A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten szombaton jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzoljuk a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is. Adásunk témája: Reformáció A műsorban szó lesz a reformáció előtti mozgalmakról, beszélünk 1517. október 31-éről, amikor Luther Márton kitűzi 95 tételét. A magyar reformáció fontos eseményei és személyei is szóba kerülnek majd és az is, hogyan néz ki ma Európa vallási szempontból. Adásunk témája: Reformáció. A műsorban szó lesz a reformáció előtti mozgalmakról, beszélünk 1517. október 31-éről, amikor Luther Márton kitűzi 95 tételét. A magyar reformáció fontos eseményei és személyei is szóba kerülnek majd és az is, hogyan néz ki ma Európa vallási szempontból. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A reformáció. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a reformáció előtti vallási mozgalmakról. Azután beszélünk 1517. október 31-ről, amikor Luther Márton a wittenbergi templom kapujára kitűzi híres 95 tételét. Aztán szóba kerülnek majd a magyar reformáció főbb eseményei és személyei, végül pedig beszélgetünk arról, hogy néz ki ma Európa vallási szempontból. Beszélgetésünk kezdetén érdemes arról szót váltanunk, hogy a reformációt, mint fogalmat többféleképpen lehet értelmezni. Tényleg, milyen értelmezései léteznek? - Valóban így van. Egyfelől a reformációt értelmezhetjük, mint ünnep, mint az egyetemes protestantizmusnak az egyik legnagyobb ünnepe. Másfelől tekinthetünk a reformációra folyamatként is, hiszen nem egy pontszerű esemény volt csupán, hanem egy sok százéves folyamatnak a kicsúcsosodása volt 1517. október 31-én. Én azt mondom, hogy először gondolkodjunk inkább az ünnepről. Az ünnepek, nekünk, embereknek nagyon fontos dolgok. Ha belegondolunk, ünnepek nélkül nagyon sivár lenne az életünk. Azonban az ünnepeket mindenképpen folyamatként is látnunk kell, ahogyan a reformációnál is ezt látjuk, de hogy egy bibliai példát is hozzak, karácsony éppen ilyen. Megszületik a gyermek Jézus Krisztus, és lehetetlen nem látni benne, hogy egyszer ő majd meghal a bűneinkért. Azzal a ponttal indul el a folyamat, hogy Jézus megszületik. - Mint ahogy 1517. október 31-gyel indul el, ugyan ez egy nap, de ez eseménysor eleje is. Így van? - Így van, pontosan így van. Ezt megelőzi ugyan néhány száz évnyi, majd beszélgetünk róla, előreformátorok, lelki megújulás, különböző politikai folyamatok, azonban mégis ez az a pont, ahol valójában minden megváltozik, és nemcsak az egyházra, hanem a világra is óriási hatással lesz. - Így van, hatalmas szellemi áramlat a reformáció. - Így van! - Én azt gondolom, hogy amikor az előbb azt mondtad, hogy bizony ez egy pillanata az emberi történelemnek, ugyanakkor hatalmas előzményei vannak, történeti, politikai előzményei, nem magától jött a reformáció, nemcsak egy olyan nap, amikor valaki csinált valamit, és ettől a pillanattól kezdve. Ezeket általában előreformátor vagy előreformációs mozgalmaknak is szoktuk nevezni, ezekről érdemes lenne most egy kicsit beszélgetnünk. Benne volt a levegőben a reformáció a 16. századra, ugyanis a világban olyan politikai, szellemi és lelki folyamatok zajlódtak le, aminek aztán a kicsúcsosodása lett a reformáció. Ebben a korban megkerülhetetlen az, hogy a Német Császárság elveszíti a világhatalmi uralmi pozícióját. A pápaság nyíltan kijelenti a világ hatalmi törekvéseit. 