindössze félórás kitérőt jelent a kilátóból még egyszer Végigtekinthetünk hatályon amit magunk mögött hagytunk, de innen már látszanak a következő kihívást jelentő 11. szakasz a Gerecse domborulatai is.