A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Márton napi népszokások. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején megnézzük, hogy ki volt Szent Márton, illetőleg azt, hogy milyen keresztény hagyományok fűződnek a nevéhez. Később arról beszélgetünk majd, hogy a Márton napi népszokások hogyan alakulnak ki Európában és Magyarországon. Aztán azt is megvizsgáljuk, hogy hogyan függ össze a libalakoma ma Márton napjával. Végül pedig arról lesz szó, hogyan változnak meg korunkban a Márton napi népszokások. - De ki is volt Szent Márton, aki ugyan nem magyar szent, mégis hazánk patrónusaként is számon tartják, mivel a hagyomány szerint álmában segítette Szent Istvánt és az országot. Szent Márton a mai Magyarország területén született, de jóval a honfoglalás előtt, még a Római Birodalom fennállásának idején, egy katona fiaként. Szülővárosa a mai Szombathely, római nevén Savaria volt. A nevéhez kötődő leghíresebb legenda szerint Szent Márton már római katonaként szolgált, amikor észrevett egy útszélen didergő koldust. Megszánta, vörös katonai palástját, kardjával ketté szelte, és az egyik felét a koldusra borította, hogy melegedjen. Ezután Márton álmot látott, álmában pedig vállán a vörös palásttal nem a koldus, hanem Jézus jelent meg. A római katona hite és emberszeretete nagyfokú szerénységgel is párosult. Később szerzetesnek állt. És amikor a franciaországi Tours városának püspökévé választották, a legenda szerint a tisztség elől egy libaólban bújt el, de a gágogó libák leleplezték. Idővel Szent Márton, Európa legnépszerűbb szentjévé vált, számos kolostort, települést neveztek el róla. A Pannonhalmi Bencés Apátság is az ő tiszteletére épült. - Beszélgetésünk kezdetén érdemes volna szót váltani arról, hogy ki volt Szent Márton, milyen családba született, egyáltalán hol született? - Az egészben számunkra az a legkedvesebb, hogy Pannónia területén született. Azért vita van azon, hogy a mai Szombathely, Savaria, vagy pedig Savaria Sika, azaz Győrszentmárton, amit ma már mindenki úgy ismer inkább, hogy Pannonhalma. Tehát e között a két hely között, de mégis csak az a fontos, hogy itt, Pannóniában született 316-ban vagy 317-ben, katona családból. Itt töltötte a gyermekkorát tulajdonképpen, ezen a későbbi Magyarországon. Aztán ő maga is katona lett, és van az az ismert legendája, hogy megosztotta a köpenyét egy fázó koldussal, de ez már Franciaország területén volt. Álmában megjelent Krisztus a fél köpenyben. Ő otthagyta a hadsereget, megkeresztelkedett, és attól kezdve az életét az egyháznak szentelte. - Azért fontos ez, mert látunk valakit, aki abban a korban él, amikor ilyen csodák történnek, nevezetesen a csodánál az életfordulatra gondolok, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy ez az a korszak, a Krisztus utáni századok korszaka, amikor majdnem minden szent ilyen életfordulat következtében lesz azzá, akivé lesz. Szent Mártonnál ez rendkívül jelentős. Azt hiszem, hogy annyira így van ez, hogy végül is az egyház egyik legnépszerűbb szentje lesz. - Valószínűleg már a honfoglalás előtt megvolt Magyarországon Szent Mártonnak a kultusza, amit aztán Szent István, tehát az első királyunk rögtön meg is erőstett, és nagyon érdekes egyébként, hogy Szent Márton a koldusoknak ugyanúgy a védszentje, mint a katonáknak. - Miközben tudjuk, hogy Tours püspöke lesz, tehát Franciaországban