Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Nyíradony és Nyíracsád közötti Guti erdő zöld gúnyáját rövidesen ősz majd tél színűre váltja a deres Hajnal mínuszai keresztül vágtatnak a tájon és pengeéles leheletük kell a riadt lúdbőrzik gallyakat elválasztják majd a didergő leveleik -től a fák meghagyják, de mit is tehetnének a pőrére vetkőzés nem szégyen a természet és az évszakok ősrégi egyezségének következménye a gútai erdőben lévő faállomány típusa elsősorban 50 százalékban Akác 25 százalékban tölgy elsősorban kocsányos tölgy a maradék pedig hazai nyár egyéb lágy Lung nemesnyár és fenyőfa fajok valaha Guti erdőt volt az Alföld legnagyobbika azonban az erdőtelepítések kapcsán a nyírségi tájegység gyakorlatilag egy Ernő tömbbé vált ezek a kisebb erdőfoltot csatlakoztak egymáshoz, így egy nagy erdőtömb jött létre az erdő legyen az bármilyen rengeteg már a 11. 12. században is otthont adott az itt élő embernek Gút település templomát a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték fel és jó néhány legenda is kapcsolódik hozzá a szóbeszéd szerint egy pozitív energiájú forrás helyére épült ez a templom ez az energia a föld mélyéről jön jótékony hatással van a szervezetre a rosszat a romboló negatív energiákat elpusztítja és még a rontást is képes levenni és sokan a gyógyulás reményében látogatják a pusztatemplomot a jelenben sokan gyógyulást új életet remélnek a középkori kút homlokára azonban az elmúlás nyomott csókot a templomot és aköré épült falut a 16. század végén a törökök tatár segélycsapatai pusztították el az istenháza együtt vált rommá a település épületeivel a harang hangja azonban túlélte a falakat minden 7. év húsvét nagypénteken éjfélkor megkondul a templom harangja, ami a közeli mocsáron ter üzleten egy öklöz szekérrel együtt süllyedt el és ez bizony hallani vélik a mai napig a festői ligetes környezetben a romjaiba roskadt templom szinte felkínálja magát arra is, hogy a közelében mesés kincset rejtsenek el a templom előtt volt egy kő oltár és azt egy Gulyás legény egyszer összetörte és láss csodát, rengeteg kincset talált benne, és ő és családja leszármazottjai is boldogan éltek, de ami a mai köztudatba ilyen, hát az bizony az, hogy a papok ide rejtették a templom környékén az erdőbe az arany a Ikat és még rengeteg van belőle arra, hogy ott e vidéken eddig senki nem lehet, mint ahogy azt az alagutat sem találták meg, amely a romot és a Nyíracsádi templomot összekötötte a Nyíracsádi templom sokkal jobban járt, mint útitársa már csak azért is mert megmaradt az már más kérdés, hogy a tatárok az itt élőket is leölték a padlózat rengeteg emberi csontot akar ez Hajdú-Bihar vármegye legrégebbi, ma is működő Árpád-kori temploma eredetileg katolikusok építették a templomot ezt a freskók is bizonyítják és 1567-ben a reformáció idején vették birtokba reformátusok hiszem ekkora település nagy része református vallású volt a falképek a 20. századi felújítás során kerültek elő a méhész réteg alul a megmentett Peskó töredékek a templom középkori emlékei az alakok közül csak egyet sikerült teljes egészében megmenteni és megmutatni a régmúltból az Iszlám ugyanis hagyományosan tiltja az emberábrázolást, így a képekről szó szerint lekaparták az arcokat a boltív baloldalán láthatjuk Szent Miklós püspök 5 érdekesség, hogy őneki az arca teljes mértékben felismerhető és az összes többi szentnek az arcát nem ismerjük elképzelhető Szent Miklós püspök képét vakolatréteget borította, és ezért nem tudták őt levakarni abból 10 belsejében felismerhető Szent Katalin egy kereket tart a kezében is, mint tudjuk őt kerékbetörés elvégezték ki vele szemben Szent Erzsébetet kosarat tart a kezében köztudott, hogy az éhínség idején ő volt az, aki megnyitotta az éléskamrájától szegények előtt szinte hihetetlen, hogy a kövek 800 éve kerültek egymásra és egy ma is használatban lévő épületet alkotnak az Alföld és a Nyírség legnagyobb erdejének minden egyes napsugaras perc értékes ajándékkal