Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Művészi odafigyeléssel egymásra fektetett not tetők hófehér remekelt vályogfalat tornászok romantikus falusi hangulat csak néhány pillanatfelvétel abból a Magyar Építészeti kincsből, mely a vidéken született egyszerűség szükségszerűség és praktikum vezette a kőművesek házépítők kezét a helyben rendelkezésre álló természetes anyagokból dolgoztak sárból agyagból nádból gépek nélkül kézi erővel szép példája ennek az építkezésnek a fülén álló Sárréti tájház 2 család által lakott hosszú szalag Telkes udvarában dolgunk, ami társadalom néprajzi szempontból is fontos fülén gazdálkodók éltek ebben a Házban is gazdálkodták a közös udvaron az állatok megvoltak különböztetve családok szerint a kelt művelés alatt állt és a Ház a 19. század elején épült és az első rész kibővítésével nyerte el végleges formáját ez a 19. század 2. fele, amikor hozzá épült a 2. rész az építészeti feltárások során kiderült, hogy a kő alapra, amire épült a ház az Kőszárhegy -ből származik és rá fecske lakásos technikával vályog a készült a Ház a vályog homokból agyagból készült még erősebbé pedig a tört Szalma tette az alapanyagot kézzel gyerek fej méretű golyókkal formázták és a fecskék -hez hasonlóan egymásra építették a vályog teherbíró képessége véges, ezért 50 60 centiméteres falakat készítettek, hogy elbírja a tetőszerkezetet, amit a Velencei-tó közelsége miatt sokhelyütt előforduló náddal fedtek a szerényebb anyagi helyzetű családok háza jellemzően 2 helyiségből állt az egyik volt alakul szoba, a másik a konyha, ahol az olykor különböző funkciójú tűzhelyek a kenyérsütő a Kacsa Sütő, vagy a lekvárfőző kemence álltak a magyar népi építészetben fontos szerephez jutottak kemence, amely a hideg idő a tél beköszöntével jutott igazán kitüntetett szerephez egyszerre volt a konyha része és ha meleg otthon biztosítéka télen a fűtésről gondoskodott, de itt készültek az ételek a kenyér is fülén a mai napig használják állítólag sokkal finomabb a benne készült étel kenyérlángos például máshol nem is készülhet kenyérlángos tradicionálisan inkább egy téli eledel volt, mert azért ez egy hosszú folyamat ugye nyomon kell követni itt a fázisokat sokat kell várni egy hosszú idő, amíg elkészül a kovásszal és akkor itt, mivel nem volt télen munkaként a földeken, ezért több idő volt arra, hogy a konyhában ezt megcsinálják, és akkor általában így az asszonyok reggel elkezdték és akkor estére vacsorára lett készen ebből a kenyérlángos a kemence jól be volt fűtve merre amúgy is fűtöttek vele, hogy meleg legyen és akkor inkább ez egy téli eledel illetve azért is, merthogy télire került az asztalra ugye már a disznóvágásból a Szalonna be termelték a hagymát és akkor ezek kerültek a tetejére ennek az eredetileg régen a sütés az asszonyok feladatai közé tartozott, ők dolgozták meg a kovászos tésztákat a jófajta kenyérlángos is kézzel készül tetejére sűrű tejföl lilahagyma füstölt szalonna és kolbász karikák kerülnek a kemencében sült étel, én azt gondolom , hogy sokkal jobban átjárja a hő, mint bármilyen elektromos vagy gázos sütőben teljesen másképpen írja meleg ezeket az ellenfeleket, de azt azért tudni kell, hogy maga a kemence fűtése az egy tudomány nem véletlen, hogy régen voltak kimondottan ilyen kemence fűtő asszonyok emberek, akik felfűtötték a kemencét és ezt megcsinálták párt gyakorlottabb helyeken legtöbbször inkább kukoricaszárral és szőlővenyigét felfűtötték az igazi Fülei kenyérlángosra hogy is lehetne másképp helyben és kézzel készült sajt kerül, melyhez minden csepp tejet helyi tehenek adtak a kenyérlángos hozzon attól gomolya sajtot használtuk van neki egy kicsit ilyen túrós abba állaga, amikor még friss és szerintem ők különösen jó ízt ad a kenyérlángos -nak, tehát ilyen hagyományosabb ízt ad, mint mondjuk egy trappista sajt teljesen kézműves mindent kézzel készítünk a marhák takarmányozására és külön rengeteg kidőlt szánok körülbelül minden mozdulatuk megismerésére is a jó minőségű sajthoz persze elengedhetetlen a kiváló takarmány a jó legelők, de szerencsére itt fülén minden adott, amikor a másfél évszázados