Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A baranyai Pécsváradnak már az elhelyezkedései is csodálatos háta mögött közvetlenül a Mecsek legmagasabb csúcsa a Zengő magasodik még lábai előtt a baranyai dombok és azokon túl a Dráva völgyének síkság a hever történelme is tiszteletet parancsoló 998-ban, azaz a magyarországi kereszténység hivatalos kezdete előtt már bencés apátságot vagy ahogy akkoriban ne-vezték monostort alapított itt Szent István király 2 évvel korábban Géza fejedelem már behívja bencés szerzeteseket Szent Márton hegyén, azaz Pannonhalmán megállapítja az első bencés monostor és annak az volt a feladata, hogy a nyugati kapcsolatokat ápolja Pécsvárad pedig a déli kapcsolatokért volt felelős, hogy egy kicsit az is hozzá játszik a történethez, hogy ugye itt Koppánynak voltak nagybirtokai tehát valaki olyat kellett ide helyezni ebbe a térségbe, akikben feltétel nélkül megbízhat Szent István, ők lettek a bencés szerzetesek akkoriban már állt itt egy kis templom, ami a mai Magyarország legrégebben épült templommal lehetett a kutatások szerint valószínűsíthetően ortodox görögkeleti keresztények építették, akikkel korábban Géza fejedelem már kereste a kapcsolatot, erre utal egy angyal fejet ábrázoló bizánci stílusban készült freskótöredék is, amikor megérkeznek ide a bencés szerzetesek, akkor hát megállapítják azt, hogy ez a templom ez valóban szép és itt van és használható, de nem felel meg egy apátsági templom elvárásainak a háromosztatú teret azt nem tudja, ez a templom produkálni és ezért alapítás után rögtön templomépítésbe fognak ezek a romok, amiket mi itt most helyet foglalók ennek a templomnak a romjait, de még mindig ott van az a templom, ami 998-ban is itt volt, tehát hogyha oda valaki bemegy , akkor Szent István nyomában jár Szent László is járt itt az Árpád-házi királyok többsége megfordult Pécsváradon, tehát tényleg egy olyan mélyen történelemmel átitatott helyre léphet be, ami kevés helyen adatik meg az országban a város is a monostor alapításának köszönheti létét első István király 41 falut adományozott az apátságnak a bencések szolgálatába rendelte a Zengő vidékét a Kelet Mecsek lábánál elterülő környéket a mai városszerkezetben is olvasható a Szent István-i gondoskodás a király 2 piaci jogot is adott Pécsváradnak a vasárnapi vásárt a várttól évszakra tartották, míg az állat vásárt lejjebb és szerdánként épp a mai városközpont helyi a felső város központjában a temető kovácsoltvas kapujának tengelyében egy másik mesébe illő kápolna 3. királyunk abba Saul fia Domoszlón herceg adományozott 2 falut a pécsi rabbi apátságnak és ezzel egy időben megfinanszírozta ennek a plébániatemplomnak Pérez eredetileg plébániatemplomnak épült ennek az építését és a dobozba herceget itt is temették el Zoltán előtt a templom padozatát van, amit később a gyűjtést exhumáltak is átvittek a vár területére a vonóstól területén tulajdonképpen nem működött plébánia az egy zárt közösség volt bencés közösség volt a plébániához egymás történet hordozza püspök fennhatósága alá tartozott az apátság pedig egyenesen az esztergomi érsek alá tartozott az 1000-es évek 2. felében román stílusban épült eredetileg kisméretű plébániatemplomot oldalirányban bővítették a 14. században 1735-ben végül megépült a ma is látható főhomlokzat és az addig különálló torony helyett egy falhoz simuló új tornyot kapott a templom bő egy évtizede még nem hirdették ilyen büszkén saját ezeréves történetüket ezek a fehéren világító homlokzatok a falakról mállott a vakolat a toronysisakot lyukasan áztatta az eső a kereszt ferdén kókadozott a tettei a 10 évvel ezelőtti felújítás során teljes homlokzat levő és volt utána régészeti feltárás következett gyakorlatilag mintát vettek a havas rétegekből is mintát vettek a a falazat ha Barcsay hol innen alakultak ki, ahol az atom is jól látható időbeni korszakbeli struktúrabeli különbségek és az MTI-nek a túloldalára találtunk egy románkori ablakot is fölötte egy gótikus úgynevezett hal hólyag mintás kerek ablakot, amit eddig nem tudtunk és hát jó néhány olyan kő került elő a falazatok -ból, ami felirat volt vagy vésett kő volt , vagy valamilyen formás