püspöki rangig viszi. Bár akkor a püspökség egészen mást jelentett. - És Franciaországnak a védőszentje. Ugyanakkor Szent István is, Szűz Mária mellett a legfontosabbnak tartotta Szent Mártont, mint aki a háborúnak, a hadseregnek, a katonáknak a védszentje. - Rengeteg templom, rengeteg magyar város őrzi Márton nevét. - Így van! Nemcsak városok, hanem a nevek is. Máig is nagyon kedvelt keresztnév, és itt zárójelben mondjuk, hogy nagyon boldog Márton napot kívánunk azoknak, akik ezt a nevet viselik, egyébként pedig vezetéknévként is eléggé gyakori, és nagyon sok templomot szenteltek a tiszteletére, Szent Márton tiszteletére, és ezzel kapcsolatosak aztán azok a búcsúk is, amik Szent Márton napkor vannak. - Meg a Pannonhalmi Apátság is tulajdonképpen Szent Márton apátság, és lehet nyugodtan mondani azt, hogy Mártonhoz kötődő apátság természetesen, és lehet nyugodtan azt mondani, hogy Szentmártonkátától kezdve egy csomó olyan magyar település név van, amelyik őrzi ezt a dolgot. Szentmártonkáta nekem azért tetszik nagyon, mert Nagykáta, Szentmártonkáta, stb., ahol benne van a Káta, az a kereszténység és a pogányság nagyon érdekes vegyülése, hiszen az egy besenyő szó, és azt jelenti, hogy fejedelmi sátor. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Szentmártonkáta, akkor egyrészt a katolikus keresztény hagyomány, illetve egy magyar ősi névhagyomány kereszteződését látjuk. - Mint ahogy általában a keresztény hagyományok rendkívüli módon összefonódnak a kereszténység előtti hagyományokkal, és ez Szent Mártonra ugyanúgy jellemző, mint a legtöbb szentünkkel kapcsolatos hagyományokra, szokásokra. - Azt hiszem, hogy még egy dologról feltétlenül beszélnünk kell, említetted, hogy ő védőszent. Beszéltünk arról, hogy Franciaország védőszentje. De megmutatkozott-e ez valami másban is, minthogy így hívjuk? Tehát van-e hivatkozás rá? Történt-e valami a történelemben, ami ezt bizonyítja? - Szent Istvánra gondolsz talán, amikor a besenyő támadás elől őhozzá imádkozott, és a zászlajára is Szent Márton került, pontosan azért, mert tőle várta a győzelmet és a védelmet is. - Minden év november 11-én, fél Európában lámpásokat gyújtanak a városi és falusi gyerekek éppúgy, ahogy itt, a németországi Kempenben. Így ünneplik Tours-i Szent Márton emléknapját. - Szent Márton a szentek prototípusa. Ő a világ egyik legismertebb szentje. - Mártont egyetlen cselekedet tette a mai napig híressé, a köpeny szétosztása. - Azt mindenki tudja Mártonról, hogy a köpenyével megmentette egy fagyoskodó koldus életét. - Ő egy valódi püspök, mert isteni erő van benne, próféciákat mond, halottakat támaszt fel. - Mártont 1600 éve Európa összes keresztény felekezete tiszteli, de alig ismerik annak történetét, hogyan vált a császár elit katonájából Isten aszkéta katonájává. - Megismerkedvén Szent Mártonnal és a hozzá fűződő legendával, most igazából azt kéne megnéznünk, hogy hogy alakul ez át, ez az egész egy népszokás rendszerré? - Mindig a naptári helytől is függ, mert Szent Márton november 11-e, ez a temetésének a napja a hagyomány szerint, ugyanakkor ez az időszak az állatok behajtásának az ideje, ez a legvége már, mert Szent Mihály az első alkalom, aztán Vendel, Dömötör, és tulajdonképpen Szent Márton az egyik legvégső nap. Ez egy évnegyed kezdő nap. A magyar néphagyományban ezt az időszakot kisfarsangnak nevezik, amikor a