A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A Széchenyiek. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején fölvillantjuk majd a Széchenyi-család történetét. Aztán a középpontban természetesen Széchenyi István következik. Beszélünk majd legjelentősebb műveiről, a Hitelről, a Világról, a Stádiumról, illetőleg egész életművéről. Azután megnézzük, hogyan alakult a Széchenyi-család története a 19-20. században, középpontban Széchenyi Ödön sorsával. Végül pedig arról beszélgetünk, mi a helyzet ma a Széchenyiekkel. Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót a Széchenyi-család történetéről, hiszen ez egy szerteágazó történet, de az elejét jól ismerjük. - A Sümegi Várban vagyunk, megszületik Széchenyi György, I. György és Lőrinc testvére. Majd elindulnak édesanyjukkal, mert várvédő apjuk végett a családot egy olyan rendkívül nagy megterhelés éri, amikor el kell hagyni az otthonukat. Gyöngyösről menekülnek, és megérkeznek az új lakhelyükre, ahol elkezdődik a két fiúnak az élete. Széchenyi György, I. Györgyünk Pázmány Péterhez kerül, tanítványa lesz, elindul a papi világban, a papi élet felé picit kacsintgat, majd felnő, és megszületik az az I. György, akitől tulajdonképpen a Széchenyi-család vagyonosodása és az egyéb örökségünk elindul. - Mi történik ezután? Hiszen még Pázmány idején vagyunk, és ez pontosan az az időszak, amikor a reformáció, ellenreformáció küzdelme zajlik, és hatalmas erőfeszítéseket tesz mind a hódoltsági területen a református egyház a kollégium létrejöttével, mint Pázmány és a hozzátartozók köre, és asszem, itt kell újra visszakapcsolnunk a Széchenyiekhez, Széchenyi Györgyhöz. - Itt folytatja tovább Pázmánynak az életútját, ezeket a harcokat. Nagyon fontos neki az egyház, nagyon fontos neki a katolikus és református egyházaknak a jelenléte. Papneveldéket hoz létre, iskolákat, alapítványokat. Győrben a papneveldét, Budapesten létrehozza a Katolikus Budai Gimnáziumot. Ez nagyon fontos része az ő életének és az ő tudásának, hogy az iskolák, a papneveldék, a tanulás mind-mind arra késztette őt és a gyerekeket, a fiatalokat, hogy ezen a vonalon továbbépítsék az országot. - Tudjuk, hogy Györgyöt aztán olyanok követik, akik egyrészt eltérő pályát futnak be, másrészt viszont készítik elő a nagy Széchenyi korszakot. - Itt egy picit akkor beszéljünk Lőrincről, az ő testvéréről, ahol megszületnek a fiúk, ahol megszületik Széchenyi Pál és megszületik II. György. II. György várvédő, katonai pályafutása van, és ezáltal megszületik a családnak a nemesi címe, I. Lipóttól megkapja a Széchenyi-család a grófi címet, és tulajdonképpen innen indul a gróf Széchenyi-család öröksége, hagyatéka, munkássága. - Hogyan alakul tovább? Hiszen el kell jutnunk majd gróf Széchenyi Istvánig. Tehát hogyan alakul a Széchenyi István előtti korszak? Ez már a legvége. Nézzük, hogy kik a legfontosabb Széchenyiek ekkor! - Van gróf Széchenyi Pál érsek úr, aki folytatja I. György munkásságát Sümegen. Majd utána a török hódoltság és az egyéb problémákban az élete mindenhova elsodorja őt. Pálos szerzetes lesz végül, pálos szerzetesként fog elhunyni. - Ez az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. - Így van! És a mai napig múmiaként a nagycenki temetőben, a kriptában láthatjuk őt. Ez egy különleges dolog, hogy ő múmia maradt, erről egy picit hadd meséljek, hiszen a pálos szerzetesek valamikor, annak érdekében, hogy a temetésre érkezők még a test maga valamilyen jobb formát megtartson, arzénnal bekenték Pál érsek testét, és ez annyira jól sikerült, hogy a múmia most 230 év körül van. Ez Istvántól