Adásunk témája: Karácsony. Az adásban szó lesz arról, hogy mit jelent az, hogy Karácsony. Beszélünk arról, hogy mely bibliai, történeti és irodalmi hagyományok kapcsolódnak az ünnephez, majd szóba kerül az, hogyan néz ki ma a 21. században a Karácsony. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Karácsony. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd arról, hogy mit is jelent az, hogy karácsony. aztán megnézzük, hogy milyen irodalmi, bibliai és történeti hagyományai vannak ennek az ünnepnek. Később arról beszélgetünk, hogy hogyan jelenik meg az irodalomban és a zenében a karácsony. Végül pedig arról lesz szó, hogy milyenek a mai 21. századi karácsonyok Magyarországon és a világban. Beszélgetésünk elején vizsgáljuk meg ennek a szónak a jelentését: karácsony. Tényleg, mit is jelent a szó? - Kétféle formában is magyarázzák a szónak az eredetét. Az biztos, hogy szláv eredetű szó a magyar nyelvben a karácsony. Az egyik etimológia szerint a korcsun szláv szóból ered, ami azt jelenti, hogy lépő, és ez a napfordulóval köti össze ezt az ünnepet, a decemberre utalva. A másik lehetőség, hogy az inkarnáció latin szónak a szláv nyelven keresztül való módosulása érkezett el a magyar nyelvbe is, és akkor így lett többféle módosulása. - Ez lett a teológiai magyarázata a szónak, igen. - Így van! Tehát alapvetően ezt a két magyarázatot fűzik hozzá, hogy így alakult ki a karácsony szó. - Most az időpontról kellene mondanunk valamit, mert azt hiszem, hogy az emberek annyi mindent olvashatnak újságokban, könyvekben, annyi mindent láthatnak az interneten, televízióban arról, hogy tulajdonképpen a karácsony időpontja hogy alakul ki. - Ez egy érdekes folyamat, ami a keleti egyházban és a nyugati egyházban másként alakult. A nyugati egyházban eleinte nem is nagyon ünnepelték Jézus születésének az ünnepét, hanem azt csak inkább keleten, és a keleti egyházban pedig úgy alakult ennek a sora, hogy a január 6-a, amit vízkereszt ünnepének tartunk ma, arra tették ezt az időpontot. Majd csak a 4. század után a nyugati egyház dönt a december 25-e mellett. Van egy nagyon érdekes, Alexandriai Kelemennél egy május 15-i időpont is előjön, hogy Jézus akkor született volna, de ez annyira egyedi, hogy inkább csak izgalmas, de a január 6., december 25. az, ami fixen megjelenik. - Tehát akkor tulajdonképpen feltehetnénk ezt a kérdést is, hogy: karácsonykor van-e karácsony? Mit mondanál erre? - Azért nagyon nehéz mondani bármit is rá, mert Jézus születésének napját nem tudjuk meghatározni, ezért inkább csak ekkor Jézus születésére emlékezünk, és ettől kezdve majdnem mindegy, hogy ez január 6-a vagy december 25-e, a lényeg, hogy milyen esemény az, ami a szemünk előtt van. - Azt hiszem, hogy a nagy egyházi ünnepek között ez a leginkább fix ünnep. Hiszen hogyha azt mondom, hogy húsvét vagy azt mondom, hogy pünkösd, az tulajdonképpen azon is múlik, hogy mikor van karácsony, és hogy hogyan alakul ez. Hiszen hogyan számoljuk ki a többi ünnepet ehhez képest. Ez lényeges vonatkozás. - Igen. Húsvét, pünkösd mozgó ünnep, a karácsony pedig fix. Ennek oka az, hogy a nyugati egyház úgy döntött, hogy egy Mithrász kultusz eredetű ünnep napjára helyezi rá a karácsonyt, ami a legyőzhetetlen nap születése. Ezt az ünnepet kapcsolták össze Jézus születésével, és alapvetően, ahogyan a napfordulónál egyre hosszabbak a nappalok és egyre rövidebbek az éjszakák, így a győzelmes világosság alapvetően Jézus születésében is megjelenik. - Milyen jó, hogy mondod ezt