A Könyvjelző mai adásában Takaró Mihály vendége Ligeti Dávid, a Veritas Történetkutató Intézet főmunkatársa. Beszélgetésükből megismerhetjük a kenderesi Horthy családot, Horthy Miklós gyermek- és tanulóéveit, tengerészeti karrierjét, szerepét az I. világháborúban és a Tanácsköztársaság idején. Megtudhatjuk hogyan, milyen körülmények között választották kormányzóvá Horthy Miklóst, milyen politikát folytatott a két világháború között és a II. világháború alatt. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Horthy Miklós bevonulása. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a Horthy-családról, aztán a későbbi kormányzó gyermek- és ifjúkoráról. Megnézzük tengerészeti karrierjét is, majd beszélünk arról, mi volt a szerepe az első világháborúban, a Tanácsköztársaság alatt és után. Később szót ejtünk szűk negyedszázados kormányzóságáról. Végül pedig azt vizsgáljuk meg, mi a helye Horthy Miklósnak a magyar történelemben. - A nemzetek addig élnek és virulnak, amíg alkalmas férfiakat tudnak vezető helyre állítani. Férfiakat, akikben megvan a bölcsesség, hogy fölismerjék népük történelmi hivatását, megvan a hősiesség, hogy leküzdjék az útjukba tornyosuló akadályokat, és megvan végül a vonzó-, sugallóerő, mely a laza embertömegeket egységes nemzetbe képes forrasztani. Mert a népek istene nagy férfiak szívében lakik, és az ő tetteikkel szól az emberiséghez. Az erős népek azok, amelyek fölismerik a providenciális férfit, és cselekvésre készen tömörülnek körülötte. A gyönge népek pedig azok, amelyek a vezér kiválasztásánál nem az ország érdekét, hanem egyesek és pártcsoportok érdekét tartják szemük előtt. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót Horthy Miklós családjáról, illetőleg családjának történetéről. - A legfontosabb megállapításunk kell legyen elsődlegesen is, hogy Horthy Miklós nem a semmiből érkezett az ország kormányzói posztjára, illetve vált az ország kormányzójává, hanem családjának története már több száz évre visszamenően dokumentálható, és ezzel tulajdonképpen hiába egy köznemesi családról beszélünk, idézőjelben csupán, de mégis meg kell állapítani, hogy apai ágon a család a nemességet egészen a 17. századig tudta visszavezetni, még az Erdélyi Fejedelemség korában, amikoris a család ekkor még az Erdélyi Fejedelemség északi részén élt, és ebből az időszakból származik lényegében majd a kormányzó nemesi előneve is, a Nagybányai előtag erre az időszakra nyúlik vissza. Aztán a későbbiekben, a 18. század folyamán a család délebbre kerül, délebbre húzódik a birtokteste is, és már a 19. század elején Kenderesen találjuk a família magvát, ha lehet így fogalmazni, tehát már ekkor azt lehet mondani, hogy kenderesi a családnak az illetősége. - Tulajdonképpen a Nagykunság közepén vagyunk már. - Így van, a Nagykunság közepén. Fontos megállapítani ezzel a családdal kapcsolatban, hogy a református hitvallást követi, tehát míg az ország közel kétharmada katolikus konfessziót vall, ebből a szempontból egy kisebbségi létet testesít meg ez a család, ha lehet így fogalmazni. - Érdekes, amit mondasz, hiszen az ő egyik felmenője Nagybánya református püspöke, a Nagybányai előnév ehhez is köthető, és csak később költöznek át a mai Magyarország területére, és a Horthy-család házassága révén, vagy a házasodási sora révén ahol egy közel 950 holdas, tulajdonképpen középnemesi család lesznek. - Így van! Azt mondhatjuk, hogy lényegében a 19. század közepén már az Alföldnek egy jelentékeny famíliájáról beszélünk. Horthy Miklós édesapja jelentékeny közpolitikai pályát fut be a dualizmus időszakában. Ennek a csúcsát jelentette az, hogy még a főrendi ház tagjává is megválasztották. Az ő birtokteste nagyságrendileg 1500 hold körül tehető, tehát egy jelentékeny birtoktörzzsel rendelkezett, amely biztosította a családnak