egy olyan hagyaték, hogy arra kér bennünket, a ma élő Széchenyieket is, hogy az üvegkoporsóban mindvégig tartsuk meg Pál érseket. - Ez már annak a Széchenyi Istvánnak a kérése, a Nagy Széchenyi Istváné. - Igen, a nagy Széchenyi István kérése. - Tényleg, hát asszem el kéne jutnunk Széchenyi István édesapjáig, hogy akkor meglássuk, hogy hogyan fejlődik a Széchenyi-család története tovább. - Lőrincnél szintén születnek gyermekek, gróf Széchenyi Zsigmond, és onnan eredeztethető valójában gróf Széchenyi Ferenc. Gróf Széchenyi Ferenc és felesége, Festetics Júlia, akiknek megszületnek a gyermekeik, és itt van a legnagyobb magyar. - Festetics Júlia tehát szépanyja. - Szépanyám, és szépapám gróf Széchenyi Ferenc, és az ő gyermekeik közül gróf Széchenyi István, és hát akkor eljutottunk a legnagyobb magyarig. - Azt hiszem, hogy itt mondanunk kell valamit, hogy Széchenyi Istvánnak van két testvére, és ez fontos lesz majd az ágak miatt. - Így van! Gróf Széchenyi Pál és gróf Széchenyi Lajos, három fiatalember. Az én egyik felmenőm, ahonnan tulajdonképpen, a Pál ág gróf Széchenyi István, kisebbik bátyja Széchenyi Pál leszármazottja vagyok. - Eljutottunk igazából ahhoz a ponthoz, amelyet talán Magyarországon a legtöbben ismernek. Ha ezt a nevet mondjuk, hogy Széchenyi, akkor talán nincs olyan magyar, aki legalább valamit ne tudna kötni ehhez a névhez. - Életrajzírói utóbb részletesen búvárolták a legnagyobb magyar gyermekkorát, hátha fény derül valamiképp a zseni természetrajzára. De ha akadt is a családi örökségben pár szokatlan vonás, korai évei leginkább abban tértek el osztályos társaiétól, hogy szülei erkölcsi kötelességüknek ismerték a hazafias célú áldozatvállalást. Apja, Széchenyi Ferenc és anyai nagybátyja, Festetics György gróf a nemzeti kultúra emelésére tett adományaikkal érdemelték ki az utókor háláját. - Eljutottunk a talán legismertebb, én nem merem azt mondani, hogy a legnagyobb, de mégis azt mondom, hogy a legismertebb Széchenyihez, gróf Széchenyi Istvánhoz. Nézzük az ő élettörténetét, hogyan alakul. - Egy szuper gyerekkorral indul. Gróf Széchenyi Ferenc és Festetics Júlia megteremti István számára azt a közeget, amiben tulajdonképpen ő úgy fejlődhet, ahogy azt megkívánja. Az egész családnak fontos része, a család maga ezeket a fiúkat nem nevelték nevelőnők, hanem Ferenc nevelte fiát, ami, azt gondolom, hogy az egész életpályáját meghatározta. Gróf Széchenyi Ferenc olyan utasításokat adott fiának, és olyan dolgokat tanított neki, ami, azt gondolom, az élete utolsó napjaiig meghatározó volt számára. - Ez döntő kérdés, igen. - Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos gróf Széchenyi István életében. Egyet gondolok például, ha így eszembe jutnak Ferencnek intelmei: lelked legyen jó háza testednek. Tehát hogyha ebbe az ember belegondol, akkor ez milyen fontos mondat. - Azt hiszem, hogy amikor Széchenyi István gyerekkoráról, fiatalkoráról beszélünk, akkor természetesen a családi legendárium, a különböző ágak megmaradt történetei, dokumentumok, kordokumentumok bennetek is kialakítottak egy Széchenyi István képet. Ez a Széchenyi István kép nyilvánvalóan nem száz százalékosan ugyanaz, szerintem, ami a magyar közvéleményben vagy a történelemkönyvekben van. Hiszen ez azt jelenti, hogy vannak közel képek, amelyek ott nincsenek, ti meg ismeritek. De amikor azt mondom, hogy Széchenyi életmű, akkor azért illik megemlíteni a legfontosabb életpálya szakaszokat, gondolok a reformkorra, '48-'49-re, Döblingre és a többire. - Igen-igen. Ez azért egy kettősség a család életében, mert egyik oldalon azért látjuk