Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A ráckevei, más néven a Soroksári-Duna-ág zsilippel kezdődik és azzal is ér véget, ám mielőtt a lassú folyót elragadná a rohanó Duna a feltorlódott víz még medret Szélesi szigeteket alkot és energiát termel itt a természet télidőn is bizonyítja, hogy az ember is belőle vétetett és azt is, hogy attól még, hogy valami az embertől eredményt a Tassi zsilip nem feltétlenül jelenti azt, hogy ellensége a környezetnek, sőt nagyon is a táj része, ezzel oldották meg a Ráckevei-Duna-ág NAK-kal vízmegtartó-képességét miután ez a zsilip megépült, akkor már automatikus volt, hogy egy erőművet is építenek válik és az erőműnek a víz átfolyása egy oxigéndús víz volt és ez az oxigéndús víz be a nagy Dunáról előszeretettel bejöttek a halak annak idején apáink azt mondták, hogy a tassi zsilipnél a turbina öbölbe több a hal, mint a víz a hidegben minden lelassul és nyugodttá lesz a tél leheletem megbabonázta partot vizet egyaránt, miközben a szürke lepel elfedi a táj valódi színét és azért is érdekes ez a nyugalom most, mert ő Tas esetében több mint 1000 miket házban, és ez egy egy óriási szám nincs annyi lakóháza faluba, talán éppen a csend a nyugalom, no és a vadregényes fizimiskája miatt választották 1966-ban a Fekete István regényéből készült filmadaptációt Tüskevár forgatási helyszínéül a Rózsa szigetet és környékét nem is olyan rossz, meg kell tanulni az rendesen evezni Veres sok olyan Kanalasa Rosenberg beleszédül a sokáig a legenda úgy tartja, hogy a ma túl átalakító Bánhidi László egyszer egy viharkabát szerűség bent ért be a part menti Halászcsárdába és mivel a közelben éppen vízügyi szakemberek dolgoztak megkérdezték tőle, hogy ő is a vizesek -hez tartozik-e mire azt felelte, hogy nem ő a fröccs ősökhöz a Tasi halászcsárdában halászlé készül, nem a tudás bográcsban és nyílt tűzön, hanem méretes krómozott fazékban és gázlángon a 116 éves csárdát Lengyel Erzsébet és családja üzemelteti immáron 34 évvel, de jó Halászi többféle halból készült és nagyon jó paprika is kell hozzá nagyon sok hagyma kell vele semmi mást nem teszünk bele az sok hal összevegyül és Eb-re finomabb vegyes halászlé lesz ugyanazokat az ízeket próbálom megtartani, mint Bálint bácsitól volt, aki vezette ezt a csárdát még amikor nádtetős volt régen még bármi bácsi mesélte, hogy kifogták a Dunából a halat megpuccsolták volt rendesen medence kipucolták a halat és akkor abból főztük akkora halászlevet, na most ezt nem szabad az alaplébe kerül a fej és halcsont az íz és a sűrűség véget a pontyszeletek csak passzírozás után a 2. körben vesznek forró fürdőt itt volt valamikor hajókikötő is volt busz járat -asról egészítette ki horgászni jöttek az embereknek bulizni jól túrós csuszát ernyő halászlevet Tass környékén olyan sok a víz, hogy szinte Dunát lehet vele rekeszteni ez nemcsak a felszíni víz, de az artézi forrás miatt is igaz ez olyan 280 méter mélyről feljövő artézi víz, ami jön, és ez egy nagyon jó minőségű, nagyon finom egyébként egy meleg víz volt ez 1913-ban adták át a környékből is nagyon sokan jönnek és viszik a Tasi vizet, ha Tata a vizek városa akkor Tast illeti, a vizek faluja titulus még a Kiskunsági öntöző-főcsatornán is erre tekereg az egykori Baki érnek az ősi Duna-ág egyik mellékfolyójának a medrében egyenesen Akasztóig szállítja a vizet , van