Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Duna felett 70 méterrel őrködő Budai vár történelmünk egyik legfontosabb épületegyüttese nem véletlen, hogy a külföldi turistákat és üzletembereket, valamint értékes valutájukat egyre szívesebben látó szocialista Magyarország épp ideterveztek Kelet-Európa első Hilton szállodáját a 2. világháború utáni blokkosodásával kedvezett a turizmusnak, de az 1960-as évek végére változott a légkör, ráadásul a háborúban jelentősen sérült várat ekkor kezdték rendbe hozni az új hotelt az egyik súlyosan megrongálódott területre tervezték a szálloda 2 fő részből áll az északi szánkból és a déli szánkból a műemlékek felett a volt Miklós tornya Annát kapcsolódik az északi szárnyhoz, ahol csak lakószobák vannak az emeleteken a földszinten azonban üzletek lesznek elhelyezve a műemlékek a nagyközönség részére a szálloda érintése nélkül megközelíthetők lesznek Pintér Béla, akit megbíztak ezzel, hogy egésznek a tervezésével összepárosította régmúltat és az újat és az is gondolták, hogy ezt az egész épít lett együttes bele olvadjon a Mátyás templomban a Halászbástya abba, tehát azok az emberek, akik ide jönnek hozzánk azok a vendége azér legyen képük az, hogy mi volt itt régen és mi a jelen a szálloda 1976-os szilveszteri megnyitása fontos közéleti eseményei avanzsálódott a luxushotel pedig beváltotta a hozzá fűzött reményeket és hamar a külföldiek kedvence lett a Szálló vendégei között volt az aranytorkú olasz tenor legenda Luciano Pavarotti is, aki a hotel konyhájában tanulta meg elkészíteni a tojásos nokedlit Roger Moore Tony tört is nagyon jó törzsvendég volt és nagyon szeretek idejárni Clinton UL Amerikai Egyesült Államok elnöke volt itt Erzsébet királynő is megszállt nálunk azt hiszem 2 napra sűrűn büszkén mondhatom, hogy sikerült például ki szolgálnom szerencsére bőven akad még olyan egykor patinás szálloda, mely annak ellenére , hogy folyamatosan küzdött a történelem viszontagságaival ma is áll, és éppen megújul a Gellértben a régi hamarosan átengedi a teret az újnak a lecsupaszított terhek a most már üresen kongó szomorú Szalonok az egykor pompás lakosztályok felújításra várnak ebben a fűre formában ugyan kevés látszik a régi pompába Olde a Gellért Szálló megnyitása 1918-ban az első világháború vége felé óriási eseménynek számított a korábban jelentéktelen korántsem népszerű városrész egy csapásra Budapest egyik legszebb környéken a Duna a meghatározó szerep, itt az egész környéken ugyan még nincsenek kétszintes rakpartokat 19. század közepén áradások esetén itt minden vizes lesz és ez egy mocsaras vízen és terület ügye Lágymányos lágy ezen lányos és mindent fel kell tölteni földdel aztán kialakul az elképzelés , hogy itt a Ferenc József híd Budai hídfőjénél húzzák fel az ország és ez a főváros első luxus intézményét a szállóvendégek között maharadzsák arca az Európai arisztokrácia tagjait a magyar arisztokrácia tagjait ott találjuk fényűzőbb állóktól fogadásokról is vacsorát -tól volt hangos a szalon a konyhát Gundel Károly a vendégek összetételét pedig a történelem alakította a 2. világháborúban sokat sérült 1956 után is volt mit helyrehozni végül a 60-as évek végén egy nagyobb felújítás következett, így szép lassan egymásra rakódtak az idő rétegek itt volt lakosztálya Yehudi Menuhin -nak és Richard Nixonnak is, no meg Páger Antal is itt élt éveken keresztül, amikor 12 év után, 1956. augusztusában hazatért Argentínába egyszer ide