Takaró Mihály Könyvjelző című műsora, amely minden héten jelentkezik az M5 csatornán, a magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket. Témái között szerepel a képzőművészet, a zene, az irodalom és a történelem is. A Könyvjelző január 18-i adásában Takaró Mihály vendégei Nánay Mihály és Kas Géza történészek. Beszélgetésükből megismerhetjük a Hunyadi-házat és a hunyadiak felemelkedését. Szóba kerül Hunyadi János és törökellenes küzdelmei, végül bemutatják nekünk a magyar történelem egyik legnagyobb uralkodójának, Hunyadi Mátyásnak gyermek- és ifjúkorát, uralkodásának éveit és a magyar irodalomban fellelhető emlékét. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Mátyás király, róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a Hunyadi házról, illetőleg a Hunyadiak felemelkedéséről. Aztán szóba kerül természetesen Hunyadi János és Nándorfehérvár, illetve a török ellenes küzdelmek. Azután műsorunk középpontjában Hunyadi Mátyásról lesz szó, bemutatjuk gyermek és ifjú korát. Végül pedig megnézzük, hogy milyen emlékezete van a magyar történelemben, kultúrában, irodalomban. - Mátyás termete a közepesnél kissé magasabb volt, délceg alakú, nemes, erős akaratról tanúskodó tekintettel. Orcája pirosas, melynek a szőke haj, a széles szemöldök, az eleven, sötétlő szem, a tökéletes orr nem közönséges szépséget kölcsönzött. Pillantása nyílt és egyenes, és ha valamire ránézett, oroszlán módjára szinte nem is pillogott. Feje éppen megfelelő, sem kicsi, sem nagy, homloka nem nagyon magas, hosszú végtagjai egymással harmonizáltak. Válla széles, mellkasa domború volt. - Beszélgetésünk kezdetén ismerkedjünk meg a Hunyadi-család történetével. - Hunyadi Jánosról annyit tudunk, hogy édesapját Vajknak hívták, aki havasalföldi előkelő volt, korabeli szakszóval kenéz. Azt tudjuk még róla, hogy Ozorai Piponál harcolt a déli végeken, és feltételezhetően a birtoka is a magyar Keve vármegyének a déli területén feküdhetett. Ez határos Belgráddal, akkori nevén Nándorfehérvárral. A karrierjét is Ozorai Pipo alatt indította el, hiszen a vitézségét 1409-ben megkapta, a Vajdahunyad birtokot, ekkor még nem volt itt vár, és ezt tudjuk, hogy Ozorai Pipo járta ki neki, tehát nagyon szoros lehetett közöttük a kapcsolat. Ez indítja el egyébként Vajkot a magyar nemességben a meghonosodás iránt, illetve az egész Hunyadi dinasztiát ez indítja el a magyar történelemben. Ami még érdekes, hogy 1409-ben már élt Hunyadi János, tehát tulajdonképpen ekkor ő kétéves fiatalként került be a magyar köztudatba, illetve a magyar nemesség körébe. - Vagyis van egy indulás, és azt tudjuk, hogy a 15. század elejéhez kötődik. De a Hunyadi-család története azért természetesen nagyon dinamikusan folytatódik. - Hunyadi János, a törökverő hős, aki megalapozza a Hunyadi-családnak a vagyonát, a nevét, természetesen az apja által megteremtett feltételekből kiindulva. Itt azért még hozzá kell tenni, hogy örökösen felmerül ez a román származás gondolat. Attól, hogy valaki Havasalföldről származik, egyáltalán nem biztos, hogy román, és végképp nem biztos, hogy román identitása volt neki. Tulajdonképpen, ha valaki a középkorban, de a későbbi korokban is a magyar nemesség körébe került, az per definition, nem magyar nemesnek tekinthető, és ilyen módon nem is nagyon lehet értelmezni