lakodalmaknak, a mulatságoknak, a báloknak az ideje van. - Tulajdonképpen a mezőgazdasági munkák véget érnek, az állakat behajtották, tehát végre van idő egy kicsit élni, mulatni. - Így van! A bor ekkorra forr ki, ilyenkor van a lakodalmaknak, a báloknak az időszaka, mert utána következik az advent, a megcsendesedés, a befelé fordulás. - A várakozás, advenie, várakozás Krisztus születésére. - Mert Katalin nappal lezárul ez az úgynevezett kisfarsangi időszak, ami Szent Mihály nappal kezdődik, tehát szeptember 29-én, és Katalin nappal, november 25-én zárul. Ebben az időszakban van, november 11-én Márton napja is, ami azt jelenti, hogy ilyenkor nemcsak bálokat, mulatságokat rendeztek, hanem vásárokat is, és érdekes módon, hát régen volt, a '60-as években, amikor Vas megyében gyűjtöttem népszokásokat, akkor még tudták azokat a köszöntőket, amiket a disznópásztorok mondtak ilyenkor. Mert mentek házról-házra, vittek vesszőt, amivel aztán tavasszal, Szent György napján újra elkezdték kihajtani az állatokat. Ennek is van egy mondai magyarázata, hogy állítólag itt a Répce-vidéken egy pásztor, könyörögni, és Szent Márton vesszőt adott neki, álmában ezt a tanácsot adta, mindenesetre attól kezdve hordanak vesszőt a házakhoz, amit nemcsak a sertések vagy disznók kihajtására használtak, hanem jól látható helyre föltették, hogyha a gyerek valami problémát okozott, akkor csak rá kellett mutatni a vesszőre. - Az előbb említettük már a Szent Márton naphoz kötődő olyan népszokásokat is, amelynek a középpontjában például a libalakoma áll. Hogy keletkezett ez és mi köze Szent Mártonnak a libákhoz, miért lett pont libalakoma? - Aszklépiosz ünnepe volt a Római Birodalomban annakidején ilyenkor, és lehetséges, hogy onnan is vették át, ez az egyik magyarázata, a másik magyarázata pedig Szent Márton legendájában rejlik, mert amikor püspökké akarták választani, akkor libaólba bújt el a nagy megtiszteltetés elől. De megtalálták. Megtalálták, mert a libák gágogása felhívta rá a figyelmet, és így lett azután Tours városának a püspöke. Ahhoz képest a világhoz képest viszonylag időskorban halt meg, mert 80 éves kora körül halt meg. - Az előbb említetted, hogy határnap és vásárok is fűződnek Szent Márton napjához, de igazából ez az egész libalakoma, ez a történet nem is magyar hagyomány, valami más gyökerei vannak. - Egyrészt ennek vannak európai és főleg német gyökerei, és érdekes módon, de erről majd később úgyis szó lesz, hogy egyre inkább átveszünk azok közül is néhányat. - Tehát ezt tekinthetjük germán hagyománynak a magyar népszokásrendszerben? - Annak is tekinthetjük, meg ókori hagyománynak is, itt együtt van minden tulajdonképpen. Hogyha az ember elkezdi szálazni, nagyon nehéz megállapítani egy-egy hagyománynál, hogy honnan ered, mert minden van benne. Benne vannak a keresztény hagyományok, benne vannak a kereszténység előttiek is. De így szép együtt, hogy minden benne van. - November 11-e, Márton napja, a népi kalendárium szerint az év utolsó negyedének, a téli időszaknak a kezdetét jelenti. Ilyenkor már kiforrt az új bor, és a mezőgazdasági munkák is véget értek. Márton napja vallási szempontból is fordulópont, ezen a napon kezdődik ugyanis a karácsonyt megelőző 40 napos böjti időszak. Előtte abban az esztendőben utoljára lakomákat, bálokat, vásárokat rendeztek. A legnépszerűbb eledel pedig a Márton madarából, vagyis