az anyagi stabil hátterét. - Mit tudunk a gyermek és ifjúságának éveiről? - Horthy 1868-ban született, a dualizmus első évében lényegében, és a boldog békeidőknek ezen időszakában tanulmányait részben Kenderesen, a családi birtok közelében végezte, nem iskolai szinten, aztán a Debreceni Református Kollégium hallgatója is volt, ez kevéssé ismert az ő esetében, hogy aztán majd Sopronban is folytasson például tanulmányokat, és aztán a családfő akarata ellenére lényegében ő is beadta jelentkezését arra, hogy a császári, királyi flotta tisztjelöltje legyen, és ekkor került tulajdonképpen a történelmi Magyarország határain kívül első ízben, amikor Pólában megkezdi haditengerész tiszti kiképzését. - Igen, asszem érdekes ez az út, hiszen valóban az Alföld közepéről jövő emberről van szó, egy fiatalemberről, aki egyszer csak a tengerre száll, és tengerész akar lenni. - Igen, ez első pillantásra paradoxonnak tűnik, és tudjuk, hogy a későbbiekben is, amikor már kormányzó lesz, sokat élcelődnek ezen a külhatalmak is, hogy egy tenger nélküli országnak lesz tulajdonképpen egy altengernagyi rendfokozatú kormányzója, de a dualizmus időszakában ez annyira nem volt szokatlan, hiszen a politika is pártolta azt és támogatta azt, hogy minél több magyar tisztje legyen a császári és királyi flottának, tehát ebben a vonatkozásban ez a nagy folyamat nyilvánult meg Horthy Miklós életében is. - A gondviselés a világ tudomására adta, hogy a magyar nemzet még nem végezte be történelmi küldetését még további hadokat és munkát vár tőle. A gondviselés ezt akkor nyilvánította ki érthetően, amikor a trianoni katasztrófa után olyan vezért küldött, aki ki tudta emelni Árpád népét mélységes megaláztatásából. A háború győztesei és a győzelem élősdiei fölprédálták Szent István örökségét, lefegyverezték dicsőséges hadseregét, megsemmisítették a nemzet gazdasági életét, és megnyomorították ősi kultúráját. A proletár diktatúra szenny áradatában a magyarság elvesztette tekintélyét, elvesztette önérzetét, és a jövőbe vetett hitét. Védtelenül ki volt szolgáltatva a szomszéd népek önkényének. És tapasztalnia kellett, hogy jogos panaszai fölött a népszövetségi bürokratikus lelketlenséget él napjainkban. A magyar népet, melyet egykor a keresztény Európa védőpajzsának neveztek, kirekesztették a keresztény népek közösségéből. - Az ifjú kadétből hamarosan a magyar tengerész társadalom nagyon megbecsült tagja és vezetője lesz. Mit tudunk az ő tengerész karrierjéről? - A flottához bekerülni eleve egy nehéz feladat volt. Tehát a flotta képezte a birodalom egyik legfontosabb, nemcsak haderő nemét, hanem úgy is mondhatni, hogy intézményét, hiszen a Habsburg Birodalom 1786 óta rendelkezett saját flottával, és komoly presztízse volt annak ellenére, hogy maga a birodalom alapvetően nem egy tengeri nagyhatalom volt, de fontos szerepet szántak a flottának az adriai térség biztosításában, és az olaszokkal való állandó rivalizálás folytán is tulajdonképpen egy presztízskérdés volt az, hogy a Monarchiának komoly flottája legyen. Horthy tanulmányait jó eredménnyel végezte el. Azt lehet mondani, hogy bejárta a flottának azt a fajta szamárlétráját, amit egy tisztjelöltnek be kell járnia, és aztán fiatal tisztként világkörüli úton is részt vesz, lesz parancsnoka, illetve beosztott tisztje, lényegében azt mondhatjuk, hogy a flotta összes fontosabb hajótípusának, tehát megismerhette ezt az intézményt belülről. És hát nem szabad elfelejteni arról, hogy széles nyelvismeretre tesz szert nemcsak a világkörüli út révén, illetve utazások révén, hanem azért is, mert például meg kell tanulni horvátul és olaszul azért, hogy tudjon kommunikálni a saját hadosztályával. - Öt nyelven beszél Horthy Miklós. - Természetesen még az iskolai tanulmányai folyamán gyakorlatilag anyanyelvi szinten