uralom után a török szultán seregei végleg elhagyták Magyarországot a magyar falvakban lassan visszatért az élet és újraindult a gazdálkodás a földek parcellázás állnál a hosszú keskeny telek lett az irányadó ez befolyásolta a népi építészet irányát is a lakóházakat el KEK- arányát követve hosszúak és jellemzően szobányi szélesek voltak a helyiségek egymásba nyíltak országszerte sok településen alakult ki az a szokás, hogy a házat telekhatáron állt, így az általában északi utcafronti oldalán jóval kevesebb kerítésre volt szükség Székesfehérvár külvárosában a palotavárosi Skanzenben sikerült megőrizni egy régi elvek szerinti utcát az utókornak a legtöbb ház az általánosan elterjedt itt a Magyarország középső részén úgy is nevezik, hogy közép-magyar háztípus a tető gerince merőlegesen áll az utca felé háromosztatú szoba-konyha szoba elrendezés ilyet szerintem a legtöbben látunk találkoztunk ezzel ezt az egész lakótelepet, ahol most panelházak állnak úgy kell elképzelni, mint ezt az utcán, tehát egy falusias környezet volt és ebből a nagy városrészből maradt meg ez az egy utca a Rácz utca elnevezése a régi időkre nyúlik vissza, amikor is a Balkánról a török invázió elől különféle nemzetiségek többek között szerbek rácok menekültek Magyarországra többen itt Székesfehérváron telepedtek le, köztük volt csikós Danica is, akinek házát felújítva ma is megcsodálhatjuk a hagyományos kiosztás szerint a szoba , illetve ha több szoba is volt a házban, akkor a tisztaszoba mindig az utcafronti helyiség volt, ezt követte a konyha és a többi helyiség az istálló, vagy éppen a műhely, ha a ház lakója Iparos volt az egész Ráczvárosi Palota városra jellemző az, hogy nemcsak parasztok éltek itt nem, mivel itt nagyon sok csatorna, árok vízfolyás volt, ezért nagyon sok olyan Iparos telepedett meg, akinek a szakmájához a víz az fontos volt, tehát, hogy itt azért volt egy iparosréteg is kereskedő kísértek itt jelentős szerb nemzetiségű kereskedő be ugye a legtöbben parasztok voltak , akik kertet műveltek állatokat tartottak Dietrich István kalaposmesterek itt élt a palota városban a Csapó utcában volt a műhelye az iparos Airről is ismert Rácz utcában advent idején karácsonyfákat is állítanak a helyi kézművesek, melyeken hagyományos kézzel készített díszek függenek Magyarország jelentős része sokáig vízjárta terület volt, de jelentősen meghatározta beszűkítette az élettere kialakulását az ócsai öreg falu is ilyen volt, ahol a csodálatos Árpád-kori templom mellett különleges településszerkezet alakult ki, ez egy turjánvidék a turjánvidék azt jelenti, hogy ilyen mozaikos rendszerrel vannak a környéken száraz, nedves mocsaras inkább lápos területek és ezáltal egy picit ilyen behatárolta baka száraz területek ez régen ugye még inkább így volt, tehát az itt élő lakosságnak meg kellett keresni a mindennek a tökéletes helyét ez itt egy magasabb területen helyezkedik el, tehát száraz és ki kellett használni ezt a kisebb száraz területet, tehát a falu szerkezetét a falu magját iderakták ide épültek a lakóházak és egy, a másik száraz területre került a gazdaságnak a rendszere, illetve a pincesor, ahol pedig a gyümölcsösök kaptak helyet, például a szőlő- aprócska épületek ezek, hiszen a gazdasági munka a falu határában történt, így minden családnak 2 portája volt, ezért nevezik ezt a jellegzetes alföldi településszerkezetet 2 Bell Telkes -nek Ócsát régen református magyar családok lakták nem voltak túl gazdagok és mezőgazdaságból állattartásból éltek az öreg faluban úgymond a lakóházak voltak mindig, ahol édesanyja tartózkodott a kicsiny gyermekekkel és a leányokkal lehet látni ezeket a kis jelzésértékű kerítéseket, de ezek régen valóban kerítések voltunk és át tudtunk menni szomszédolni ha akartunk hátha nem akartunk, akkor pont használtuk a fő bejáratokat, mert minden portálnak van egy saját kapuja az utcára az mindig nagyon fontos a templom melletti szárazon egészen kis területen a népi építészet különféle szépségei jellegzetességei is megfigyelhetőek, mint például a különféle padlóburkolatok a szegényebbek egyszerű döngölt padlós házban éltek a kicsit