ezeket a 19. századi nemzeti kategóriákat visszavetítve abba a korba. Ők maguk magyar nemesként tekintettek magukra. - Ezt akartam kérdezni, hogy tulajdonképpen maradt valami olyan emlék, ami azt mutatja, hogy ők románul dokumentumokat írtak, vagy az egymás közötti nyelv, vagy az alattvalóikkal való kommunikáció román volt, tudunk ilyenről? - Ilyenről nem tudunk. Az egyedüli érv a havasalföldi gyökerek, amelyek emellett szólnak. Visszatérve Hunyadi Jánosra, Zsigmond király mellett tanulja ki a hadviselésnek a csínját-bínját, európai kitekintést kap, Itáliában is jár, és a legmodernebb hadszervezési technikákat ismeri meg, és hát utána aztán Habsburg Albert, majd pedig Ulászló idején válik az ország meghatározó magyar birtokosává, bárójává, és azáltal, hogy Ulászló életét veszti, tulajdonképpen így tud Hunyadi János az ország élére lépni, és felemelkedni arra a polcra, ahonnan ma már ismerjük és rátekintünk, mint törökverő hős. Tehát egy szédületesen gyors karrierről van szó, még csak három generációra sem volt szükség, kettő generáció. - Nem is véletlen, hogy később mindenféle pletykát terjesztenek róla, hogy ő Luxemburgi Zsigmondnak lenne a törvénytelen gyermeke, és ezért emelkedett a karrierje ilyen látványosan. - Igen, szokták mondani, hogy Mátyás is tulajdonképpen Luxemburgi Zsigmondtól egy egyenes vérségi folytatás. - Igen, ezeket terjesztik a Hunyadi család lejáratására. De a legnagyobb fordulópont akkor van, amikor I. Ulászló és a gyermek V. László hívei közötti polgárháborúban a bátaszéki csatát ő nyeri meg. Ő teszi királlyá I. Ulászlót, természetesen hálából az új uralkodó hatalmas birtokokkal látja el. Tehát ez tekinthető a felemelkedése csúcspontjának. Innentől kezdve egyértelműen ő a királynak a legfőbb támasza. Tulajdonképpen vannak oldalági leszármazások, vagy a Hunyadi-család ez alatt a néhány évtized alatt emelkedik majdnem a semmiből a kormányzói rangig, hogy lehet ezt értelmeznünk? - Valóban ez egy drámai történet, pont ezért nagyon érdekes, hogy a saját tehetségével egy olyan korba, amelyik azért alapvetően a származást első helyre helyezi, persze a tehetség is, Bakócz Tamás esetében szoktuk mondani, hogy jobbágyból lett esztergomi érsek, de mégis a saját tehetségével küzdi fel magát a kormányzói tisztségig egy abszolút köznemesi származású család, és ebből kifolyólag Mátyásnak is, az egész életének ez az egyik fő kérdése lesz, hogy hogyan és miként tudja leküzdeni ezt a hátrányát, hogy ő egy generációval korábban még egy köznemesi családnak a sarja volt. - Odavonult a félelmetes fajtájú ostromhoz egy férfiú, akivel a vitézség és a katonáskodás veleszületett, Hunyadi János, besztercei gróf úr. De nem volt elég katonaság vele, hogy ekkora ellenséggel megütközzék. Végre hajókat szedett össze, fegyveres katonákkal és keresztes hadinéppel rakta meg őket, és elindította a Duna folyón az ellenséges hajók ellen. Így aztán a két ellenség összeakaszkodik a vízicsatában. Végre hosszú küzdelem után a magyarok győztek, és még hevesebben rárohanva a törökökre, szétszaggatták és lángba borították vasláncokkal összekapcsolt hajóikat. Mikor ez a török császár tudomására jutott, állítólag azt mondta: nehezebben ugyan, de elnyerjük, amit akarunk. A gróf úr pedig a hajócsatában dicsőséges győzelmet aratva bevonult a várba, és