sajátítja el a német nyelvet, ami egy alapkövetelmény volt, és a tiszteknél pedig követelmény volt a francia nyelv ismerete is. Tehát ezekre a tényekre is lehet utalni. Most lehet azt mondani, hogyha valakinek erre feladata van, vagy kötelessége, vagy a napi életben használja, akkor ez igazából adódik, de azért meg kell jegyezzem azt, hogy nem általános az, hogy egy ember négy-hat, sőt tulajdonképpen nyolc nyelvről is beszélhetünk, hogy magas szinten ezeket ismeri. Nem véletlen, hogy a kiváló sportoló, kiváló sportlövő, társasági körökben jól mozgó Horthy bekerül tulajdonképpen a bécsi udvarnak a körébe, és Ferenc József egyik szárnysegédje lesz 1909-től, egészen a világháború kitöréséig, öt éven keresztül. Emlékiratában maga is úgy írja le lényegében ezt az időszakot, hogy az ekkor már idős császár és király mellett ez egy nagyon fontos tanulóidőszak volt számára, és késői politikai pályafutásában is sok esetben maga mondta azt, hogy Ferenc József értékrendjét vagy normáit kívánja követni. Én ezt úgy fordítanám le mai nyelvre, hogy tulajdonképpen a politikusi iskolát itt tudja elvégezni Horthy. De aztán jön a háború, amikor tényleges, gyakorlatilag a szárazföldi helyzetre mondhatjuk, hogy frontparancsnokságot lát el, részt vesz az olasz partok bombázásában 1915 késő tavaszán, illetve nyarán, hogy aztán eljussunk 1917. május 15-éhez, lényegében a hozzá köthető legfontosabb fegyvertényhez, az otrantói tengeri ütközethez, amikor tudjuk, hogy egy létszámhátrányban, egy kedvezőtlen szituáció közepette is, de eredményesen harcol az Otrantói-szorost lezáró flottával. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a közvélemény számára ekkor válik személye ismertebbé, hogy aztán 1918 elején karrierje egy újabb fontos lendületet nyerjen, amikor is Károly király megbízza a flottaparancsnoki teendőkkel. Ez azt jelenti, hogy operatív értelemben ő irányította az osztrák-magyar flottát már ekkoriban, miközben a főparancsnok ekkor még Károly volt. De, amikor bekövetkezik az összeomlás 1918 október végén, november elején, akkor Károly lemond a főparancsnokságról, és átadja ezt a posztot Horthynak azért, hogy ő adja át a flottát a Délszláv Nemzeti Tanácsnak, megakadályozandó az olaszoknak az előretörését. Ez az a pont megítélésem szerint, ami lehetővé teszi a későbbiekben az ő kormányzóvá választását, hiszen ezekkel elerődítések révén altengernagyi rendfokozatot fog viselni, másfelől pedig ez a beosztás igen előkelő helyet biztosított számára, ismertté vált a közvélemény felé, és ez biztosította azt, hogy 1919 folyamán, amikor Magyarországon a Tanácsköztársaság időszakát élték az emberek, akkor a szegedi ellenforradalmi kormány egyik miniszterévé, honvédelmi miniszterévé, felkérésre, majd pedig fővezérré váljon. Ez azt jelentette, hogy azt a pici, de elég jó minőségű haderőt, amely Szeged környékén az ellenforradalom részére szerveződött, annak ő lett a vezetője. - Ebben a tragikus órában jelent meg a magyar fővárosban a nemzet Istenadta vezére, Nagybányai Horthy Miklós tengernagy. A tengerek legendás hőse bevonult a magyar történelembe, ugyanis a sastollas csapata élén megjelent a fehérvári vámsorompónál. Mögötte fényes szemű, nótás parasztfiúk meneteltek, és Horthy Miklós legényei a szuronyuk hegyén visszahozták a magyarság becsületét, melyet rövidlátó és önző forradalmárok elherdáltak. Budapest népe úgy érezte, hogy megszűnt az átok, amely eddig a nemzet szívére nehezedett. Mindenki csodát várt Horthy Miklóstól, és ma, 24 évvel a bevonulás után elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy a csoda csakugyan bekövetkezett. A sors emberét nem a szavaiból, hanem a tetteiből kell megítélni. - Így jön el majd 1919. november 16-a, amely a magyar történelemben egy nagyon jelentős nap. Ez az a