hidegebb sötétebb hónapok beköszönte előtt meg is kell becsülni tudja ezt a piros jelzésű Krajczár hegyi turistaút is és azt kéri az ösvényén gyaloglók -tól, hogy ne rohanjanak éljék meg a pillanatot szívják teli magukat az Őszi erdő illatával, amíg az embernél Cupido tavasszal aktív, addig a tánc szarvast ősszel nyíl azzal szíven a gyermek testű Isten a Szarvas szerelem a Barcagás a Guti erdő bikái teljesen elvarázsolja van, hogy még a fejüket is elvesztik Adám oly annyira otthonosan mozog úton, mintha mindig is ítélt volna pedig csak az 1970-es évek elején költöztették ezeket a fenséges állatokat az erdőben 2 világrekord született Gútán az egyik 1991-ben a másik 2002-ben a gútai vadászterület a világon egyedülállóként kétszer is megkapta az MOM-ban díjat az, hogy ebből populációból világrekord kerülhessen ki az bármelyik vadászati idényben előfordulhat az itt lévő élőhely olyan kedvező Annának, valamint az itt alkalmazott szelekciós elvek, amiket a dán populációra alkalmazunk az lehet ennek a sikernek a kulcsa a dánoknál szól októberben indul el ilyenkor jelentős vendégforgalom van a vadászházban, ahol sok külföldi és hazai vadász is megfordult a dámvad és a számára otthont nyújtó Kóti erdő olyannyira népszerű, hogy látogatóközpont is épült tiszteletükre a nyíradonyi élménytér aguti erdő növény- és vadvilágát mutatja be, így ha a terepen nincs szerencsénk és éppen nem szökken át túránk során előttünk egy szarvas akkor sincs gond a kiállított szarvasok megvárják az embert a célközönségünk többnyire iskolás illetve óvodás csoportok Bolt védekeztünk, de szokott nyugdíjascsoportot is ellátogatni hozzánk azért is célszerű először látogatóközpontunkban eljönni, hiszen itt összefoglaljuk a Guti erdő legfontosabb pontjait illetve található itt nálunk mégis 3D-s moziterem is, ahol mind a 4 évszakot bemutatjuk a kút jártunk kúton túl Nyíracsád határában az októberi eső előcsalogatta az avar alól abból lehet túsz Edu Liszt, ismertebb nevén az ízletes vargányát ez a gomba csak akkor bújik elő, ha hajnali lehűlés jelzi számára, hogy valóban vége van a nyári melegnek erre ez a különös kalapos úgy megijed, mintha attól tartanak, hogy lekési az őst és hihetetlen növekedésbe kezd néhány óra alatt ízletes testet növeszt bányász Ferenc gombász családba született nemcsak szereti, de ismeri is a gombát, ami számára jóval több mint hivatás, vagy éppen hobbi a felesleg, amit a családja már nem bír elfogyasztani szárító -ra zacskóba és végül piacra kerül az ember bármit csinál, de a szenvedély az mindig kihajtja az erdőbe a lényege, itt a gomba leszedése az az élmény Ammann maga a szeretete a gombaszedés az, akinek ugye egyszer ugye a vérébe belekerül ez a gomba szedés az az örökös szenvedély leszedem a gombát szépen meg van tisztítva otthol elvan szeletelve lesz állítom és akkor ki csomagolom napon szállítók, mivel nagyon kedvező a nap hatása szállított gombára csak gyilkosabb időbe száraz helyre kell tenni, nagy figyelmet kell ráfordítani nem véletlenül számít a gomba az állatok körében is igazi csemegének még a mese gombába is benne harapnak a gyilkos galócát ösztönösen kerülik a vargányát viszont kifejezetten keresik imádják ugyanúgy az őrizet is vaddisznó is a nyulak is, sőt még ugye az nem vadlúd beszélünk csiga, ami ugye nagyon kártékony tud lenni a gombával, azaz nagyon meg tudja pocsékolni a ízletes vargánya, azaz ugye hidegtűrő hidegkedvelő gomba én fogyasztom folyamatosan ugye az az első hogyha Mann vargányából is az első falat megilleti a szedőt imádom is ajánlatos azér a gombafogyasztás, mert nagyon jó hatással van az emberi szervezetre rengeteg gyógyhatása van a gombás embernek 2 jó barátja van a vízhatlan bakancs mellett a kosár és a jó bicska, amivel megtisztítja a gombát, hogy az ne Földesen kerüljön a kosárba a 3600 lelket számláló Nyíracsád egyszerre Hajdú-Bihar északi vidékének egyik utolsó hajlék a és a Nyírség déli kapuja nincs ebben semmi Janus-arcúság a Közigazgatási és a természeti