8. Bonifác kijelenti, hogy az ember üdvösségéhez elengedhetetlenül fontos, hogy engedelmeskedjen a pápának. Világuralmi törekvések a pápaság oldaláról, hanyatlás a Német-Római Császárságnál, és megjelennek az erős nemzetállamok. Ez vezet aztán a pápaság avignoni fogságához, ez a francia nemzetállamnak és a pápaságnak az összetűzése kapcsán, a pápaság átteszi a székhelyét Avignonba, és mindamellett olyan eszmetörténeti áramlatok is végigsöpörnek ekkor Európán, mint a reneszánsz, illetve a humanizmus. - Ez a kettő szorosan összefügg. Amikor azt mondjuk, hogy reformáció, akkor az bizony egy szellemi áramlat is. - Ez pontosan így van, és a reneszánsz és a humanizmus nagyszerű táptalaja volt a reformáció szellemiségének, hiszen főleg a reneszánsz elfordul az aszkéta élettől, és újra az embert, a szépséget helyezi a középpontba, a humanizmus pedig szintén az embert állítja a középpontba, a gondolkodó embert. Nagyon jó táptalaja emiatt a reformációnak a reneszánsz és a humanizmus. Említetted az előreformátorokat. Én kettőt szeretnék kiemelni, akinek nagy hatása volt Európára. Az egyik John Wycliffe, angliai előreformátor, illetve Husz János. John Wycliffe-ről azt kell tudni, hogy az Oxfordi Egyetem, mondjuk így, lázongása a pápaság ellen, nagyon erősen hatott rá, hiszen az angol fiatalok megelégelték azt, hogy Angliának adót kell fizetnie a pápaságnak. Micsoda skandalum ez, hogy a nagy Angol Birodalom fizet a pápának. Ezt megelégelték, és kezdetben, nevezzük úgy, hogy forradalmi eszmékkel akarták megújítani az egyházat, és ennek a mozgalomnak Wycliffe az élére állt. - Az előzőekben említetted Husz János nevét is. Róla még, asszem érdemes volna néhány mondatban megemlékeznünk. - A csehek a mai napig szentként tisztelik Husz János nevét. Husz Jánosra nagyon erősen hatottak John Wycliffe-nek a tanai. Az Oxfordból Prágába érkező diákok hozták magukkal az új, reformált, előreformált, mondjuk így, hitet, és ez nagyon erősen hatott Husz Jánosra. Szinte mindent átvett Wycliffe-től, az előbb említett transzszubsztanciációt nem, azt elvetette, viszont ennek a kiegészítéseként, a transzszubsztanciáció kiegészítéseként nagyon erősen, mondjuk így, kardoskodott a kétszín alatti úrvacsora mellett. Tudniillik, hogy a hívek is élhessenek a borral is és a kenyérrel is. Tehát igazi cseh ember volt, fontos volt neki ez a dolog. Óriási hatása volt, hiszen néhány év alatt egész Csehország Husz János követőjévé lett. - Luther a Búcsú és más visszaélések ellen fellépő tételeit ennek a templomnak a kapujára szegezte ki 1517. október 31-én, a hagyomány szerint déli 12 órakor. Bár a wittenbergi vártemplom a hétéves háború alatt részben leégett, Máté különös kiegyensúlyozott teljesítményekről és kiegyensúlyozott így a Tézisek kapuja is a tűz martalékává vált. Amikor a templomot újjáépítették, gondoltak arra is, hogy Luther Mártonnak ezt az új korszakot indító cselekedetét megörökítsék. Így 1857-től egy monumentális bronzkapu, rajta a 95 tétel latin nyelven, emlékeztet 1517. október 31-re, a reformáció elindulására. A tézisek fölött pedig a megfeszített Krisztus keresztje alatt Luther a szentírással, és Melanchton az ágostai hitvallással kezében látható. - A reformáció emléknapja október 31-e, de miért pont október 31.? - Hát ez nagyon egyszerű, hiszen 1517. október 31-én történt ez a jeles esemény, hogy Luther Márton kiszögezte a 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ahhoz, hogy megértsük, hogy hogy jut el idáig Luther, úgy gondolom, hogy megkerülhetetlen, hogy egy kicsit megismerjük az ő életét és az előzményeket, ami aztán október 31-hez