látogatott Londonból Rotschild báró, akiről megírták a korabeli lapok, hogy nagyon csalódottan távozott a Gellért Szállóban, nagy poloska gyűjtő volt, és úgy ment ezzel Gellértből egyetlen poloskával sem találkozott nekem a kedvenc helyszínem az az eszpresszó Woertz tényleg olyan érzés volt, de belépni korábban, mint hogyha még a 70-es évek cigi füstjét is éreztük volna minden napot itt a KZ játszva Péter és több mint 100 éve áll a Gellért és minden évtizednek itt vannak a szellemei a tervek szerint a felújítással a szálló régi fényét is visszakapja majd a Gellért Szálló hoz tartozó idén 106 éves fürdő pazar díszítéseit kifinomult ízléssel ékesített tereit szemlélve ma már nehezen elképzelhető, hogy itt egykoron még egyszintes pajta szerű, de már fürdőhely kint szolgáló épület állt, melynek a neve sem volt túl hívogató sáros fürdő a Gellért-hegy lábánál feltörő források jótékony hatását már a középkorban is kihasználták kórház is épült, így a 20. század embere óriási lehetőséget látott a gyógyvízben elmegyünk egy fürdőbe, akkor a környezet, illetve a lelki feltöltődés és számít, hogy kiszakadjunk a napi munkánkból és ezért úgy lehet kismesterek meg, de nagyon jó szobraival van meg műalkotásai vette el a fürdő, amit például ott is lehet látni, Róth Miksa műhelyében készültek a színes üvegablakok, amiknek egy része nyilván a háborúba tönkrement a fürdő az első és a 2. világháború és a forradalom alatt is nyitva volt jöttek-mentek a rendszerek a fürdő állandó volt és mindig nyitva volt a Róth Miksa dísz ablakokkal Zsolnai mozaikokkal és Ligeti Miklós szobraival díszített épület már önmagában varázslat az embernek olyan érzése van, mintha Múzeumban járnak, csak éppen mindennap rácsodálkozom a nem lehet megunni ez egy csoda Sterk Ábrahám Sebestyén építész trió tervezte, akik pont Lechner Ödön el együtt abban a korban alkottak, tehát később nem maradtak a érezted-e csodálatos épületeik vannak szerte Budapesten érdekes módon nem is hiszik el, hogy ez fürdő sokszor te honnan gondolják, és akkor megmutatom nekik vagy nehezen lehet eligazodni mezei hűvös, de pont ez a jó benne, hogy vannak intim részek, hát kicsit úgy el lehet vonulni a tömeg elől a Gellért nyitását mindössze néhány évvel előzte meg a pesti oldal gyógyfürdője a Széchenyi, ahogy a Gellértben úgy itt is már az előcsarnokba lépve pazar látvány fogad Vajda Zsigmond Mozaik képein és Róth Miksa színes üvegeit fürdő jelenetek elevenednek meg a 36.000 négyzetméterre nyújtózkodó Széchenyi nemcsak Budapest, de egész Európa legnagyobb fedett gyógyfürdője itt a Városliget szívében a fürdő életének a szempontjából a fontosabb dátumok 1909 amikor a fürdő építését kezdték ekkor még ártézi fürdő néven hivatkoztak rá végül is 1913-ban nyílt meg már Széchenyi gyógyfürdő néven ekkora Kós Károly sétány felőli bejáratát épületrésze létezett és beosztás szerint kárt fürdőkből, illetve férfi és női gőzfürdő részlegből állt a népszerűsége szerencsére magas volt, ezért elkerülhetetlenné vált hamar a fürdőnek a fejlesztése ezért készült el a cirkusszal szembeni bejárat, illetve a 3 kültéri medence, ami 1927-ben nyílt meg azóta fürdő csak korszerűsítések Emese, tehát lényegében a mai állapot azóta változatlan a kívülről reneszánsz palotákat idéző fürdő szimmetrikus építmény az oszlopokkal kő bábos korlátokkal díszített termekben 15 medence közül válogathatnak a fürdőzők a Czigler Győző tervei alapján épült fürdőt már jóval az építész halála