a vár megrémült lelkű kapitányai, akik a halálon kívül nem is vártak más sorsot, megvigasztalta. - Mit vagytok megrémülve? Most látjátok először a törököket? Gyakran megszalasztottuk őket, néha meg mi szaladtunk előlük. Miért zavar meg benneteket a látásuk, hiszen annyiszor láttátok már őket. Nem tapasztaltátok még ki a fegyvereiket és erejüket? Bízzunk tehát fiacskáim Krisztusban, akinek a nevéért már gyakran ontottuk vérünket, és bátran harcoljunk az ő, meg a mi ellenségünk ellen. - Nagyon érdekes látnunk azt, hogy ahogyan a török birodalom húzódik Európa felé, és megpróbál már hódító hadjáratokat is folytatni, mi történik a 15. században, a 15. század első felében a török ellenes harcokkal kapcsolatban? - A Hunyadi-családnak valóban elválaszthatatlan a neve és a tevékenysége a törököktől, hiszen tulajdonképpen úgy is robbannak ők be a magyar köztudatba, hogy ők azok, akik a törökkel szemben valóban felveszik a harcot. Erre azért is van szükség, mert ugyan a 15. század legelején Timur Lenktől egy katasztrofális vereséget szenvedtek a törökök, ezért aztán néhány évtizedig lélegzetvételhez jutott a Balkán-félsziget és Európa is, de ezen a Török Birodalom túllépett, és azt mondhatjuk, hogy az 1440-es évektől kezdve újra jelen van a török hódításnak a veszélye, amivel szemben természetesen Hunyadi János felveszi a harcot, 1443-44-es téli hadjárat, az egyik leghíresebb eset, amit egészen Szófiáig, Bulgáriáig visz el, és egy győztes békével le is zárják ezt. - Ezután következik az, ami már effektív konkrétan érinti a Magyar Királyságot, Nándorfehérvár vonatkozása. - Igen. Tulajdonképpen ez a drinápolyi béke egy nagyon különleges béke, merthogy a török ezt természetesen jelzi, hogy ez egy biztos béke. Ugyanakkor Magyarországra érkezik a pápai nuncius, Cesarini, aki arról győzködi I. Ulászlót és Hunyadit, hogy most van itt az alkalom, hogy a törököt végleg le lehet győzni, álljanak bele egy újabb hadjáratba, és ő előre felmenti a békekötés esküje alól a magyar felet, mondván, hogy az egy muzulmán hitű uralkodó, ők pedig keresztények, tehát az eskü itt nem számít. A győzködésnek sikere van, tehát Ulászló belemegy ebbe a játékba. Annyit kér a pápai nunciustól, hogy biztosítsák azt, hogy miközben II. Murát éppen Anatoliában háborúzik, azalatt az itáliai hajóhadak ne engedjék vissza a Balkán-félszigetre, mert ez biztosítja azt, hogy a magyar sereg nyugodtan folytassa a hadműveleteit. Ekkor indul el a királyi sereg Hunyadi vezetésével Várnához, és kezdi el ostromolni a várat, és tulajdonképpen az itáliai ígéretet nem tartják be. Murát vissza tud érkezni az ostromlott várhoz, ami lényegében még majdnem győztes csatának is tekinthető, merthogy a csata elé Hunyadi nagyon jól vezeti a sereget, ugyanakkor a győzelmet látva Ulászló azt mondta, hogy ő is szeretne részesedni a dicsőségben, és megrohamozza kíséretével a janicsárokat. A janicsárok viszont legyőzik a kíséretet, elvágják a többi csapattól, és Ulászló életét veszti, és ez demoralizálólag hat az egész magyar seregre, és ezzel elveszítettük a csatát. - Nándorfehérvárról feltétlenül beszélnünk kell Hunyadi János vonatkozásában is, meg azért, mert ezután már tényleg Hunyadi Mátyás következik, majd László és Mátyás. - Hunyadi Jánosnak a csúcsidőszaka következik ezután. A király halála után