Adásunk témája: Szent András A műsorban szó lesz a névadóról Szent Andrásról vagyis András Apostolról. Híres templomokról és szakrális szokásokról, magyar népi hagyományokról, is beszélünk majd, mely András napjához köthető. Természetesen híres Andrásokat is megemlítünk majd a műsor vége felé közeledve. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Szent András. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a névadóról, Szent Andrásról, vagy másnéven András apostolról. Azután szóba kerülnek majd a híres templomok és szakrális szokások. Később megnézzük ugyanezt a magyar népszokások tükrében. Műsorunk végén pedig néhány híres Andrásról fogunk beszélgetni. November 30-a Szent András napja. A katolikusok Szent Andrásnak, a protestánsok András apostolnak hívják őt. Mit tudunk erről a napról? - Tulajdonképpen ez az egyik leglényegesebb nap, mert az Advent kezdete az egyházi év kezdete. Tehát ilyen szempontból András napja mindenféleképpen rendkívül fontos számunkra. Ez megváltoztatja a viselkedését is ilyenkor az embereknek, hiszen elkezdődik a felkészülés a karácsony időszakára. Szent Andrásról tudjuk azt, hogy András apostol az első tanítványa volt Jézus Krisztusnak. A legendájában szerepel a kenyérszaporítással kapcsolatos cselekedete is, és ő maga halász ember volt, és a testvérével együtt, Péterrel. - Milyen érdekes, amit most mondasz, mert nekem eszembe jutott egy református énekeskönyvben lévő ének, ez a Jézus hív, bár zúg, morajlik életünk vad tengere, halk hívása tisztán hallik, jer, kövess, jöjj ide. A második versszak így szól, hogy: Vedd a példát Andrástól, ki hallva hívó szózatot, hálóját se vonszolá ki, érte mindent elhagyott. Tehát magyarul az ének hagyományban, a középkori ének hagyományban, és egyáltalán az egyházi hagyományban ott van, hogy ő az, aki először Jézus szavára megmozdul, és hálóját sem vonszolá ki, hiszen mind a ketten, Péter és András halász emberek voltak, és ennek a krisztusi elhívásnak természetesen engedtek. Milyen érdekes, hogy András, aki ott van szinte mindenhol, mert azt lehet mondani, hogy minden jelentős krisztusi történésnél ott van András, mégis Péter lesz az apostolok elsője, egyszerűen azért, mert Jézus ráhagyományozza a későbbi térítést, illetőleg azt mondja, hogy Te vagy Péter, én erre a kősziklára fogom helyezni az én egyházamat. De azért térjünk vissza Andráshoz, mert azt is látni kell, hogy András, Krisztus halála, keresztre feszítése után és feltámadása után elkezdi a maga térítői munkáját. - Mai szemmel vagy fejjel végiggondolva hatalmas területeket jár be. És azt mondják, hogy a szkítákat ő tette kereszténnyé, hogy tulajdonképpen a görög egyháznak ő a megalapítója. Hihetetlen, hogy milyen tevékenységet végzett. Végezetül pedig az úgynevezett andráskereszten lelte a halálát. - Mártír halált, igen. - Mártír halált. Ez a kereszt X-alakú kereszt. Idős korban tulajdonképpen, tehát nem annyira fiatalon elvégezte ezt a hatalmas munkát. - Amikor egyes legendák szerint, vagy hagyomány szerint a szkíták térítője is ő, de tudjuk, hogy a térítői pályáját Görögországban, Trákiában, a mai Románia területének egy részén is megtette, és valóban hatalmas utat járt be. Nekem mindig az az érdekesség ebben, hogy tudjuk Pál apostolról is, hogy egész Kis-Ázsiában hirdette az igét, rengeteg gyülekezetet alapított, hogy ezek az emberek, akik találkoztak Jézussal, hiszen történeti tény Jézusnak az