A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a mediaklikk.hu. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Heltai Gáspár. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Heltai Gáspár származásáról, családjáról, iskoláiról. Aztán nyomdászati tevékenységéről fogunk beszélni, majd szóba kerül, milyen pap és teológus volt, milyen bibliakiadásokat csinált. Azután élete fő művéről, a Száz fabuláról lesz szó, műsorunk vége pedig arról fog szólni, hogy mint történetíró, milyen jelentősége van a magyar kultúrában. Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót Heltai Gáspár származásáról és családjáról. - Heltai Gáspárról sokkal több a kérdőjel, ami a gyerekkorát illeti, mint ami válaszokat tudunk. Sokan megkérdőjelezik azt is, hogy egyáltalán azon a településen született-e, Nagydisznód az, amiről a különböző krónikák számot adnak. Nagydisznód német neve Heltau, és valószínűleg a Heltai-Heltau összecsengésből gondolják azt, hogy ez lehetett a születési helye. Egyébként Nagyszebentől van délre egy kicsit ez a település. - Szász vidék. - Szász vidéken, így van, és azt is feltételezik, hogy egy polgári családból származott, és magyarul, feltételezhetően gyermekkorában még nem tudott, úgyhogy egy izgalmas közegbe érkezhetett, aminek sokféle változása is lehetett, mert olyan feltételezések is vannak, hogy Kolozsvár környékén végezte már középfokú iskoláit. Ez feltételezi azt is, hogy így ekkor már vándorolt a család egyik helyről a másikra, de ugyanúgy egy szász közegben maradt, és ott nőtt fel. A későbbiek során egy biztos adatunk van, ez az 1543-as évből, amikor tudjuk, hogy kiment Wittenbergbe tanulni, de az előtte lévő időszak mind-mind homályos. - Wittenberg lesz majd az a nagy gyűjtőhely, ahol voltak egyébként hosszú évek, amikor a legtöbb külföldi hallgatót éppen Magyarország, a Magyar Királyság adta, és a protestantizmusnak olyan helye lett Wittenberg, amely a legnagyobb magyar, akár evangélikus, akár református, akár később majd antitrinitárius vagy unitárius személyeket adta, hiszen valóban ilyen szempontból az egyik legfontosabb egyeteme volt akkor, Európában a Wittenbergi Egyetem. Ha erről beszélünk már, hogy tanulmányok, akkor azt is kell látni, hogy ő azért vallásilag is egy nagyon alaposan és jól körülhatárolható, meghatározható részből származik, hiszen lutheránus az eredeti vallása. - Erről is sokféle feltételezéssel találkozhatunk. Az biztos, hogy amikor megszületett, valamikor 1510 táján, akkor reformáció még nem létezett, tehát katolikus családba született. Azt is feltételezik egyesek, hogy akár még katolikus papként is tevékenykedett felnőttkorának kezdetén, de ezek nem bizonyíthatóak. Tehát sokkal több a kérdés itt az életének korai szakaszából. Az biztosnak látszik, hogy amikor Wittenbergbe ment, akkor már azért ment oda, mert lutheránus, Luther Mártonnak, meg Melanchthon Fülöpnek a vonzása lehetett, akik a korszaknak kiemelkedő tudósai voltak, és idevonzották azokat az egyetemistákat, akik egy jó egyetemen szerettek volna tanulni. Úgyhogy ez a Wittenbergi Egyetem jó egyetem volt, Heltai is minden valószínűség szerint ezért választotta. - Tudjuk, hogy az élete nagyon hamar összekötődik majd egy szakmával is, és ez még nem a pap és teológus, hanem a nyomdász. Hiszen ebben a korban igazából világnézetet, teológiát, vallást terjeszteni a nyomdában kiadott műveken keresztül lehetett. - Így van! A nyomda egy rendkívül fontos tevékenysége volt a reformátoroknak is, tehát egy párhuzamot, egy