nap, amikor Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonul Budapestre. - Ez az első éves évfordulója volt az 1918. november 16-án kikiáltott Magyar Népköztársaságnak, tehát egy jelképes értelme, illetve szimbóluma is volt ennek a dátumnak. Jóllehet tudjuk, hogy a román megszállás Budapesten három nappal korábban, november 13-án ért véget, tehát gyakorlatilag arról is beszélhetünk, hogy Horthy kvázi mintegy felszabadító is érkezik a magyar fővárosba. Még az előző beszélgetés egység végén beszéltünk a '19-es időszakról, amikor Horthy fővezérként irányítja a magyar nemzeti hadsereget, és meg kell arról emlékezni, hogy bár ez sokszor nincs a köztudatban, illetve nem szoktunk róla beszélni, fontos szerepe volt Horthynak abban, hogy az országnak újra legyen valamifajta ütőképesnek nevezhető hadereje. Ezt leginkább a Siófok környéki főhadiszállásáról tudta megszervezni, hiszen oda kerül át Szegedről, és ebben a minőségében fontos szerepe volt abban, hogy az ország még meg nem szállt, nyugat-dunántúli része újra tudja organizálni magát, és ezt a szerény, de jó minőségűnek nevezhető haderőt. Amikor eljutunk 1919 késő őszéhez, akkor az ország egy elég kaotikus helyzetben van, hiszen a románok csak a Tiszántúlig vonulnak vissza, a Tiszántúl továbbra is román megszállás alatt van, és a többi határszakaszon is, a mai trianoni határvonalakon, vagy számunkra annál is rosszabb pozícióban vannak. - Pécs és környéke, Baranya, stb. - Így van! Északon pedig a csehszlovákok érnek el hasonló eredményeket. Meg kell szilárdítani az államot is. Itt teljesen felbomlik például a közigazgatás, amiről nem szoktunk talán túl gyakran beszélni, és aztán jönnek elő az akkut problémák. Nem vagyunk ott a párizsi békekonferencián, össze kell állítani a békedelegációt, szóval summa summárum, szükség van arra, hogy a központi rend valahogy helyreálljon. Ekkor merül fel az, hogy az ország egy államformáját királyságra vissza lehet állítani, tehát ebben, azt mondhatjuk, hogy konszenzus volt, ami nem is csoda a '18-19-es háttérismeretek birtokában, de a királykérdésnek a megoldatlansága ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy a magyar közjogi hagyományban létező kormányzó intézményét helyreállítsák. - Mátyástól Kossuth Lajosig, így van! - Így van, vannak fontos történelmi személyek. - Hunyadi Jánostól Kossuth Lajosig. - Szilágyi Mihályt is lehet itt említeni, és végül is ez a kompromisszum születik meg a magyar politikai elitben, hogy egy katonaembert keressünk erre a posztra, hiszen szükség van a rend biztosítására, és ezt szimbolikusan is ki kell fejezni. Tudjuk azt, hogy néhány hétig, 1919 augusztusában magát kormányzóvá indikálta már József Ágost főherceg tábornagy is. Az ő személyét az Antant amiatt nem fogadja el, mert a Habsburg-Lotharingiai dinasztia egyik ágának tagjáról van szó. Fölmerül Apponyi Albert neve is, de ő maga is húzódozott egyrészt, másrészt ő civil volt, tehát ez a szempont, amit a korábbiakban említettem, nála kevésbé érvényesült. Fölvetődött például Köves Herman tábornagy esete is, aki magyar honosságú tábornoka volt az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének, tehát magyar állampolgársággal rendelkezett, de ő is elhárította a felkérést például arra hivatkozva, hogy viszonylag gyengébben beszélt magyarul. Aztán többszörös a mai divatos szlenggé is minősülő szóval, casting történt itt 1919 végén, 1920 elején, amikor is Horthy, mint altengernagy lépett ebbe a lehetséges szerepkörbe. Ő ezt elfogadta, vállalta, ez nagyon fontos és az Antant is elfogadta a személyét. De ami szintén fontos volt például, hogy a Magyar Katolikus Egyház is elfogadta a személyét, annak ellenére is, hogy református emberről beszélünk, és azért az akkori katolikus egyházban ez egy komoly engedménynek mondható, hogy elfogadták azt, hogy az