egy fa hidunk a kunsági csatornán megy keresztül, rögtön itt a Ráckevei-Duna-ág torkolati részéről, és egyszer áll rajta egy úriember megkérdezem tőle, hogy, hogy mi járatban eszme Uram most vagyok itt életembe először, de nem tudok elmenni, nem tudok elmenni elvagyok varázsolva a január színű DunaPart éppen a szürkeség árnyalataival játszik az élet még az iszapban nádból mélyvízben húzza meg magát pihen és várja a jelet az ébredésre a szabadstrand vacogva vágja a centit, s közben forró föveny -ről főt kukoricáról és olvadó jégkrémről álmodik nyugalom eljön az is pár hónap és a fakó tájra ráborítja a színeket a tavasz 25 évnél ezüst 50-nél arany 60 közösen együtt töltött esztendőnél pedig gyémánttal lakodalom, de mi a neve annak, hogyha jóval több mint 100 éve történt a frigy és a 2 fél még mindig kitart a másik mellett, mint Szolnok és Szent Márton a legendárium szerint a 16. században a török fenyegetés és a dunai árvizek szinte egymás karjaiba kergették a 2 fiatalt, akik alaposan egymásba is gabalyodtak és a mai napig komolyan gondolják, hogy az ásó, kapa nagyharang hármasának igenis súlya van a Bács-Kiskun északi részén fekvő Szalkszentmárton hűsége kitartása ragadós a helyi néptánccsoport tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját a hétköznapokból kicsit a monotonitásból mókuskerékből kicsit kiszakítja az ember, amikor fölveszi az ember, aki viseletet ő úgy érzi, hogy ez időbe visszament egy kicsit ez összekovácsolja az embereket, megfelelő zene elkezdünk táncolni egyből mindenki fölvittem még ha rossz napja is volt vagy sok volt a munka fájt a feje egyből elmúlik minden is csak a tánc számít, hál Istennek a gyerekek is nagyon élvezik nincsen erőltetve a mákszemek azok óvodások a babszemekkel azok alsótagozatosok az ifik azok pedig hát a fölső tagozat és durván 20 éves kor között, és onnantól fenn a tánc különleges nyelv fiatal és idős egyaránt érti a ritmusra mozduló kéz és láb a forduló csípő a gyöngyöző homlok lelket szabadít és még a színpadon szárnyak nőnek, addig érdemes megismerni Szalkszentmárton szigorúan zárt szerkezetű falu központját Petőfi apja Petrovics István itt is bérelt mészárszéket és vendégfogadót a 22 éves Petőfi Sándor 180 évvel ezelőtt a fővárosi zajtól hajtva komor érzésekkel érkezett a szülői házba magányosságra csendességre vágyva 1845. július 10. kettedikén érkezett először Szalkszentmártonban ekkor írta meg első szalkszentmártoni versét ez a fekete kedvéért színük ezt édesanyjához írta, amiben kifejezte azt a mérhetetlen szeretetét, amit az édesanya iránt érez és egy rövid látogatás után folytatta felvidéki utazásait és később novemberben úgy költözött haza, hogy a következő év április 20 folyamatosan ítélt, Szalkszentmárton levegője megtette hatását Petőfi rengeteget írt és nagyon gyorsan 112 vers 2 dráma és egy regény volt az itteni termi is a szalkszentmártoni egy év letelte után a szülők Dömsöd -re költöztek ott próbáltak szerencsét a költözéshez elég volt mindössze egy paraszt Szeki, annyit tudunk, hogy a költözés előtti napon, tehát 1846. április 20. harmadikán egy árverést tartottak az udvaron és itt próbálták a használati tárgyaikat újságjaikat eladni azért, hogy a bérleti díjat ki tudják fizetni teljes mértékben az 1950-es években a költő szobáját uborka, tojás és zsír begyűjtő állomásnak használták még a