vezetett. Német paraszti családba születik. Az édesapja tehetős ember lévén iskolába járatja. Először jogot tanul, majd az Ágoston-rendi szerzetesekhez kerül, és szerzetesnek tanul, majd aztán pap lesz belőle. Ő önmagát úgy jellemzi, mint a legjámborabb szerzetes. Talán sokan ismerik a történeteket, hogy a térde... - A sok földön való térdeléstől. - Pontosan, a rengeteg imádságtól teljesen tönkre mentek a térdei. Luthernél azt kell megértenünk, hogy az idejének a nagy részét csak a szentírás olvasásával töltötte, és rengeteg kérdést vetett ez fel benne. Többek között azt, ami aztán meghatározza az egész életét, hogy el lehet-e nyerni az Úristennek a jóindulatát jócselekedetek által. Tehát egy ítélkező istenképe volt ennek a szerzetesnek, és emiatt rengeteget vezekelt, és próbálta elnyerni Férnek maradt ott a labda és A tanítói rengetegszer megfedték, hogy hát Márton testvér, ne olvasd annyit azt a Bibliát, abból már a tudást kiszívták, tessék inkább a régi tudósokat olvasni. Emiatt Luther elkezdte olvasni Augustinust. Szent Ágoston néven ismerjük őt. Óriási hatással van rá Augustinus, és az ő tanítása nyomán, és a Róma 1-17 igehely által végül is megérti azt, hogy én, mint ember, semmit nem tehetek azért, hogy üdvösségem legyen. - Ez az a pillanat, amikor tulajdonképpen megragadunk valamit a reformációból, amelyik ennek a teológiai vonzatát jelenti. A reformáció azonban elindít valami egészen mást is, hiszen egész Európát átformálja társadalmilag, hatalmilag, politikailag, hiszen Luther ezeket a kérdéseket, illetőleg az ebből következő tényeket a 95 tételében megfogalmazza, és kitűzi a vártemplomára. Mik ezek a legfontosabb tézisek és tények, amiket Luther végül is elmond? - Ebben az időben a búcsúcédula árusítás történik Európában. Éppen Wittenbergbe érkezik egy olyan felvágott nyelvű búcsúcédula árus, akit Tecelnek hívtak, aki meghökkentő dolgokat állít. Ez felháborítja Luthert. Felháborítja az a gondolat, hogy pénzért megvehetem magamnak az üdvösséget, megvehetem a meghalt édesanyámnak, édesapámnak az üdvösségét, csak elegendő pénzt kell adni. - Elegendő búcsúcédulát kell venni, és akkor már meg is van az üdvösség. - Így van! Ahogy az imént említettem, Luthert egész életében az foglalkoztatta, hogy hogyan lehet üdvösségem. Aztán szépen eljut odáig, hogy kegyelemből és hit által, amit az Úristen ad. Ez az, ami motiválja őt abban, hogy megírja a 95 tételt. A 95 tételnek nagy érdekessége, hogy a nagyobb része kérdés, kérdésfelvetés. Tulajdonképpen ő közhírré teszi azt, hogy bárkivel nagyon szívesen leülne vitázni arról, hogy miért nem helyes a búcsúcédula árusítás. Az egész 95 tétel tulajdonképpen ott csúcsosodik ki, hogy kegyelemből van üdvösségünk, illetve, ami a zárómondata: Sola gratia, solus Christus, és a legvége, amivel zárja a 95 tételt, hogy Soli deo gloria. - Így van! Ezt nevezzük öt solának, és ebben benne van a kegyelemből, benne van a Krisztus által, stb. és az utolsó természetesen, hogy egyedül Istené a dicsőség: Soli deo gloria. - Így van, Luther ezzel fejezi be, és nem tudja, hogy ezzel a darázsfészekbe nyúl. Ebben a korban a pápaság, illetve a császárság megkövetelte, evidensnek tartotta, hogy a dicsőséget nekik adják. Ezt majd látjuk később a wormsi birodalmi gyűlésen, hogy V. Károly ezért mondja ki rá a birodalmi átkot, ezért égetik el Luthernek a könyveit, mert ő azt mondja, hogy egyedül Istené a dicsőség, és nem a császáré. Mérlegelnem kell. Az Istennek adom, vagy egy olyan embernek, aki kéri magának? Luther