másik h-betűshöz, Heltai Gáspár és Huszár Gál, akik mindketten nyomdász reformátorok voltak, és ilyen formában Heltai is viszonylag korán felismerte, hogy ez egy fontos tevékenységi köre lehet a reformáció eszmei terjesztésének is. Valamikor 1550 táján volt az, amikor a nyomdáját felállította, és nagyon fontosnak tartotta azt, hogy magyar nyelvű könyvek jelenjenek meg, mert csak így jut el anyanyelvi formában a szélesebb néprétegekhez is a reformáció hatása. - A reformáció nagy találmánya volt az anyanyelv. - Igen, és Luther ezt kifejezetten fontosnak tartotta. Én azt gondolom, hogy a nyomdának ez a kifejlesztése és felállítása, amit itt Heltai Gáspár véghez vitt, az különösen is fontos a magyar nyelvű irodalom tekintetében. Egyes adatok szerint a nyomdatermékeknek mintegy 30 százaléka, a magyar nyelvű nyomdatermékeké Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában jelent meg. - Az 1540-es évek végén Kolozsvár városába került plébánosnak vagyis a fő lelkésznek egy Heltai Gáspár nevű pap. Ez a Heltai Gáspár Erdély szászok, vagyis németek lakta vidékén született, és egy kukkot sem tudott magyarul. Azonban Kolozsvár lakossága magyar volt, ezek magyarul akarták hallani a prédikációt. Mivel pedig Luther Márton kötelezőként írta elő a protestáns lelkészeknek, ez volt Heltai Gáspár is, hogy az igét anyanyelven kell hirdetni, ez Heltai Gáspár számára lelkiismereti, mondhatni vallási kötelességgé vált. Ezért Heltai Gáspár megtanult magyarul. Felnőtt korában, 35-40 éves lehetett. Ezt onnan tudjuk, hogy egyik művében leírja ezt, amit most mondtam, és bocsánatot kér a nyájas olvasótól, hogyha netán úgy találnák, hogy nem ír olyan szép magyarsággal, mint ahogy illenék, ezt annak kell betudni, hogy gyerekkorában és fiatal férfi korában nem tudott magyarul. - Az eredetileg talán szásznak született Heltai Gáspár azonban a műveit magyar nyelven írta és magyar nyelven is adta ki. Talán kevés latin is van természetesen benne, de német feltűnő módon nincs. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az akkor már lutheránus Heltai Gáspár éppen wittenbergi tanulmányai útján pap és teológus is egyszerre. Azt hiszem, hogy életének ez egy meghatározó jellegű ténye. Több olyan művét ismerjük Heltainak, ami kifejezetten erre utal. Katekizmust írt, imádságos könyvet, énekes könyvet adott ki, tudunk arról, hogy van egy vigasztaló könyvecskéje is, ami kifejezetten a halálra készülőknek szólt. Tehát mindenféleképpen fontosnak tartotta azt is, hogy ne csak úgy legyen teológus, hogy akkor valamilyen magasröptű összefoglalását adja a tanoknak, tagjai is megértsék azt, hogy miről szól. - A hétköznapi hívők. - Igen. Újdonságnak számít a 16. században is és a reformáció, most így mondom, hogy tudományát művelői között is. Általában megírtak egy hatalmas méretű tudományos művet, Heltai meg inkább kisebb könyveket ír, amik tényleg ilyen népszerűsítő művek. - Bár azért azt hozzá kell tenni, hogy ő hozzáfog valamihez, egy hatalmas kísérletet tudhatunk az ő neve mögött, ez pedig a bibliakiadás. - Valószínűleg itt is Luther Márton nyomdokaiban szeretett volna járni, aki mind az Újszövetséget, mind az Ószövetséget lefordította. 