után 1913. június 10. hatodikán adták át, és mivel akkoriban a szabadtéri strandolás nagy népszerűségnek örvendett a strandfürdőt megépítését különösen fontosnak tartották, hiszen a közönségnek voltaképpen a nyáron nélkülözött napos fürdőzés pótlására van szüksége a Széchenyi-fürdő már nem elsősorban gyógyfürdő szerepet, de nagyon sok a külföldi vendégünk ugye ők nem gyógyulni jönnek ide viszont van egy társaság, akik minden reggel itt vannak tartják egymással kapcsolatot törődnek egymással, és közülük nem ritka, hogy valaki akár évtizedek óta minden évben megveszi a bérletet és itt van a Széchenyi-fürdő falai letűnt történelmi idők nagy titkainak tudói a mindenkori társadalmi élet fontos központját jelentették volt és van és olyan nap, hogy szinte mozdulni sem lehet akkora a tömeg ugyan a napi jegyet váltó vendégek 90 százaléka külföldi a törzsvendégek magyarok és többedik generáció óta járnak ide a csendet nyugalmat kedvelők privát pihenő szobákban lazulhatnak, merthogy a Szecska annyira népszerű, hogy időnként ki kellett tenni a megtelt táblát ilyenkor az újonnan érkezőknek bizony meg kell várni, amíg valaki elhagyja a fürdőt, megvárják a pesti belvárosban a Vörösmarty téri patinás cukrászda falai közé beszorult a békeidők itt mindig kávé vagy tea idő van, ha esik, ha fúj szinte hihetetlen, de több mint 150 éve készülnek a belvárosi cukrászdában a finomságok melyek alapjait Kugler Henrik rakta le és zserbó Emil tette híressé a zserbó volt az első olyan intézmény , amelyik egyszerre tudott tömegtermelést is megvalósítani, de a minőségből nem engedett nemcsak egy cukrászda volt, hanem az 1 1 1 1 nagyvállalat volt integrált termeléssel nagyon modern eszközökkel is így válhatott széles tömegek számára ismertté, mert elérhető volt jó minőségben a 19. század 2. felében kiépülő vasúthálózat lehetővé tette, hogy zserbó Emil édességei Európa távoli pontjaira is eljussanak még inkább öregbítve ezzel a hely hírnevét a világhírű cukrász -hoz köthető az egyik legnépszerűbb karácsonyi sütemény a zserbó is és zserbó Emil hozta forgalomba az első macskanyelvet is, ahogy konyakos megyei is roppant népszerű volt a cukrászda a kimagasló minőség mellett a hangulatról is gondoskodott, így fontos találkozási pont lett a Pesti társasági élet egyik fellegvára 1911 12-ben újították föl a zserbót és akkor nyerte el nagyjából azt a stílust, amit a mai napig képviselni azon a Gyuri Szalonok pompája egy picikét mindenki átélhette, hogy milyen lehet ott az élet ugyanitt pincérek hozták és fizetni kellett érte, nem pedig a Ház személyzete nem az inasok hozták, de ettől még az a fajta főúri pompa az az átélhető voltam, hát nem is az átlag budapestieknek, de legalábbis a középosztálybelieknek a Budapesti kávéházak között különleges helyet foglal el az Astoria Szálló kávézója 1969 és 2007 között innen közvetítették a Kossuth Rádió klasszikussá vált komolyzenei vetélkedőjét aki nyer mát a tízperces műsor minden nap jelentkezett a déli hírek után mindenki ismerte és szinte mindenki hallgatta érdekes, hogy épp a műsor hatására választotta Tóth István első munkahelyéül az Astoria kávézóját, ahol a mai napig töretlen lelkesedéssel szolgálja fel a különféle süteményeket és kávékat 1970 szeptember elsején kezdtem az Astoriával felszolgáló tanuló érettségi után először is nyelvet kell tudni alázatosnak kell lenni, nagyon sokféle vendége találkozunk, meg kell találni velük a közös hangot alkalmazkodni kell és