a legnagyobb magyart, és azt a hagyatékot, amit azért hogyha csak körülnézünk Budapesten, és megnézzük a Magyar Tudományos Akadémia épületét, a Lánchíd épületét, akkor azt gondolom, hogy egy olyan hagyatékot őrzünk most, aminek nincsen párja. És akkor van a másik oldal, ez az emberi oldala, hogy azért látunk egy felnövekvő fiatalembert, aki mindenféle emberi és férfiúi dolgokkal küzd, gyengeségekkel, jó keresztény akar lenni, jó férfi, jó fiú, jó katona, és ebben azért vannak elég komoly kontrasztok azon az életúton, amit mi látunk. De szerintem ezt is meg kell ismerni, hogy ő egy hithű katona volt, egy olyan fiatalember, aki 2024-ben is nyugodtan itt ülhetne köztünk, mert valójában jelen van az egész életével, a szerelmeivel, a csalódásaival, de mégis alkotott. Azt gondolom, hogy a hite és az a keresztény hite, amit édesapjától kapott, az határozza meg, és azt hiszem, még a ma élő Széchenyiek életét is. - Hogyan értékelitek az ő reformkorbeli, illetőleg a forradalom és szabadságharc alatti tevékenységét? Hiszen erről feltétlenül beszélnünk kell. - Ő Döblingbe kerül. Ez egy elég komoly anomália, hogy ő Döblingbe kerül, és mi, mint család mit gondolunk róla, arról, ahogyan én olvasom az ő életét. Itt megoszlik az egész nemzetünk, az összes történészünk és mindenkinek a véleménye. Én azon a véleményen vagyok, hogy ő Döblingbe kerül valamiért, a Jóisten így akarta. Ott azért ő egy pár évre megmenekül azoktól a lesújtott dolgoktól, ami érte az országunkat, viszont elkezd dolgozni. És hát sajnos itt van a veszte, amikor ő elkezd dolgozni, és az elméje, mi kívülről úgy látjuk, hogy egyre tisztább, és egyre több mindent ír, és akkor segítségül kéri a fiát, hogy ezeket az írásokat szerteszét vigye a világban, Angliába, mindenhova. Így figyel fel rá a bécsi rendőrség, hogy nem lesz ez jó, hogyha ez a Széchenyi... - Arany János Széchenyi halálakor gyászbeszédet, búcsúbeszédet mond. A legnagyobb magyar, talán a legnagyobb magyar író, költő búcsúztatja a legnagyobb magyart. Arany emlékezetében, Széchenyi emlékezetéről van természetesen szó, a műről, hogyan él Széchenyi István? - Nagyon fontos része a halála, hogy ő mikor hal meg. Valójában húsvétkor éri a halál. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon komoly kettősség, ami akkor, ott megtörténik, tehát a születés és a halál közötti összefüggésekben az az Arany-gondolat, amit mi olvashatunk, az szerintem egy nagyon fontos szempontja Széchenyi István életének. - Egy szó nyilallott a hazán keresztül, egy röpke szóban annyi fájdalom. Éreztük, amint e föld szíve rezdül, és átvonaglik róna, völgy, halom. Az első hír, midőn a szót kimondta, önnön hangjától visszadöbbene. Az első rémület kétségbe vonta: van-é még a magyarnak istene. Széchenyi hírét, a lángész csodáit ragyogja minden távol és közel: Áldozni még jerünk, ah, oly sokáig nem értők, Széchenyi szívéhöz el. Nem láttuk, e szív néha mit palástol hordván közöny havát és gúny jegét: hogy óvni gyönge csíráit fagyástól, őrizze életosztó melegét. Értünk hevült, miattunk megszakadt szív, te, az enyészet ágyán porladó! Késő, de tartozott szent hódolat hív: egy nemzeté, ím, e hálás adó. El kelle buknunk, haj, minő tanulmány! Meg kelle törnöd, oh, mily áldozat! Hogy romjaidra s romjainkra hullván, adjunk, igaz! tenéked igazat. Szentebb e föld, honunk áldott alapja, mióta nagy szív, benne nyúgoszol. Szentebb a multak ezredévi lapja, mióta nagy név, hozzá tartozol. Koszorút elő! Morzsoljuk el könnyünket, az istenülés perci már ezek! Borítsa ünneplő mirtusz fejünket: reménnyé váljon az emlékezet. - Széchenyi hatalmas