élete, egyáltalán, hogy ő volt, hiszen görög, illetőleg római, zsidó történetírók, például a Flavius Josephus is megírja Krisztus történetét, akik tehát nem keresztények, ők is automatikusan megírják, és akkor itt van egy tanítványi kör, akik látszólag elhagyják őt, de végül is mind ugyanazt az utat követi. Andrásnál az az érdekesség, ráadásul neki nem is biztos, hogy kellett volna mártírnak lenni, csakhogy ő nem szállt le a keresztről. És milyen érdekes ez azóta is, az ortodoxoknál az andráskereszt, az egy jelképes valami. - Az ortodox egyházban ő az egyik első szent, akit tisztelnek. A nyugati egyházban és a keleti egyházban egyaránt nagyon kedvelt szent. - Talán ez is érthetővé teszi azt, hogy Szent András napja és Szent András hava, ez ugye november, illetőleg november 30., mutatja azt, hogy igazából az új egyházi év kezdetén egy olyan szentet, történetileg az első apostolt üdvözöljük Andrásban, aki valóban kivívta ezt a helyet magának. - Számomra is ez világosodott meg, hogy András apostolnak mégis csak amellett, hogy valahol a háttérben volt, ő az első, mert az egyházi év kezdetét ő képviseli. - Krisztus halála és feltámadása után András apostol Kis-Ázsia tartományban, a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Trákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot, míg végül Ahajában Egias proconsul elé állították. Amikor a legválogatottabb kínzások sem törték meg, parancsot adott, hogy feszítsék keresztre. Amikor András megpillantotta a számára készített keresztet, hangosan fölkiáltott: Üdvözlégy szeretett kereszt! Te szépséget és ragyogást nyertél az Úr tagjaitól, mert mielőtt az Úr fölszállt volna reád, a föld rémülete voltál, most azonban rajtad keresztül az én uramhoz megyek. Keresztyének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik andráskeresztnek ezt a formát. - Az Andráshoz kötődő szakrális hagyományok is nagyon gazdagok, és megjelenik mindenhol az európai keresztény kultúrában, tehát a festészetben például, az ikonfestészetben óriási és nagyon gazdag hagyományai vannak. Amikor az előbb arról beszéltünk, hogy a szakrális hagyományban november 30. tulajdonképpen az egyházi újév kezdete, és egyben az Advent a várakozás kezdete is, akkor látni kell, hogy a várakozás eleve egy elcsendesedést jelent. Tehát az advenio, advenire latin kifejezésből a Krisztus megszületésének várása tulajdonképpen. Pont Andráshoz kötődik, hogy ekkor kezdődik. Az adventi vasárnapok nem mindig pontosan így jönnek ki, vagy éppen most az idei évben például pontosan így jön ki, hogy András nap után kezdődnek majd az adventi vasárnapjaink. De amikor azt mondom, hogy híres templomok és katedrálisok őrzik a nevét, akkor érdemes most erről beszélnünk, akár a magyar vonatkozásokról, akár az európai, sőt világ vonatkozásokról is. - Úgy tűnik, hogy Európában rendkívül sok templomot szenteltek a tiszteletére, és nagyon korai időszakban, a 8., 9., 10. században is már. Magyarországon, Szentendre, maga a város neve is viseli a nevét, és Szentendre pedig az András templomról kapta a nevét, a Szent András templomról. Ugyanígy például Békésszentandráson is, ami szintén viseli a nevét, ott is Szent András temploma van. - Igen. Azt hiszem, hogyha azt mondjuk, hogy Szentendre, akkor azt rögtön össze szoktuk kötni a görögökkel és a szerbekkel, tehát két olyan ortodox, görög-keleti vallást gyakorló nemzettel, akiknél szintén óriási szerepe van, nem véletlenül