határok nem mindig fedik egymást a nevében is büszkén vállalt nyírségi települést már a honfoglalás előtt is lakták, és bár nem csak a törökök, de az irgalmatlan fekete halál is kaput tört a községre a sors Isten nőknek eszük ágában sem volt elvágni Nyíracsádi élet vonalát, sőt ők még a legsötétebb időkben is bizakodva fonták azt tovább a fonalat a cérna szálat a falu szülötte Koleszár Árpád sem eresztik csak a munka végeztével a férfi Szabó és bőrdíszműves főleg hagyományőrzőknek készít öltözéket anyukámnak a régi háztartási varrógép évvel kezdtem igazi én gimis időszakba volt, aztán megismerkedtem az ipari gépek és szépen lassan én is beszereztem hát minden, ami itt van ez saját erőből lett összehozva már érettségire én tudtam, hogy ezzel szeretnék majd foglalkozni, hát sokan furcsán is néztek rám pont emiatt itt minden személyre szabottan készül a konfekció szó értelmét veszti 2 egyforma szabás nincs a hagyományőrző viseletek esetében akkor hűség miatt elengedhetetlen az alapos kutatómunka most már azért elég sok olyan szakirodalom van, ami nagy segítség a hagyományőrzőknek is meg a viselet készítőknek is, ahol korabeli szabályzatok leírása megtalálható, hogy melyik egyenruhán hogy kellett viselni meddig lehettek mondjuk kigombolni vagy a különbségek a tiszti és a legénységi ruhadarabok között a legnagyobb munka, amivel eddig megkerestek fel az én huszár csapat volt, akiknek komplett 2. világháborús lovassági egyenruha kellett nadrág zubbony Bocskai sapka is nekik nem hosszú posztról köpenyük volt, hanem még az első világháborús rá nagyon hasonlító ment éljük a még Nyíracsád csupán közúton közelíthető meg, addig a szomszédos valamivel több mint 10 kilométerre található Nyíradony vasúton is elérhető, hogy ez így alakult annak sporttörténeti jelentősége van, ugyanis a hatalmas rezgő nyárfa helyén 110 évvel ezelőtt állt egy bakterház ott született a tatár becenevű olimpiai bajnok ökölvívó Harangi Imre az 1936-os berlini játékok könnyűsúlyú bokszbajnoka a győzelemért trafikengedélyt és egy tölgyfa csemetét kapott, utóbbi érdekes módon a mai napig egyszerre 2 településen is hirdeti az olimpiai eszmét az édesapja kinn a vasútállomásnál volt bakter a Haranghy család az hajdúsámsoni illetőségű az édesapja, hogy itt dolgozott a akkori MÁV-nál a feleség itt szülte meg és itt is anyakönyvezték az Imre bácsit majd mikor elkerült Budapestre és megnyerte az olimpiát akkor Hajdúsámson és Nyíradony is az akkori községvezetői felkérő levéllel fordultak hozzá, hogy az olimpiai győzelmére kapott tölgyfa csemetét azt a településen ültesse nem tudta eldönteni, hogy az édesapjára vagy a nagyobb családjára hallgasson aztán szerencséje volt, mert tulajdonképp nem egy fácska hanem 2 fácska kapott, úgyhogy a tövétől kezdve ágazott el egy itteni Kertész választotta ketté a tölgyfa csemetét Hajdúsámson büntették az egyik felét és a másik felét pedig itt Nyíradonyban főtéren Csiszár Antal a Harangi Imre Olimpiai Baráti Kör elnöke azt mondja, hogy pedagógusként a gyerekeket Harangi Imre példáján keresztül próbálják a sport és az olimpiai mozgalom felé terelni egy kistelepülésről és följuthat az ember akár az olimpiai dobogóra azt mi több mint 40 éve próbáljuk a gyerekekbe sulykolni, hogy megéri tanulni és azok a vendégek, akik ellátogatnak hozzánk sportolók, sportvezetők az olimpiai bajnokokról és azt kérdezem, hogy ne azt mondják, hogy milyen gazdagok vagy ilyen házukban, hanem azt, hogy ezek a gyerekek, akik itt vidéken élnek, mit kell ahhoz tenniük, hogy kiemelkedjenek a sokat betegeskedő vékonydongájú Haranghy a legenda szerint önvédelemből kezdett bokszolni, mert gyakran megverték gyerekkorában aggódó édesanyja sokáig úgy tudta focit díját megkérdezték, habár olimpikon Haranghy Imrétől, hogy mit köszönhet az ökölvívásnak az olimpiai bajnok azt felelte a hitemet az életben, hanem azután Péter király idejében jőnek B-kkel ad és Good testvérek a svábok nemzetségébe a 13. századi Magyarország leghíresebb