tehetősebbek deszkán vagy téglán lépdel hetek, ha a magyar népi építészet forma kincsei után kutatunk, akkor nem szabad megfeledkeznünk a gazdasági épületekről a termények tárolására és az állattartásra vagy éppen a borkészítésre létrehozott házak olykor igazi mesterművek nyár végén, amikor a mezei munkák véget értek nagy volt a sürgés-forgás láncaitól környékén is , ahol a hegyoldalban présházak sorakoztak ma az üdülők itt a főszerep, de akad még épület, mely a régi időkről verseny, a 18. század 19. század fordulóján épültek a pontos építési időpontról nem lehet tudni, de az akkor jellemző klasszikus népi építészeti motívumok fellelhetők rajta a Velencei-tónak ez a része, ezért a Bence hegy, ahol most fönt vagyunk Velencén a Bence egy az tradicionálisan is szőlőtermesztő vidék volt szőlőültetvények borították az egész hegyet nagyon kellemes klímája okán, nagyon jó minőségű bort lehetett ebben a térségben termelni talaj is kiváló adottságokat nyújt hozzá a 2 épület tulajdonképpen egy a hegy gyomrában ugyanis a prés házakból elinduló pincék összeérnek a nádtetős házikó nemcsak szépségük miatt tarthatnak igényt figyelemre Szózatot írója Vörösmarty Mihály is sok időt töltött itt családja ugyanis gazdálkodással is foglalkozott a Vörösmarty család tulajdonában állt ez a 2 présház a Vörösmarty Szőlőbirtok részeként végeztek itt szőlőművelést és borkészítést Vörösmarty Mihály életrajzát feldolgozva lehet jól követni, hogy a Velencei-tóhoz gyerekkora és életének későbbi időszaka köthető, nyilván itt nevelkedett a gyerekkori emlékeim mindig bekötötték és idősebb korában is ide vonult vissza itt írta verseit nagyon szép számmal születtek verseit a környéken egyes elmondások szerint az itt dolgozókat nagyon sokszor feltartotta versolvasás Alis , aminek annyira a gazdálkodás nem biztos, hogy örvendett, de egyes elbeszélések szerint itt a Bence-hegyen írta a vén cigány című költeményét is egyes pincék önmagukban is csodálatra méltóak, de a Magyarország különböző bor régióiban visszatérő jelleggel megjelenő pincesor ok is lenyűgözőek találunk ilyet hajóson Villányban és a fővárostól nem messze Pátyon is mindegyik pince hasonlít a másikra és nemcsak, hogy 2 ugyanolyan nem akad, de még 2 teljesen egyforma pinceajtót sem találunk Pátyon ezen az ősidők óta lakott településen egészen a 19. század végéig virágzott a borkészítés aztán hirtelen minden megváltozott megjelent Európában is a filoxéra mely elpusztította a pátyi szőlőket az akkoriban felfutó budapesti építkezések pedig elszívták a lakosságot mára megfordult a helyzet a település újra virágzik és a szőlőültetvények ugyan nem tértek vissza, de a pincék nagy népszerűségnek örvendenek néhány kilométerre innen Kápolnásnyéken még áll a Vörösmarty család egykori háza egy elegánsabb Kúria, amely nem vályogból, hanem a jóval drágább kőből épült és eredetileg nem nád, hanem zsindelyfedését a költő itt cseperedett fel Nádasdy Mihály gróf építette ispán járnak, aki ugye Vörösmarty Mihálynak az édesapja volt az idősebb Vörösmarty Mihálynak szolgálati lakóhelyül és hát az építkezés az 1800-ban kezdődött abban az évben szerez Vörösmarty is és hát 1801-ben költöztek be, egyéves korától 11 éves koráig élt itt a család szelet ennyi égett megszerette ezt a vidéket szerte Velencét, mert hát itt nőtt fel, ő egyébként ezt tekintette szülőházának is és hát ez is bizonyíték arra, hogy idősebb korábban ugye visszatért először Baracskára vagy nélküle az épület belső ma egy Vörösmarty Mihály -ra emlékező tárlattal mesél a költőről most állunk, ez a veranda ez nem volt meg itt csak falból és ablakok ezen az oldalon és ez tulajdonképpen a háznak a hátsó része volt, tehát az eleje az a boltíves részről volt és azt a részt ott lent úgy hívjuk, hogy módja-e völgy 1884 után, mikor is eladták a Nádasdyak a Nyéki birtokot és a házat a hozzá tartozó telekkel külön akkor épült ez a veranda utána és még 2 szobával bővült itt ez az AEL alak ez nem volt meg Vörösmarty idejében a Vörösmarty család távozása után Nádasdy gróf megvált a Kúriától, mely a 20. század elején újabb híres lakott tudhatott falai között Kresz Gézát az