Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Ha azt mondjuk somlói azonnal eláruljuk, hogy nem vagyunk helybeliek az itteniek ugyanis úgy mondják, Somlai Barcza Bálint tehát 5. generációs Somlai borász nagykorú már a döntése ugyanis éppen 18 éve, 2006-ban határozta el, hogy a korábban családi hobbiként végzett szőlőművelést professzionális szintre emeli a Somló csúcsán a kő konyhának nevezett bazalt orgonák közvetlen szomszédságában a hegy legmagasabban fekvő szőlőültetvényeiket között fekvő présházat még Bálint ő kapja vette 1920-ban Bálint életének gyerekkora óta része a szüret, ami az éghajlat változásával együtt alakul. De ahogy a régiek mondták, akinek gyengék az idegei ne foglalkozzon mezőgazdasággal itt minden évjárat máshol és mindig új új kihívások vannak ugyan ezeket a fajtákat, amiket most is termesztünk október közepén-végén született, most pedig szeptember közepén általában az idei esztendőben pedig ezeket a késői fajtákat meg a nagy részét már augusztus végére betakarított a nagy melegben elégnek a savak és felszökik a cukor egyre precízebben kell meghatározni a szüret időpontját is alkalmazkodni kell a sokszor szélsőségesen változó körülményekhez Barcza Bálint 2011-től ökológiai termesztést folytat és az utóbbi időben egyre népszerűbb natúr borokat is készít alapvetően egy olyan technológiáról beszélünk, ami régebben évszázadokon vagy évezredeken keresztül teljesen általános hordták most ahhoz nyúlnak vissza, amikor nem aztán kezelőanyagokat és teljesen természetesen készítjük a borokat natúr borokat 1.000.000 szőlőből állítjuk elő ez az alapja, és az a lényege, hogy gyakorlatilag kezelőanyagokat szinte semmit nem adunk hozzá minimális mennyiségű ként adunk a borokhoz és ezt is csak az érvelés végén közvetlen a palackozás előtt az Érd a és seprőn történik óriási tapasztalatot igényel, hogy abból a végeredmény az jól hosszú évek óta tartják édes rabságban a Somló kincsei Andrássy Lászlót is vallja, hogy a hegy és a szőlészet megtanít a természet tiszteletére és arra, hogy a hittel teli munka meghozza a gyümölcsét 2005-ben vásárolta meg az első földet , hogy egy vegyszermentes kézműves családi borászatok indít csalódnak, ahol ősi Kárpát-medencei fajtákból természetes módon készülnek a borok a pécsi egyetem mellett működik egy kutatóintézet annak van egyfajta gyűjteménye ott száztizen-egynéhány Kárpát-medencei fajtát őriznek, de ezek génbank ént vannak ott Veszprémben pár éve vettek házat, aminek az aljában gyönyörű boltíves pince van a jó házasítás eredményeként feleségével Gyöngyvér vele együtt itt működtetnek egy kis bort árat, ahol kulturtörténeti esteket is tartanak a pince még az 1700-as évek első harmadában Veszprém fajta domb városrészében építés vélhetőleg már azokban az időkben is bor és élelmiszer tárolására szolgált ma nemcsak a régi funkcióját nyerte vissza, de fontos múlt mentés helyszíne is, merthogy Andrássy legfontosabb küldetése a régi már-már elfeledett szőlőfajták vissza örökítése, ezek a filoxéravész előtti fajták ezek adták az akkori borokat hála Istennek a Somlón van olyan történeti dokumentum, amelyek pontosan megmutatják, hogy mik voltak ezek 1805-ből származik egy például egy helyi akkor Nagyszőlős ma somlószőlősi katolikus pap, aki leírta az akkori Somló viszonyait, illetőleg leírta, hogy mi volt az a 30 szőlőfajta amíg hasonlóan a legfontosabb termesztésbe levő fajták voltak ezek között van olyan, amelyekből néhány ma is megtalálható Somlón, ilyen például a Sárfehér, de ilyen a bakator ilyen a Góhér ezek rendkívül ritka fajták a 30 legfontosabb termesztésben lévő fajta 80 százalékban fehér fajták órát volt néhány köztük azok sem a mai értelembe vett kékszőlők inkább Pirosnak mondanám őket kadarka például kék bajor