Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Zagyva völgyében lakó 60, amely a közhiedelemmel ellentétben nem 60, hanem csak 54 kilométerre fekszik Budapesttől szimbolikus jelentőségű épülete a Grassalkovich-kastély, amit még egy középkori vár romjainak helyén, sőt annak egyes elemeit is felhasználva építtetett Grassalkovich első Antal, a család több időt töltött a Hatvany hoz kísértetiesen hasonlító ám jóval nagyobb gödöllői rezidenciáján a Hatvany kastély sokkal inkább Grassalkovich gazdasági központja volt, amit elsősorban azért vásárolt meg a gróf, mert rendkívül jó gabonatermő földek vették körül ez alaprajz az egy és ugyanaz, igazából ez az új alaprajz a Grassalkovich féle építményekhez a legjobban kapcsolódik, illetve látható az épületnek a a külső elemein és így a közép- Rizal itthon is igazából, amely ugye Monza a számát, hogy nagyon hasonló a Gödöllői ez a kastély építése 1754 és 1757 között zajlott és 1763-ban a 2 oldalszárny megépültével érte el végleges méretét a Grassalkovich család kihalása után a Deutsch család felvásárolta a birtokot és családnevük mellé felvették a városét is, így aztán már 60 itt Deutsch kint vonultak be a történelembe igazából a 2. világháború végéig tudták ezt a épületet lakhatóvá is varázsolni a későbbiek folyamán először német majd szovjet katonák állomásoztak a falakon belül ekkor hatalmas nagy állagromlás onnantól végig az egész épület, amit tudtak tönkretettek is elvittek majd a későbbiek folyamán itt egy vegyipari technikumba alakult meg, illetve egy kórház is látható volt abban az időben ezen a területen 1979-re a korábbi fényűző copf stílusban hajló késő barokk épület olyannyira lepusztult, hogy életveszélyessé nyilvánították, míg végül 2012-ben felújították 2 évvel később pedig új funkciót kapva a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum költözött a falai közé vannak helyi gyűjtemények egyéb vadászoknak kisebb gyűjteményei van 1 2 vadászati kiállítás Magyarországon, de egy olyan országos múzeumra volt szükség, aki ezt az egészet felölelni nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát-medence vadászainak akár egy kiállítótér 1 1 megjelenési lehetőség egy közösségépítő tét ezzel a céllal jött létre a Hatvany Vadászati Múzeum ők lépésről lépésre megismerkedhetünk hazánk élővilágával a Vadászati kultúra fejlődésével, sőt betekintést nyerhetünk az etikus vadászat rejtelmeibe is talán egyértelműbb lesz, hogy a fegyveres ember és a vadász az erdőbe sem ugyanazt jelenti erre tanúbizonyságul szolgál a múzeum egyik szobája, amely az intézmény névadójának Széchenyi Zsigmondnak állít emléket Széchenyi Zsigmond a magyar vadászok egyik legkiemelkedőbb alakja, ezért is volt egyértelmű, hogy a múzeum az ő nevét viseli majd Széchenyi Zsigmond emlékszobán a különleges története van ugyanis megpróbáltuk úgy berendezni minthogyha gróf és felesége Hertelendy Margit bármelyik pillanatban beléphet nem Pál szobába itt láthatók személyes tárgyai fotók könyvei bútorait, illetve ugye egy vadász-író volt nagyon szerencsés, hiszen Indiában Afrikában Alaszkában és Európában is vadászott és ezekről az emlékeiről kezdett bele az írásba ugye vadászati témájú könyvei jelentek meg neki és az az íróasztal is és az az írógép is itt látható nálunk, amin ezek a művek készültek az író utazásainak emlékei Állattani és földrajzi megfigyelései mind a természettudomány mind az irodalom és a magyar kultúrtörténet számára rendkívüli értéket képviselnek a szobában felidézhető, hogy miként élhetett hogyan alkothatott vagy éppen készülhetett expedíció Ira a világhírű utazó azóta persze