Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Az év végi ünnepek a hagyományokról is sokat mesélnek a mindössze néhány 1000 fős Borsodnádasd -ról is, ahonnan útjára indulhatott a molnárkalács készítés szokása, amely aztán a jeles alkalmak elmaradhatatlan kelléke lett a régióban az Egertől 30 kilométerre fekvő Borsodnádasdon molnárkalács fesztivált is rendeznek a helytörténeti gyűjtemény pedig külön is szól a történetéről a karácsony kiemelt voltam molnárkalács tekintetében úgy a böjt tekintetében ill. a magának a karácsonyi asztal Elon való megjelenésénél is feljegyezték, hogy a családtagok is fogyasztottak szentelt ostyát, de még az állatoknak is ütöttek petrezselymes -et, hogy tovább éljenek is egészségesek legyenek gyakorlatilag a molnárkalács a karácsonyi ünnepkörben a család összetartozását együtt maradását szimbolizálta a kalács formája a római katolikus liturgián -ról ismert -os nyárra hasonlít a leheletvékony sárgul tésztát eredetileg a Molnárné készítették a frissen őrölt búzából a liftre várakozó parasztoknak az alapvetően sóból lisztből vízből álló édességet dúsították zsírral vajjal tojással vagy cukorral, de a lényeg mindig az volt, hogy könnyen és egyszerűen el lehessen készíteni olcsó alapanyagokból különlegességét a motívumok és az elkészítés módja az erre a célra fabrikált Sütő Vass adja 1864-ben éppen egy Lemezgyár telepedett meg és a falusi fiúk, akik ismerték a molnárkalács ütés hagyományát alapanyaghoz nyersanyaghoz gépekhez illetve szakértelemhez jutottak így minden egyes családnak lett saját molnárkalács Sütő VASAS és mindenki szerette volna megkülönböztetni magát a másiktól mindenki a saját sütőbe sávos sütött, ezért a saját jelképei tette bele akár rajzos formában, akár a neve formájában vagy akár éppen a házasság időpontjának a formájában a molnárkalács frissen és finom, de sokáig el is áll készítése hosszú, fáradságos munka az egykori kaszinó épületében működő üzemben már gyorsabban és egyszerre nagyobb mennyiségben szakértők ezek közül kerülnek ki az ostyák a magyar vidék számos étellel örvendeztette meg a világot a legtöbbnek nem ismerjük az alkotóját a Pesti vendéglős legenda Gundel Károly neve viszont mindenki számára ismerősen cseng Gundel a századforduló neves külföldi vendéglőkben tanulta ki a mesterséget majd hazatérése után átvette akkor ismert városligeti vendéglőjében van Peti Chet 1910-ben és naggyá tette immáron a saját nevén hozzájárult a magyar konyha népszerűsítéséhez gasztronómiai könyvei a mai napig fontos munkának számítanak Vendéglő írről így írt a New York Times 1939-ben jobb hírverést biztosít Budapest számára mintegy hajórakomány turista prospektus azok az ikonikus magyar ételek, amikkel napi szinten találkozunk vasárnap, mint például az Újházi tyúkhúsleves a paprikás csirke Gundel-palacsinta Somogy Rákóczi-túrós azok innen indultak ebben az épületben születtek , ami érdekessége egyébként Gundel Károly kapcsolatban, hogy a főzésben aktívan, ha nem is vett részt, de a kóstolás -ban mindig is jelentős szerepe volt és neki köszönhetjük azt, hogy például a gulyásleves, ami mondjuk az 1700-as évek óta fellelhető a magyar gasztronómiában az bekerült az éttermek étlapján Gundel Károly éttermében a kor hírességei is szívesen megfordultak, sőt akadt olyan is, aki még a konyhába is bebocsátást nyert egy ilyen vizitnek köszönheti születését és fennmaradását az emblematikus Gundel-palacsinta, amelyet az elbeszélések szerint a helyi séfekkel Márai Sándor író felesége alóla ként ismert Matzner Ilona alkotott éves szinten körülbelül 55.000 adag palacsintát adunk el, ami azt jelenti, hogy mellé több mint 1000 kiló csokoládét használunk föl és majdan 2300 kiló dió kerül mellé felhasználásra a