beszélünk erről, Szent Andrásnak. És amikor az előbb említetted a katedrálisokat, nekem eszembe jutott, hogy tényleg így van. Ott van a híres kijevi Szent András katedrális, tehát a mai Ukrajna területén. Régen az Orosz Birodalom területén. Ausztráliában, Sydneyben a híres St. Andrew's, a Szent András katedrális, vagy említetted az előbb, hogy milyen országokban voltak ennek nagy hagyományai. Skóciában tudunk Szent András romokat, amelyek 12., 11. századi templomok, tehát kora-középkor vagy középkori templomoknak a romjai. De ezekről mind tudjuk, hogy Szent Andrásról vannak elnevezve. Hogyan néz ki a Szent András ünnep vagy ünnepkör az egyházi és a világi összekapcsolódásokban? Hol van ilyen összekapcsolódás? - Házasságszerző szentnek tartják Szent Andrást, András apostolt, és érdekes módon ez tulajdonképpen egész Európára, Kelet-Európára is jellemző, és Magyarországon is ez egy nagyon-nagyon régi hagyomány, ugyanakkor a legendájából semmi köze nincs ahhoz, hogy esetleg ő házasságszerző szent lenne, hanem inkább a téli, a naptári elhelyezkedése miatt. Mert ilyenkor a téli ünnepkörben, a karácsonyi ünnepkörben tulajdonképpen Katalin naptól szilveszterig ugyanazok a házasságjósló hagyományok szokásosak, de legerősebben András napja az. - Tudjuk nagyon jól, hogyha Szent Andrásról van szó, vagy Andrásfalváról, stb., akkor az erdélyi terület is érdekes, de a békési terület is nagyon érdekes. Hogyan jelentkezik ez mondjuk, hogy házasságszerző szent, ez mit jelent? Összekötik a nevéhez vagy valami időhöz? - Az időponthoz kötik, hogy András napján este például úgy fekszenek le aludni, hogy egy cipót sütnek, annak a cipónak a felét megeszik, a másik felét kiteszik maguk mellé, egy pohár víznek a felét megisszák, a másikat odateszik maguk mellé, és azt gondolják, hogy éjszaka meg fogják álmodni, hogy ki lesz a jövendőbelijük. Vagy például férfi ruhaneműt tesznek a párnájuk alá. Régen azért a lányok szemérmesek voltak, úgyhogy a bátyjuktól kértek kölcsön esetleg egy gatyát, amit oda tudtak tenni a párna alá, és abban reménykedtek, hogy éjszaka megjelenik majd a jövendőbeli számukra. Többnyire magukban kellett ezeket a jóslásokat, varázslásokat elvégezni. - Hasonló népszokás volt, és még ma is élő népszokás, hogy a lányok András nevű fiúknak az ablakait megszórják különböző magokkal. A mag az mindig egy termékenységi szimbólum, hogy majd te legyél az utódaimnak az édesapja. - Miért pont most? Bocsánat, miért pont most? - Azért pont most, mert közeledünk a téli napfordulóhoz. Mint látjátok, egyre sötétebbek a napok, és jön a téli napforduló, amikor pedig egyre világosodnak, és júniusban van a leghosszabb nappal, amikor este 9-ig kint lehet játszani a szabadban. Mivel egy sejtelmes félhomály van, délután 4-kor már sötét van, mindig is a boszorkányoknak, a mágiának, a varázslásnak nagyon kedvezett ez az időszak, aminek András nap a kezdete. Azért András a kezdete, mert az egyházi évben ez volt az a nap, amikor a pap a templomban mindig kihirdette, hogy az előző évben kik mentek férjhez, és ezt nagy irigykedéssel hallgatták az eladó lányok, és igyekeztek különböző praktikákkal, jóslásokkal, gombóc főzéssel, hátha nekem a következő évben sikerül férjhez mennem, és majd az én nevemet is fel fogják olvasni november 30-án. - Olyan sok mindent elmondtunk már Szent Andrásról, illetőleg a Szent Andráshoz kötődő szakrális hagyományokról is. Akkor még nem beszéltünk