15 évet ölel fel ez az óriási munka. A Biblia fordítása mindenféleképpen nehéz, hiszen héberről, görögről kell magyarra, egy teljesen más típusú nyelvre átfordítani, hogy aztán, aki olvassa, azt is értse, ami az eredetiben volt. Ebben egyébként Heltai megint csak egy különösen zseniális figura, hogy nemcsak annyit tesz a fordítás során, hogy szöveghűen adja vissza a dolgokat, hanem általában az értelmezését is megadja, és aki az ő fordítását a kezébe veszi, az a lehető legjobban érti mindazt, ami idegen nyelvről fordítva magyarul elé került. Ez a bibliafordítás is ilyen, bár itt azért megjelennek kritikus hangok is a 15 éves művel kapcsolatban, hogy nem teljesen egységes a bibliafordítás, de nem is nagyon lehet elvárni. 15 év alatt változtak akár a nyelvezetben is, akár a nyomdatechnikában is. - Természetesen azt hozzá kell tennünk, hogy a nagy vállalkozás, hogy az egész Bibliát lefordítsa, nem sikerül, ez majd később, Károli Gáspár és munkatársi csapata kezéből fog kikerülni. De egy más szempontból is nagyon fontos és érdekes ember, a 16. századnak egyik példaképe Heltai, és a reformáció, ellenreformáció gondolkodásának egyik példája, hiszen számos egyházváltáson megy keresztül. - Igen, ő egy különleges példája annak, hogy a teljes spektrumot végigjárja, hiszen katolikus családban született, aztán lutheránusként tanul Wittenbergben, lutheránus lelkész lesz, majd pedig valamikor az 1550-es évek végén megismerkedik a kálvini, a református tanokkal, és azt az úrvacsorai elképzelést viszi tovább, majd egy újabb tíz évvel később pedig a többféle néven is futó antitrinitárius, szentháromság tagadó unitárius felekezet irányába lép. - Ugyanazt jelenti, egyistenhívő, antitrinitárius vagy szentháromság tagadó. - Így egy szép vonulatot jár be, de mindent meggyőződéssel tesz. Ő soha nem úgy vált vallást, hogy érdekből, vagy bármi más egyéb megfontolásból, hatalomvágyból, hanem teljes meggyőződéssel gondolja mindig azt a tant a legjobbnak, leigazabbnak, ahova éppen átlép. - Szerető uraim és szerelmes atyámfiai, ím gyűjtöttem és egybe szedtem száz fabulát, régieket és újakat. Mi okból műveltem légyen ezt? Minden jámbor olvasó megértheti az értelmekből, melyeket minden fabula mellé szerzettem és utána vetöttem. Senkinek e munkámmal nem akartam ártani, senkit nem akartam bosszantani, senkit is megkisebbíteni és vélem, hogyha valaki e fabulákat jó szívvel meg akarja olvasni, hogy sok jó hasznot vehet belőle. Mert noha e fabulák embertől talált és meggondolt dolgok, de azért ugyan velejesek és külön-külön szép és hasznos tanulságok vannak benne. De noha ides és igen jó akaratból felvöttem ezt e munkát, mely bizony nem igen kicsiny és alávaló, és noha nem kevés haszon jő a jámbor olvasóknak belőle, de mindezáltal tudom, hogy sokan lesznek, kik az én jószándékomat és nehéz munkámat mind vissza és gonoszra magyarázzák. Mert a szája veszetteknek akármit adj eleikbe, azért ugyan nem kedvelik, mert a szájuknak íze elveszett. Olyan az irigységnek természete is. Ezeknek ez okáért semmit nem mondok, hanem ezt: hogyha az én munkám nekik nem tetszik, ottan üljenek le, és csináljanak jobbat. Én bizony nem irigylem! - A magyar kultúrtörténetben jelentős helyet foglal el következő nagy műve, a Háló. Ez egy összefoglaló cím. - A Hálónál is megjelenik Heltainak az a tevékenysége vagy gondolkodásmódja, hogy az ördög miként hálózza be az embereket, és milyen formában próbálja meg rávenni őket, hogy az ő akaratát tegyék. A Háló is egy ilyen típusú mű, ami szól inkvizícióról, kínzásokról, a korszaknak a különböző sötét dolgairól, börtönökről, fenyegetésekről, és arról, hogy hogyan veszi rá tulajdonképpen az ördög az inkvizícióban, a kínzásokban és egyebekben résztvevőket, hogy az ő akaratát képviseljék. Mindenféleképpen ez is egy olyan mű, ami Heltainak a sajátos gondolkodását