rengeteget változott a vadászati szemléletmód is mindenki a vadászatot a lövés pillanatában köti össze mindenki az élet elvételét köti a vadászathoz viszont ez egy nagyon komoly gazdálkodás az agráriumnak egy különálló ága, mint a növénytermesztés vagy akár az állattenyésztés és egy nagyon komoly fenntartás kell ahhoz, hogy az állatokat gondozzuk az élőhelyeket meg tudjuk őrizni árat próbálunk meg rávilágítani itt a vadászati múzeumban a Hatvany Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely 21. századi szempontok szerint az etikus vadászott elveit hirdeti interaktív eszközökkel 60 történelmét és kultúráját sokáig a Grassalkovich sok majd a Hatvany família határozta meg a török időkben 60 jelentős igazgatási központ volt, éppen ezért a pusztítás után szomjazott a fejlődésre, amit a 18. században gróf Grassalkovich Antal irányzott elő elkötelezett mecénásként nemcsak megépítette impozáns kastélyát ide posztú üzemet és serfőzdét is üzemeltetett utóbbi épületében lakik ma már a Hatvany Lajos Múzeum, ahol a régészeti helytörténeti és néprajzi gyűjtemény mellett hűen őrzik a sörkészítés hagyományát is, amely itt az 1700-as évekre vezethető vissza máig kóstolható itt a hamisítatlan 60 is 60 egykor neves cukorgyárának helyén állt anno a sörfőzde a város 1969 óta működő múzeuma pedig épp a cukorgyár alapítójának az író és irodalomtörténész, Hatvany Lajosnak a nevét viseli a múzeum néhány elkötelezett a régészetért és a Művészetekért rajongó helybelinek köszönheti létét alap gyűjteményéért dobta Gyula 60 építészmérnök tehát igazán sok a háború végén minden ez nagyon sok gyűjtemény sajnos súlyos károk értek és hát doktori Gyula maradt és folytatta gyűjtést is a saját lakásán tárolta a gyűjteményét, amit aztán mégis megélhette azt a sok évtizedes álom vált valóra, hogy hivatalosan is lett 60 nap Múzeummal 1969-ben is ő volt az első vezetője, 71-ben meghalt, de a nagyon sok minden maradt meg utána, és akkor beindult a múzeum élet, tehát akkor már helyük pedagógusok vitték ki ásatásokat gyerekeket, szóval megpezsdül minden minden majd minden módon éjszakát beindul nagyon és azóta is hullámvölgyekkel de tart 60-ban hajdan egy vár is állt, amelynek történetét dobta így Ulla is behatóan kutatta a múzeum régészeti gyűjteményének alapját a vád lelet anyagai és megannyi őskori valamint szarmata emlék képezte a régészethez 2 állandó kiállítás is kapcsolódik az egyik 60 hőskorát mutatja be a neolitikumtól egészen a történeti népek megjelenéséig, tehát itt a kertekről, illetve az 2 ára gondolhatunk elsősorban a 2. egy római is szarmata korszakot mutat be a római jelenlétről a hajdani Hatvany nagygombosi űrállomás leletei mesélnek vitatott az állomás eredete és a történetei is, hiszen nem bizonyítható pontosan az sem, hogy valóban felépült egy biztos temérdek régészeti leletet rejthet a terület nagyon aktuális történet már ősszel ezen a lelőhelyen ástunk rá Zsolt a Magyar Nemzeti Múzeum részének a vezetésével, és akkor nem a az űrállomást, hanem a másik épületet az úgynevezett barakk épületet a katonák voltak elszállásolva azt az épületet tártuk föl, és már ott körvonalazódott Zsoltnak ha teóriája, hogy ez az őr állomás valószínűleg nem készült el soha, hanem elkezdték megépíteni kijelölték az úgynevezett nyomvonalát, de soha nem épült meg a Hatvany Lajos múzeum számára ezerkilencszázhetvenegyóta történik Néprajzi gyűjtés, amely ma már igen figyelemreméltó 4000 darabosra duzzadt a mezőgazdaság és a hétköznapok eszközei mellett viselet darabok is gazdagon megtalálhatók benne elég színes a régiónak a viseletet tulajdonképpen a palóc vidék a