fekete fájók bajor ezek Piros bort a mai filléreknek megfelelő színezetű bort adtam azt is tudni lehet, hogy az 1800-as évek 2. harmadáig zömében vegyes ültetvények voltak, csak a módosabb gazdák engedhették meg maguknak, hogy fajta szelektált ültetvényeket hozzanak létre a filoxéra előtti idők borai leginkább egybe szüretelt vegyes borok lehetek a Liszt készítésének első eleme a mag, amit a gazda elvet innen indul a folyamat, aminek a végén eljutunk a végeredményhez egy pékség esetében például a kenyérhez Tóth Márton közgazdasági területről váltotta pék szakmára Franciaországban tanulta ki a szakmát hazatérve pedig saját üzletet nyitott először Budapesten aztán itt Balatonfüreden télen az évszak választással sokakat meglepett, de azt vallja, akkor kell elindulni, amikor készen állsz rá a Balaton környéke pedig jóval több mint 1 Egy Nyári Kaland mindig is egyértelmű volt, hogy nem egy szezonális dolgot szeretnénk csinálni , ami azért nem tudtunk arra és hála istennek ez visszaigazolódott, hogy ez a környék nem kizárólag aljáról szólt a vásárlók nagy része kifejezetten a kenyér miatt tér vissza, merthogy a különféle csigát és croissant ok mellett a legfontosabb itt a természetes élesztő nélküli kovásszal készülő kenyér a hangsúly a minőségen van nem a mennyisége, amiről sokat tanultam francia P. kollegáktól azzal az, hogy a kovász gyakorlatilag évezredes használhatta az mai közegbe mai alapanyagokkal hogyan működik maga az előállítási és ez egy újra-visszavezetés ennek a terméknek a fogyasztók felé olyan liszttel dolgoznunk, ami a bio gazdaságokból származik járunk egy nagyon fontos szempont, hogy a kenyereket azokat bioalapanyagokkal készítjük és a bio ez nem csak arról szól, hogy vegyszermentes lisztekkel dolgozunk, hanem, hogy a gazdától Molnár on pékek n keresztül a egész a fogyasztóig Ziggy értéklánc mindent-mindent szereplője fontos és hát bioalapanyagot azér az egészség szempontjából is jó a Balaton-felvidéken egykor gyakori volt, hogy a szőlő sorvégén ültettek egy egy mandulafát de egybefüggő ültetvényeket akkoriban még nem hoztak létre, ma már annyira sok van belőlük, hogy kis túlzással állítható, ahol egy mandula szem leesik ott pár év múlva faj is nő, Nagyházi Szilviának 2900 fája van Zánka határában, ahol a klasszikusnak számító magyar fajta a Tétényi mellett a betegségekkel szemben ellenállóbb olasz, spanyol és marokkói fajták is nőnek a magyar mandula fagytak ön meddőek ez azt jelenti, hogy bizonyos sorrendben kell őket ültetni úgy beporozzák egymást, illetve hát nagyon nagy meló van itt a méheket a külföldi fajták fönn termeljenek ez azt jelenti, hogy nekik nincs szükségük arra, hogy sorozatba ültessük a fa az önmagát megtermékenyíti mind a kettőnél lehet mondani, hogy hosszú távon a fa terméshozama beáll egy bizonyos szintre, és onnan nem megy följebb viszont felváltva ültetjük őket, tehát vannak ön termények és ön meddő kis egy ültetvényen belül akkor hoznak stabilan egy elég szép terméshozamot hosszútávon januártól márciusig tart az alakító metszés időszaka, majd tavasszal a belső ágak metszése következik, hogy a gyümölcsök minél több napfényt kapjanak mindeközben virágzás előtt, alatt és után lemosó permetezésekre van szükség folyamatos a harc a kártevőkkel, ha nem fagyott el a termés a nyár 2. felében jöhet a ponyvás szüret kézzel minden fát egyenként a pécselyi medence egyik kis falujában Barnagon minden az egykorvolt nagymamákhoz köthető ízek világát idézi szörpök zselék edzhetek és lekvárok készülnek itt a saját maguk termesztette gyümölcsökből és zöldségekből a templomtorony ölében Gréta egy multicégnél dolgozott, amiben egyre kevesebb boldogságot talált így váltott és vidékre költöztek a családdal tudatosan úgy kezdtük el kialakítani ezt már