többi helyiséget gabonaraktár -nak az épület rekonstrukciója 1969-ben történt, hogy Majsai Károly Petőfi kutató közreműködésével úttörő házként majd Emlékmúzeumként működhessen tovább aszály és a Kürt helyes tartása a levegővel való játék nem egyszerű feladat a vadász kürtöt már nagyon-nagyon régóta több 100 éve a jelzésre használták, tehát nem volt mobiltelefon nem volt rádió egymásnak vadászkürt kürt hanggal jeleztek a vadászat és a kürtölés egymástól elválaszthatatlanok fémesen ünnepélyes mégis lágy hangzás jellemzi a maroknyi hangszert avat szeretettel Vad iránti tisztelet adásból indult el vadászkürt tanulása közöttünk, a Kiskunsági vadász fut egyesületbe egyetlenegy zenével foglalkozó társunk van vadászatokon keresztül ismertük egymást nagyjából egy időbe tanultunk kürtölni ez 2012-ben történt és megbeszéltük, hogy összeállunk egy csapatként, hogy részt tudjunk venni a vadászatokon, mert egy kürt is nagyon szépen szól, de a több 2 az azért több kört egy kör alakban meghajlított hosszú, vékony cső és egy hirtelen kiszélesedő tölcsér, ha a matériát nézzük csupán ennyi a kűrt az igazi dalom gyártó, a lényeg a színdarab végén a Csepel-sziget déli csúcsánál a nagy folyam úgy fogadja a Kis-Duna vizét ahogy apa a tékozló fiát igaza megtért Ráckevei Dunának nincs mit megválnia nem kótyavetyélte el az örökségét több mint 57 kilométeren keresztül ügyesen osztja be a jussát az igazi víz a Nagy-Duna atyjainak gondolt ölelése azonban veszélyes, hogyha az égiek takarosan megitatják északon, akkor bizony fusson ki merre lát a zabla a lovak közé kerül a folyam ész nélküli rohanásba kezd hány és hány település gyalulta le semmisített meg, mert, hogy kapható Zheng elvétette medrét a Budapesttől és Kecskeméttől is 60 kilométerre található Tass község azonban állja a sarat nemhiába Árpád vére csörgedezik ereiben egész pontosan Árpád unokájáról és Jutas fiáról kaphat a nevét lehet azt mondani, hogy Tassi lényegében egy túlélő volt több különféle elődtelepülése volt a legelső előtt település az a Duna mellett volt közvetlenül egy Szántó nevű kis falu ismerünk több olyan településnevet Halásztelek sziget fő eget se amelyeket ma már részben puszta 2, tehát egy elnéptelenedett területként értékelünk Tass neve az fönnmaradt a különféle följegyzések be még a többi előtt település az ma már a család nevekben él tovább a családneve között, aztán sok-sok nemest is találunk a Kúrián lista -ast ugyanis a török után nagyon sok kis nemes lakta később országos jelentőségű családok is vettek birtokokat a határában itt nagyon jó földek voltak elég jól lehetett gazdálkodni ugye volt egy olyan régi mondás, hogy Tasó nincs rossz föld csak rossz gazda Bajzát gondok Darányi a madarasiak földváriak nagyon élénk életet éltek és ezért itt vásároltak különféle birtokokat ebből jó pár olyan épület valami ma is megmaradt a nő Stasinak is nevezett település református temetőjében nyugszik Földvári Gábor a színház építő alispán Darányi Ignác miniszter Darányi Kálmán miniszterelnök, valamint Hóman Bálint történész miniszter Tass szakralitását azonban nem a nemeseknek, hanem egy Szent tárgynak köszönheti 3 évvel Mohács után 1529 októberében Szulejmán szultán itt adta vissza az országnak a Visegrádnál kezükhöz tapadt koronát a korona visszaadásnak a jelentősége a magyar történelemben óriási, hiszen ekkor nagyon