megmutatja. - Igen. Ez 1570-ben történik, és ekkortájt, és majd a későbbiekben is láthatjuk azt, hogy Heltai figyelme sokfelé osztódik, hiszen megjelenik majd az életművében egy olyan műfaj, amelyik egyébként talán a legismertebb művét fogja létrehozni, szintén eredetileg műfordításnak indul, ez pedig a Száz fabula, ma talán így mondhatnánk, hogy Száz tanító mesécske, és Ezópusz fordítás ez. - Úgy kezdődött minden, ahogyan a mesében is szokták mondani, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy német eredeti mű, amelyik Ezópusznak a meséit tartalmazta. Heltai ehhez nyúl hozzá, és elkezdi először fordítani, viszonylagosan, így mondom, hogy szolgai módon. Aztán rájön, hogy sokkal izgalmasabb dolgot lehet ebből kihozni, nemcsak annyit, hogy a rövid, tömör Ezópuszi meséket lefordítja, hanem lehet mellé tanulságokat tenni, lehet kiszínezni, a környezetet bemutatni, párbeszédeket lehet beletenni, tehát sok olyan dologhoz nyúlt aztán a mesék során, ami egy egészen színes művé tette. - Szóval mondhatjuk nyugodtan, hogy ez magyar szépirodalom. Tehát egyrészt fordításból indul, de nem szó szerinti fordításokat csinál, legalábbis sok helyen. Az előbb hivatkoztál arra, hogy kommentálja is. Igen, hát minden meséhez mond valamit, aminek az a lényege, hogy mi ennek a mesének az értelme. Hogyan és miért, hogyan épül föl egy Heltai mese? - Alapvetően kezdi az állatmesével, ahogyan az az eredetiben is megvolt, és aztán felteszi a kérdést, hogy milyen tanulsága lehet ennek, a daru és farkas meséjének. Átfordítja, hogy jótett helyében, jót várj, a jótettért más ne várj. Tehát elmondja azt, hogy a jótett önmagában az, ami már egy érdem, egy jó érzés az ember életében, és aztán egy csomó ilyen tanulságot von le, akár a királyok kapcsán is, hogy a jámbor királyt sokan megvetik, és egy kicsit izgágább, hadakozósabb királyra vágynak, de önmagában ennyire jó, amikor jámbor királya van az országnak, mert akkor békesség van, és több helyen tanulságokat von le így a társadalmi életre, akár a bárány és a farkas meséjében, ahol a vadállat, meg a háziállat ellentéte már önmagában előjön, hogy a szegényembernek mindig sanyarú sorsa van. - Heltai ebben a Száz fabulában csak látszólag foglalkozik csupán és kizárólag az Ezópusz mesékkel. Azt lehet mondani, hogy a magyar szépirodalom, szép próza és fordítás irodalom óriás alakja ő, de tudni kell, hogy a Száz fabulában vannak saját meséi is. - Ezek közé tartozik a 99. Lehet, hogy nem akarta a legutolsónak sem tenni a saját meséjét. - Ugyanakkor mitikus szám a 99. - Igen. Ez az ördögről és a nemesemberről szóló mese, amelyik szintén egy társadalomkritika egy nemesemberről, aki ki akarja zsigerelni a népet, ez fösvénységről, kapzsiságról is szól, arról, hogy soha nem elég az, ami van, és még többre van szükség. És az ördögöt hozza be tiszttartójának ez a nemesember, és ez az ördög tiszttartó csak annyit kér, hogy amit majd a nép az ördögnek akar adni, azt hadd vihesse el. Azt mondja a nemesember, hogy rendben, nagyon jó lesz ez így. Egy nagyon érdekes csavart tesz bele Heltai ebbe a mesébe, hogy a végén megjelenik a nemesember, megy a falu felé, és ott van egy öregasszony, és azt mondja, hogy az ördög vigye el a nemesurat! Ez az, amit az ördögnek kívánnak, az ördög fogja magát, és elviszi a nemesurat magával a pokolba. Tehát itt is megjelenik az, hogy önmagában a fösvénység, a kapzsiság az az ördögnek a munkája, és a társadalmi feszültséget is bemutatja nemesek és a szegények között. - Krónikája a