neki birtokot, hogy idejöjjenek amikor csöngetnek és kifutok a konyhából a pecsétes kötvényen, de akkor ez sokkal autentikusabb mintha állnék egy piacon és ott magyaráznám vagy igen, ez valóban gyümölcsből készült igazából a nagymama mellett született ez az egésznek megfőztünk szert megfőztünk megyét tésztát gyúrtunk, tehát ez az igazi klasszikus nagymama unoka kapcsolat volt és akkor felnőtt fejjel kezdtem el lekvárokat csinálni ajándékba barátoknak, ismerősöknek és ennyire jó érzés volt, amikor azt mondták, hogy fú, ez nagyon finom és csinálsz mégis hozó 4 nekem nagyon meglepő, hogy manapság nagyon sok gyereknél előfordulhat kóstolják a szörpjeink Matt is mondják, hogy hát ez olyan Fülei ízű, mert ugye nem ismerik a természetes gyümölcsízt , hanem megszokták az aromás volt ízeket annyira hozzászoktunk a mesterséges dolgokhoz, hogy a természetellenes tekintjük természetesnek Gréta rácsodálkozik arra is, hogy gyakran a felnőttek sem ismerik are Barbarát a kökényt a somot vagyonos pólyát a pécselyi Hideg-hegyen Kazinczy Gyöngyvér és Bodor István ökogazdaság átlátva eláll az ember lélegzete Gyöngyvér Budapesten István Sepsiszentgyörgyön nőtt fel hosszas útkeresés és mélységek után találtak egymásra végül haza itt a magasban, ahol mintha összeérni a föld az ég el és nem csak a fenséges panoráma miatt mind a ketten éreztük a szívünkbe, hogy ezen a civilizációs úton kettőt visszafelé kell inkább nézni, hogy egy élhető élhetett élünk és nem, nem előrefelé, tehát nem a technikai vívmányok irányába kell mozdulni, hogyha egy megelégedett földi életet szeretnénk Gyöngyvér és István egy Biblia felfedező kurzuson látták meg egymást a 2. napon pedig már életre szóló szövetséget kötöttek közös a hitük közös az otthonuk az erdők ölelésében távol a zajtól a természettel tökéletes összhangban valósították meg közös álmukat alakították ki otthonukat, amit aztán alkalmanként szívvel-lélekkel meg is nyitnak az erre járók előtt vendég asztaluknál a saját maguk termelte zöldségeket maguk készítette sajtokat lekvárja Ikat is megosztják , ahogy az erdélyi recept alapján készült pityókás kenyerüket is nincs speak szakmám mindent, amit tudok azt inkább ilyen zsákfalvakba Székelyföldön asszonyoktól, de van már férfi is, akik sütik pityókás krumplis házi kenyér annyival több, hogy csak akácfával hevítjük a kemencét is az akáctól van egy ilyen különleges ízvilága kenyérben Erdélyben ezt nem lehet tapasztalni, mert ott aztán azzal fűtenek emiatt van, de a kenyér az arra alapszik, ami Terniben sütnek leverjük a kérgét és nincs más benne csak kovász parajdi só tiszta víz krumpli és Liszt jönnek ide emberek is megdöbbenek, hogy tényleg, hát akkor én is ütök, ha ez ennyire egyszerű Gyöngyvér eredeti szakmája szerint építész környezetbarát, energiahatékony épületek tervezésével foglalkozott saját otthonukat is így alakította ki az esővizet hasznosítva megújuló energiákkal szinte mindent szabad tűzön főzünk vagy sütünk jelent a kenyerek a kemencébe nem kell attól félnünk, hogy elmegy az áram, merthogy minden el tud készülni tudunk fűteni és persze nálunk szerintem gyakrabban megy el az áram télen, mint egy átlag háztartásban a civilizációban merhogy szigetüzemben, hogyha nem süt a nap köd van, akkor nem termel annyit, de, hogy ettől sem ijedünk meg, mert télen, egyszerűen a hűtőből ki pakolunk egy dobozba a Ház elé pont jó a hőmérséklet, hogy ne menjenek tönkre a dolgok természettel érünk és amit a természet, azaz a jó atyánkat a korban van mit tennünk, ha nem adja a kormány megbékélünk azzal és úgy élünk korábban lefekszünk aludni a természethez közel a Somló-hegy lábánál fekvő Dobán kezdett új életet egy válás után nagy Fenyvesi Judit, aki eredeti szakmáját tekintve fogtechnikus de természetvédelmi