a házi lúdból készült ropogós libapecsenye volt. Ehhez megszentelt újbort fogyasztottak. A népi mondás szerint, aki Márton napján újbort nem iszik, egész évben szomjazik. Vagy aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik. - Szent Márton, aki nem akar püspök lenni, de a liba gágogás elárulja a rejtekhelyét, és végül nem tudja megúszni, hogy püspök legyen, nyilvánvalóan ez olyan félcsoda. De egy csomó csodás esemény is fűződik a Szent Márton naphoz. Tudunk népi és egyéb történeteket. Azt hiszem, hogy ez legalább olyan érdekes lehet. - Egy Bihar megyei faluból van az a monda, hogy egy szegény koldus Szent Mártonhoz ment énekelve imádkozni azért, hogy etetni tudja a családját, mert annyira szegény. Ahogy ott énekelt Szent Mártonhoz, arany saru volt a Szent Márton szobron, és az egyik saruja leesett. Megszólalt Szent Márton, és mondta, hogy vigye ezt az arany sarut, mert ebből el fogja tudni látni a családját. Amikor hazament, és kiderült, hogy van egy arany saruja, feljelentették őt, börtönbe zárták, halálra ítélték, mert biztos valahol lopta. Mielőtt kivégezték volna, azt kérte csak, hogy menjenek el újra a templomba a szoborhoz, és amikor szólt Szent Mártonhoz, a másik saru is leesett, és ezzel igazolódott, bizonyította az igazát. Egyébként pedig tényleg valahogy, hogy magyarul mondjam, szimpatikus Szent Márton mindenki számára. - Igen, hát azt hiszem, önmagában az a tény, hogy a koldusok védszentje is, hogy a katonáké is, akik azért mégis csak az életüket teszik kockára. Tehát ez a szent valahol olyan tevékenységkörnek a szentje lett, amely az emberek számára valóban elfogadhatóvá tesz akár még a 21. században is egy ilyen személyt. De az előbb már beszéltünk arról, hogy fűződik a nevéhez az a bizonyos libákkal kapcsolatos legenda, de a lakoma talán még érdekesebb, mert ebből aztán lesz majd valami, és még a mostani korszakról is beszélni fogunk, és ez a nagyon gazdag libalakoma hagyomány. Hogy alakult ez ki, és mi ez? - Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. Ezt mondták, tehát kötelező volt a libalakoma, és mellé pedig az újbor, mert azt szokták mondani, hogy az újbornak Szent Márton a bírája. Tehát a libalakomához hozzátartozott az újbornak a megkóstolása is, és ez a kényszer, hogy mindenképpen kell libát enni, mert akkor az ember éhezni fog egész esztendőben, meg ráadásul ilyenkorra érett meg a liba, ugye megtömték a libát, és ilyen időszakra lett olyan, hogy fogyasztható volt. Így a liba nagyon fontos volt a régi paraszti háztartásban, a liba tolla, azzal tömték meg a párnákat, a dunnákat. - A puha pihéiből tulajdonképpen. - Így van, és ehhez kapcsolódott aztán a tollfosztó is, a közösségi hagyomány is. Tehát ezek mind egymásba fonódó, egymáshoz kapcsolódó dolgok. - Lehet mondani azt, hogy a liba tulajdonképpen egy fontos gazdasági állat is volt? Tehát nemcsak élelem szempontjából, mint hús számított fontosnak. - Így van. A libatollat használták mindenfélére. Kenőtollnak is. - Tényleg! - Portörlésre is. A libatoll egy nagyon-nagyon hasznos és nagyon fontos dolog volt. Aztán a megsült libának a mellcsontjából jósoltak az időjárásra. Mert ha az a mellcsont hosszú és fehér volt, akkor azt mondták, hogy hosszú, fehér tél várható, de ha rövid és barnás, akkor azt mondták, hogy sáros és enyhe tél lesz. - Lehet mondani, hogy azért a magyar népszokásrendszerben a