őt választják meg az ország kormányzójává, és így akár a második rigómezei csatát is meg lehetne említeni, de valóban a fénypont már a kormányzói mandátuma lejárta után Nándorfehérvárnak a védelme. Kevesen ismerik, hogy 1440-ben is volt már egy nándorfehérvári csata, ami hasonlóan sikeres és győzelmes volt, és ezt érdemes megnéznünk, hogy tulajdonképpen kettő nándorfehérvári győzelmünk is volt. De az 1456-os a nevezetes, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály közreműködésével valóban világra szóló győzelmet aratott Hunyadi János. Az üröm az örömben az, hogy azonban a törökverő hős az ostrom után életét veszti, és a Hunyadi ház ura ilyen módon meghal, helyette pedig következik Hunyadi László, Mátyásnak a bátyja, illetve maga Mátyás király, aki második gyermekként nem feltétlenül uralkodásra szánták, de Hunyadi János azért úgy számolt vele, hogy a korabeli viszonyok között bármi megtörténhet a Hunyadi Lászlóval, így aztán nem baj hogyha Mátyás is be van vezetve azokba az ismeretekbe, amelyek szükségesek az ország és a Hunyadi birtokok vezetéséhez. - Mert így is történik rövidesen Hunyadi László kivégzése és halála után. Felmerül a kérdés, hogy most hogyan tovább. Én azt hiszem, hogy Hunyadi Mátyás szerepéről a következőkben majd e szerint a szempont szerint kell beszélnünk. - Hunyadi Mátyás Kolozsvárott született 1443-ban. Apja, Hunyadi János Magyarország kormányzója az ismeretlenségből emelkedett a legnagyobb urak közé, és kapta birtokul többek között az erdélyi Vajdahunyad várát, ahonnan a család neve is származik. Az apa, a feltehetően román származású kisnemes, a nagybirtokos Szilágyi családba házasodott. Felesége, Erzsébet, korának igazi nagyasszonya, férje háborúi, majd özvegysége idején hatalmas birtokai energikus irányítója. A Kolozsvárott cseperedő Mátyás kiváló nevelést kapott, amely azonban hamarosan abbamaradt. Hunyadi János halála 1456 után, az V. László király körül csoportosuló főúri klikkek véget kívántak vetni a Hunyadiak hatalmának. 1457-ben elfogták, Budán halálra ítélték, Lászlót kivégezték. V. László király Mátyásnak megkegyelmezett, és cseh királyként magával vitte Prágába, s ott őriztette Hradzsinban. A király hamarosan bekövetkező halála új helyzetet teremtett Magyarországon, ahol most a Hunyadi párt kerekedett felül. Szilágyi Erzsébet és testvére, Mihály elérte, hogy a távoli gyermek foglyot 1458 elején királlyá válasszák. - Ilyen történelmi előzmények után ismerkedjünk meg Hunyadi Mátyással, aki kétségtelenül a Hunyadi ház legnagyobb alakja. - Mátyás 1443-ban született, második gyermekként, bátyja, Hunyadi László után. Természetesen Hunyadi János az országos politika és a török hadjáratok miatt nem tudott napi szinten részt venni Mátyásnak a nevelésében. Ez sokkal inkább Szilágyi Erzsébetnek volt, Hunyadi János feleségének, Mátyás édesanyjának a feladata, aki egy kiváló, mondhatnám fejedelemasszonynak vagy kormányzóné asszonynak is, aki a Hunyadi birtokokat erős kézzel igazgatta, és nyilvánvalóan a családi életet is vezette. Itt látnunk kell, hogy bővelkedik a magyar történelem fantasztikus nőalakokban is, magyar nagyasszonyoknak is nevezhetjük őket. Egyik karakterük Szilágyi Erzsébet, és családon belül tudjuk, hogy Szilágyi Mihály, a sógor is hányszor segítette ki a Hunyadi házat, amikor