a világosságot, mert eszembe jut nekem, hogy amikor Krisztus maga beszél vagy az ige beszél róla, akkor mindig ezt a szót használja, hogy világosság, és nem a fényt. - Igen, ez egy fontos különbségtétel, hogy a fény alapvetően valami, ami körbehatárolható, ami van, a világosság meg az egészet betölti, és Jézus születése ez a teljes, mindent betöltő világosság. - Érdemes beszélnünk a karácsonyt megelőző közvetlen időszakról is. - Így van, és hadd utaljak vissza egy gondolat erejéig arra, ami itt az előbb elhangzott, hogy maga ez a világosság, amikor megjelenik újra, meg újra az emberiség történelmében, akkor ott mindig felfedezhető az, hogy egy újabb adventi reménység megerősítés történik Isten felöl az emberiség felé, hogy bízzon abban, hogy egyszer majd valóban eljön az, hogy áttörve az isteni világot, az Isten szeretete földig ér Jézus Krisztusban, egy újszülött képében, gondoljuk végig, egy karácsonyi istállóban, egy bölcsőbe, egy jászolba. Advent reménysége és ennek a világosságnak ígérete hosszú-hosszú évekre vezethető vissza, és ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert így válik érthetővé a karácsonyi történetben az, amikor eljön az angyali kar, és a betlehemi éjszakájába szinte berobbanva azzal kezdi, hogy nagy örömöt hirdetek néktek, hogy a mennyei kar megéra azt, hogy amit Isten évezredeken keresztül újra meg újra visszahoz világosságában, kegyelmében, az az ígéret egyszer csak valósággá lesz. Gondoljuk csak végig, hogy mit jelentett mondjuk abban a történelmi korban, amikor Noé élt, amikor Isten kegyelmi szövetségeként a szivárvány megjelenik az égen. Mit jelent később Mózes életében például az az ajándék, amikor eljutunk odáig, hogy Isten kegyelmi szövetsége megerősödik, és mit jelent a prófétai korban, ami már Jézushoz közelít, ezt már mi is jól ismerjük, megjelenik Jézus képe, amelyik szó szerint lerajzolja és leírja nekünk, hogy hogy fog megszületni és hogy jön el ő maga karácsony szentestéjén. - Itt van a szép, víg karácsony, élünk dión, friss kalácson. Karácsonyfa minden ága csillog-villog, csupa drága, szép, mennyei üzenet, kis Jézuska született. Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, arany mese áhítat, minden szívet átitat. Pásztor játszók be-bejönnek, és kántálva ráköszönnek a családra. Fura nép, de énekük csodaszép. Tiszta öröm tüze átég a szemeken, a harangjáték szól, éjféli üzenet, kis Jézuska született. - Az európai kultúrkörben és a hagyományban is tulajdonképpen karácsony, az Krisztus születésének ünnepe volt, és azt hiszem, ma is az. - Ez vitathatatlan, és ahogy az elején beszélgettünk arról, hogy az időpont kérdésessé válik, a történeti hitelesség kérdése soha nem volt kérdéses, az mindig is megmaradt, hogy Jézus születésének az ünnepe ez. Erre nagyon sok utaló jel van, amely gyakorlatilag a szentírásban ott leledzik. Talán azért annyira nem ismert, mert nem közvetlenül a karácsonyi történelemben található meg. Két példát hadd mondjak erre, két olyan bibliai személyt, akiket mindenki ismer. Az első maga Jézus Krisztus. Lukács Evangéliuma 3. részében jegyzi fel, hogy Krisztus mintegy 30 éves volt, amikor munkálkodni kezdett, és ugyanez a feljegyzés megszületik Keresztelő Jánosról is. Ez azért fontos, mert mind a kettőhöz konkrét dátumot tudunk hozzáfűzni, és ha így visszamenőleg visszatekintünk arra, hogy valóságosan azok a történelmi személyek, akik a Lukács evangéliuma 2. részében vannak, Augustus császár és az összes többi, értelmet nyer, hiszen innentől