szentekhez fűződő népszokások nagyon gyakran csak ürügyek valamire, hogy aztán ki lehessen mondani valami népi bölcsességet. Igaz ez? - Annakidején az embereknek nem volt órájuk, nem volt naptáruk, és ezek a jeles napok voltak a kapaszkodók a határnapok mindenféleképpen, minthogy az állatok behajtásával kapcsolatban is, meg egyáltalán Márton nap ilyen szempontból egy nagyon-nagyon fontos jeles nap máig. - Szennán sültet készítettek a skanzen kemencéjében, fogytak is az ételek, ugyanis a mondás szerint, aki nem eszik libát Márton napkor, egész évben éhezni fog. - A karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó nap, amikor még nagy lakomákat tartottak, ilyenkor már a hízott libát levágták, nem tartották meg télre, ezt fogyasztották ilyenkor. - A libák nem voltak túl barátságosak, a játékok viszont egytől egyig hozzájuk kapcsolódtak. - Lehet ilyen kis papír libákat keresni, lehet libatollal írni, lehet gyapjút fésülni, lehet ilyen kis pompom állatkát csinálni. - Készülnek az esti sétához a lúddal, őszi falevéllel díszített lámpások. A Budakeszi Arborétumban a hét utolsó napján Márton napot ünnepeltek. - Olyan sok mindenről beszéltünk már a Szent Márton nap, illetve a Márton napi népszokásokkal kapcsolatosan, hogy mi történt és hogyan alakult ki a múltban, de tudunk-e valami olyat mondani, ami 21. századi, és hogyan alakul át egyáltalán, tehát élő-e a Márton naphoz fűződő népszokás rendszer? - Kevés olyan jeles nap van, ahol az ember azt érezné, hogy ennyire élő a hagyomány, mint amilyen éppen Mártonnal kapcsolatosan. Ehhez hozzájárul az is, hogy Szombathely, Szent Márton szülőhelye, 2005 óta olyan utakat indít, olyan zarándokutakat, amelyek Szombathelytől Tours városáig érnek. - Azt is mondhatjuk, hogy a keresztény hagyomány is újraéled? - Igen. - Mert ugye láttuk, hogy a középkortól kezdve milyen keresztény, de ez egy 21. századi, most keletkező keresztény hagyomány ezek szerint, egy új zarándokút. - Igen, egy új zarándokút, tehát ez a keresztény oldala így éled újjá. A másik pedig a gasztronómiai oldala, hogy a libalakomák, és miután ott van, hogy Márton napi libalakoma, én azt gondolom, hogy azért van, akit érdekel, hogy ki is volt ez a Márton, akihez ilyen libalakoma kapcsolódik, legalábbis ezt gondolom én. Azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen minden korosztály számára mond valamit Márton nap, mert az én unokáimnál is látom, hogy vannak Márton napi lámpás felvonulások. Ez tulajdonképpen tényleg német hagyomány, és különösen a német evangélikusság számára volt fontos Márton napja Luther Márton miatt is. Egyre több helyen, egyre több iskolában, és különös képpen azokban a városokban, ahol német eredetű lakosság van Magyarországon, ott nagyon nagy kedvvel mennek ezek a lámpás felvonulások. Nagyon gyakran óvoda vagy iskola kezdeményezi, és aztán bekapcsolódik az egész város, és boldogan részt vesz benne. Tehát lehet új hagyományokat teremteni, és lehet építeni új hagyományokat, régi dolgok alapján is. - Talán tavalyelőtt voltam egy étteremben, nem akarom nyilvánvalóan a reklám miatt megnevezni az éttermet, ahol külön készítettek Márton napi menülapot, és ez a Márton napi menülap úgy kezdődött, hogy röviden le volt írva Szent Márton legendája, illetőleg ez a bizonyos liba történet. Ezután jött aztán a menüben a liba, a hozzá kapcsolódó újbor, a különböző olyan