arról, hogy Szent András védőszent is, egyes országok védőszentje, Skóciáé, vagy Görögországé, vagy Románia egyik védőszentje szintén Szent András. Tehát magyarul én úgy látom, hogy hihetetlen módon összekötődik Szent András szakrális hagyománya és a néphagyományok. Akkor nem beszéltünk még a hazai viszonylatról, hiszen a kassai érsekségnek is a védőszentje Szent András. Nagyon jól tudjuk, hogy egy ereklye, egy kis csont darab szintén ebből a szentből, András apostolból őriztetik Kassán, tehát mint szent ereklye is itt van jelen a korabeli magyar kultúrában, és tulajdonképpen a Kassához fűződő történelmi hagyományok miatt ma is ide tartozik. És akkor nem beszéltünk arról a rengeteg népszokásról. Az előbb már említettük a házasságszerzőt. Hogy is van ez? - Ez úgy, hogy a kíváncsi leányzó odamegy a disznóólhoz, megrugdossa, és ahányat röffent a disznó, annyi év múlva megy majd férjhez. Sőt még azt is mondták, hogy az sem mindegy, hogy az anyadisznó szólal-e meg, vagy a malac, mert hogyha az anyadisznó, akkor valószínűleg özvegyemberhez megy hozzá, hogyha pedig a malac, az a legényt jelenti majd. De a kutyaugatást is figyelték. Rá kellett állni a trágyadombra, és onnan, hogyha jó fagyott volt már, akkor lehetett ráállni, megfigyelni, hogy melyik irányból hallja a kutyaugatást, mert abból az irányból jön majd a jövendőbeli. - Van még ilyen hagyomány? - Gondolom, a lányok ma is kíváncsiak ilyesmire. De vannak olyanok, amiket ma már nem lehet valóra váltani, mert a zsuppos házaknak az ereszét is megrázták, a kötényüket odatartották, és hogyha búzamag hullott a köténybe, az azt jelentette, hogy gazdag legény lesz, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz, ha pedig pondró, tehát valamilyen féreg, az azt jelenti, hogy megesett lány lesz az illetőből. Meg hallgatózásból is jósoltak. Valamilyen magot dobáltak az ablakra, és figyelték, hogy bent a házban mit mondanak. Hogyha azt mondják, hogy maradj nyugton ülve, akkor az illető el volt keseredve, mert azt gondolta, hogy akkor vénlány marad. Tehát se szeri, se száma a rengeteg dolognak. - De azt hiszem, hogy az ólomöntésről feltétlenül beszélnünk kell, mert ez tipikusan Szent Andráshoz kötődő. - Ezt tulajdonképpen szilveszterkor is csinálták, nemcsak Szent Andráskor. Annak az volt a lényege, hogy a megolvasztott ólmot vízbe cseppentik, és amilyen alakot fölvesz az ólom, abból jósolnak a jövendőbeli foglalkozására. A gombócfőzésnek pedig az volt a lényege, hogy a gombócba fiú neveket tesznek, és amelyik először feljön a víz tetejére, abban van az illető jövendőbelijének a neve. - De amint látod előbb-utóbb mindig oda lyukadunk ki, hogy a gombócfőzés is tulajdonképpen a férjfogással vagy a férj jövendöléssel kapcsolatos. Itt azt hiszem, még egy dolgot hozzá kell tennünk, bár más napokhoz is kötődő népszokás, de ez a gyümölcsfa ág virágoztatás, ez szintén bevett Szent András napi, legalábbis kezdete ekkor van. - Katalin napkor is van, Szent Andráskor is, Borbála és Luca napkor is van ilyen virágoztatás, de ott elsősorban házasságjósló célból, itt pedig inkább időjárásjóslás is, mert András naphoz is kapcsolódik időjárásjóslas. Érdekes dolog az, mint amilyen a Katalin napi, András nappal kapcsolatban is ugyanezt mondják, hogyha ilyenkor enyhe idő van, akkor karácsonyra hideg lesz, vagy hogyha ilyenkor hideg idő van, akkor karácsonyra megenyhül, tehát minden jeles naphoz időjárásjóslás is