kezdve ez az egész történet egy történelmi keretben, időkeretben van elhelyezve, és ennek nagyszerűségét láthatjuk a karácsonyi történetekben. - Tudjuk nagyon jól, hogy Krisztus egész élete és munkássága szintén hiteles, hiszen világi történetírók, ráadásul római történetírók beszélnek róla, és írják meg az ő történetét, ki hosszabban, ki rövidebben. Tehát tudjuk, hogy nem egy kitalált személyről van szól. Azt is tudjuk, hogy mi történik annakidején, amikor Krisztus megszületik, az utána következő egy-két év izgalmas eseményei is történelmi hitelességű események. Tehát nyugodtan lehet azt mondani, hogy Krisztus születésének ünnepe, de amikor arról beszélünk, hogy hagyományok, akkor azt kell mondani, hogy itt kétféle hagyományról beszélünk, egy bibliai hagyományrendszerről és egy történeti hagyományrendszerről. Mit érdemes erről tudnunk? - Nagyon érdekes, ahogy eleve Jézus születéstörténete is, meg a körülötte lévő dolgok is a hagyományban elkezdenek változni, formálódni, egészen onnantól kezdve, hogy mondjuk megjelennek a keresztyén ellenes hagyományok, mondjuk Jézus születése kapcsán, hogy nem is Istentől eredeztethető, hanem mondjuk egy római katonától származik. Tehát vannak ezek a cinikus megjegyzések. de aztán jönnek a szép hagyományok a történelemben, ahogy mondjuk a napkeleti bölcsekből szépen átformálódik minden a három királyokká, és akkor megjelenik a Gáspár, Menyhért, Boldizsár, megjelenik abban az, hogy van egy fekete ember is, aki oda leborul Jézushoz, és ebben megjelenik az egész emberiség. Tehát ennek a hagyomány formálódásnak vannak nagyon szép elemei. Ismerjük a magyar népi hagyományokat is, ahogyan akár a betlehemezés, akár a pásztorjátékok, akár sok minden más megjelenik. Tehát önmagában ez is jelzi, hogy Jézus születésének a története átkerült egy népi hagyományrendszerbe, amit aztán sajátjukként kezeltek az emberek, és újra és újra megélték azt a történést, ami az első karácsonykor történt Betlehemben. - Én azt hiszem, hogy a népi hagyomány alapja mindig a Bibliában leírt történetek voltak. Hiszen azért nem szabad elfelejteni, hogy a pásztorok, a három királyok, a napkeleti bölcsek, ugye itt most az összefüggés természetesen az előbb elmondottakban igaz, mégis csak a Bibliában mind leírt történet. Tehát nagyon jól tudjuk, hogy kik azok, akik megjelentik, kiknek jelenik meg, kik azok, akik először meglátják Jézust, kik mennek el először oda a jászolhoz, tehát alapjában véve minden népi hagyomány, ami ezzel kapcsolatosan kialakult, az ennek az utánzása, másolása vagy egy picit továbbvitele. Hogy látod ezt? - Ezek a népi játékok, hagyományok mégiscsak a Biblia üzenetét viszik tovább. És amikor azon gondolkozunk, hogy miért jók ezek a hagyományok, azért, mert felelevenítik a legmélyebb gyökereinket, azt, hogy mi az a történet, ahogyan Isten megjelenik az ember-világban, és erre csodálkoznak rá a pásztorok, ezért visznek ajándékot a kis Jézusnak. - Itt az ajándékozás szokása. Nyilvánvalóan, amikor ma sokak számára csak a karácsony egy hangulat, illetőleg maradt belőle az ajándékozás, az is tulajdonképpen egy bibliai, szentírásbeli hagyományon alapul. Azért ajándékoztunk, ajándékozunk kétezer éve, mert egyfajta cselekedetet akarunk utánozni. Apropó, ajándékozás és cselekedet utánzás, nekem az is eszembe jutott, hogy dehát mikortól kezdve élnek ezek a hagyományok? Például az egyház mikortól kezdve szervez olyanokat, amelyet betlehemnek lehet nevezni, stb.? Mikortól jelennek meg a templomba, vagy