államfő, bár hozzá kell tenni és ezt nagyon szükséges hangsúlyozni, hogy a kormányzói jogkört leíró 1920. évi első törvénynek, ez is van a címben, hogy ideiglenes rendezésről beszélnek. Tehát ők nem számolnak azzal, nem is számolhattak azzal, hogy Horthy kormányzósága közel negyed évszázadon keresztül fog tartani. - Hiszen 1920. március 1-én megtörténik az ő kormányzóvá választása. - A nép a maga választotta vezér személyében önmagát tiszteli meg, mert az államfő homlokán a nemzet méltósága világít, karjában a nép ereje feszül. Kétségtelen, hogy Horthy Miklós kormányzó az a központi erő, mely Trianon óta egyensúlyban tartja a magyar életet. Nemcsak a határainkon belül élő magyarság jóléte és jövője fölött őrködik, de számon tartja a szenvedő magyarokat is, akiket a történelem viharai idegen uralom alá vetettek. És ha eljön az ideje, visszavezeti őket Szent István birodalmába. Ő az a gyémánt tengely, mely körül az ezeréves gépezet forog. A széthúzó osztályokat és pártokat, az ő páratlan tekintélye forrasztja nemzeti egységbe. A dolgozó nép benne látja a rend és biztonság legfőbb őrét. Benne a hitetlenek is kénytelenek hinni, az állhatatlanok is kénytelenek megállapodni. Ezért, aki Horthy Miklóst követi, az a magyar nemzetet követi. A kormányzó a nemzeti egység szimbóluma. Ezeréves múltjából megtanulhatta a magyarság, hogy erős, villó és boldog csak olyankor volt, mikor egységes tudott maradni. - Magyarország kormányzója július 18-án üli meg 75. születésnapját. Értékesebb és neki kedvesebb születésnapi ajándékot nem adhatunk, mintha felajánljuk az egységes magyar nemzet szeretetét. - 1920. március 1-ével tulajdonképpen elkezdődik egy új korszak a magyar történelemben, amit Horthy-korszaknak nevezünk, és amelyik szűk negyedszázadig tart. Beszélgettünk már, hogy milyen kül- és belpolitikai konszenzus előzi meg Horthy hatalomra jutását. De hogyan működött ez a rendszer, különös tekintettel arra, hogy 1920 után Magyarország szinte kilátástalan helyzetben van? - A Horthy-korszak folyamán több politikai rendszer is működött. Az első évtizedet, Bethlen István nevével fémjelzett Bethlen-rendszernek lehet tartani, amikor is az ország konszolidációjára került sor, egy olyan, szinte páratlan időszakában a történelemben, ami egy aranykort jelent Magyarország történetében, az igen nehéz külpolitikai konstellációk mellett is. - Bár hozzá kell tenni, hogy Horthy előbb lesz kormányzó, minthogy 1920. július 4-én kihirdetik a számunkra katasztrofális trianoni békediktátumot. - Így van, és az ő egész kormányzóságát igazából az a politikai agenda, illetve politikai cél fogja végigkísérni, amelyet tömören revízió szóval szoktunk összefoglalni, és amelyben akkoriban teljes nemzeti konszenzus volt. Ezt gyakran el szoktam mondani, hogy lényegében a szélső baltól, a szélső jobboldali pártokig, csoportokig mindenki a békediktátumnak a revízióját sürgette, és Horthy vált az egyik arcává ennek a folyamatnak, hiszen egyszerre testesítette meg a múltat a dualista altengernagyi időszakában, egyszerre volt benne a családi hagyományok révén a történelmi hagyománynak a továbbvivője, és egyfajta pozitív üzenetet hordozó személy is egyszersmind. Nem véletlen, hogy amikor majd sikerül a revízión, 1938-tól 1941-ig, akkor az ő személye a visszakerült területek lakosságában szinte félisteni státusznak mondható. Tehát ő jelképezte azt a személyt, aki visszaveszi ezeket a területeket Magyarország javára, és ezért mondható az, hogy népszerűsége talán ekkoriban és a határon túlra került magyarság körében volt a legerősebb. - Kétszer ajánlják fel neki a magyar koronát, Szent István koronáját. Mind a kétszer visszautasítja, először még 1922-ben, és aztán majd két évtizeddel később. Miért? - Itt el kell mondanunk azt, hogy 24 éves kormányzói működése során az egyik