Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Hazánk 1997-ben alapított Nemzeti Parkja a Körös-Maros, amely a dél-alföldi régiót a Tisza-vidék természeti értékeit óvja területének jelentős része fokozottan védett megannyi kuriózum és látnivaló otthon a a Nemzeti Park természeti környezetének kialakulásában a Körös és a Maros is rendkívül fontos szerepet játszott a 2 folyó Tai formáló munkája mellett egyfajta ökológiai folyosó is, hiszen az élővilág betelepülése nekik is köszönhető, már a 70-es években elindult egy gondolat azzal kapcsolatban, Békés megyében jó lenne egy nemzeti park és többek között ponttal most vagyunk a Hármas-Körösnek a hullámterét védték le először helyi védetté nyilvánították a 8-as évben még egy egyesület is létesült annak érdekében, hogy létrejöhessen a walesi park mint legtöbb nemzeti parkunk ez is egy mozaik Nancy Park, tehát a szigetszerűen megmaradt természetes élőhelyek közül a legnagyobb foltokat nyilvánították a lesz IPark részévé a Körös-Maros Nemzeti Park kiemelt helyszínei közül a Maros az egyik már a középkorban is fontos szerepet játszott a dél-alföldi régió életében jelentős kereskedelmi útvonal volt nagy mennyiségben szállították rajta híres erdélyi sóút is a Keleti-Kárpátok -ból a festői gyergyói havasok -ból eredő folyó magyarországi szakasza 50 kilométer és Szegednél torkollik a Tiszába, csak a magyarországi szakaszán 28 kilométernyi védett ártéri erdő területet találunk a Maros szó szerint nagy horderejű nemcsak vízhozama hordalék szállító képessége is jelentős a Tisza mellékfolyói közül ugyanis ez az egyik legnagyobb esésű ebből kifolyólag a leggyorsabb folyású folyó több durva homokos kavicsos hordalékból nagyon látványos meder alakulások jönnek létre itt a Maroson például minden évben más alakú más méretű homokzátonyon KATT képes a folyó kialakítani, számos sziget tarkítja magyarországi szakaszát a folyónak Drak anyagokból külső oldalán pedig, ahol ez a nagy gyors folyású víztömeg rombolja a partról fogtak át több méter magas függőleges szabad pártok jönnek létre , emiatt egy nagyon vadregényes táj, ami itt kialakult alapvetően a Maros jellemző természetes növény- fúró az átéli puhafás illetve kisebb területen keményfás ligeterdők szerencsére viszonylag jó természetességi állapotú ilyen ligeterdők kell találkozhatunk, főleg a folyónak a torkolathoz közelebbi szakaszán, ahol egy erdőrezervátum és található a 19. századi folyószabályozás oka körösök. És a Maros vidékét is átalakították a Maros mesterségesen létrehozott hullám tereiben mostanra igen gazdag az élővilág Magyarcsanád határában például különösen változatos növénytársulások élnek az árvízvédelmi töltések és a folyó közötti szakaszon külön izgalmas itt, hogy a tájképi és kulturális örökségek szoros egységet alkotnak a természeti értékekkel, hiszen a Maros ártér egyetlen máig fennmaradt kunhalmok a Bekoji hallom is tele van védett növényfajok alatt a bökényi, más néven Bekoji hallom egy kunhalom a Kárpát-medencében egykor több 10.000 kunhalom is lehetett mára csak néhányan maradtak itt krónikásnak legtöbbször 2 10 méter magas félgömb alakú képződmények, az egy késő bronzkori halomsíros által időszámításunk előtt 1700 1300 között itt élő harcias lovas népeknek egy temetkezési helye volt, tehát feltehetően egy akkori elöljárónak a sírja alapvetően aztán az évszázadok, évezredek során ez többféle funkciót betöltött, mint minden más kunhalom általában tájékozódási pont volt, illetve temetkezési célokat is szolgált a későbbi időkben is még nagy érték az, hogy éppen maradt emiatt olyan növénytársulás található meg rajta, ami máshol az ártérben gyakorlatilag sehol, hiszen máshol, de nagyon sok bolygatás érte a területeket, és itt olyan ritka és védett nagyot gyepi fajokat találunk meg, mint akár a közönséges Borkó ró mumus match Koch erre vagy a nem védett, de ritkán előforduló tarajos búzafű de ugyanannyit virágzik tavasztól a vad puma sáfrány is például a VeeKay hallom mellől indul és a Maros mentén halad végig a vadregényes bökényi tanösvény, amely a legkülönfélébb élőhelytípusok mellett az ártéri élővilágot és a környéken zajló aktív természetvédelmi tevékenységet mutatja be a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság évek óta dolgozik ezen a területen