Palócföldnek a leg délebbi pontján van 60 település, tehát még érződik a palóc hatás azonban 1867-ben idejére a vasút 1889-ben megépül a cukorgyár és ez felgyorsítja azt a folyamatot, amit úgy nevezünk vagy kivetkőzés, tehát tulajdonképpen el kezd eltűnni a népviselet a férfiaknál már a 19. század végére nagyon-nagyon beszürkül a nőknél azért tovább megmarad nagyjából az 1940-es évekre, és itt ebben a kiállításban egy nagy Kökényesi férfi viseletet állítottunk ki, illetve egy Hatvany fehér hímzéses menyasszonyi viseletet, noha az állandó kiállításon csak néhányat láthatunk, de a Múzeum gyűjteményében őrzik Magyarország legnagyobb jelentős néprajzi értékkel bíró fal védőit ezek a nemritkán patinás idézetekkel díszített hímzett kendők megkerülhetetlen részei a magyar paraszti kultúrának emlékek nosztalgikus pillanatok tárgyi lenyomatai a 19. század végéről a Hatvany családtagjai szívélyes vendéglátók voltak kastélyukban megfordult Ady Endre, József Attila és még a fehérek közt egy európai Thomas Mandi is 60 kisváros hibája a díszes bálok az elegáns vacsorák és a hosszú kastélypark is séták mindannyiukat megihlették József Attila például a kastélyban írta engem temetnek című versét ugyanis 2 hetes vendégeskedése alatt nap mint nap gyászmeneteket látott áthaladni a város főterét nagyhírű művészek nagyívű pályájára nemcsak a Hatvany kastély volt hatással, hanem a hozzá közeli Hatvany Lajos Múzeum is , amely igencsak figyelemreméltó képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezett és mások mellett a hazai neoavantgárd jeles képviselője Korniss Dezső is kiállíthat ott benne napjainkban a Hatvany Galéria a város képzőművészetének központja a múzeum épülete korábban a város egyszer gyáraként működött a képtárat Moldvay Győző kultúra rajongó újságíró alapította és neki köszönhető az is, hogy 60-ban rendezhették meg az első országos jelentőségű tájképi Biennálét, amely máig kiemelt szerepet tölt be a galéria életében idén már huszonhatodszorra úgy gondolta, hogy legyen itt egy olyan kiállítási lehetőség, ahol a nem annyira vehemens, hogy így mondjam alkotók is térhez jutnak fenn tudott maradni a tájkép Biennálé, és ennek a párhuzamos kiállítása az arcuk és sorsok a portrét Biennálé nyilvánvaló, hogy az eltelt 52 év során sokat változott a biennálénak a szemlélete is, tehát nyilvánvaló, hogy a a fiatalabb alkotók az új sajátos látásmódja itt -kal egyre jobban bekapcsolódtak a galéria életébe egyrészt azt nekik egy bemutatkozási tér, másrészt meg mindenképpen jelenlétükkel erősödik a biennálénak a mezünket a 26. Országos tájkép Bienáléra 260 művész nevezett, amelyek közül százan kerültek a legjobbak közé, köztük több Hatvany alkotó is a Hatvany Galéria heves legnagyobb képzőművészeti kiállítótere Mátyássy Gábor egyike azoknak a Hatvany festőművészeknek, akiknek kiállították a képeit a mostani biennálén is állandó témája a város és a festék mellett bátran dolgozik homokkal és mesterei korábbi tanára immár kisgyerekkorában felismerték tehetségét is már 35 éve ő maga is igyekszik hasonló odaadással támogatni inspirálni a jövő kiválóságait, ez az anyag is, ahol vagyunk, nagyon jó példája annak, hogy hogyan lehet megközelíteni képzőművész szemmel a világot, ugye, amit az én mestereim nagyon mélyen elültettek bennem az az, hogy lépjünk túl a traffipax nézve tenni az ősi szimbólum rendszerünk az egy konkrét olvasható üzenet rendszer feltehetően vándorlásai során ugye mi itt a sumérok a is kapcsolatba voltunk és számtalan ősi itt Európában élő kultúrával, akik hagytak ránk megfejtendő jeleket és ezeknek a jeleknek az újragondolása a 20. 