vannak erre konkrét adataink, hogy látjátok? - Elég nehéz ezeket kitapintani, hogy a népi hagyományok hogyan jelennek meg a templomokban. De az biztos, hogy nagyon régi népi hagyományokról van szó, ha a magyar népszokásokat is nézzük. Önmagában az, hogy a keresztyénség és a néphagyomány hogyan kapcsolódik össze, ez megmutatja végül is a magyar népléleknek a lényegét is, hogy alapvetően egy Krisztushoz kapcsolódó keresztyén néplélekről beszélünk. - Máté evangéliuma ír a háromkirályok történetéről. Három napkeleti bölcs elindult, csillagot követve, hogy Betlehemben köszöntse az újszülöttet, a zsidók királyát. Az ábrázolások különbözőek lehetnek, minden korban más-más. Amikor nem a szegénység, nem az egyszerűség dominál, akkor tulajdonképpen az eszmeiségét, a királyi magasztosságát emeljük ki, és azért történik különböző korokban az ékes, díszes ábrázolás, mert a mennyei királynak a megjelenítését erősítik ezzel. - Azt hiszem, érdemes egy mondat erejéig visszatérnünk erre az időszámítás kérdésre. Nagyon szokta érdekelni az embereket, hogy Krisztus abban az évben született, amikor után azt mondjuk, hogy Krisztus előtt és Krisztus után, vagy valami más az igazság? - Az első és rövid válasz, hogy nem abban az évben született, mint ahogy Krisztus előtt, Krisztus utánt számoljuk. A 6. században volt egy szerzetes, egy 'Egziguhus nevű szerzetes, aki kiszámolta a bibliai adatok alapján, és bizonyos csillagkép alapján. A bibliai adatok Augustus császár idejében, Nagy Heródes uralkodásakor, Kvirinius helytartósága idejében, tehát ezeket tudjuk, illetve azt, hogy volt egy betlehemi csillag, ami vagy a Jupiter-Szaturnusz együttállása, vagy egy üstökös, és innentől kezdve a számítás bonyolulttá válik, és ő így határozta meg ezt a bizonyos nulla pontot a 6. században. Egy viszont biztos, hogy Jézus Krisztus születése a fordulópont, ami addig történt és ami azután történik. - Tulajdonképpen azért mondjuk, hogy időszámítás előtt, időszámítás után, mert ez egy világfordulat, és ennek a világfordulatnak egészen a legutolsó időkig a kifejeződése az, hogy Krisztus előtt, illetőleg Krisztus után. Ha az ember megnéz akár egy 30 évvel ezelőtt megjelent történeti munkát, és még ez a kre. kru. van. De ha visszatértünk az időre, azért térjünk vissza egy pillanatra magához a jászolhoz, az istállóhoz, a szülés és születés körülményeihez, mert azt hiszem, hogy ez legalább olyan izgalmas téma, és legalább annyira misztikus, hiszen van két másik szereplő ebben a történetben, József és Mária. Hogy van ez? - Igen, ők egy kicsit háttérbe szorulnak ebben az egész történetiségben, amely köztudottá vált, pedig azt gondolom, hogy ők kulcsfontosságú szereplők, és üzeneteket hordoznak magukkal, legtöbbször a némaságukkal, és azzal a bizonyságtétellel, amellyel megalapozzák azt, hogy a karácsony kitörölhetetlen, az emberekben úgy él, hogy a szeretet, a család összetartozásának kitörölhetetlen és megváltoztathatatlan ünnepe örökérvényűen. - Hogyan jelenik meg a karácsony az irodalomban és a zenében? Mit érdemes erről tudnunk? - Ez egy nagyon érdekes felvetés, hiszen gondolkodva ezen a kérdésen, én arra jutottam, hogy az a csodálatos benne, hogy minden zeneszerző, mindegy, hogy most Johann Sebastian Bachról beszélünk vagy valaki másról, mindegyik a maga zeneművébe azt próbálta belekomponálni, ami a személyes isteni élménye volt, és amitől átitatódott a lelke, amiért ő rádöbbent a személyes életében arra, hogy miért csodálatos az Isten, miért fenséges