azért, hogy az árterületek legfontosabb kincsei a ligeterdők régi természetes állapotukban fennmaradjanak, ahol csökken a faállomány ott a pótlásról is gondoskodnak ma már csak nevében őrzi a Nagysárrét régi jellegét, hiszen az egykori vizes, mocsaras terület éppúgy, ahogy a Maros és a Körösök vidéke, a nagy folyószabályozások és lecsapolások miatt teljesen átalakult a hajdani vizes élőhelyek helyét változatos szikes puszták vették át, ahol a túzok mellett számos más a Hortobágyon is előforduló madárfaj is jól érzi magát, no és a házi bivalyok sem panaszkodhatnak Déva Bányára 1997-ben a Körös-Maros Nemzeti Park alapításának idején kerültek az első példányok, ma pedig már 274-en laknak az itteni pusztákon a bivalyok természetvédelmi szerepe több szempontból jelentős az ismeretterjesztés és a területkezelői tevékenység mellett kiemelten fontosak génmegőrzés is ezek az állatok elsőrendű természetvédelmi kezeli azoknak a zsombékos mélyebb fekvésű gyepterületeknek, amelyeket más falja nem tudunk legeltetni viszont ezek az élőhelyek és nagyon fontosak az itt élő fokozottan védett védett vagy egyéb madárfajok és egyéb állatfajok számára extenzív fajtára beszélünk a cél az is, hogy minél többet legyenek kint a természetben a bivaly nem jól tűri a hideget és télen szárnyék ott igényel, tehát valami védelmet a hideg ellen viszont egész évben teljesen jól ki tud tartózkodni minél tovább a a legelőkön, noha a házi bivalyok őshonos állatok Magyarországon a törzsállomány származási helye Kína és India volt a domesztikáció lyuk ugyancsak 4 5000 évvel ezelőttre tehető az első magyarországi említését pedig a 11. századból maradt fenn sajnos az iparosodás időszakában majd az első világháborút követően drasztikusan lecsökkent a hazai vív ajánlom ány ma már csak a nemzeti parkoknál és néhány gazdánál él egy egy gólya többes hasznosítása óta bivalynak egyrészt a a teje ugye jóval zsírosabb, mint más egyéb marhafilét ez az alapja a mozzarella fetasajt oknak ezeknek a különlegesebb fehérje készítményeknek a másik nagyon fontos az igavonó ereje 50 százalékkal nagyobb, mint bármely más igavonó állatnak volt abban a korban akár, és mivel a show bányákban a bivaly bőre volt az egyetlen olyan szállítási közeg, ami elbírta Shaw-nak a marását erre használták előszeretettel, ahogy a szikes élet Dévaványa és a Nagysárrét területét úgy a körösöket is behatóan érintették a 19. századi folyószabályozások korábban ezen a vidéken is meghatározó volt az ártéri gazdálkodás, ám a gátak emelésével és azzal, hogy átalakították a folyókanyarulatok -at merőben megváltozott a terület, igaz a Körösök környéke, ennek ellenére a mai napig dúskál természeti értékekben a folyópartokat többségében puhafás ligeterdők öleli körbe, itt is éppúgy , ahogy a Maros -nál a holtágak mocsárvilága pedig különösen fajgazdag ezeken az érintetlen területeken a Tavirózsák -tól kezdve megannyi vízét ők rucaöröm sulyom és nyílt víz sűrűn előfordul a Körösök hullámtere egészen különleges egységet alkot ezen a folyószabályozások után kialakult tájon ugyanis az ősi a természetes és az emberi beavatkozások után létrejött területek egyaránt megtalálhatóak a mintegy 80 kilométer hosszú Hármas-Körös igazi ökológiai paradicsom jelentős vizes élőhely ma is, hogy a Körösök szövevényes világát behatóan megismerjük és még inkább megértsük egészen a jégkorszakig érdemes visszatekinteni jégkorszak vége felé csapadékossá vált az idő és a Kárpátok mozdulataiból érkező folyók jelentés hordalék mennyiséget hoztak a mélyebb területek köztünk éppen ahol földi vidékeket alakítottak itt a Kárpát-medencében a Tiszától keletre eső részeken, ahol mi élünk itt alakul ki a Maros-hordalékkúp és a Békés-csanádi löszhát ez a jelentés hordalék hordás bevitelhez nagy járuljon 4000 évvel ezelőtt megszűnt, tehát kialakult ez a sík vidék, de a folyók továbbra is folytak benne munkálkodtak és gyakorlatilag egy rendkívül gazdag vízrendszer alakult ki a folyók olyan tervezésének következtében, amely Ander egy kígyózó folyó kanyarulat, amelyet ha levágnak holtággá változik a víz a meder külső szélén még egy kisebb kanyarban is gyorsabban folyik, mint a belső, így a belső részen hordalék rakódik le a külső szélen pedig a gyorsabban folyóvíz miatt a kanyar megnő, így a Meander -nek hidrodinamikai hatása is van Európa legnagyobb tömegű röpképes madara a Körös-Maros Nemzeti Park rejtőzködő címerállata Dévaványa elsődleges természeti értékei és féltve óvott kincse a túzok bő 100 évvel ezelőtt még mintegy 13.000 példány élt ezen a területen a 80-as évekre azonban 1000 alá csökkent az állomány a mélyponthoz képest mostanra számottevő növekedés tapasztalható, hiszen a legutóbbi számlálások szerint már csaknem 1600 túlzok fordul elő a pusztákon, ami a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz köthető tájvédelmi körzetek tudatosságának és a madár számára ideális élőhelyeknek is köszönhető sokrétű volt a csökkenés oka az egyik, hogy 1969-ig tulajdonképpen vadászható madár volt , tehát az is komoly mennyiségeket szedett ki az állományból, de emellett, amikor még intenzívebb szereket használtak kemizációjával történt az agrárterületeken, akkor nyilván a táplálékbázis sérelmével áttételesen ez is kihatott a fiókák nevelési sikerére, de maga túzok sajátossága az, hogy évente csak 2 tojást tojik és az se biztos, hogy mind a kettőből fióka lesz, tehát a kicsi szaporodási ráta sem járult hozzá ahhoz, hogy szinten tudjon maradni, ez az állomány, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság évtizedek óta hathatós munkát folytatta túzokok védelméért ahhoz persze, hogy megértsük a fajfenntartás összefüggéseit vissza kell repülni az időben egészen 1975-ig, akkor született meg egy Tájvédelmi Körzet a Dévaványai régióban azzal a céllal, hogy az utolsó még meglévő erősebb túlzok populációt megmentse egy évvel később aztán döntés született arról is, hogy épüljön fel egy túzokvédelmi mentőállomás Dévaványán, amely a magára hagyott túlzok tojásokat veszi gondozásba és az állatok védelmét is szolgálja végül 1978-ban Európában egyedülálló módon átadták a ma is működő komplexumot, ahol keltető teremben mesterséges körülmények között is van lehetőség életet adni a túzok fiókáknak, akiket aztán idővel repatriált hatnak a természetvédelmi szakemberek az az visz szabadíthatják őket természetes közegükbe a mentés során általában a gazdák Szolnok nekünk, hogy a területen túlzok fészket találtak kimegyünk a területre és elbíráljuk azt, hogy be kell menteni a tojást, vagy nem ilyenkor mindig megkérdezzük a gazdálkodót, hogy mit lát és hogyha azt mondja, hogy a madárra elrepült a horizonton és a következő munkaművelet is mondjuk egy 2 3 nap múlva újra vegyszerezni fognak a területen, akkor az indokolja elhozzuk ezeket a tojásokat és ezeket a tojásokat persze szállító inkubátorban nagyon fontos, hogy rázkódás mentesen hozzuk be ide a túzokvédelmi állomás keltető termébe itt különböző mérési tevékenységet folytatunk biometriai adatokat veszünk fel a tojásokról és különböző szív méréseket végzünk megadunk minden segítséget a tojást és egy nagyon bonyolult technológiával az évek alatt finomított technológiával próbáljuk megetetni táplálni a kis csibész én 2 1984 óta látogatható Dévaványán a látogatóközpont, amely a Magyar Madártani Intézet egykori munkatársának Sterbencz István ornitológusnak a nevét viseli, ő volt a túzokok védőangyala a faj nemzetközi jelentőségű védelmének megszervezésében aktívan részt vett publikációinak zöme is a túzokokkal kapcsolatos a nevét viselő látogatóközpont mesél a madarak életmódjáról és Dévaványai kötődésükről miközben részletesen bemutatja a Nagysárrét táj változásai van, akik siratják fog egykori Sárrétet hatalmas mocsár megírva vízi világával, ami álltunk viszont mindenből próbáljuk kihozni a legjobbat itt úgy gondoljuk , hogy ezen a területen lecsapolások után egy új lehetőséget adott a túlzottnak arra, hogy egy élőhelye alakulhasson ki, és ezzel tudtunk Magyarországon egy picikét Kostas mondani a túzok állománnyal segíteni síksági Alföldi madárról van szó, de a korábbi élőhelyeit mezőgazdasági művelés bevonták itt viszont hirtelen kialakult, ráadásul egy eléggé terméketlen szikes talaj, ami a madárnak azért kedvezett, mert így kevesebb volt a mezőgazdasági munka is és az itt kialakult vagy puszták szikes füves területek számára nagyon jó optimális lehetőséget nyújtanak a fészkel és a felnőtt túlzok egyedek nagy súlyuk ellenére is röp- képesek kezdetben kakasok úgy festenek, mint a tó jók, ám miután ivaréretté válnak a kakas