Magyar Krónika, az első ránk maradt magyar nyelvű krónika. A korábbiakat latinul írták. Ő ezt Bonfini tanulmányozása alapján írta. De ebben is önálló, mert például, amikor a Hunyadiak történetéhez ér, Hunyadi Jánoshoz, azt a nevezetes mondatot írja le, hogy: Erről Bonfinius mester mást ír, én azonban, és mi itt, Erdélyben ezt jobban tudjuk, és én most elmondom, hogy hogy volt ez igazán. De közben elragadja a fantáziája, és elképzeli, hogy miért került a holló Mátyás címerébe. Hát azért, mert a Hunyadi János anyukája mosott a patak parton, mint Iluska. Lehúzta a gyűrűjét, hogy könnyebben mosson, egy holló meglátta, csőrébe vette, fölszállt vele egy faágra, és onnan gúnyosan nézett le, hogy megvan ám a gyűrű. Ott írja azt is Heltai Gáspár büszkén, hogy Kolozsvár két nevezetes embernek a hazája, Mátyás királyé és az enyém, mármint Heltaié. Holott nem is ott született, de ennyire magyarrá vált. - Láthattuk már a szász származású nyomdász, Heltai munkásságát, találkoztunk a pappal, a tudóssal, a teológussal, láttuk a szépíró Heltait, de asszem még valamiről beszélnünk kell, mert ez a polihisztor, ez tulajdonképpen a magyar történetírásban is hatalmas nyomokat hagyott. - Ő nem tudott másként gondolkodni, mint ami az Isten kezében van. Isten az, aki a királyokat is a kezében tartja, a népet is, a háborúkat is, és így szemléli a történelmet is. Akár, ha Hunyadi Mátyásról van szó, akár a Hunyadi-család történetéről. - Igen, ez az 1565-ös nemes Hunyadi Mátyás története, erről érdemes lenne egy-két szót mondanunk. Hogyan látja és láttatja ő Hunyadit? - Mindenki úgy tekint vissza Hunyadira, főleg a Mátyás király népmesék és egyebek is ebben segítenek, hogy valaki, aki egy dicső, aki az igazságos, meghalt Mátyás király, oda az igazság, tehát ennek van egy ilyen vonzata is, hogy a nép egy kicsit romantikusan tekint Mátyás királyra, és Heltai az ő történelem szemléletében Mátyás királyt is aláveti a saját szempontrendszerének, hogy akkor lehet valaki jó király, hogyha Istennek megfelelően él. Hát Mátyás király nem biztos, hogy mindig és mindenben ezt tette. - Azonban látni kell, hogy a történelem szemléletét az is alakítja, hogy ismeri Bonfinit, ismeri a Magyar Krónikát, és úgy gondolja, hogy neki is meg kell írnia a saját véleményét a magyarok történetéről, és megszületik Heltainak a Krónikája. - Ez már csak halála után jelenik meg 1575-ben, a felesége az, aki ezt nyomda alá rendezi. Tehát ilyen formában tényleg egy jó házaspár lehetett Heltai és az ő felesége. De azt tudni kell, hogy ez a történeti mű is nagyjából viszi tovább ugyanazt, mint amit Heltai képviselt, akár a Fabuláknál, akár a többi művénél is, hogy van egy Bonfini alapmű, amit ő elolvas, de nem szolgai módon követ, hanem ebbe is beleteszi a saját elképzelését, gondolatait, és mindeközben ott van az a bibliai szemlélet, ami újra és újra előjön például azoknál az embereknél, akik nem hajlandóak a király előtt hajbókolni, előtte meghajolni, mert ez nem jár ki a királynak, ez csak Istennek jár ki. Itt is ilyen bibliai történetek jönnek elő mondjuk a Dániel könyvéből, ahol ott van három olyan fiú, aki nem hajol le a bálvány szobor előtt, hiába is mondja a király. - Sidrák, Misák és Abednegó, ez a három, igen, Dániel könyvéből. Érdekes amit mondasz, mert nekem az is eszembe jut, hogy megint egy mű, amelyik latinul megszületik, de igazából az lenne a fontos, hogy a 16. század ismerje meg azt a szemléletet is, ezért az a címe, hogy Krónika a magyarok viselt dolgairól. Tehát magyarul