kapcsolódik. - Andráshoz kapcsolódik még valami más, vagy csak ez, hogy hideg lesz vagy meleg? Esetleg csapadékkal kapcsolatosan van-e, mert gyakorlatilag ősz vége van, tél eleje, ilyenkor már különböző csapadékok vannak, eső, dér, stb. - Az az igazság, hogy ahány ház, annyi szokás, és nyilván az ország különböző területén, különböző jósló és varázsló eljárások is vannak. Úgyhogy általánosságokban lehet beszélni ezekről a dolgokról. Ez Nógrádban volt például szokás. - Sokfelé. Vannak dolgok, amik, azt hiszem, hogy az egész ország területén ismertek voltak, mint amilyen ez az ólomöntés, meg a gombócfőzés, ez általánosan ismert. - A magyar néphagyományban három férfi szentet láttak el disznóölő, disznóvágó jelzővel. Az első Szent András, november 30-án. Ez a nap elsősorban férjjósló szokásairól nevezetes, valamint arról, hogy e nap körül kezdődik a karácsonyt megelőző négyhetes adventi időszak. A december 3-i Xavéri Ferencet a Szigetközben disznóölő Szent Ferencnek, Székesfehérvárott disznóvágó Szent Ferencnek nevezik. December 21-e, Tamás napja a hitetlen néven emlegetett apostol emlékünnepe. Ezt a szentet is ellátták disznóölő jelzővel. A Tamás napján vágott disznó háját elsősorban kelések gyógyítására tartották foganatosnak. Göcsejben az a hiedelem élt, ha valaki Tamás napján disznót öl, annak minden esztendőben ezen a napon valamilyen háziállatot kell vágnia, mert a jószágaiból elpusztulna valamelyik. Egyes téli jeles női szentek napján, a vízbe tett gyümölcs ágat karácsonykor megfigyelve, a férjhezmenetelre, illetve a következő évi termésre jósoltak. A november 25-én hajtatott ág neve: Katalin ág, a december 4-én vízbe tett át neve: Borbála ág. Kevésbé elterjedt ugyan, de december 8-án, Földtiltó Boldogasszony napján is virágoztatnak gyümölcsfa vesszőt, hogy a termésre következtethessenek belőle. December 13-tól a Luca ággal jósolnak. A Nyitra megyei Zsérén a kizöldült ágat a templomba is elvitték a lányok, és a karácsonyi éjféli misén megérintették vele a kiszemelt legényt. - A végtelenül gazdag nemzetközi és magyar népszokás kincs, amelyik Szent Andráshoz kötődik, egyik különlegessége az, amit úgy szoktak nevezni, hogy disznóölő Szent András. Eleve ez a kifejezés olyan furcsa. Mit takar ez és mi volt ez? - Ez azt jelenti, hogy addigra már olyan hűvösre fordult az idő, hogy el lehetett kezdeni a hízott disznóknak a feldolgozását. Abban az időben nem volt fridzsider, nem volt jégszekrény, tehát akkor lehetett disznót vágni, amikor az idő erre kedvező volt. a feldolgozása, a disznóvágás, mert ez biztosította a zsiradékot, ez biztosította azt, hogy húsvétkor is meglegyen majd a megfelelő sonka. András napkor kezdődött el ez, és a társaskapcsolatoknak az erejét is mutatta, hiszen a disznóvágás és a feldolgozás, az társas munka volt. A kóstolót küldték egymásnak az emberek, ami a falun belüli barátságnak, az egymás iránti tiszteletnek is a jele volt, és mindenki tudta, hogy egyszer csak sorra kerül, mert egyszer az egyik háznál volt disznóvágás, utána a másik háznál. - És illett visszaadni a kóstolót. - És feltétlenül illett visszaadni. Az a furcsa, hogy az Advent időszakában tilos volt minden hangos mulatság, ennek ellenére a disznóvágás megmaradt, és azért itt tréfálkoztak... - A hajnali pálinka ivástól kezdve. - Így van, és jelmezekbe öltözve felkeresték a házat, nyársat vittek, nyársdugásnak nevezték ezt. Nyársat dugtak be az ablakon, amire rá