italok és ételek, amik hozzá kapcsolhatók voltak. De azt hiszem, megjelenik a Márton nap egy másik szegmensében is a világon, ez pedig a reklám. Hogy látod ezt? - Általában a mai világban a reklámnak van óriási szerepe, és a reklámok révén is valahogy nagyon közvetlenül megkapja az ember az információkat, de az is kell, hogy az illető, aki kapja ezt az információt, kíváncsi is legyen, és utánanézzen a dolgoknak. Manapság az interneten, a Google-ban utána tud nézni pillanatok alatt ezeknek a dolgoknak. Az egyházi iskolákban természetes módon ismerkednek meg a gyerekek a szentek életével és a hagyományával, a katolikus egyházi iskolákban, de a többi iskola is fölkapta tulajdonképpen ezt a Márton napi hagyományt, és a gyerekekkel olyan kézműves foglalkozásokat készítenek vagy vesznek elő, amiben libákat vágnak ki. - Sőt még lampionokat is készítenek. Az jutott eszembe, hogy milyen érdekes, hogy a keresztény hagyományra hogy települ rá a 21. században a kereskedelem. Ha az ember végiggondolja, hogy még nincs advent, de már októbertől megjelennek az adventi, meg a karácsonyi dolgok vagy ugyanígy a mikulás még majd egy hónap múlva a legnagyobb bevásárlóközpontokban, vagy másfél hónap múlva lesz, de a boltok már tele vannak csokoládéval, különböző figurákkal, és azt hiszem, igaz ez, hogy a népszokások újjáéledésében is van valami szerepe annak, hogy ez eladható. Hogy látod ezt? - Így van, ez feltétlenül így van, és ha én jól láttam, már megjelentek ezek a Márton napi rendezvények, mert ezek ilyen kombinált rendezvények is, és a különböző, nemcsak a vendéglátóiparban, hanem a szállodákban, a vidéki szállodákban különösképpen igyekeznek olyan programokat összeállítani, amik ezekkel a hagyományokkal valahogy összefonódnak. - Nagyon érdekes, amit mondasz, így a beszélgetésünk végén, mert nekem az jutott eszembe, hogy milyen érdekes, hogy egy eredetileg valamiféle szakralitással rendelkező történet és hagyomány hogy lesz a 21. században, amikor igazából a világ elvilágiasodik, hogyan lesz a kereskedelem eszközévé is? Amikor legutoljára most mondtad ezt a példát, eszembe jutott, hogy igen, így lehet eladni három-négy napos wellness hétvégéket, amelynek a középpontjában egy gasztronómiai esemény áll, mondjuk például a libalakoma. Hogyan lehet eladni mondjuk egy kulturális eseményt úgy, hogy a középpontjában egy lampionos felvonulás van, aminek a vége egy hatalmas vacsorába és kulturális műsorba torkollik. Én azt hiszem, hogy az elvilágiasodó és a keresztény hagyományt egyre inkább elhagyó Európa ékes példája annak, hogy most még az a korszak van, amikor egyszerre él az egyházi közeg, de már ott van benne az elvilágiasodott Európa, és igazából csak rajtunk múlik, hogy mit tartunk fontosabbnak. Egy csomó ilyen ünnepünk van, látjuk, hogy a keresztény ünnepek hogyan alakulnak át a 21. században.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Márton napi népszokások. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején megnézzük, hogy ki volt Szent Márton, illetőleg azt, hogy milyen keresztény hagyományok fűződnek a nevéhez. Később arról beszélgetünk majd, hogy a Márton napi népszokások hogyan alakulnak ki Európában és Magyarországon. Aztán azt is megvizsgáljuk, hogy hogyan függ össze a libalakoma ma Márton napjával. Végül pedig arról lesz szó, hogyan változnak meg korunkban a Márton napi népszokások.