kellett, akár Nándorfehérvárnál, akár Mátyás megválasztásakor. A hagyomány szerint Vitéz János nevelte. Hogy valóban egy ilyen sok feladattal bíró püspök részt tudott-e ebben nap mint nap venni, az kérdés, de a hagyomány így tartja. Egy humanista műveltséget kapott Mátyás, aminek nyilván majd látjuk a következményeit az ő udvartartásában. Több nyelven megtanult, tehát latinul kiválóan beszélt, de csehül is tudott, tehát Mátyás egy szerteágazó műveltséggel bíró és tényleg olvasó, humanistákkal levelező uralkodó lett a későbbiekben, aminek a neveltetése volt a következménye. - Az uralkodásának a kezdetéről és ifjú koráról érdemes azért jóval bővebben beszélnünk. - Igen. 1457-ben a két Hunyadi gyermeket letartóztatják Budán, és nagyon gyors ítélethozatallal Lászlót ki is végzik. Mátyást az uralkodó, V. László magával viszi Prágába, ahol viszont meghal V. László leukémiában. Úgyhogy Mátyás ott ül Prágában a fogságban, és Magyarországnak nincs királya. Itt jön a képbe a már említett Szilágyi Mihály, aki a bárói ligákkal megegyezve eléri, hogy Hunyadi Mátyást válasszák meg uralkodónak. Ugyanakkor jön a nagy kérdés, hogy egy homo novus, tehát egy dinasztiai előzményekkel nem rendelkező, nincs uralkodó felmenő, hogyan lesz magyar király, illetve a korona éppen Bécsben van III. Frigyesnél, tehát a magyar királyok koronázási feltételeit nem tudja teljesíteni, hiszen nincsen meg a Szent Korona. Ez lesz uralkodásának az első és legfontosabb feladata, hogy vissza kell szerezni a Szent Koronát. Ezt a bécsújhelyi szerződésben tudja megtenni, amikor megegyezik III. Frigyessel, hogy visszaadja a koronát, és egy évvel később meg is koronázzák. Tulajdonképpen innentől lesz ő hivatalosan, jog szerint magyar király, de természetesen megválasztásától számítjuk az ő uralkodását. - Azt hiszem, hogy uralkodásának legfontosabb eseményére feltétlenül ki kell térnünk. - Ezek közül az egyik maga a megválasztása, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Mátyás királyt a Duna jegén, ahogy szokták mondani. Ha ez nem is teljesen így igaz, akkor is a Duna jege be volt állva, ez kétségtelen, és a megválasztása utáni ünneplés során valóban a Duna jegére ráléptek. Különösen érdekes, hogy tényleg Csehországból kell őt hazahozni, és Podjebrád György, aki egy szintén alacsony származású és huszita-cseh főúr, aki cseh király lesz, azzal a feltétellel engedi csak haza Mátyást, hogy akkor viszont az ő lányát, Podjebrád Katalint kell feleségül vennie, és így egy dinasztikus kapcsolatot létrehozni. Még annyit hadd tegyek ehhez hozzá, hogy 1443-ban született, és '58 januárjában történik ez a választás, tehát még nincsen 15 éves sem Mátyás. Ha az ember józanul végiggondolja, mekkora esélye volt annak, hogy ez a 14 éves gyerek, ez a pártokra szakadt bárói ligák által uralt Magyarországot képes konszolidálni. - Akkor a legfontosabb eredményt azért csak mondjuk el! - Alapvetően Hunyadi Mátyás 30 éven keresztül, több mint 30 éven keresztül uralkodott, és erős kézzel vezette Magyarországot. A sok fontos eredménye közül egyet kiemelni nehéz, de azt gondolom, hogy a külpolitikában is hihetetlen sikereket ért el, akár a cseh hadjáratokon. - Ha azt mondom, hogy: Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Azért látszik, hogy Európa, Közép-Európa, sőt európai szinten