titka az egésznek talán az, hogy sok tojással készül van benne egy pici narancshéj és hát a gondosság és az odafigyelés az, ami szerintem fontos már a jéghegy premier után Gundel észnél ünnepeltek felesége pedig saját családja régi receptjét készítette el az alkalomra Ady jóval cukrozott narancshéjjal és mazsolával töltött csokoládés palacsinta annyira megtetszett Gundel Károlynak, hogy fel is vette az étlapra akkor még Márai-palacsinta néven Magyarország szokásait, kultúráját a sajátos Kárpát-medencei hatások alakítják a hazai körülményekhez alkalmazkodott növények egyedi ízt adnak a magyar ételeknek italoknak is, mint minden más Pálinkás régiónak Agárd környékének is megvan a saját jellemző gyümölcse a cigány megy, de a Magyarországon termő kajszibarack fajták is olyan aromaanyagok kar rendelkeznek, melyek különösen alkalmasak arra, hogy belőlük készüljön el egyik hungarikumunk a pálinka Pálinka-alapanyagnak azok a gyümölcsök jók, amit teljes érettségében vannak szemben a piacon kapható általában kevésbé lett természettől ezután kíméletes feldolgozása tiszta körülmények, amelyeket az erjesztő során kell figyelni azért, hogy a, az erjedésről tökéleteset tudjon végigmenni majd ezt követően pedig a lepárlással egy fizikai folyamat annak a gondoskodniuk bevezetése pálinkát számos gyümölcsfajtából főzhetünk, de a pálinka nevet csak a Magyarországon termett gyümölcsből itthon lepárolt ital viselheti a jó pálinka elkészítése bizony szaktudást és odafigyelést igényel csakis hibátlan szép mosott magozott gyümölcsből készült pálinka a lepel állás után egy színtelen folyadék, ami itt különböző éllel módokkal lehet és kell is kezelni lepárlás utána pálinka mindenképpen pihentetést igényel, hiszen egy nagyon erős beavatkozáson keresztül a hordó alapvetően ízt és a roma anyagokat is ad a pálinkának az újonnan kipróbálás alatt lévő amfóra egymás közeg ott szín és víz hozzáadása nem történik, hanem a mikro oxidáció keretében változik a pálinka nem lesz jobb vagy rosszabb, mint a Hondóban, hanem más lesz a pálinka készítésnek fontos fizikai és mikrobiológiai fázisai vannak, de ha betartjuk őket, akkor a végeredmény majdnem biztos, hogy jó lesz idén ehhez minden adott úgy tartják az idei termés jóra sikeredett az agárdi főzde nyitott üzem nemcsak fogadja a látogatókat, de itt még azt is meg lehet nézni, hogyan készül a pálinka a tokaji aszú titka is a különleges körülményekben rejlik a Bodrogi és Tisza mellett a 2 folyó hatására reggelente Pálra üli meg a környéket , ami kiváló életkörülményeket teremt egy különleges gombának a botritisz -nek a gomba hatására indul meg az a folyamat, ami a szőlőszemekkel páratlan aromával ajándékozza meg, ez pedig az aszúsodás, amit a Botrytis elkezdett azt a borász folytatja majd egy másik fontos alkotó a Tokaj környéki pincékben élő nemespenész fejezi be, létrehozva ezzel egy újabb hungarikumot a tokaji aszú hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, ami olyan magyar értékeket emel ki, amik valamilyen szempontból egy eddigi különlegessé teszik a magyar kultúrát hungarikum például a bajai halászlé, a magyar gulyásleves a dobos torta a karcagi birkapörkölt a pozsonyi kifli a lángos vagy a tiszai halászlé, a halászlé kialakulásához is az adott táj és az ott élők sajátos életkörülményei vezettek a Dunán dolgozó hajómalmokra 2 dolog mindig rendelkezésre állt a hal és a Liszt 2 alapanyag szerelemgyereke a bajai halászlé is, mely gyufatésztát is tartalmaz és akkor a legautentikusabb, ha szabad tűzön készül a hungarikumok kialakulásához hosszú út vezetett és nem csak a helyi földrajzi adottságok klimatikus viszonyok kellettek hozzá számos olyan külföldi hatás is ért minket az évszázadok folyamán, ami rengeteget