az Isten. És innentől kezdve válik ennyire elképesztően hitelessé karácsony üzenete ezekben a zeneművekben vagy irodalmi művekben, mert ott nem egy csupán irodalmi alkotás, nem csupán egy zenei műalkotás történik meg, hanem egy bizonyságtétel arról, ami az ő lelkében megszületett. Gondoljunk akár Bachnak a karácsonyi oratóriumára, vagy egy egyszerű pásztor népdalra, amelyik a karácsonyról szól. - Ha irodalom és zene, akkor talán érdemes elmondanunk, hogy a magyar irodalom és a magyar zene is tele van karácsonyi üzenetekkel. A legegyszerűbb karácsonyi dallamunk a Mennyből az angyal, Csorda pásztorok, és lehet sorolni a népi dallamokat, egészen addig, hogy ha Wass Albert karácsonyi történetére utalok vagy Babits Mihály karácsonyi verseire, Ady Endre karácsonyi verseire, akkor azt látjuk, hogy ez a kollektív művészi emlékezetben is, ez a világ fordulás, ami történik Krisztus születésével, ez a lehető legmélyebb nyomot hagyta. - Feltétlenül szót kellene ejtenünk arról, hogy ma hogy néz ki a karácsony, a 21. században! - A karácsony az az ünnep, amelyben a 20. század megtalálhatná azt, amit ő igazán keres, és elveszített az elmúlt századokban, és ez nem más, mint az az örökérvényű szeretet, isteni szeretet, és akkor még nem is mondjuk, hogy isteni szeretet, de inkább mondjuk így, hogy egymás iránt érzett és gyakorolt szeretet, amelyik Jézus Krisztus váltságával eljött erre a földre, amelyik megmutatja nekünk azt az egyetlen egy lehetőséget, hogy az ember hogyan tud egymással, világában, életében, életterében, még ha nem is hasonló módon gondolkodva, de mégis együtt, békességben élni. Minden olyan örökértékű normát, alapot a 21. század, amelyik eddig az emberiség örökkévalóságára utalva megtartotta az életét, szinte tudatosan kidobálta kelléktárából, vagy legalábbis próbálja devalválni, odáig eljuttatni, hogy az emberek ne erre gondoljanak és ne erre építsenek. - Igenám, csak az a probléma, hogy egyre inkább afelé hajlunk, hogy az ellenpólus, amit ő fel tudna mutatni, a 21. század, az egyre inkább inog, és recsegve-ropogva dől össze. De ebben a kérdésben viszont szerencsés is a 21. század, mert ha újra rátalál arra, amit Isten megígért, hogy újra el fog jönni, hogy az örökérvényű értékek mentén a szeretet, a békesség, amelyik minden emberi értelmet felülmúl az ige szerint, újra az élete középpontjába kerül, akkor maga az a karácsony az életének legfontosabb értékévé és eszközévé válhat. - Ez összecseng azzal, hogy Európa a 21. században vagy újra keresztyén lesz, vagy nem lesz. - Így van! - Amikor ma a karácsonyról beszélünk, nyilvánvalóan az emberek egy nagyon jelentős részének, lehet, hogy Európában már a többségének nem ezt jelenti a karácsony, mert rátelepedett egy csomó minden erre az ünnepre. Még beszélünk ünnepről, azt mondjuk, hogy ünnepi hangulat, valójában azonban egy szekularizációs elvilágiasodó folyamat mutatkozik meg a karácsonnyal kapcsolatosan. Hogyan látod ezt? Gondoljunk a kereskedelemre, stb. - Amikor bemegyünk egy boltba, akkor látjuk a karácsonyi kelléktárat, mikulások, fényfűzérek, nagyon sokféle más egyebet, és alapvetően összekeveredett minden, amit a karácsonyhoz csatolunk. Egy kicsit az amerikai hagyományokból is, a Santa, mint a mikulás megjelenítése. Ez magyar hagyomány szerint december 6-án van, de az amerikai hagyomány összekapcsolta karácsonnyal, és ez már hozzánk is begyűrűzött. Alapvetően a fenyőfa állítás nagyon szép hagyománya, ami egy örökzöld, és az örök értékeket, az örök