kő volt a felújítás során döntöttek úgy, hogy a templom építési korszakainak megtalált nyomait láthatóvá teszik a homlokzaton Pécsvárad mai város központjában a vár alatti laposabb részen is találunk régi utcákat házakat a Dél-Dunántúl sok településével ellentétben, ahová általában a törökök kiűzése után telepítették be a köztudatba svábokként ismert német lakosságot itt az apátság vonzása miatt már a 13. században éltek német mesteremberek iparosok leszármazottaikat aztán a 2. világháború után a svábokhoz hasonlóan kitelepítették helyükre felvidéki magyarokat költöztettek az 1250-es években már szerepelt az a név, hogy németek utcája ez a kis háza németek utcájába van, ami később Szent István utca lett a számos Dózsa György utca és az 1947 48-as esztendőben ebbe az utcába a német házakba telepítették be a felvidékieket az én családom az Galántáról nagyapám nagyszüleim édesapám Galántáról kerültek ide, és itt éltek közel 70 évet a pécsváradi ház hasonlította család Galántai otthonára, ezért a felkínált lehetőségek közül ezt választották, akkor még egy darabig itt laktak az így a hátsó szobában szorult eredeti tulajdonosok is egy idős német házaspár a családi legendárium szerint a nagymama az első szobában a német néni pedig a hátsó szobában sírdogált mindketten az otthonukat siratták én is felnőtt fejjel értettem meg ennek a korszaknak a történelmét előkerültek tárgyak, eszközök a bútorok megvoltak édesapám egyik nővérénél minden bútort a nagypapa saját kezével készített a konyha kredenc tőle a székig az ágyig ezek az ő keze munkái megtartottuk nem adtuk el nem dobtuk ki és most itt van ennek úgy gondolom, a méltó helye a megbékélés jegyében az emlékezésért kialakítottunk itt a Házban egy német szobát is, hiszen ez volt az a történelmi időszak, amikor együtt kellett élniük régi korokról mesél az egykori iskola épülete is, ahol ma egy iskolatörténeti kiállításon ismerkedhetünk meg a sok évtizeddel ezelőtti oktatás atmoszférájával eszközeivel Pécsváradon 3 nagy felekezeti élt a katolikusok a reformátusok és a zsidók mindhárom saját iskolát épített és működtetett a katolikusok iskolája a háború utáni is továbbműködött iskolaként egészen az 1990-es évekig, amikor a nebulók és oktatók egy új épületbe költöztek annak idején, 1990-es évek elején, amikor végre felépült az új épület és az alsó tagozat egy helyre került a 3 helyet és le pakoltuk a Padlást mi, akik itt dolgoztunk akkori tanítottunk nagyon sok minden találtunk a padláson, és akkor ez így elindította a fantáziánkat úgy gondoltuk, hogy kár lenne veszni hagyni ezeket a dolgokat, aztán kiderült, hogy ez nagyon jó ötlet, hiszen a tananyagban van régi iskola projekt, úgyhogy nemcsak innét helyből a meg a környező településekről, de távolabbról is szoktak jönni hozzánk ilyen régi tanórára az egykori iskola épülete melletti tantermeit kortárs művészeti alkotások lakják Samu Géza szobrászművésznek nincs pécsváradi kötődése, de mivel korai halála után munkáinak nem találtak intézményesített kiállítóteret és félő volt, hogy a művek egy része elkallódik Pécsvárad városa felajánlotta az üresen álló tantermeket Samu Géza a 20. század 2. felének az egyik legeredetibb és legkülönlegesebb alkotója nagyon nehéz a művészetét besorolni, különösen a pályája kezdetén az volt a módszere, hogy kiemelt egy tárgyat egy használt vagy nem használt vagy funkcióját vesztett tárgyat a népi mindennapokból a falusi mindennapokból és az átalakítva teljesen új művészi szintre emelte Samu Géza főleg fából ritkábban fémből alkotta a szobrait a népi formanyelv nála nemcsak a kiindulásként felhasznált tárgyakban jelenik meg, mint például a mángorló Sütő lapátot aggasztó teknő vagy sulykoló a díszítések a joga társuk a szövése a karikák és a karcolások is a népművészetet idézik munkáim rendre feltűnnek az állatvilág motívumai cikkelyekből tollakból szarvak -ból csontokból is építette szürreális csoda világát, a pécsváradi várnak sosemvolt hadászati jelentősége, de a török megszállás előtt biztos ami biztos alapon Fráter György utasítására az akkori várkapitány Horváth István felrobbantotta az erődített monostor falait az egykori monostor ma élmény