soknak bajusz tollazata lesz a túlzok mintázata szürke barna és fekete így tökéletesen bele tud olvadni a környezetébe akár az alföldi tájba és noha a végeláthatatlan Alföldi rónaság is rabul ejtő Kardoskúton mégis mindig felfelé érdemes tekinteni Magyarország legszebb természeti csodái közül az itteni Fehértó az egyik, amely a tavaszi és őszi madárvonulás kitüntetett jelentőségű állomása az égi vándorok éjszakázó pihenő és táplálkozó paradicsoma a Kardoskúti Fehértó elnevezése már csak amiatt is sokatmondó, mert ez a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavak évente legalább egyszer biztosan ki is szárat ilyenkor a szikes meder sótartalma kihúzódik a felszínre és szinte már világít a pusztában a tó 2 medre közül a keleti a mélyebb és kacskaringósabb a múltban ez feltételezhetően az ős Maros egyik ága lehetett ezzel szemben a nyugati meder jóval szélesebb kiterjedésű ám sekélyebb terület a Kardoskúti Fehértó jelentőségét az is emeli, hogy több 1000 évre nyúlik vissza az a természetes állapot itt, ami jelenleg is megfigyelhető a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak is fontos szerepe van ebben, hiszen néhány évvel ezelőtt komoly rekonstrukciós munkálatok zajlottak Kardoskúton a természeti környezet védelme és visszaállítása érdekében az 1970-es években épült vízelvezető árkok töltések és gátak el lettek bontva, és gyakorlatilag ezeknek a helyét a természetes növénytársulás uralta vissza, illetve nagyon fontos az, hogy azóta, amikor ilyen belvizes sebtapaszok vannak jól látható és mérhető, hogy hogy nagyobb díszterek nagyobb mocsár részek alakulnak ki a tó déli részén, ami egyébként kiemelkedő az itt akár költő Haris és különböző réce fajoknak mit koncentrálódnak ősszel az északról érkező darvak ludak récék és parti madarak és akár 80 ezres csapatai is megpihennek az őszi vonuláskor a fehér tópartján jelentős a költő és a ragadozómadár-fajjal állomány és utóbbiak közül a kígyászölyv ek a Sasok és a rétihéják mellett mintegy 700 kékvércsék számoltak össze idén ősz elején a természetvédelmi szakemberek ezek az apró termetű törékeny madarak rendszerint Rovarokra vadásznak és tavasszal érkeznek Kardos kútra oda, ahol vonulásukról 2017 óta már Múzeum és meséje ez a terület a vízimadarak vonulásával mindig is egy kiemelkedő jelentőséggel bírt a tőlünk északabbra költő madárfajok, mint például a Daru is, amikor a vonulási időszak megkezdődik, akkor a fészkelő területeiről mindenki jellemzően a északi tundrák konganak elindulnak a telelő helyükre, ez pedig jellemzően a Földközi-tengernek a vidéke és ezen a viszonylag hosszú úton meg megállnak egy alkalmas helyen a darvak is és ilyenkor azokat a területeket keresik , ahol biztonságosan tudnak pihenni éjszakázni is megfelelő módon táplálkozni és ezek a Alföldi szikes tavak ezek kiválóan megfelelnek ezeknek a kritériumoknak , amiket a darvak szeretnek, úgyhogy amikor elindulnak ősszel már elsőként a Hortobágyon gyülekeznek Magyarországon pár héttel később, mikor már ő fogja az ennivaló illetve kicsit zordra fordul az idő, akkor pedig le húzódnak a dél-alföldi pusztákra a klímaváltozás csakúgy, mint az élet más területeire a megszokott madárvonulási rutinra is hatással van Kardoskúton is többször tapasztalták már, hogy az eredetileg vonuló madárfajok közül több megkíséreli inkább itt átvészelni a telet és nem repül tovább a fokozottan védett Kardoskúti Fehértó persze különleges madár világán túl mozaikos szerkezete és gazdag flórája miatt és az Alföld egyik gyöngyszeme nagyon jellegzetes ezeknek az erős elme rúgós kémhatású időszakos szikes tavak -nak a növény világa is ugye a segélyekből leginkább ugye a nád mellett megjelenik, ugye a sziki őszirózsa és bent pedig az aljzaton kifejezetten el Soós tűrő show kedvelő növénytársulás éljen a hegyes bajusz Pázsitos magyar Show-ba adásunk növénytársulás amíg meder egy részét is vörösre színezi a fehér tókörnyéki Vásárhelyi-puszta az ország egyik legnaposabb területe évszázadokon át a rideg állattartás és a legeltetés jellemezte a paraszti kultúra hagyományait természetvédelmi szempontok miatt is igyekeznek megőrizni Kardoskút környékén, hiszen azzal, hogy szürke marhák és racka juhok legelik a területet fenn lehet tartani a vidék eredeti természetes állapotát.