mérnöki végzettsége nagyban segítette abban, hogy boldoguljon az állatokkal és sajtkészítéshez fogjon először csak otthonra aztán egyre nagyobb mennyiségben mások örömére is készítette a különböző sajtokat kell szíreket és joghurtokat 2022 óta pedig már őstermelő a sajtok ízesítésére szánt zöldségeket és gyümölcsöket is helyben termeli szokatlan volt eleinte a kecsketejjel dolgozni nekem és Máté a saját magunk részére is ugye tehéntej volt az, ami lényegesen népszerűbb és könnyebben elérhető sok helyen, hogyha abszolút meg se fordult az elején a az a fejemben, hogy kecsketejjel dolgozzak, de mostanra viszont így a 2. év távlatában már látom azt, hogy sok az egészségtudatosan gondolkodó érdeklődő sajt kedvelő, aki konkrétan keresik a a kecske sajtokat és hát ugye lehet tudni azt is a kecsketejről és a kecskesajt okról, hogy könnyebben emészthető laktóztartalma más és azt is jobban tolerálja a szervezet és ezáltal sokan direkt azért keresik a kecskék száma pedig egyre nő a tavalyihoz képest már kétszer annyian vannak 20 minden évben vemhesség tenni kell őket ahhoz, hogy legyen egy laktációs időszakait tejtermelő időszak náluk ezáltal ugye vannak gidák egy részük eladásra kerülve egy részük a jobb tejelő tejtermelő anyáknak agg idáig megmaradnak, és akkor ők maradnak jövőre tovább tejtermelésben a környékbeli borászok pedig örülnek és gyakran rendelnek Judit műhelyéből sajttálakat a borkóstolók hoz sokáig elfelejtődött a bakonyi balatoni Pásztor világ pedig a pásztor olló legeltetés minden nehézség ellenére egy ma is működő állattenyésztési eljárás Varga Anna etno biológus 15 éve kutatja a fás legelőket az erdei legeltetési és a pásztor világ történetét a Bakony és a Balaton vidékén a táj és az ember egymásra hatása érdekli, hogy a legeltetéssel és a legelő gondozásával az ember gazdagítani tudja a természeti környezetet a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából fontos szerepet játszanak a legelő háziállatok által kialakított füves, illetve a füves és fás úgynevezett mozaikos élőhelyek, amelyek létrejötte és fennmaradása is nagyban függ az ott zajló emberi tevékenységtől a legelő gazdálkodástól évezredek óta itt része volt, így a legeltető állattartás az itt élő embereknek a mindennapjaiba, úgyhogy a Balaton tartja az végül is lényegében egy körbe legeltetett és kaszált terület volt, és szerintem minden településről van olyan kép, ahogy a jószágok bent állnak a vízbe ez maga a gazdálkodás módja, ami meghatározta azt, hogy ez eltűnt, de aztán erre úgymond a táj is reagált az a által, hogy elkezdtem becserélése beerdősülnek területek így össze szűkültek és amikor egy idő után mikrogazdálkodó újra szeretett volna legeltetni, akkor már ugye a táji adottságokhoz kell igazodni a pásztor munka életmód folyamatos jelenlétet kíván az elsődleges feladat az őrzés a legelés irányítása úgy tartják pásztornak születni kell itt az ember tényleg szó szerint a természetbe van reggeltől estig kint tényleg ez a néhány négyzetkilométeren mint bejárok mindennap azt az ember az írott tényleg töviről-hegyire ismeri az egészet és tényleg úgy érzi, hogy része a természetnek az is egy előnyei embernek van ideje gondolkodni, hát ez manapság persze kell egy monotónia-tűrés is kell az Állatszeretet, tehát aki mondjuk nem tud gyönyörködni abba, hogy az állat legel és ez nem ébreszt bennem semmiféle érzelmet a boly nyilván soha nem lesz Pásztor mert halálra unja magát Bence hagyományos pásztorkodást folytat lovas környékén terelő kutyájával Sobri vall az állatok a Séd patakból isznak Bence és felesége Eredics Eszter pedig az 1700-as évekből itt maradt régi vízimalom épületében lakik a Ház egy része vendégházként fajtája pedig rendezvényhelyszín 2 működik Paloznakon laktunk