várként várja a látogatókat Ilizi Petar eredeti szakmája ácsmester nyugdíjaskorára a vár falai között teljesedett ki voltaképpen ugye én ide jelent vezettek itt a várban, és hát ugye tanulmányoztam az alapító levelet, amelyben fölsorolja István adományait és ebből szépen fölsorolja azt is, hogy mi mindenféle szakmát adott István. Most úgy gondoltam, hogy valahogy azt életrekel ennek kelteni a várba. Hát innen ered az az ötlet, hogy hát legyenek itt ilyen eszközök, szerszámok, satöbbi, mert hát szeretném föléleszteni mondom, ha a szakmákat lehet látni az asztalos a Bognár van Kádár a klub Paksnak a szerszámai is megtalálhatók itt a mester 310 szerszámot gyűjtöttük össze, amelyek nagy részét manapság már nemcsak, hogy nem használják, de legtöbben azt sem tudják mi célt szolgált valaha Pekár saját mestersége mellett kitanulta az asztalos a tetőfedő a Kádár a Bognár a kőműves és a Kovács szakmákat is így itt abba is bepillantást nyerhetünk hogyan készítették az ácsok a hagyományos fa csapolás sokat vagy például a kovácsok a fém szerszámokat ilyen módszerekkel dolgoztak annak idején a vár megépítésén is, ahol a törökök kiűzése után újabb épületeket is felhúztak a romokra vagy éppen mellettük az ágyú toronynak a kupolája szóval legrégebbi faszerkezet itt ebbe a várba ez már az 1700-as évekbe épül föl Kovács műhelynek az alattunk lévő szint, ahol a szobrásznak a kiállításon van az volt Ókovács Miheil a vár hosszú keleti fala mellé vagy inkább rá az 1980-as években szálloda épült, ami ma Pécsvárad jelképét az ágyú tornyot is magában foglalja Sárközi András és felesége Fischer Andrea tőzsgyökeres Pécs váradiak Andráshoz szakácsmesterséget tanulta ki első éveiben szinte az összes pécsváradi étteremben dolgozott, aztán a gasztronómia egyik fellegvárába a franciaországi Lyon-ba vitte a sorsa, ahol egy egészen más minőségű szakács kultúrába tanulhatott bele a házaspár hosszú ideig külföldön dolgozott többször felmerült a saját hely nyitásának gondolattól ismertük ezt a helyet régen az mindig egy út melletti gárdaként üzemelt, hát nagyon hosszú ideig, aztán ilyen-olyan okokból gazda nélkül maradt és üresen állt 8 évig, és így állt az érrendszer eső jártunk, ha az, ami akkor már Ausztriába dolgoztunk jártunk haza rokonlátogatásra így a Pécsváradon a és mindig néztük, hogy itt áll üresen utánajártunk, nem volt betervezve hosszú, illetve előtte, főleg kiáltó és felújítottuk nyitottunk ezelőtt 3 évvel András a saját éttermében próbálja ötvözni mindazt, amit az elmúlt évtizedekben a nemzetközi gasztronómiában megtanult és amit itthonról hozott nem könnyű feladat egyszerre figyelni a hazai vendégek megszokott igényeire , de közben folyamatosan tágítani is az ízlésüket újabb és újabb eddig ismeretlen fogásokkal a zöldséget a szárnyasokat vagy a tojást környékbeli kistermelőktől vásárolja a környék tipikus alapanyagait az Étlapban szezonálisan is beépíti nekem nagyon tetszettek a a Lyon-i kis éttermek ezek az úgynevezett búsulnak, ami körülbelül ilyen méretűek mindaz, ami kisív termék, ahol nem egy hatalmas étlappal dolgoznak változó étlappal is igen jó minőségű alapanyagot -kal és jó ételekkel várják a vendégeket csinálunk természetes az étlapunkon magyar fogásokat mind a csirkepaprikás vagyok pacalpörköltre előzetesen vannak a rántott bundázott húsok emlékül nem lehet üzemelni, de a Zengő és a meccset közelsége miatt Vad ételekkel alig szívesen foglalkozunk a bombákkal ilyenkor vagy a vadgyümölcsök el ezek mindig megjelennek is tartjuk őket Andrásnak olyan fogások születnek a kezei között, mint ez a kortárs formában előadott Szarvas Vadas vagy a környékbeli faluból származó koppan lassan sütve mecseki gesztenyéből készült mártás Pécsvárad közösségi házában délutánonként felcsendül a zene lelkes gyerekek és fiatalok kezdik meg akrobatikus rock and roll órájukat nemcsak egy laza táncóra ez rendszeresen járnak versenyekre is, amire a felkészülés sok és kitartó gyakorlás alján úgy álltam neki az oktatásnak, hogy nagyon-nagyon szeretem a a versenyzést imádtam azt, hogy jó társaságba kerülök, és azt gondoltam , hogy Pécsváradon még ilyen sport lehetőség nincsen kézlabda volt kosárlabda volt , de lányoknak nem igazán volt olyan versenyzési lehetőség, amire azt gondoltam volna , hogy a gyerekeket be lehet vonzani és annak idején mikor én azt behoztam Pécsvárad a 15 éve, akkor 3 gyerekkel tudtam elindulni és az évről évre gyarapodott és most már ott tartunk, hogy több mint 70 gyerkőccel dolgozunk együtt, egy egy akrobatikus rock and roll koreográfia sok-sok elemből épül fel a gyerekek először játékos gyakorlatokkal kezdenek, amibe már a tanulás első fázisában beépülnek az első torna elemek majd szép lassan eljutnak a páros lábbal szökdelést ől a szabályszerű kézenállás hoz spárgám húz és cigány kerékhez így végül már a bonyolultabb akrobatikus gyakorlatok is menni fog az akrobatikus rock and roll egy igen érdekes sportág már nagyon sokan úgy gondolják, hogy ez csak egy tánc, de nem kőkemény sport, és most már egyre elfogadottabb az, hogy a sportként tekintjük és és az iskolákban és most már egyre látogatottabb az, hogy délutáni testnevelés 2 járnak a gyerekek ide táncolni ma már az óvodás korosztálytól a gimnazisták -ig járnak ide délutánonként, sőt időnként felnőttek is megjelennek különórákra, hogy például az esküvői Táncukról felkészüljenek annyira friss kezdeményezés a pécsváradi termelői piac, mint a portékák, amiket itt kínálnak a környékbeli gazdák kézművesek alig fél éve indult a kezdeményezés kezdetben csak havi egy alkalommal vásároltak aztán egycsapásra olyan népszerű lett, hogy most már rendszeresen kéthetente összegyűlnek az árusok a vásárlóink nagyon örülnek ennek a kezdeményezésnek és nagy előszeretettel látogatják a termelői piacainkat egyre többen jönnek és nagyra értékelik azt, hogy valóban helyi termelőktől helyi termékeket vásárolhatnak meg, amelyek adalék mentesek akár bio búzát biogabona át is elérhetnek itt a piacon, amiből aztán családjaiknak egészséges élelmiszereket állíthatnak elő, úgy gondolom, hogy a helyi termelők meghívásával és jelenlétével a vásárlóink tulajdonképpen a helyi termelőket támogatják és az ő tevékenységüket segítenek fenntartani a jövőben, és ez egy oda-vissza előnyös és nagyon szerencsés helyzet a piacszervezői hisznek a rövid ellátási láncban így termelőik és árusai többsége 30 kilométeres körön belülről érkezik mégis képesek lefedni szinte a teljes alapanyag palettát kézműves sajtok és tejtermékek kovászos kenyeret sütemények termelői húskészítmények zöldségek, gyümölcsök szörpök lekvárok savanyúságok ezek általában mind jelen vannak a piacon a mézes pult termékei például egy szomszédos faluból Erzsébetről érkeznek, ahol egy családi méhészetben közel 150 kaptárban gyűjtögetik a mézet a szorgos kis rovarok azt is szokták mondani, és ez igaz, hogy egy jól működő egészségesen működő méhcsalád hát annál nagyobb demokrácia nem létezik, és a szorgalom, ahogy az embereknél is, hogy nem vagyunk egyformák egyébként a méheknél sem egyformák, tehát vannak olyan családok, amelyek nem annyira gyűjtenek jóval nem annyira szorgalmasak, amikor egyszerre elég mondjuk 2 nap 3 nap adott esetben 1 1 fő hordás -ban akkor látom azt, hogy ez a család, ez 3 nap alatt hordott mond mondtam egy számot 5 kiló, a másik meg hordott kettőt egy egy apró méhecske élete általában 40 napig tart, ezalatt vagy szinte folyamatosan repked ki-be a kaptárból és hordja a megtart a virágport vagy a Kaptár -on belül végzi az építő munkát, amely során a begyűjtött anyagból a mézet előállítják a gondos gazda folyamatosan figyelemmel kíséri munkájukat, és ha szükséges beavatkozik a családi életébe és a jó néhány gazda arra is figyel, hogy mindig csak annyi nézett vegyen el a mély családtól, amivel nem veszélyezteti az egészségüket az áttelelés őket így biztos lehet benne, hogy jövőre is munkába állnak, és újra kiváló mézeket gyűjtenek a pécsváradi termelői piac múltjáról.

A baranyai Pécsváradnak már az elhelyezkedései is csodálatos háta mögött közvetlenül a Mecsek legmagasabb csúcsa a Zengő magasodik még lábai előtt a baranyai dombok és azokon túl a Dráva völgyének síkság a hever történelme is tiszteletet parancsoló 998-ban, azaz a magyarországi kereszténység hivatalos kezdete előtt már bencés apátságot vagy ahogy akkoriban ne-vezték monostort alapított