elismert orvost, akinek a magyar mentőellátás megalapítását is köszönhetjük a tél egyik legszebb időszaka az advent, melyben a várakozás és az elcsendesedés mellett fontos szerep jut a templomoknak is valahol felépítik ajánl szólt, ahol Jézus világra jött másutt eljátsszák a születés történetét Magyarország keleti, északkeleti felén már a honfoglalás előtt is jelen volt a kereszténység keleties változata misztikusabb szertartásaikhoz saját templomokat építettek, közülük az egyik legszebb a ma is álló Mándoki azon a vidéken Szabolcs-Szatmár-Beregben jó minőségű faanyag állt rendelkezésre, ezért az egész templomot még a falakat és fa gerendák alkotják Mándok fatemploma eredetileg a község bukót nevű dombja szélén állt az 1970-es évek elején bontották le is szállították át a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba a Mándoki templom görögkatolikus ezen a területen betelepülő ruszinok építik valószínűleg vagy a ruszin közösség építi eredetileg borulna falazták kereszt fejes borona Van szépen megépítve a szemöldökkel fölött van a datálás ami görög, illetve orosz nyelvű azt hiszem, és annak a megfejtése szerint 1670-es építésű dátumot látunk rajta az egész nyelvterületen igaz az, hogy alapvetően eredetileg a fa építkezést haladunk mindig a fájó majd a Föld építkezés és utána az égetett tégla irányába, ugyanis a boron a falak hosszú egyenes jó minőségű fát követelnek az épületet nem nádbot Szalma vette, hanem Zsindelyné egy fából készített egy 2 centiméteres keskeny fedő anyag, mely akkoriban leginkább kastélyokat udvarházak a díszített ez volt ugyanis a legkönnyebben elérhető építőanyag, ami ugyanakkor elegánsan mutatott egy templom tetején szintén itt a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban található egy másik kultúrtörténeti kincs a Mándi református templom az ország keleti felén Fehérgyarmatról néhány kilométerre a Felső-Tisza vidékén fekvő településen, ahol ma sem laknak többen 300-nál a 18. században nem állt rendelkezésre, jó minőségű hosszú Vassnak és egyenes faanyag így csak Abbász készült fából a közöket már sárral tapasztották a bándi templom nemcsak mint építészeti emlék különleges, hanem azért is mert egyike azon 18. századi templomoknak, ahol a templom belső épségben megmaradt maga a vázszerkezet egységes, tehát amikor most itt látunk a múzeum cserélgetése kivételével nem háborgatták a templomot a korábbi időkben megépült egyetlen dologban nagyot változott a tempóm az, hogy jégen, amikor már szégyellték, hogy favázas az épület, akkor nagyon mostoha betapasztották ezért van beirdalva az összes gerenda csaknem húzom szerettük volna megmutatni, ha mázas pápa, hiszen a Magyar népművészet azért abban is igaz toposzt Assis Marcell és mindent el meg ők is el akarták rajt és kurd templomnak akarták láttatni az épületet a magyar népi építészet jellegzetessége az is, hogy a régi elbontott épületek még használható elemeit újrahasznosítja a kutatások szerint előfordulhat, hogy a Mándi templom alapja a faszerkezete, sőt csodálatos kazettás mennyezetet például egy korábbi templomból került ide, és született újjá a nemes Borzov AI harangláb, mely a Mándi templom szomszédságában áll és szintén a szentendrei Skanzen kincse mintha ezeket a határokat feszegetni sok 100 éves az Árpád-kor óta folyamatosan fejlődő tudás és ízlés ölt testet be a 19. 20. század fordulójáig következetes a népi építészet és onnantól a világ felgyorsulása vasút terjedésével az információt gyorsabb áramlásával nagyon hamar meg élnek vidéken is a mesterek és nagyon gyorsan indul meg egy változás, aminek az első jelei azt, hogy Falus építészetbe is megjelennek azok a város ilyen ügyek gúla építészek jegyei a harmincas-negyvenes években egyre jobban menő gazdagabb falusi család elkezdi másolni és megjelenik a falon Magma ezt a háború megint megszakítja Kossuth, ami teljesen más világ épül ki a régi ácsok kőművesek falusi mesteremberek öröksége nem tűnt el teljesen hiába készül vett ma más szempontok szerint az épületet a hagyományos természeti és emberközeli természetes anyagokból épült háza mintha ismét egyre népszerűbbek lennének.