nagy esélye volt annak, hogy a koronát hadizsákmányként elviszik az Oszmán Birodalom területére és akkor onnan ki tudja, mikor került volna vissza, ha egyáltalán visszakerült aranya Bas az ész Raja gáz kellene Bach és 4 C-egy bánsz évszer át, amíg Tass település történelmének egy szelete a nemesi kúriák kastély jogköreiben él, addig a szomszédos kunszentmiklósi Izsák Zoltán gyűjteményében egy egész Kárpát-medence múltja lakik a 90-es évek végén volt arra igény, hogy állandó tánccsoport és olyan Kunszentmiklós városában bekerültem a tánccsoportban és onnantól kezdve az első tánc, amit megtanultam a kalocsai tánc volt, ami magával ragadott és utána elkezdtem gyűjteni az van, mert ahhoz, hogy a tánc színpadon hiteles formában jelenjen meg szükséges a népviseleti is 80 százalék az valódi és lehet, ami rajtam és van ez a Bujka például nagyon különleges Torontóban kaptam, és az elszármazott kalotaszegiek vitték magukkal és a Thália kinn voltam ott kulturális nagykövetként akkor kaptam ezt vissza is hoztam vissza Magyarország felé úgy néz ki egy gyűjtőút, hogy itten elmegyünk magra emeljünk Turára vásárba és akkor vannak itt kiteszi a vásárba is és aztán amikor elmegyek ott a környéken mondjuk egy kör még autóval és volt olyan viselhetünk vagy amit biciklire lent a néni láttam viseletben van vagy Rokolya van rajta, akkor leállítottuk elmondtam neki ne foglalkozzon akár Erdélyben is van, úgyhogy és szentmise után odamegyek és megkérdezem, van-e neki eladó azt mondja, lehet, hogy nincs azt mondja, hogy mi van Izsák Zoltán gyűjteményében olyan viselet is megtalálható, ami már jóval korábban eltűnt a településről, ilyen például a kunszentmiklósi, amely érdekes módon a férfiaknál maradt fenn, nagyon sok volt a pásztor és a Juhász pedig maguk a holtág a gazdaságot az asszonyok viszont otthon annyira nem, nem éltek ebben teljesen eltűnt és viszont most már mondhatjuk népviselet -nek, de ez egy rekonstrukció kikapott nekem van egy 2 a városnak van talán egy egész Pártáj amelyik, de nagyon kevés a babám az országos szinten is egyedülállónak számító gyűjteményben több mint 120 falu viselete megtalálható Bács-Kiskun északnyugati részén a Kiskunság szélén a 2 Szent helyiség Szalkszentmárton és Kunszentmiklós Petőfi kapcsán büszkén húzza ki magát volt néhány év, amikor a költő szinte hazajárt ezekre a településekre Kiskunsági Szent Miklósnak ifjú népe nyitottál a szívemnek közepébe mi benyújtottunk az ő szívének közepébe és ott elrejtette a mi kedves emlékünket szívébe nagy ünneplésbe részesül, amikor megérkezik közénk fáklyás menettel köszöntik a gimnáziumnak a tanulói és egy nagyon szép öröm mámoros éjszakát töltenek együtt, aminek a végén megszületik a búcsú Kunszentmiklósról című vers, amely egyike azoknak, amiket itt írt a másik itt született verse a megy a juhásza szamáron a Juhász népszerű foglalkozás volt a Kiskun vidéken az 1970-es években még 30.000 birkán áll is több rágta a határt a kunszentmiklósi épületek sikeresen átmentették szépségüket a 21. századba a klasszicizáló városháza a református templom, a gimnázium a parókia vagy éppen a Virág Kúria olyan jó karban vannak, hogy évtizedeket is letagadhatnának korukból a Virág Kúria az 1848 49-es forradalom és szabadságharc egyik halálraítélt hőseinek Virág Gedeonnak volt az otthona a Nádor huszár őrnagy a tiltás ellenére