ezt elveti. Ez a 95 tételnek a leglényege, hogy Soli deo gloria, hogy egyedül az Istené a dicsőség. Istené a dicsőség azért, mert megváltott engem, és hit által én ezt elfogadhatom. - Károlyi Gáspár az 1570-es években látott neki segítőivel a Biblia fordításának. A teljes kézirat 1586 körül állt össze. - Tudott latinul, tudott görögül, mert az akkori középiskolában azt is tanították, az ógörögöt, és legkésőbb a wittenbergi egyetemen meg kellett tanulnia héber nyelven is, tehát ezeket a nyelveket biztosan ismerte, ezek kellettek a bibliafordításhoz, és hát élő nyelvek közül nem tudjuk igazából. Valamennyire németül kellett tudnia, hiszen hosszú évekig Wittenbergben élt. Volt a középkori egyháznak egy latin bibliája, a Vulgata, a Katolikus Egyház bibliafordításai sokáig abból készültek, viszont a reformáció az eredeti héber és görög szöveghez akart visszatérni, és ezt használták a bibliafordításnál. Károlyinál azzal kell számolni, hogy nem közvetlenül a hébert és a görögöt használta, hanem olyan latin nyelvű bibliakiadásokat, amelyek a héberből és a görögből készültek. - A reformáció tanai nagyon korán, már az 1520-as évek közepén eljutnak Magyarországra is, és itt is lezajlik egy folyamat, amelynek a végére, a 16. század végére az ország lakosságának 90 százaléka reformált lesz, tehát evangélikus vagy református, inkább így mondom, és természetesen felvetődik az a természetes igény is, hogy jelenjen meg a Biblia végre nemzeti nyelven, magyarul. Ezt teszi majd meg Károli Gáspár, és ezzel a magyar reformáció óriási lendületet vesz. - Károliék elhatározzák, néhány barátjával, lelkésztársával együtt, összesen hatan, mindannyian Wittenbergben tanultak, hogy nem létezik, hogy magyar nyelven nem jelent még meg a teljes szentírás. Vannak már részei a Bibliának, amit már lefordítottak magyar nyelvre, ugye tudjuk, Pál apostol leveleit... - Igen. Heltai Gáspár hat kötetben jeleníti meg. - Az Újszövetség le van már fordítva, de az egész Biblia még nincsen. Ezért Károli Gáspár és a lelkésztársai úgy döntenek, hogy lefordítják. Az a különlegessége a Károli Bibliának, hogy nem a Vulgatát veszi alapul, magyarul nem a... - A katolikus latin nyelvű szent szöveget, így van. - Hanem úgy döntenek, lévén mindegyik nagy nyelvtudós, hiszen tanulták a hébert, a görögöt, a latint, hogy az eredetiből fogják lefordítani magyar nyelvre. - Vagyis az Ószövetséget héberből, kevés részt arámiból, és az Újszövetséget görögül. Ugyanakkor a magyar történelemben egy keserves, és talán legnehezebb korszakot éljük, 1541 óta tart az ország három részre szakadása. Nyilvánvaló, itt az egész nemzet pusztulása vagy megléte a tét. Ezért fontos, hogy a protestantizmus valami olyat is hoz a magyar történelembe, amelyik a túlélésnek talán a legfontosabb eszköze lesz, ez pedig az iskola rendszere. - Érdekes megfigyelnünk azt, hogy ebben az időszakban nincs egységes hadseregünk, az ország romokban van. A válasz erre a hit és a kultúra. És megjelennek a kollégiumok. Megjelenik 1531-ben Sárospatak, ugyanebben az évben Pápa, '38-ban Debrecen, aztán majd '48-ban megjelenik még Kolozsvár is. - És '29-ben még előttük Mezőtúr. Az az első kollégiumunk. - Tulajdonképpen az a válasz a széttagoltságunkra, hogy erősítsük és őrizzük a kultúrát és a nyelvet, és természetesen a hitet. A kollégiumi rendszer tulajdonképpen úgy épül föl, hogy az elemi iskola, a középiskola és felsőoktatás egy intézményen belül. Csakhogy egy picit belelássunk, hogy milyen szemlélete van egy ilyen