életművet hagyott hátra, és azt hiszem, hogy a kultúrában, az irodalomban, az építészetben nem is tudunk úgy tárgyalni a 19. század Magyarországáról, hogy akár gazdasági, akár gazdaságpolitikai, akár szépirodalmi tekintetben ne beszéljünk Széchenyiről. És akkor azokról az épületekről nem beszéltem, amit itt hagyott. Eszembe jut, egyszer Eperjes Károly barátommal beszéltem, aki a Széchenyi filmben játssza Széchenyi Istvánt, és elmondja, hogy úgy lett Széchenyi hívő, hogy a tanára azt mondta, hogy na, mondjátok meg, hogy ki van a képen? Kossuthé. Na, mit épített Kossuth? És akkor jön a Széchenyi. Nézzük meg mit épített Széchenyi! Tehát a nemzet emlékezete, beszéljünk egy kicsit erről. - Három nagyon komoly írást hagyott: Hitel, Világ, Stádium. Azt gondolom, hogy a nemzet számára meghatározó mindhárom írás. Ezek a könyvet tulajdonképpen összeérnek. - A '20-as '30-as évek, így van! - Így van! Tehát mit mond Széchenyi István: kultúra nincs gazdaság nélkül és gazdaság nincs a kultúra nélkül. Én ezt teljes mértékben hiszem és vallom, hogy ez így van. Nézzük a Hitelt, hogy valójában mi is történik a Hitelben. A mai napon is azt gondolom, hogy a magyar gazdaság, a magyar nemzet ebből nagyon jól tud sáfárkodni, de hadd emeljem ki, az első oldalon nemzetünk nagyasszonyaihoz szól gróf Széchenyi István, és kiemeli, hogy a gazdaság és a fiaink, férjeink sikerei nem jöhetnek létre a nagy asszonyaink nélkül. És itt üdvözli a feleségeket, és megköszöni a munkájukat. Szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos része a mi gazdaságunknak. - A Hitelnek tulajdonképpen az is a jelentősége, hogy ott mondja azt, hogy el kell törölni az ősiség törvényét, mert amiatt, a saját példáját hozza, hogy mekkora birtokai vannak, de nem tud fölvenni néhány ezer forintos hitelt sem, mert a földje nem forgalomképes, hiszen meg van kötve, nem adható, nem vehető. Ami akkor jó volt, bebetonozni egy társadalmi rétegnek a hatalmát, az most a 19. századra a legnagyobb kerékkötője lett a magyar társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Azt hiszem, a Hitelnek tulajdonképpen ez a legfontosabb lényege. Beszél a Világról és a Stádiumról is, azok másért fontosak. - Azt gondolom, hogy a Hitel, mint korszakalkotó írása, ha egy kicsit visszagondolunk, akkor most mi történne velünk, hogyha ez nem történt volna meg, amit a Hitelben leírt. - A magyar birtokrendszer még mindig akadályozná a gazdaság fejlődését. Szerintem nem is tudnánk fejlődni, én azt gondolom. Aztán nézhetjük a Stádiumot, a Stádium 12 pontja, példaértékű írás, én azt hiszem, hogy még mindig nyugodtan elővehetjük és olvasgathatjuk minden nap ezt a 12 pontot, és utána meg következik a Világ. Ez egy olyan három írás, ami a nemzetünk számára létfontosságú hagyaték. - Igen. És azt hiszem, hogy beszélnünk kell az első művéről, amiről keveset szoktunk, a Lovakrúl című könyve. Hiszen angol hagyományokat hazahozván látja, ugye abban az időben még nincsen személyautó, meg nincs komoly vasúti közlekedés, Magyarországon még semmilyen nincs, vagyis a ló az az eszköz, ami a mezőgazdaságban, amivel szántanak, vetnek, a közlekedésben, hiszen lovaskocsik és szekerek járnak, és akkor beszél valamiről, aminek Magyarországon óriási hagyománya kellene, hogy legyen, mert lovas nemzet vagyunk. De nem 19. századi módon. Hogy látod ezt? - Hát a lótartás, a ló szeretet, az, hogy tiszteljük az állatot, akkor nem volt ebben az országban, és ezt ő mind leírja, hogy mennyire fontos, megszervezi az első pesti gyepet, ahol Andrássyné, Széchenyiné, Zichyné és a többiek elkezdhetnek