adott hozzá saját kultúránkhoz is Mátyás király olasz felesége nyomán ugye Itáliából bejöttek a sajtkészítés titkai a török hódoltság idején a disznóhús vált nagyon népszerűvé itt Magyarországon, mert ez volt az egyetlen egy állat, amit vallási okokból a törökök nem leptek el a magyarok elleni illetve érezhetünk egy erőt és francia hatást , ami annak köszönhető, hogy az arisztokraták hoz szegődtek a francia szakácsok és ennek köszönhetően sokkal kevésbé lett sírós a magyar konyha és kifinomodott a fűszerezés is az évszázadok alatt a sok különféle hatás szép lassan összeért, hogy újabb és újabb dolgokat teremtsen a 19. századra pedig elkezdett kialakulni az a különleges étkezési kultúra, amit ma a magyar konyhának nevezünk, és amely ma világszerte ismert és kedvelt a Kárpát-medencében eltöltött 1000 év alatt számos külföldi szokás is meghonosodott nálunk, melyet aztán a saját ízlésünk elképzelésünk szerint vittük tovább ezek közé tartozik, ha már a első számú magyar karácsonyi sütemény A avanzsált hozzánk osztrák közvetítéssel érkező bejgli is, amely ma minden magyar háztartásban ismerős receptjét pedig generációról generációra adták is adjuk tovább Budapest egyik patinás cukrászdájában is már 1870 óta ez élniük nagypapám voltál cukrászda alapítója Auguszt Elek én az 5. generáció vagyok a cukrász családban szokták kérdezni, hogy mi a titok, erre mondta anyukám, hogy hát az, hogy 150 évig mindig volt egy Auguszta ki fölkelt reggel is bejött és begyúrt a pogácsát, úgyhogy igazából ennyi az, hogy mindig jut adjunk a vendégnek a nagypapának ez volt az, hogy nem kell reklám meg nem kell ide semmi nagy trükk, hanem jó süteményt kell csinálni és akkor jönni fognak az emberek, és úgy tűnik, hogy ez így működött újabb és újabb sütemények persze mindig születnek, de a diós és mákos bejgli biztos pont marad a pultban ünnep idején a jó bejgli tésztáját pedig ma is kézzel nyújtják és töltik a cukrászok hajó bejgli titka szerintem, hogy sok töltelék legyen benne, ami bejglit -ben ugye nagyon sok a töltelék arányaiban több százalékban tartalmaz tölteléket mint tésztát anyukám szerint az is nagyon fontos, hogy sok tekerés legyen benne és, hogy a rúd végén is legyen töltelék, úgyhogy sokszor ugye már a háromnegyedénél elfogy a töltelék a végében nincs szállunk az egészen a végében van anyukám szerint az is nagyon fontos, hogy márványos legyen, hogy menjen apró repedések legyenek fajta nehogy legyen egyáltalán márványos ugye sokan azt sem tudják esetleg háziasszonyokat szépen elkészíteni az ünnephez nemcsak a különleges ételek, de a nem mindennapi italok is hozzátartoznak a szilveszter éjféli koccintás hoz például a pezsgő a mondás szerint a pezsgő a királyok itala és ez szinte a születése pillanatától, így van, amikor a pezsgő Dom Perignon anno nem ismert lehet a, hanem felfedezte, akkor 14. Lajos a Napkirály volt a francia király, akinek nagyon hamar a fülébe jutott, hogy ott a Samp lány környékén ott valami valami készül, és meg is kóstolta és nagyon-nagyon megszerette ezt az italt ugye ezért is hívják a királyok királynő kitaláljanak, illetve amikor vendégeket fogadott más királyokat császárokkal tű elöljárókat, akkor mindig egy pohár pezsgővel csámp árnyal fogadta őket innen is ered az, hogy a pezsgő vagy a a sem Depay az egy welcome Drinkhallt egy vendégfogadó italként is funkcionál a dugó pukkanó hangja a Buborékok tánccal pohárban a koccintás mind-mind része a pezsgőzés élményének és, hogy ez Magyarországon szélesebb tömegekhez is eljuthatott abban nagy érdeme volt Törley Józsefnek, aki a pezsgő őshazájában Franciaországban tanulmányozta bonyolult eljárás minden egyes mozzanatát hazatérve aztán maga választotta ki a kiváló minőségű szőlőt