mosolyogni és rendesen kiszolgáló egy ez egy így kell az egésznek a ház , akkor nagyon-nagyon azon megtartani a kollegáim is itt dolgoztok 30 40 évig jó csapat volt egy jó dolgoztunk együtt ez a házamon háznak a fekvéssel a háznak a közönséget és közönségei, akik ide jártak írók, politikusok, színészek, zenészek mind-mind olyan dolog volt, ami megtartott minket és jó csoportként együttműködtünk az Astoria Budapest legrégebbi eredeti formájában megmaradt szállodája 1914. márciusában fogadta az első vendégeket, vagyis idén ünnepelte 110. Születésnapját a központi elhelyezkedés és az igényes enteriőr meghozta a sikert a szálló és kávézója folyamatosan vonzotta és vonzza is az embereket, már közvetlenül a nyitása után is felkapott közösségi térnek számított keddtől vasárnapig tömbbe volt a bár is Jancsó Hernádi párosnak törzshelye volt a 70-es években Moldova György minden reggel itt kezdett presso kávét ivott és friss túrós táskát evett Varnus Xavér a Hegedűs D. Géza zenészek közül a Piero évekig itt volt a székhelye, mert azt mondta, hogy legalább nem zavarják a rajongók itt nyugodtan tud tárgyalni nagyon sok filmet forgattak a miniszter félrelép most utoljára Angelina Jolie-nak volt egy jelenete itt forgatta akár lesz Pesten az Operába és kibérelték egy jelenthet itt vettek föl az Astoriával a szálló megnyitásakor számos újdonságot vezetett be lift és központifűtés- gondoskodott a kényelemről Krúdy Gyula is gyakran megfordult azért is kedvelte ahelyett, mert olyan halkan takarította személyzet, hogy egy erősebb kávéház -as éjszaka után akár délig is zavartalanul hallhatott a századfordulós főváros és a Pesti körút egyik legfontosabb épülete az 1896. májusában nyitó Vígszínház, mely a főváros első olyan független kőszínháza, ami pusztán magánerőből jött létre egyike azon impozáns színházaink -nak , ami a világhírű Fellner Helmer bécsi építészpáros nevéhez köthető a teátrum első igazgatója Ditrói Mór volt, aki 1917-ig meghatározó szerepet töltött be a színház életében is megreformálta a dráma repertoárt is az első olyan színház volt, ami egy picit távolabb állt a magasztosabb kulturális küldetés az emelkedettebb gondolatok tolmácsolása, hanem azért jött létre , hogy szórakoztasson, hogy szórakoztassa a Pesti polgárt hogy szórakoztassa a századforduló ugye a 19. század végének 20. század elejének egyre inkább föltörekvő is saját helyét egyre biztosabbnak érző pesti polgárt és az ő nyelvén szóljon neki szóljon és a közönség saját magát lássa ott a színpadon hús-vér embereket hús-vér alakokat, ne pedig valamiféle elvonatkoztatott idealizált történeteket az addig jellemző, de Klamm állós patetikus színjátszást egy természetesebb stílus váltotta fel Ditrói valódi átélt érzelmeket igazi könnyeket kiért célja volt továbbá az új magyar dráma felvirágoztatása a színház az első 25 évében 67 magyar szerző darabját mutatta be megjelentek írók, akik a Vígszínház kül- először megjelentek, mint az itt döntően bemutatásra kerülő francia vagy franciás típusú vígjáték vagy bohózatok fordítói és magunk is jelentkeztek megfelelő írásokkal drámákkal vígjáték okkal lehetőséget látok a színházban és a színház is lehetőséget látott a kortárs magyar írói hangban Heltai Jenő Somodi Dezső és hát a legfontosabb és a Vígszínház igazi házi szerzője, Molnár Ferenc, akinek szintén itt indult a pályája és hát mind a mai napig egy nagyon megbecsült szerzője a Vígszínház repertoárján és a Vígszínház társulatának