versenyezni. Megmutatja, hogy hogyan ápoljuk és hogyan gondoskodjunk azokról az állatokról, akik dolgoznak nekünk. Ez is, ha egy picit visszakanyarodunk, gróf Széchenyi Ferenc hagyatéka a fiára, hogy mindig szeretettel ápold az állataidat, és a körülötted lévő közeget is. Teremts harmóniát. Ez is nagyon fontos része gróf Széchenyi István életének, és kiteljesedik ebben az írásban, hogy Lovakrúl. Hogyha most elolvassuk, akkor nagyon-nagyon megható ez az írás, és azt hiszem, hogy talán ennek most is van aktualitása. Olvassa el minden lótartó, és azok, akik foglalkoznak a lovakkal, hogy ezt hogyan is gondolta. - És a magyar kultúrában is hatalmas nyomot hagy Széchenyi István, ahogyan a magyar építészetről már beszéltünk, dehát nemcsak ez a két alkotása, rengeteg olyan intézmény van, amit ő alapított, olyan is, amit ő építtetett. - Abszolút, igen, például a Magyar Tudományos Akadémia, a magyar nyelvünk fontossága. Nem is tudom mi lett volna, hogyha gróf Széchenyi István nem születik meg, egy kicsit, ha visszaforgatjuk az időt, és elgondoljuk, hogy nem lett volna gróf Széchenyi István, hogy milyen nagy hiányosságban lenne most a magyar nemzet. - Széchenyi István már csak neveltetéséből adódóan és a családi mintákat látva is rengeteg időt és energiát szentelt az önképzésre. - Utazásai során minden újdonságot, technikai vívmányt feljegyzett, és vázlatosan lerajzolt naplójában. - Széchenyi egy nagyon grafomán ember volt. Ő nem adta ki, tehát a naplóját úgy szedjük össze, és a naplónak a megjelentetésével még most is vannak küzdelmek, mert nem minden részlete jeleníthető meg vagy jelent meg eddig. Viszont amit ő írt, az elsősorban Magyarország fellendítése érdekében, a gazdaság elősegítése érdekében írt olyan műveket, amelyek, azt gondolom, hogy feltétlenül megemlítésre kell, hogy kerüljenek. A legnagyobb és általam és sokak által is kiemelt mű a Hitel. - Honunk szebb lelkű asszonyainak ajánlotta, és ezt azért is tette, mert a Hitel nemcsak a gazdasági, nemcsak a pénzügyi háttér megteremtésének egyik eszköze kellett, hogy legyen, hanem valahol ennek egy átvitt értelme is van, a hitel, hogy hitelesek legyünk egymással szemben. - Azt hiszem, hogy a 19. századot a tudatunkban gróf Széchenyi István uralja. De azért ez az a század a többiekhez hasonlóan, amikor még óriási Széchenyiek is tesznek legalább ilyen szívességet és nagy dolgokat a magyar nemzet érdekében. Itt elsősorban gróf Széchenyi Ödönre is gondolok, de beszélhetünk majd Széchenyi Emilről is. - Gróf Széchenyi Ödön folytatja édesapja munkásságát. Ezt kevesen gondolják így. De azért nem elhanyagolható, hogy a magyar tűzoltóság megalapítója valójában. A családot tűzkár éri, Nagycenken elindul a tűzvész. Ott 21 éves gróf Széchenyi Ödön, aki beáll abba, hogy oltja a tüzet. Nagyon-nagyon sok sebesült van, ő maga is megsebesül, és innentől indul el az a fajta gondolkodás, a kudarc haszon, a kudarcból milyen hasznot tud a Széchenyi-család magáénak tudni. - Ez az igazi nemes gondolkodás. - Így van, és ez egyébként végigkíséri a családot és ezt az örökséget. Ebből a kudarcból tulajdonképpen gróf Széchenyi Ödön elindul azon az úton, hogy Magyarországon megalapítja a tűzoltóságot. Ez annyira jól sikerül neki, ugye tűzvész pusztít mindenhol a világban, hogy felkéri a török szultán, hogy legyen olyan kedves, jöjjön el Törökországba, hogy tanítsa meg, és megalapítja ott is a tűzoltóságot. - És a török tűzoltóság alapítója is gróf Széchenyi Ödön. - Így van, igen. És azért még van egy hagyatékunk, a Sikló, ami felmegy a várba. Tehát ez is gróf Széchenyi Ödön hagyatéka. Amikor ott