kollégiumnak, én magam is Sárospatakon végeztem, szeretett almamáteremben, egy apró mozzanatot szeretnék kiemelni a sok száz éves történetéből Pataknak, ez pedig a 300 éves évfordulón megfogalmazott, ma így mondanánk, küldetés nyilatkozat. Három fáklyám ég: hit, haza, emberiség. Fontos a sorrend, hogy ennek a szolgálatában áll egy kollégium. Isten a legelső, aztán a hazám, és hogy az emberiségnek adjak valami maradandót, valami szépet. A kollégiumi rendszernek tulajdonképpen ez az értelme, ezért találták ki eleink, hogy a magyar nyelvet, a magyar kultúrát és a hitet megőrizze, mert ezek nemzetmegtartó erők. - Te benned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak! Mikor még semmi hegyek nem voltanak, hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva, Te voltál és te vagy, erős Isten, és te megmaradsz minden időben. - A magyar nyelvű biblia megszületése után legalább ilyen fontosnak tartották, hogy a templomi liturgiában az ének-zenét úgy jelenítsék meg, hogy a zsoltárok is megszólaljanak magyarul. És azt hiszem, ez történik meg majd a 17. század elején. - Ez pontosan így van. Hogyha ezt említetted, Szenczi Molnár Albertre gondolunk azonnal, hiszen ő a nagy zsoltárfordítónk, átalakult teljesen az egyházunk. Új liturgia születik, és a liturgiában nyilvánvalóan helye van az éneklésnek. Ezért pedig fontos, hogy legyen mit énekelnünk, ne a régi katolikus énekeket énekeljük. Úgy születnek tulajdonképpen a zsoltárok, Szencziről tudni kell azt, hogy ő óriási világutazó volt, és így eljut Svájcba is, ahol találkozik Kálvin János utódjával, Théodore Béze-val. Théodore Béze nemcsak teológiailag volt Kálvinnak az utódja, hanem rendkívüli zenész volt. A Bibliában szereplő 150 zsoltárt rímbe szedte, dallamot adott nekik, és énekelték a zsoltárokat. - A zsoltár dallamok, azok szinte kivétel nélkül mind világi dalok voltak. Ezek között voltak szerelmi dalok, milyen furcsa, aztán majd szent szövegük lett, vadász induló, a 42. zsoltár az egyik francia király híres vadász dala volt, és még lehet sorolni. Tehát megint csak a világi és a szakrális összekapcsolódása, mint a reformációban már annyiszor. - Így van. Luther maga mondja, hogy nem hagyhatjuk a legjobb dallamainkat az ördög prédájául. - Ezért lássuk el szent szöveggel. - Így van! - Én azt hiszem, hogy Szenczi megismerkedik Théodore Béze-val és megismerkedik tulajdonképpen az egész reformáció korabeli zenével, és mint költő is megjelenik most, hiszen nem is akármilyen teljesítménnyel fordítja le a 150 genfi zsoltárt magyarra. - Hát a tempó sem volt akármilyen, amit diktált, hiszen 99 nap alatt fordította le a 150 genfi zsoltárt. - Az 9400 sor. Azt hiszem, hogy amikor arról beszélgetünk, hogy zsoltár, akkor már elénk tárult tulajdonképpen 1517-től kezdve egy európai horizont, és lassan elénk tárul egy magyar horizont is, amelyben az 1520-as évektől kezdve óriási események történnek. Mindez azonban kevés volna az egész téma megértéséhez, hogyha valamit nem fűznénk hozzá, hogy ez megint magyar jellegzetesség, hiszen miközben a katolicizmus és a reformáció láthatólag vagy látszólag élet-halál harcot folytat dogmatikailag, ugyanakkor a mi országunk az első, ahol megszületik a világon először az a törvény, amelyik teljes vallási toleranciát ír elő. Sem Európában, sem a világon nem volt még erre példa. - Igen, hát mint mindenben, általában ebben is megelőzzük az emberiséget. 