megjelenik egyfajta szemlélet, amelyben megint egy olyan Heltait látunk, aki nem egyszerűen műfordító. Én azt hiszem, hogy még arról kellene beszélnünk így a műsorunk befejezése felé, hogy hogyan látod Heltai helyét a magyar kultúrtörténetben. - A reformáció oldaláról is nézve egy rendkívül meghatározó alak. Tehát hogyha a magyarországi reformációt nézzük, ő az erdélyi reformációnak kiemelkedő alakja, Dávid Ferenc és Honterus János mellett. Tehát ilyen formában is nagyon kiemelkedő. - Dávid Ferenc hatására lesz majd unitárius. - Igen. Ők ott nagyon szorosan együtt futnak, a lutheránus, kálvinista, unitárius irányt is egymásután váltják mind a ketten. - Még egy nagyon fontos világi művéről kell beszélnünk, ez a legvilágiasabb műve, a Ponciánus históriája, amelyben tulajdonképpen mintha azt mondanám, hogy novellafüzért alkot a 16. században. Hogy látod ezt, milyen történetek ezek? - Alapvetően egy olyan konfliktusról szól, ahol van egy császárné, aki megpróbálja saját maga és majd a leendő, megszületendő trónörökös számára a hatalmat megszerezni, és ezért minden intrikát bevet. Megpróbálja elcsábítani a császárnak a kamaszkorú fiát, aki ebbe nem megy bele, és akkor sértődés lesz. - Ezeregy éjszakás történet ez valahogy. - Igen, ez mindenféleképpen. Jön utána az igazolás, tehát mondjuk úgy, hogy vannak ügyvédek és vannak vádlók, mert halálra ítélik ezt a fiút emiatt az eset miatt. Bevádolják, hogy el akarta csábítani a császárnét. Így alakul ki egy olyan füzér, amiben megint csak megjelenik Heltainak az a szemlélete, hogy mindenben Isten felé kell fordulni. - De jó volt végignézni ezt a 16. századot, és benne ezt a hatalmas személyiséget, Heltai Gáspárt. Az ő élete és az ő pályája szinte példája annak, ami történik a 16. századi Magyarországon. Hogyan lehet eljutni majd a nemzeti kultúráig, hogyan lehet eljutni a protestantizmusig, annak minden állomását megjárva? Hogyan lesz egy papból, teológusból majd műfordító és szépíró is? Hogyan fordul a figyelme közben afelé is, hogy nyomdát kell csinálni, hogy a nép a saját nemzete nyelvén tudja olvasni a kultúrát és Isten szavát? Szóval mindent, ami az emelkedést jelenti, miközben török hódoltság van 1541 óta, miközben az ország szörnyű pusztulásnak van kitéve, ezek a legnagyobbak arra ügyelnek, hogy a magyarság szellemében, történetében és fizikálisan is megmaradhasson. - Egy valamely holló kevélységbe esett, és kezdte az ő nemzetségét lenézni. Nagy sok pávatollat gyűjtögetett, és azokat magára ragasztotta, fölékesítvén magát. És midőn ily szépen felcifrázta magát, megvetvén és elhagyván nemzetségét, a pávához ment, és azt is kezdte gúnyolni. Ám a páva észrevette, hogy ő csak egy holló, nem pedig páva, és hogy csak pávatollal ékesítette fel magát, ennek okáért reá rohant, és lehúzgálta a pávatollakat róla. Sőt, a holló tollait is kitépte, és annyira vágta őtet csőrével és vakarta körmeivel, hogy teljesen csupasz lett a holló. Eképpen, csupaszon az ő nemzetségéhez kezdett visszaballagni. De látván őt a többi holló, megutálták és lenézték őtet, merthogy előbb elhagyta őket, és nagyobb dicsőséget akart keresni magának. És eképpen a holló a két nép között magára maradt, meztelenül. Egri előny Tocci.

Adásunk témája: Heltai Gáspár Műsorunk elején szó lesz Heltai Gáspár családjáról, származásáról és iskoláiról. Nyomdászati tevékenységéről is beszélünk és arról, hogy milyen teológus volt és milyen Biblia fordításokat csinált. Természetesen a Száz fabuláról is szó esik a műsorban majd.