kellett tűzni valami finom falatot, de esetleg pikáns szövegeket írtak rá. Meg némán mentek be a beöltözött, főleg legények azért, hogy a finom falatokból ők is részesülhessenek. - Azt hiszem, hogy most már csak egy dologról kellene beszélnünk, mert a magyar történelemben és a magyar kultúrában ez a név, hogy András, hihetetlen mély nyomokat hagyott, hiszen Árpád-házi királyaink közül I. András a 11. század közepéről, aztán II. András az Aranybulla korából, a 13. század első évtizedeiből, és főként III. András, akivel hivatalosan kihal az Árpád-ház férfi ága. Azt hiszem, hogy mind a három királyról rengeteget lehetne mondanunk, de talán ilyen szempontból II. András a legizgalmasabb. - Hát igen, és ez néprajzi szempontból is érdekes, mert II. András lánya volt Szent Erzsébet, és a pünkösdölőkben szerepelt András neve, méghozzá az alföldi változatokban, hogy András bokrétás, felesége jó táncos. Tehát a szövegben is szerepel. Nagyon érdekes az, hogy a nép folklórjában, egyáltalán a folklórban ilyen módon tovább él András neve, és az is, hogy a felesége jó táncos. - Igen, ki gondolná ezt Erzsébetről?! Pontosabban nem Erzsébetről, hanem Gertrudisról, mert tudjuk, hogy ez a történet valójában a Bánk bánban visszaköszön, nevezetesen ott is találkozunk II. Andrással, azzal az uralkodóval, aki keresztes hadjáratban van éppen távol az országból, amikor ez a bizonyos szörnyűséges esemény, amiről a Bánk bán tulajdonképpen szól, arról a cselszövényről, aminek a középpontjában Gertrudis van, és Bánk bán felesége gyaláztatik meg, az ennek a korszaknak igazából a lenyomata. Az előbb az Aranybullát említettem, hiszen az Aranybulla az a törvényszöveg, az egy olyan alkotmány, amelyet Európában egyedül talán csak az angol Magna Carta előz meg, hiszen a 13. század első két évtizedében, 1222-ben megjelenik már az Aranybulla. Nem véletlen, hogy azért az Árpád-házi királyok között is rendkívül jelentős királyokat neveztek Andrásnak, és akkor nem beszélünk arról, hogy III. Endre vagy másnéven III. András az utolsó Árpád-házi. Azt hiszem, hogy így a beszélgetésünk vége felé még számtalan nevet meg lehetett volna említeni. A nagyjaink közül Hadik András híres hadvezér is ezt a nevet viselte. De önmagában az a tény, hogy az András ilyen népszerű maradt, nemcsak azért, mert rengeteg világhíresség is az Andrew nevet viseli, Lloyd Webbertől kezdve sorolhatnánk, hanem azért is, mert azért a magyar kultúrában, a magyar történelemben ez a név mindig összefonódott Krisztus első apostolával, Szent Andrással, vagy ahogy másként hívjuk, András apostollal. - Nemzeti történelmünk egyik legnagyobb hadvezére, az 1711. október 16-án, az esztergomi haditáborban született és 1790. március 12-én, futaki birtokán elhunyt Hadik András. Haditetteivel oly fényesen írta be nevét a magyar és az egyetemes európai történelembe, hogy az nem halványult az elmúlt két évszázad alatt sem.

- Mai műsorunk címe: Szent András. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a névadóról, Szent Andrásról, vagy másnéven András apostolról. Azután szóba kerülnek majd a híres templomok és szakrális szokások. Később megnézzük ugyanezt a magyar népszokások tükrében. Műsorunk végén pedig néhány híres Andrásról fogunk beszélgetni. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten szombaton jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzoljuk a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.