ígérő termőterületeket, amelyek aztán a pezsgőkészítés alapjául szolgáltak egyje környékén találta meg a megfelelő adottságú talajt, amit franciaországi tapasztalatai alapján ideálisnak tartott korszerűsítette a termelést a gyártást pedig Budafokon kezdte meg, ahol a mészkőbe White pincék kiváló előfeltételeket biztosítottak a pezsgőgyártás hoz a siker rövid időn belül minden elképzelést felülmúlt talán Törley Józsefét is a gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2.000.000 palackot nagyon sok újítást hozott Magyarországra a pezsgőkészítő Weinsten például labdát Gorzsai állást a dugó eltávolítása akarta seprű telepítésnek egy komoly szakmai eljárását hozta például Magyarországra, de ő volt az első, aki motorizált teherautókkal számítottak így abban az időben egy lovaskocsi látták Budapest és Magyarország útjait, illetve ő volt az első, aki a márkázással akkor jelentőségét is felismerte Törley József 25 éven át igazgatta az általa 1882-ben alapított gyárat, de halála után is mindig akadt valaki, aki az örökségét továbbvitte gyára pezsgője túlélte a háborúkat és az államosítást az általa meghonosított technológia a mai napig odafigyelést és rendszeres törődést folyamatos munkát igényel, de éppen ettől lesz különleges igazi ünnepi itala pezsgő a pezsgő, aminek még áriája is van, pontosan 50 évvel ezelőtt, 1974. decemberében sajátos szabadalom érkezett az illetékes hivatalba, amit egy Rubik Ernő nevű fiatal mérnök nyújtott be és egy 6 színű játék kockáról szólt a játék, amely egyszerre vette célba a gyerekeket és a felnőtteket a következő év januárjában meg is kapta a bejegyzést , akkor még senki sem sejthette, hogy a fejtörő minden idők egyik legnépszerűbb játéka lesz, márpedig a Rubik kockára ez a sors várt a becslések szerint eddig több mint 100 milliót adtak el belőle világszerte a népszerűsége az elmúlt 50 esztendő alatt pedig egyáltalán nem csökkent, sőt nőtt Rubik Ernő is többször körbejárta a világot, folyamatosan növekvő számban érdeklődnek az emberek hiába több generáción született azóta manapság egy hétvégén ilyen 30 verseny van minimum szanaszét a világba, minden évben van világbajnokság belőle minden 2. évben van Európa-bajnokság ázsiaiaknál mondjuk egy nagyobb nem tartományi versenyez egy 10 12 napos versenyprogramot vesz igénybe Dél-Koreába azt tudom, hogy több mint másfél 1.000.000 verseny kockás van regisztrálva a versenyzők több számban mérik össze tudásukat, melyek közül a sebesség, csak az egyik a mezőny nagyon erős, aki nem rakja ki a 6 oldalt 10 másodperc alatt az szinte biztos, hogy nem jut be a döntőbe, azt nem tudni, hogy a kávéfogyasztás hogyan 6 a Rubik-kocka kirakására, de azt igen, hogy a magyar származású Ili Ferenc neve világszerte ismertté vált a temesvári származású feltaláló üzletember 1933-ban 1 olyan kávégépet álmodott meg és fejlesztett ki Triesztben, amely expresszgyorsasággal készíti el a feketét találmányát időben ugyan továbbfejlesztették, tekinthetjük az olasz presszókávé és a mai modern presszó gépek atyának a minőségi kávékészítés e azért a gépesítés től függetlenül bizony nagyon is összetett odafigyelést tudást és tapasztalatot igényel 9 bár nyomással nyomjuk át a kávé pogácsa. Vizet és ehhez nem a gőz nyomást használjuk, vagy ahogy a film tenni, hanem egy csepegtetős módszerrel, hanem egy elektromos szivattyú régen egy karral egy rugó eleje nyomta állt, most már egy elektromos szivattyú préseli által vizet a kávé pogácsát és ezzel tudjuk a legtöbb aromaanyagot kivenni az adott mennyiségű kávéból elvileg ez egy teljesen egyszerű dolog, mert ha így nézzük ezt csak vizet melegítés átnyomja, de hogy ez a hű stabilitás meglegyen , hogy az egész presszó ideje alatt, amíg készült tized fokra annyi legyen ezt a legnehezebb megoldani ezt a hős stabilitást és bár a mai masinák annyiba kerülnek , mint egy új autó a baristák hangsúlyozzák, hogy a minőségi kávé- szem a pörkölés és az őrlés mindennek az alapja persze nemcsak a 20. század ajándékozta meg a világot magyar találmánnyal a középkor páratlan hírnevet hozott egy kocsi nevű falunak a régi iratok szerint a községben már a 13. században folyt a ló vontatta kocsik gyártása, de a 15. 