1568-ról beszélünk, a tordai országgyűlésről. Ennek a történetéről azt kell tudni, ami a törvényig vezetett, hogy a protestáns vonalon belül megjelent egy új ág, ezek az antitrinitáriusok. - Más néven unitáriusok. - Igen, és más néven szentháromság tagadók. Az a veszély állt fönt, hogy újabb szakadás következik be az egyházunkban. Az ekkori uralkodó, II. János személyes bizalmasa ennek az unitárius vonalnak a vezetője. Azért, hogy ne legyen háborúság országon belül, magyarságon belül, ezért ez a király nagyon bölcsen hozza ezt a törvényt, hogy bárki szabadon gyakorolhatja a vallását. - Tehát ne háborgattassék senki a maga vallása miatt ebben az országban. Ami azt jelenti, hogy katolikus, református, evangélikus, unitárius szabadon gyakorolhatja a maga vallását. 1568-at írunk, majd a nagy európai vallásháború majd 1618-ban fog egyáltalán kitörni, és tart 30 évig, 1648-ig. Magyarországon azonban, Erdélyben különösen is, ez a fajta vallás béke, ez megvalósul. Azért tartom ezt nagyon fontosnak, mert látni kell, hogy azért ebben az országban olyan dolgok történnek, amelyek a reformáció eredményeként történnek meg. - Ez pontosan így van. Magyarország és a reformáció összeforrt. - Beszélgetésünk vége felé feltétlenül szót kell arról ejtenünk, hogy mit is adott a reformáció Európának, most a vallási és teológiai kérdéseken fölül. - Például az önkormányzatiságot. Hogyha Kálvinra gondolunk, Kálvin Genf nélkül elképzelhetetlen, ahogy Genf Kálvin nélkül. Kálvinnak az volt a gondolata, amit az Institúcióban ki is fejt, hogy az ószövetségi mintára, amikor is teokrácia volt Izraelben... - Isten uralom. - Isten uralom, király nélkül, világi király nélkül. Ezt gondolta létrehozni. Genfben nagyon érdekes, hogy a különböző néprétegeknek mind megvannak a tanácsai, mindnek megvan a maga felelőssége, hogy a társadalom melyik részéért felel. Ugyanúgy a reformátusságtól, Kálvintól kapjuk például a munkaerkölcsöt, mint szép hagyatékot. Kálvin minden munkát úgy közelít, hogy az nem munka, az hivatás, amivel az Istent dicsőítem. Ez a kálvini munkaerkölcs, ami rengeteget ad Európának, hogy lelkiismeretesen dolgozzak, Isten dicsőségére és embertársaim javára. - Milyen érdekes volt csak egy kicsit belekóstolni ebbe az egész témába, és ha csak érintőlegesen is, de beszélni egy olyan fogalomról, amiről talán a mai magyar társadalom viszonylag keveset tud, hiszen amikor azt mondom, reformáció, akkor mögötte történelem van, tapasztalat van, a mai élet előzményei vannak, önkormányzatiság van, és egy új szellemi áramlat, egy újfajta gondolkodásmód, amelyik áthatja a magyar társadalom protestáns részét is. - Az ezredfordulóra meghirdetett millenniumi ünnepi megemlékezések és rendezvények sorozatába az Unitárius Egyház is bekapcsolódott. Ennek első állomása olyan jelentős évforduló megünneplése, mint az 1568-ban tartott tordai országgyűlés. Ott és akkor mondták ki az erdélyi rendek a világon először a vallás és a lelkiismereti szabadság törvényét. Ez egyben az Unitárius Egyház megalapításának hivatalos dátuma is. A tordai országgyűlés ediktuma a vallás szabad gyakorlata és a vallásos tolerancia meghirdetésével egyedülálló a korabeli Európában, jelentőségében messze előremutatott.

Mai műsorunk címe: A reformáció. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a reformáció előtti vallási mozgalmakról. Azután beszélünk 1517. október 31-ről, amikor Luther Márton a wittenbergi templom kapujára kitűzi híres 95 tételét. Aztán szóba kerülnek majd a magyar reformáció főbb eseményei és személyei, végül pedig beszélgetünk arról, hogy néz ki ma Európa vallási szempontból.