milyen hatókörű politikus volt. - Igen. Ő nyugat fele terjeszkedett, megpróbálta elfoglalni Csehországot, hogy megszerezze a cseh királyi címet. Külpolitikájának a lényege az volt, hogy a törökökkel szemben egy megfelelő nagyhatalmat kell létrehozni, és ezért meg szerette volna szerezni a német-római császári címet. - Szilágyi Erzsébet levelét megírta. Szerelmes könnyével azt is telesírta. Fiának a levél Prága városába, örömhírt viszen a szomorú rabságba. Gyermekem ne mozdulj Prága városából. Kiveszlek, kiváltlak a nehéz rabságból. Adassék a levél Hunyadi Mátyásnak, tulajdon kezébe senkinek se másnak. - Egy kis közelkép kellene most Mátyás udvaráról és családjáról, mert erről talán kevesebbet tudunk, pedig ilyen értelemben is nagyon méltó uralkodó volt. - Mátyásnak a családi élete nem volt olyan sikeres, mint amennyire a politikai és közéleti tevékenysége az volt. Első felesége, ahogy említettük, Podjebrád Katalin volt, akivel gyermektelen maradt a házasságuk, és el is hunyt Katalin. Ezek után tört ki a cseh háború. Mátyásnak nagyon fontos igyekezete volt, hogy dinasztiát tudjon alapítani, és elismert tagja legyen az európai uralkodók körének. Ehhez bizony egy megfelelő, jól jegyzett dinasztiából volt szüksége feleségre, amit végül sikerült is elérnie, Aragóniai Beatrix, aki Nápolyból érkezett, és egy komoly európai uralkodócsaládnak volt a sarja. Sajnos azonban ebből a házasságból sem született gyermek, így végül egy bécsi polgárlánytól, Edelpeck Borbálától született meg Corvin János, akit a halálakor szeretett volna örökösének tudni Mátyás, és már az utolsó éveiben ezt próbálta meg leszervezni, legitimizálni. Emellett nagyon fontos az udvartartásra fordított figyelme. Budán és Visegrádon is, mindkét helyen csodálatos reneszánsz udvart rendezett be. Hogyha valaki járt már Visegrádon, lent a palotában, nem a fellegvárban, dehát csak ha az ezer forintosra, ha rápillant, akkor ott a Herkules kutat láthatja, ami a leghíresebb eleme ennek, dehát természetesen nem hiányozhatott az irodalom vagy a képzőművészet sem. A történetírás, Antonio Bonfini, Mátyás kiváló történetírója említhető meg, vagy a corvinákra is utalhatunk. - Vagy a zenekarai is például, udvari zeneszerzői, karnagya, énekmestere, Pietro Bono ismert szereplők voltak, és azt hiszem, hogyha irodalomról, kultúráról beszélgetünk, akkor a corvinákat feltétlenül meg kell említenünk. - Igen, Mátyásnak a korban hatalmas könyvtára volt, a pápai könyvtár vetekedett vele, és tulajdonképpen ez az, ami kiemeli az egész korszakból Mátyásnak az uralkodását, hogy egyfajta kulturális központ jött létre Magyarországon, a Buda, Visegrád közötti tengelyben. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy Bonfini rengeteg részletet leírt. Nagyon jól ismerjük, hogy mi hogy történt. Nagyon érdekes az a történet, amikor a török követ, a törökök gazdagságáról azonban tudunk, az szájtátva nézi, hogy mi zajlik Visegrádon, hogy milyen hatalmas pompa van Mátyás udvarában, amihez ő, a török követ sem szokott hozzá Isztambulban. Tulajdonképpen ez a felfogás megmarad a későbbiekben is, hiszen Mátyás uralma mindig a gazdagságról, a pompáról, a kulturális virágzásról szól. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy a Heltai Gáspár krónikájában már megjelenik egyfajta értékelés. 