21. század alkotói technikájával történő megvalósítása az egy nagyon fontos dolog Mátyássy Gábor a 60-ig Grassalkovich-kastély kupoláját ábrázoló festményét egy véletlen rácsodálkozás ihlette a tér, ahol nap mint nap megfordul az épületek, amelyeket kismilliószor vett már szemügyre még mindig tudnak újat mutatni neki mindig akad új megközelítés, addig meg nem örökített perspektíva 60 megszépült nagyon jól nekem is felfedezni a várost az ívek nagyon fontosak, tehát volt egy út ott, ott volt egy lámpás kereszteződés a kastély előtt régen az már teljesen eltűnt, és az ember sokat át például a pirosnál és akkor én semmi mást nem figyeltem csak ahogy, ahogy jönnek az ívek fönn a tetőn, hogy csatlakozik át a fronton lévő kimenni ívekre és ez végigfut az egész épülete és ugyanilyen érdekesen részleteket fel lehet fedezni a templom maga is az új 60 to 60-nal összekötő Boldog Meszlényi Zoltán hidat is megörökítette Mátyássy Gábor, ám a realista ábrázolás helyett ennél a képnél is tetten érhető újszerű látásmódja 60 és a Zagyva kapcsolata évszázadok óta kiállja a nehezebb idők próbáját is ez a viszonylag kis vízhozamú folyó Szlovákia határában, ám még a magyar oldalon a Medves-fennsíkra bazalt platóját Wall ered majd a Cserhát ott és a Mátrát elhagyva közelíti meg 60 az egykor kanyargós Zagyva bizony a folyószabályozások előtt gyakran túlcsordult partját hatalmas árterületek mocsarak és páratlan szépségű gazdag élővilágunk ligeterdők szegélyezték a 19. századi nagy folyószabályozások idején azonban gátak közé szorították, amelynek köszönhetően megszűntek a pusztító erejű áradások , de a folyó vesztett régi természetközeli jellegéből is gyakorlatilag egy néhány 10 méteres kismadár korlátozódik a vízmozgás ennek ellenére azért még így is egy üde színfoltja tágabb térségnek a a folyó gazdag víz élővilágnak ad otthont halakban gerinctelenek gerincesekben is gazdag vízimadarak is gyakran látogatják akár itt ezen a szakaszon is találkozhatunk volt Dawid rávall 60 szívében a beszédes nevű szúnyog szigeten egyre több állat talál új a természeteshez nagyon közeli otthonra a város vadasparkjában főként hazánk nagy Vadai és őshonos állatfajait tűnnek fel, így aztán a game és dámszarvasok -at a szürke marhákat a vízibivalyokat a Magyar tarka teheneket is testközelből szemügyre vehetjük ezen a 6 és fél hektáros területen a pávák szintén jól érzik magukat, de akad itt póni és magyar merinó juh mindenki a környezeti nevelés jegyében érkezett a 60-ig ad a sportba először volt egy pártjuk 1 2 muflon majd lett egy számolunk, és ahogy teltek az évek láttuk, hogy milyen igény van rá, nagyon sokan azért még most is jönnek érkeznek hozzánk olyan látogatók, akik például a nem tudják, hogy mi a különbség, mondjuk egy szürkemarha és egy magyar tarka között mi erről nagyon szívesen adunk mindig egy tájékoztatást Ürmös László brácsaművész 1000 szállal kötődik 60-hoz itt született, és itt szeretett bele a klasszikus zenére is feleségével Ürmös név fehér Nikolettel 13 éve alkotnak erős szövetséget első közös koncertjüket 60-ban adták máig gyakran lépnek fel a városban eleve úgy ismerkedtünk meg, hogy én a Kodály Zoltán Általános Iskolába jártam 60-ba valamelyik évfordulójával fiskális ugye elhívtak engem is játszani és nem volt zongorakísérő és mi előtte találkoztunk egy koncerten és megkérdeztem, hogy nem nem érné le rá, mert nincsen zongoristánk , és feljött 60 Majsai most elkezdünk próbálni és az első 3 ütem után, tehát én biztosak tudtam, de szerintem ő is tudta, hogy itt azért van műzene Ürmös László pár évvel ezelőtt egy ritka genetikai betegség