a ma is látható Szent István körúti épület 1951-ben épült fel ugyanis a Vígszínház ott bombatalálat érte 1945. januárjában. beszakítva a színház tetejét a Víg, akkor az újjáépítés idejére a mai Thália épületében talált menedéket, ami akkor még moziként működött a mozi ma is sokszor menedék elvonulásra hétköznapokból szórakozás álomvilág az 1910-es évektől kifejezetten sikk volt vetítésekre járni, így aztán megjelentek az olyan egészen fényűző megjelenésű mozik is, mint az Erzsébet híd közelében álló Puskin nagyon különleges ebben a moziba még az, hogy szobrok szökőkutak is készültek erre ön igazi 20-as évekbeli fényűzés, amikor még esemény volt moziba járni estélyiben szmokingba érkeztek az elegáns automobiloknak hölgyek és urak és valóban ilyen ilyen báli operaházi hangulatot élhettek át először néma filmeket vetítettek és egy saját zenekara is volt a Puskin Mozin a, minden este élőben kísérték a néma filmeket, egy egész remek zenekar volt, tehát, hogy voltak, akik kifejezetten a zenészek miatt olyan neves művészek adták elő a ezeket a darabokat, szóval, hogy kifejezetten a zene miatt jöttek a hangosfilm megjelenésével azonban egy csapásra megváltozott minden, nemcsak az élőzene tűnt el, de a szokások is változtak a Puskin vagy ahogy akkoriban hívták a fórum Filmszínházat egy 19. századi bérházban alakították ki erkéllyel 95 évvel ezelőtt a Puskin volt az első hangos filmes Filmszínház, és bár a színfalak mögött egyre modernebb gépek zümmögnek de art deco díszei idestova 100 éve ékesítik éppen tegnap kert álló 2 Winsletet A új filmjének a bemutatójára jött át köszönteni a közönséget, és hát megcsodálni a mozi fős azt mondta, hogy mi is volt látni és valóban ez a szó ez tökéletesen kifejezni egyrészt az épület szépségére atmoszférája és vonatkozik , de közben benne van, pont amiatt Puskin -nak a leglényegesebb szerethetőség ez a személyesség pár évvel ezelőtt azt hiszem a Lonely Planet szavazta meg, hogy a világ 10 legszebb mozi a között van a Puskin mozinak a Metropolis terve valóban olyan, mint egy operaház bárhol megállná helyét a világban Budapest persze a kulturális és társasági lehetőség kifogyhatatlan tárháza számos mozi Operaház kultikus szórakozóhely és mulató gondoskodik róla, hogy a főváros méltó legyen a világváros címre.

A Duna felett 70 méterrel őrködő Budai vár történelmünk egyik legfontosabb épületegyüttese. Nem véletlen, hogy a külföldi turistákat és üzletembereket, valamint értékes valutájukat egyre szívesebben látó szocialista Magyarország épp idetervezte Kelet-Európa első Hilton szállodáját. A Gellért Szállóhoz tartozó, idén 106 éves fürdő pazar díszítéseit kifinomult ízléssel ékesített tereit szemlélve ma már nehezen elképzelhető, hogy itt egykoron még egyszintes pajtaszerű, de már fürdőhelyként szolgáló épület állt, melynek a neve sem volt túl hívogató Sáros Fürdő. A pesti belvárosban, a Vörösmarty téri patinás cukrászda falai közé beszorult a békeidő. Itt mindig kávé vagy tea idő van, ha esik, ha fúj szinte hihetetlen, de több mint 150 éve készülnek a belvárosi cukrászdában a finomságok, melyek alapjait Kugler Henrik rakta le és Gerbaud Emil tette híressé. A századfordulós főváros és a pesti körút egyik legfontosabb épülete az 1896. májusában nyitó Vígszínház, mely a főváros első olyan független kőszínháza, ami pusztán magánerőből jött létre, egyike azon impozáns színházainknak, ami a világhírű Fellner-Helmer bécsi építészpáros nevéhez köthető.