szeretetet, ahogy Csaba is mondta, azt fejezi ki, abból egy puszta forma lett, hogy hát egy fának lennie kell. - Műfenyő, fehér színű, ezüst színű, sárga színű, lila színű műfenyő. Tehát semmi köze az eredeti jelentéshez, hogy a fenyő, az zöld, és valami mást is jelent. Én azt hiszem, hogy van ebben valami profit lehetőség is, mert nekem úgy tűnik, hogy egyre inkább elvilágiasodik ez az ünnep. - Igen, hát minden, amivel körülvesszük magunkat, azt átitatja a pénz. Most szépíthetnénk, de az egész világunkat ez mozgatja, hogy valamiből lesz haszon vagy nem lesz haszon, és a keresztyén ünnepek nagyon jó fogódzót jelentenek a kereskedelemnek is, mert az emberek megmozdulnak. Alapvetően az adventben is megmozdulnak, a karácsonyban is megmozdulnak, van valami belső lelki... - Ugyanígy a húsvétra is rátelepedik ugyanez. - Így van! És van valami belső lelki késztetés még az emberekben, hogy legyen valami érték benne, de erre azért rátelepedett az, - Ez igazi családi ünnep. Történt azonban valami, és ezek a wellness hétvégék, amelyek ezeket a nagy családi ünnepeket is gyakorlatilag szinte szétverik. Régen olyankor összejött, karácsonykor az egész család. Ma pedig a magyar társadalom egy nagyon jelentős része a hétvégét, vagy mondjuk egy karácsonyi hosszú hétvégét, 24-25-26-ot wellnessben tölti, és nem az egész család jön össze. A Szenteste hagyományának átalakulása például, azt hiszem, azért kell erről beszélgetnünk, mert nyilvánvalóan a 21. században is látni kell, hogy azért maradt-e a karácsonynak valami végső üzenete? Hogy látod ezt? - Én azt gondolom, hogy a karácsonynak a végső üzenete kitörölhetetlenül ott ül az emberekben, és ott ül az emberiség lelkében. Az egy másik kérdés, hogy ez hogyan fog előjönni. Ha a bibliai üzenetét nézzük, akkor egyértelmű, hogy Isten szeretetének eljövetele, földig hajolt e kárhozott világért, meghalt alant, hogy élhess odafent, hogy elmondja azt, hogy ember, te tudsz nélkülem élni, de én, mint mennyei atya, én, mint teremtő isten, ami felfoghatatlan, nem tudok nélküled élni. Ezért kell a János 3.16-ot kiemelnünk, mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Tehát a múlandó világban is, és a múlhatatlan, örökké való világban is Isten gyermekeként élni, ez karácsony központi üzenete. - Milyen jó dolog volt beszélgetni erről, milyen jó dolog nézni a múltat, aztán összevetni a jelennel, és azt látni, hogy mi ebben a világban hol foglalunk helyet. Hiszen, amikor az ember karácsonykor választ életmódot, választ sorsot, választ időpillanatokat, akkor igazából a maga értékvilága szerint választ. Én csak őszintén remélni tudom, hogy a karácsony megmarad a szeretet ünnepének, nem télapó ünnep lesz és nem fenyő ünnep, hanem marad a szeretet ünnepe. Azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatjuk, a keresztények számára a legnagyobb, mert Isten szeretetének eljövetelét jelenti, aki pedig nem hívőként éli meg, az is talán megérez valamit abból, válogatnak, hogy tudják azt meghatározni, hogy tényleg a leginkább rászorulók juss. Vajh ilyen karácsonyaink lehetnének?

- Mai műsorunk címe: Karácsony. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd arról, hogy mit is jelent az, hogy karácsony. Aztán megnézzük, hogy milyen irodalmi, bibliai és történeti hagyományai vannak ennek az ünnepnek. Később arról beszélgetünk, hogy hogyan jelenik meg az irodalomban és a zenében a karácsony. Végül pedig arról lesz szó, hogy milyenek a mai, 21. századi karácsonyok Magyarországon és a világban.