16. században a helyi mesterek számos olyan fejlesztést vezettek be, amelyek az itt gyártott kocsit európa-hírű vétették 1518-ból már részletes leírást is találunk a kocsi szekérről , amiben azt is megemlítik, hogy Mátyás király szívesen utazott a korabeli viszonyok mellett gyorsnak és kényelmesnek számító kocsin mindenféle olyan tulajdonságnak megfelel, ami a fogatos személyszállításra nagyon fontos tehát gyors volt, mikor gyors egy kocsi, hogyha megfelelő súllyal rendelkezik és legalább 3 ló húzza, mint a kocsi szekeret a 3., hogy biztonságosnak is kellett lennie 4. pedig a kényelem, nagyon sok kocsi kerül külföldre, akár dél akár észak akár Nyugat-Európába, tehát itt akár érthetjük Franciaországot az Italia városállamokat Nápoly Velence, illetve Lengyelország mindenki a saját elképzelése a saját környezeti adottsága vagy a funkcionális használatnak megfelelő átalakíttatta a könnyű és gyors magyar fogadott neve lassan összeforrt a falu valahol készítették így lett a kocsiból köznévi, sőt fogalom a kocsi kocsi Múzeum a kocsi szekérnek állít emléket a Tatától mintegy 15 kilométerre fekvő falu Múzeumában megismerhetjük a munkafázisait a Bognárok a kovácsok és a foga tolás hoz használt lószerszámok készítéséhez nélkülözhetetlen szíjgyártó munkáját is a kocsi kocsi már hivatalosan is hungarikum és a komárom-esztergomi értéktár része.

Az év végi ünnepek a hagyományokról is sokat mesélnek. A mindössze néhány 1000 fős Borsodnádasdról is, ahonnan útjára indulhatott a molnárkalács készítés szokása, amely aztán a jeles alkalmak elmaradhatatlan kelléke lett a régióban. Az Egertől 30 kilométerre fekvő Borsodnádasdon molnárkalács fesztivált is rendeznek,a helytörténeti gyűjtemény pedig külön is szól a történetéről. Magyarország szokásait, kultúráját a sajátos Kárpát-medencei hatások alakítják. A hazai körülményekhez alkalmazkodott növények egyedi ízt adnak a magyar ételeknek, italoknak is. Mint minden más Pálinkás régiónak, Agárd környékének is megvan a saját jellemző gyümölcse a cigánymeggy, de a Magyarországon termő kajszibarack fajták is olyan aromaanyagokkal rendelkeznek, melyek különösen alkalmasak arra, hogy belőlük készüljön el egyik hungarikumunk, a pálinka. A Kárpát-medencében eltöltött 1000 év alatt számos külföldi szokás is meghonosodott nálunk, melyet aztán a saját ízlésünk elképzelésünk szerint vittünk tovább. Ezek közé tartozik a mára első számú magyar karácsonyi süteménnyé avanzsált, hozzánk osztrák közvetítéssel érkező bejgli is, amely ma minden magyar háztartásban ismerős, receptjét pedig generációról generációra adták és adjuk tovább, Budapest egyik patinás cukrászdájában is már 1870 óta. Pontosan 50 évvel ezelőtt, 1974. decemberében sajátos szabadalom érkezett az illetékes hivatalba, amit egy Rubik Ernő nevű fiatal mérnök nyújtott be és egy 6 színű játék kockáról szólt. A játék, amely egyszerre vette célba a gyerekeket és a felnőtteket a következő év januárjában meg is kapta a bejegyzést. Akkor még senki sem sejthette, hogy a fejtörő minden idők egyik legnépszerűbb játéka lesz. Márpedig a Rubik-kockára ez a sors várt. A becslések szerint eddig több mint 100 milliót adtak el belőle világszerte. A népszerűsége az elmúlt 50 esztendő alatt pedig egyáltalán nem csökkent, sőt nőtt.