legfontosabb kérdést, a királykérdésnek a köre jelentette. Tudjuk, hogy IV. Károly kétszer kísérelt meg eredménytelenül visszatérni a magyar trónra 1921 folyamán, és ekkor elég széles elképzelések jelentek meg arra vonatkozóan, hogy ki legyen a magyar király, hiszen az ország államformája, ne felejtsük el, királyságként lett megállapítva. Itt fölmerült akár egy román perszonálunió lehetősége, vagy az olasz dinasztiának a meghívása a magyar trónra, de fölmerült az is, hogy belülről egy magyar nemzeti királyt válasszon az ország, és ebben a vonatkozásban merült fel Horthynak az esetleges királyi beosztása, ha lehet így fogalmazni, királlyá koronázása, azonban ő maga ezt elhárította. Tehát itt látni kell, hogy ő számot vetett a magyar történelmi hagyományok erejével, ennek fontosságával, és bár önmagában az ő református konfessziója kérdéseket vetett fel itt számos vonatkozásban, tehát ő azt mondta, hogy egyelőre a kormányzói, államfői szereppel megelégszik, ebben ő tudja azokat a feladatokat teljesíteni, amit magának is meghatározott, és majd valamikor a királykérdés rendeződni fog vagy rendezni fogják. Tudjuk, hogy erre végül is nem kerül sor egészen 1944 végéig sem. - Ugyanakkor Horthy az a kormányzó volt, akinek a vagyona ugyanannyi volt negyedszázados kormányzás után, földbirtokai is például, mint ahogy elkezdte. Tehát effektíve semmilyen vagyongyarapodás nem fűződött negyedszázados kormányzás után a kezéhez. - Horthynak sok politikusi erénye volt, de az biztos, hogy ez a tényező, amit most kiemeltél, a legfontosabbak közé emelhető. Ezt hangsúlyozni szükséges, hogy tényleg egy misszióként, egy feladatként tekintett arra, hogy ő Magyarország államfője kormányzói minőségében, és bár mint minden politikusnak, neki is voltak hibái, mondhatni talán, hogy rossz döntéseket is lehet természetesen mondani, hiszen nincsen hibátlan ember a világon, de rengeteg apró olyan tényt össze lehet szedni, ami pont bizonyítja azt, hogy nem pusztán egy szimbolikus, jelképes politikusról beszélünk, aki protokolláris funkciókat ellát, hanem sok esetben jó meglátásokkal, illetve intenciókkal is segítette a magyar politikumnak a munkáját, és ez igazából az egész kormányzóságát jellemezte. - Én azt hiszem, hogy különösen, amikor élete vége felé, 1956-ban hírét veszi a magyar forradalomnak, akkor még egy pillanatra föllángol benne az, hogy valamit, ha esetleg tud tenni a hazájáért, és fel is ajánlja szolgálatait, de nyilvánvalóan ez az alig két hétig tartó csodálatos és szent forradalom, lehetőséget sem teremt arra, hogy ez megtörténjen. Nagyon érdekes, mert amikor 1957 elején meghal Horthy Miklós, akkor tulajdonképpen egy olyan ember veszíti el az életét, akiről az orvosok nem tudnak mondani semmit, semmilyen kézzelfogható betegsége nem volt, egészen egyszerűen talán az életkedvét veszítette el, és így halt meg majd meg 1957-ben. Én azt hiszem, hogy sok mindenről lehet beszélni, és nyilvánvalóan egy ilyen rövid műsor nem is alkalmas arra, hogy mélységében belemenjünk ezekbe a dolgokba, azonban, amiről ma a cím szólt, az, hogy 1919. november 16-án egy borzasztó kommunista diktatúra után, egy román megszállás után, egy nemzeti hadsereg élén politikai konszenzus, Antant által elfogadott személyként bevonul Budapestre, ez bizony meghatározta azt, hogy Magyarország sorsa nem vált teljesen reménytelenné.

Mai műsorunk címe: Horthy Miklós bevonulása. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a Horthy-családról, aztán a későbbi kormányzó gyermek- és ifjúkoráról. Megnézzük tengerészeti karrierjét is, majd beszélünk arról, mi volt a szerepe az első világháborúban, a Tanácsköztársaság alatt és után. Később szót ejtünk szűk negyedszázados kormányzóságáról. Végül pedig azt vizsgáljuk meg, mi a helye Horthy Miklósnak a magyar történelemben.