társaival Prága alól hazaszökött, hogy beálljanak a nemzeti seregben ennek a történetnek a meg hallgatója Jókai Mór volt, aki az 1860-as évek végén Virág Gedeon hatására egyszer csak elkezd újra a 48-as szabadságharcra foglalkozni és Baradlay Richárdnak az alakját Virág Gedeonról mintázza még odaírja mesélj meghiszek talál mindezt, de él még az az öreg katona, aki ezeket átéltem, és nekem elmesélte Virág Gedeon őrnagyot első körben halálra ítélték majd kegyelemből 16 év várfogságot kapott, amiből 8 évet töltött el az aradi börtönben nála többet egy szabadságharcos sem raboskodott a Virág Kúria után a következő állomás az utolsó nádfedeles parasztház Diószegi Balázs festőművész szülőháza, ahol a paraszti kultúra tárgyi emlékeinek bemutatása mellett az értéktár munkájába is betekintést nyerhetünk a helyi régi recepteket gyűjtjük össze és dolgozzuk fel azokat a gyümölcsöket, amiket a természet ad, tehát az útszéli potyog a Silvá-ról vagy a fa eperlekvár a citrom fia ment a fő, tehát nem vettük, hanem kimentünk verseny és az hasznosítjuk és dolgozzuk fel az 5 évvel ezelőtt alakult Értéktár kör a régi paraszti praktikákat akarja megmenteni a feledés -től és ezáltal megmutatni, hogy az alig -ból is lehet csinálni valamit számomra fontos, hogy az unokáim az én is tudják, hogy így ez a törökméz vagy mi az a grillázs utálnak a hokedlira tűz mellett is nézik, ahogy keverjük a lekvárt azért csak fog rá emlékezni reméljük a közös lekvárkészítés csakúgy, mint a mézeskalácsot nehezen felejti az ember közben a sok-sok mézzel gyúrt szeretet Massa az ütő fában babába és lovas huszár rá alakul a vásár fiáért meg kell dolgozni kapni bizony néha sokkal egyszerűbb a mézeskalács -nál jobb édesebb praktikusabb vásárfiát ma is nehéz kitalálni a huszár figura a tükrös szív láttán rég elfeledettnek hitt emlékek is előtörnek hát régen ilyen volt és ilyet kaptunk apukámtól anyukámtól, tehát, hogy olyan kedves szép emlékeket idézünk fel ez fel, hogy az is egy nagyon jó érzés Gyúrom a tésztát és én gondolok arra, hogy én ezt el azt szeretetemet adom összehasonlíthatatlan egy 50 évvel vagy 100 évvel ezelőtti világ ma mindennel kapnak a gyerekek egy csokit nagy csokit kis csokit gyümölcsök bármit, akkor azért nem így volt a tükrös szívhez mint szerelmi ajándékhoz több hagyomány is kapcsolódott a régi időkben a fiú mézeskalácsszívet vett választottjának és a templom előtt adta át neki az komoly vallomásnak számított nemcsak a vonzalom az szerelem kifejezése volt, de lánykérést is jelent.

- A ráckevei, más néven a Soroksári-Duna-ág zsilippel kezdődik és azzal is ér véget, ám mielőtt a lassú folyót elragadná a rohanó Duna a feltorlódott víz még medret szélesit, szigeteket alkot és energiát termel. Itt a természet télidőn is bizonyítja, hogy az ember is belőle vétetett és azt is, hogy attól még, hogy valami az embertől ered, mint a Tassi zsilip, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ellensége a környezetnek, sőt nagyon is a táj része. - A hidegben minden lelassul és nyugodttá lesz, a tél lehelete megbabonázt partot vizet egyaránt, miközben a szürke lepel elfedi a táj valódi színét. (...) Talán éppen a csend a nyugalom, no és a vadregényes fizimiska miatt választották 1966-ban a Fekete István regényéből készült filmadaptáció, a Tüskevár forgatási helyszínéül a Rózsa szigetet és környékét