egy másik Vízimalomban és ott kevés volt a legelőterület egyre több állatunk lehet és kezdtünk így beszorulni és tudatosan kerestük a nagy legelőket itt a környéken van 500 négyzetméteres terem és itt a legelők mellett állatok közvetlen közelébe pedig lett kialakítva az esküvőkhöz is egy helyszín hagyományőrző rendezvényeink vannak kiállításaink illetve csináltunk egy lakás éttermet, ami hát a legelő tőle az asztalig ez ugye 7 szóba kerül, hogy valóban a a saját marhahús munka tálaljuk a vendégeinknek a Balaton-felvidéki régió erősen hagyományőrző vidék a természet és a népművészet kéz a kézben jár a pásztor élethez régen a fafaragás is hozzátartozott a népzene a legeltetés -hez is kötődik a Somló lábánál fekvő Dobán él császár Dominik népi hangszerkészítő a Balaton-felvidék zenéjének gyűjtője a név zene kutatók körében is egy külön kategória a pásztor nóták azok általában a saját történetüket vagy 1 1 ilyen betyáros történetet énekelnek ki egy régi stílusnak mondható egy olyasfajta családba tartozik, ahol sokszor nincs kötött szerkezete a dallamoknak általában a legelőkön és fújtak tanultak vagy éppen dudáltak a pásztorok, de sok helyen a falusi nép megfogadta, hogy táncukkal a zenéljen a pásztorember ez nagyon sok helyen gyakorlok volt és igazából egész lakodalmakat is dudáltak például pásztorok kalászok leginkább ők voltak a nagy dudások a Felvidéken Dominik nemcsak gyűjti és rendszerezi a régi felvételeket, de vissza is tanítja azokat oktat népi furulyázzon most és nemcsak gyerekeknek, hanem sokszor a szülőknek is az ember végül ösztönösen visszatér ahhoz, ami a sajátja.

- Somlai Barcza Bálint 18 éve, 2006-ban határozta el, hogy a korábban családi hobbiként végzett szőlőművelést professzionális szintre emeli - A pécsi egyetem mellett működik egy kutatóintézet, annak van egyfajta gyűjteménye ott száztizen-egynéhány Kárpát-medencei fajtát őriznek Veszprémben - a Liszt készítésének első eleme a mag, amit a gazda elvet innen indul a folyamat, aminek a végén eljutunk a végeredményhez egy pékség esetében például a kenyérhez Tóth Márton közgazdasági területről váltotta pék szakmára Franciaországban tanulta ki a szakmát hazatérve pedig saját üzletet nyitott először Budapesten aztán itt Balatonfüreden - a Balaton-felvidéken egykor gyakori volt, hogy a szőlő sorvégén ültettek egy egy mandulafát de egybefüggő ültetvényeket akkoriban még nem hoztak létre, ma már annyira sok van belőlük, hogy kis túlzással állítható, ahol egy mandula szem leesik ott pár év múlva faj is nő, Nagyházi Szilviának 2900 fája van Zánka határában - a pécselyi medence egyik kis falujában Barnagon minden az egykorvolt nagymamákhoz köthető ízek világát idézi szörpök, zselék, dzsemek és lekvárok készülnek itt a saját maguk termesztette gyümölcsökből és zöldségekből - a pécselyi Hideg-hegyen Kazinczy Gyöngyvér és Bodor István ökogazdaságát látva eláll az ember lélegzete. Gyöngyvér Budapesten, István Sepsiszentgyörgyön nőtt fel, hosszas útkeresés és mélységek után találtak egymásra végül haza itt a magasban - A pásztoroló legeltetés minden nehézség ellenére egy ma is működő állattenyésztési eljárás, Varga Anna etnobiológus 15 éve kutatja a fás legelőket az erdei legeltetési és a pásztor világ történetét, a Bakony és a Balaton vidékén a táj és az ember egymásra hatása érdekli - a pásztor munka életmód folyamatos jelenlétet kíván az elsődleges feladat az őrzés a legelés irányítása úgy tartják pásztornak születni kell, Bence hagyományos pásztorkodást - a Balaton-felvidéki régió erősen hagyományőrző vidék a természet és a népművészet kéz a kézben jár a pásztor élethez régen a fafaragás is hozzátartozott a népzene a legeltetéshez is kötődik, a Somló lábánál fekvő Dobán él Császár Dominik népi hangszerkészítő