következményeként mellkastól lefelé teljesen lebénult 3 műtét és a hosszadalmas rehabilitáció ellenére is sokáig úgy tűnt, nem fog tudni újra zenélni, aztán annyit kértem ott gyógytornászunk tó meg a főorvostól adjon 2 hetet hozza be a családon a sort, mert ott muszáj, hogy valami törzsizmot, hogy valamit megmozgassa ez volt októberben elején és decemberben mi már Mikulás-ünnepséget muzsikáltunk ketten, s akkor azt mondtad, mindenki úr is hihetőbbnek egyébként egy nagy löket is volt ez mindkettőnk számára ugye főleg neki, hogy azért nincs itt minden elveszve , tehát nincs lehetetlen és hála a Jóistennek, vagy adott erőt mindkettőnknek ahhoz, hogy tovább tudtunk lépni igazából az állapotában is ugye javulás történt ugye a végleges javuláshoz sajnos nem értük el azt, hogy ebből a székből kerüljön, de ahhoz képest, ahonnan indult, hogy indultunk, ahhoz képest ég és föld Ürmös László már a kerekes székbe kerülése előtt elkötelezetten dolgozott azon, hogy heves szerte nagyobb figyelmet kapjon az érzékenyítés az elfogadás, amelyre szerinte kiváló eszköz a zene gyakran ad koncertet mozgáskorlátozottaknak és értelmi fogyatékkal élőknek, de kidolgozott egy drogprevenciós programot is fiatal felhasználók számára őszintén és tapasztalati alapon is hiszi, sőt tudja a zenének gyógyító ereje van.

- A Zagyva völgyében lakó Hatvan, amely a közhiedelemmel ellentétben nem 60, hanem csak 54 kilométerre fekszik Budapesttől - szimbolikus jelentőségű épülete a Grassalkovich-kastély, amit még egy középkori vár romjainak helyén, sőt annak egyes elemeit is felhasználva építtetett Grassalkovich I. Antal. A család több időt töltött a Hatvanhoz kísértetiesen hasonlító ám jóval nagyobb gödöllői rezidenciáján a hatvani kastély sokkal inkább Grassalkovichék gazdasági központja volt, amit elsősorban azért vásárolt meg a gróf, mert rendkívül jó gabonatermő földek vették körül. - Hatvan történelmét és kultúráját sokáig a Grassalkovichok majd a Hatvany família határozta meg. A török időkben Hatvan jelentős igazgatási központ volt, éppen ezért a pusztítás után szomjazott a fejlődésre, amit a 18. században gróf Grassalkovich Antal irányzott elő. Elkötelezett mecénásként nemcsak megépítette impozáns kastélyát, de posztóüzemet és serfőzdét is üzemeltetett. Utóbbi épületében lakik ma már a Hatvany Lajos Múzeum, ahol a régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjtemény mellett hűen őrzik a sörkészítés hagyományát is, amely itt az 1700-as évekre vezethető vissza. - A Hatvany család tagjai szívélyes vendéglátók voltak, kastélyukban megfordult Ady Endre, József Attila és még a fehérek közt egy európai Thomas Mann is. Hatvan kisvárosi bája a díszes bálok az elegáns vacsorák és a hosszú kastélyparki séták mindannyiukat megihlették. József Attila például a kastélyban írta Engem temetnek című versét, ugyanis 2 hetes vendégeskedése alatt nap mint nap gyászmeneteket látott áthaladni a város főterén. - Hatvan és a Zagyva kapcsolata évszázadok óta kiállja a nehezebb idők próbáját is. Ez a viszonylag kis vízhozamú folyó Szlovákia határában, ám még a magyar oldalon a Medves-fennsík bazalt platójától ered, majd a Cserhátot és a Mátrát elhagyva közelíti meg Hatvan. Az egykor kanyargós Zagyva bizony a folyószabályozások előtt gyakran túlcsordult, partját hatalmas árterületek mocsarak és páratlan szépségű gazdag élővilágú ligeterdők szegélyezték. A 19. századi nagy folyószabályozások idején azonban gátak közé szorították, amelynek köszönhetően megszűntek a pusztító erejű áradások. erejű áradások, de a folyó vesztett régi. Természetközeli jellegéből is gyakorlatilag.