krónikása Kézai Simon a magyarokról szóló krónikájában már írta róla nemzetség -ről, amely a Nyírség vidékén az egykori volt és a mai Nyíradony környékén találta meg otthonát aztán eltelt sok-sok 100 év és mások is hajlékra leleteket álljon ott vannak például a Szatmárból Gentről származó nemesek agents üljek, akik a Nyíradony hoz tartozó Szakoly kertben építették meg klasszicista stílusú kúria épületüket agents családot nagy megbecsülés övezte Nyíradonyban és környékén, hiszen adományokkal segítették a római katolikus egyházat , valamint Nyíradony lakosságát is 48 130-as évek környékén építették ezt a Kúriát, a Kúria mellé még kiépítésre került egy tágas partis, valamint 33 cserét ház is a cselét házakat később elbontották Gencsy Béla gróf pedig nemes felajánlást tett az épületet átalakította iskolám és akkor így került kialakításra szokott ebben az első tanyasi iskola 2013 környékén került felújításra maga a Kúria, ahol nagyon figyeltek arra, hogy megőrizzék így lényegében a Kúriának a régi jellegzetes vonásait a szomszédos Nyíracsádon épült báró Vécsei e kúriáján az eredeti funkciója is megváltozott a falu földesurának egykori otthona sokat egyszerűsödött a Zsidai tető helyére egyszerű lemez borítás került a park pedig eltűnt a Kúriát magát az 1790-es évek végétől építették és báró Vécsei 2. István császári-királyi altábornagy nevéhez fűződik, itt is laktak meg Budapesten is, mivel az Országgyűlés felsőházának is voltak tagjai, és ott is éltek itt is éltek állattartással jó szarvasmarha-tenyésztéssel mezőgazdasággal foglalkoztak a Vécsei ek a 20. század első felében hagytak fel Nyíracsádi életükkel alakú épületük csendőrök laktanyája lett, majd az államosítás után az épületet község házává Tanács házává polgármesteri hivatal La is könyvtárrá alakították át a Vécsei család egykori épülete mellett 2. Vécsei József báró idejében egy többemeletes tubus magtár is épül a termék csigás felvonón kötél rendszer segítségével zsákokban húzták az épületből és érdekesség volt, hogy egy úgynevezett eltolunk szellőző swinges rendszert alátámasztott a szellőztetésre ezáltal a termény soha nem robot meg a tubus alakú épület jó otthona volt a gabonának ma már kiállításokat rendeznek a különleges térben, Holló László Kossuth-díjas festőművész megtalálható egyenlítő érmet, illetve Prokofjev vitte el fog festőművésznek is van itt egy állandó kiállításra, amit megtekinthetnek a látogatók a 90-es években, hát ez egy helyi kortárs festőművésznek is Józsefnek voltam Műterem galériája a Nyíracsádi festő Kiss József az egészsége engedi ma már inkább otthon dolgozik mostanában akvarellek születő sokminden megismertem a rész karcolást a Ford maradást a szitanyomatát, de aztán mégis mindig visszatértem a festéshez olaj festéshez, amit az elmondani nem tudtam azt lefestettem amit ecsettel festi kell nem tudtam kifejezni azt leírtam rengeteg mesterművet alkotta már fejben csak másnap reggel, ezeknek a képek többsége inspirációból született egy korlátot és halott dolgok felidézése és lenyomatai vásznon itt Debussy tengerre is láthatóvá válik még emlékszem a hullámok játéka 2. tételt hallgattam közben, tehát ez még tisztán előttem van, amikor ezt arra reflektáltam az SzPress, de meg Kiss József Műterem híján kisebb munkákat főleg akvarelleket készít az olajjal festés élménye nagyon hiányzik neki azonban a terpentin szaga a lakásból egy cseppet sem így marad a teraszon festés, ahhoz azonban várni kell a jó időt a most még távolinak tűnő, mégis minden egyes nappal egyre közelebb kerülő tavaszt.

Gút település templomát a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték fel és jó néhány legenda is kapcsolódik hozzá. A szóbeszéd szerint egy pozitív energiájú forrás helyére épült ez a templom, ez az energia a föld mélyéről jön, jótékony hatással van a szervezetre. A rosszat, a romboló negatív energiákat elpusztítja és még a rontást is képes levenni és sokan a gyógyulás reményében látogatják a pusztatemplomot.