1575-ben írta a krónikáját, és ott leírja, hogy a kortársak, a kortárs magyarok nem szerették Mátyást. Ugyanakkor a mohácsi csata után Mátyás már egy fantasztikus uralkodó volt, aki biztosította a békét. Tehát milyen egyszerű, hogy alig száz év alatt teljesen megváltozik Mátyásnak az ítélete, megítélése a magyarok által. - Azt hiszem, hogyha a kultúráról beszélünk és Mátyásról, akkor egy csomó kulturális emlék marad Mátyás után a magyar irodalomban is. De térjünk egy kicsit vissza ehhez a királyi udvarhoz, és arra, hogy milyen a nép emlékezete, hiszen arról egy külön műfaj születik majd. - Mátyás király, az igazságos Mátyás és a róla szóló mesék, azt gondolom, hogy az elmúlt évtizedekben felnövekedett magyar gyerekeknek különösen ismerős lehet, hiszen rajzfilmsorozat is készült róla. Ez is ahhoz a történethez kötődik vissza, hogy a mohácsi csatával egészen megváltozott Magyarország helyzete, onnan visszanézve, még akkor is, hogyha valaha szigorúbb volt Mátyás uralma, a rendnek és igazságosságnak volt ez a paradicsoma. Ezalatt alakultak ki ezek a mesék, amelyek arra utalnak, hogy az álruhás király, akinek a nép bajai iránt megvan a nyitottsága, szemben azokkal a nagyurakkal, akik döjfösködnek fölötte, amelyik, azt gondolom, hogy nagyon régi vágyát fejezi ki a magyaroknak, és tulajdonképpen még arra is felhívja a figyelmet, hogy sajnos a mohácsi csatától, 1526-tól kezdve jószerivel nem nagyon volt magyar király itt, Magyarországon. A habsburg uralkodók Bécsben székeltek. Ezt a fajta hiányt is kifejezték. Ha még Bécshez egy gondolatot szabad hozzáfűznöm, nekem az egyik legszebb példa, hogy Mátyásnak volt egy fantasztikus reneszánsz hajója is, Bucentaurus néven, amelyikkel a Dunamenti fővárosai között ingázott, Bécs, Visegrád és Buda között, úgyhogy még erre is volt figyelme, ahol szintén zenészek és minden egyéb más, az udvari kultúrát megjelenítő személyek voltak jelen, ami, azt gondolom, hogy nagyon jó foglalja össze egy képben, hogy tényleg milyen pompás udvartartást és kultúra iránt nyitott uralkodást mutatott Mátyás Magyarországon. - Amikor Mátyásról beszélünk, akkor bizony a fényes múltról beszélünk a nemzet történelme során. Nekem eszembe jutott, amikor beszélgettetek az ő kulturális hagyatékáról, most az a hatalmas regényfolyam, amiből film is készül, sorozat majd, Bán Jánosnak a Mátyás életét és a család életét feldolgozó nagy regényfolyama, meg az, hogy igazából az első európai szintű magyar költő is Mátyás király idején tevékenykedett, és azt is el lehet mondani, hogy az olasz reneszánsz felfénylése nemcsak azon múlott, hogy Aragóniai Beatrix Budára költözött, hanem azon is, hogy volt fogadókészség, volt gazdasági, politikai és hatalmi erő, hogy azt a pompát, azt az igazán megvilágosodott uralkodó képét föl lehessen építeni, aminek szimbóluma a magyar történelemben és kultúrában Hunyadi Mátyás.

Mai műsorunk címe: Mátyás király, róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a Hunyadi házról, illetőleg a Hunyadiak felemelkedéséről. Aztán szóba kerül természetesen Hunyadi János és Nándorfehérvár, illetve a török ellenes küzdelmek. Azután műsorunk középpontjában Hunyadi Mátyásról lesz szó, bemutatjuk gyermek és ifjú korát. Végül pedig megnézzük, hogy milyen emlékezete van a magyar történelemben, kultúrában, irodalomban.