sétálgatunk, akkor azért akárhova nézünk, ott Széchenyiek vannak. És ugyanezt a Siklót Törökországban is megépíti. Tehát egy elég komoly hagyatékot hagy a törökökre is és Magyarországra is. Úgyhogy a tűzoltóság megalapítása neki nagyon-nagyon jól sikerül. A török szultán ezért nagyon hálás neki, úgyhogy ő mindent megkap, amit csak megkaphat. Majd kint él Konstantinápolyban. Itt felveszi, a török szultán a pasa címet ajándékozza neki. De nem tér át a muzulmán hitre, ő marad katolikus keresztény, és így éli le az életét. - Az előbb említettem Széchenyi Emilt és nem véletlenül. - Gróf Széchenyi Emil az én dédpapám, büszkeségem. A Magyar Állami Biztosító megalapítója, koronaőr, egy különleges személy, aki nagyon sokat tett a magyar egészségügyért. Mert a feleségével nagyon-nagyon sok pénzt áldozott arra, hogy kórházat építsen, és egy picit fejlessze a magyar egészségügyet. - Beszélgetésünk végén mondjunk egy-két mondatot a mai Széchenyiekről, hiszen kevesen tudják, hogy a Széchenyi egyenesági és testvéri ági leszármazottai is itt élnek Magyarországon ma is. - Ez nagyon fontos része, szerintem ennek a nemzetnek, és nagyon köszönöm, hogy ezt most elmondhatom. Egyrészt, hogy élünk. Ez egy nagyon fontos része a magyar nemzetnek, és Széchenyinek írjuk a nevünket, ezt szeretném elmondani, mert mindenféleképpen írjuk, CS-vel, E-vel, É-vel, de hogy él a család, egyenesági leszármazott és oldalági leszármazottak is élnek Magyarországon. - Lélekemelő volt beszélgetni egy olyan családról, akik évszázadok óta ennek a nemzetnek a szolgálatában állnak. Nagyon örülök személyesen is, hogy látom és láthatom, nemcsak benned, hanem a fiadban is azt a fajta felelősséget, amit a Széchenyiek mindig is éreztek ez iránt a nemzet iránt. Azt hiszem, hogy a nemzet adós ennek a családnak, nem anyagilag, elsősorban nem anyagilag, hanem azzal a tisztelettel, amelyet őseitek vívtak ki, amelyeket ti ápoltok, és megpróbáltok az ő útjukra lépni. Legyen így! - Széchenyi Ödön a reformkori legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak volt a második fia. Édesanyja, Seilern Crescence grófnő korának híres szépsége. Családi hagyományként Ödön is örökölte a társadalom jobbításának, a köz szolgálatának igényét. Apja haláláig Nagycenken nevelkedett. 1860. szeptember 2-án Nagycenken is és Fertőszentmiklóson is tűz ütött ki. Ödön gróf mindkét esetben a helyszínen vett részt a tűz oltásában, és a keletkezett károk enyhítéséről is intézkedett. Mindez 21 éves korára meghatározta további sorsát, életét. Feszty Árpád: Tűzkárosultak című festménye drámai képet mutat az egyes ember tragédiájáról.

Adásunk témája: Széchenyiek A műsorban szó lesz a Széchenyi család történetéről, majd a legnagyobb magyarról Széchenyi Istvánról. Beszélgetünk műveiről, hagyatékáról és az egész életművéről, majd a fiáról Ödönről. A műsor végén szóba kerül, hogy mi a helyzet ma a 21. században a Széchenyiekkel. Mai műsorunk címe: A Széchenyiek. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején fölvillantjuk majd a Széchenyi-család történetét. Aztán a középpontban természetesen Széchenyi István következik. Beszélünk majd legjelentősebb műveiről, a Hitelről, a Világról, a Stádiumról, illetőleg egész életművéről. Azután megnézzük, hogyan alakult a Széchenyi-család története a 19-20. században, középpontban Széchenyi Ödön sorsával. Végül pedig arról beszélgetünk, mi a helyzet ma a Széchenyiekkel. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten szombaton jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzoljuk a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.