Adásunk témája: Hajós Alfréd. Adásunkban Hajós Alfréd életútját nézzük meg, mely igen színes. Szó lesz családjáról, a névváltoztatásról, és arról, hogyan lett olimpiai bajnok úszó. Nem csak az úszásban volt kiemelkedő, hiszen futballista is volt, erről is szót ejtünk. Természetesen adásunkból nem maradhat ki az építészeti tevékenysége sem, sorra vesszük a nevéhez köthető épületeket, terveket. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Hajós Alfréd. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a családról, illetőleg arról, hogy hogyan lett belőle polihisztor. Később fölvillantjuk sportolói életpályáját. Azután beszélünk róla, a nagy építészről. Műsorunk végén pedig arról lesz szó, milyen az ő emlékezete - 1882 nyarán az épülőfélben lévő országház szomszédságában horgonyzó dunai uszodához vezetett apám, s átadott egy Rusics János nevű, olasz származású, hosszú szakállú úszómesternek, hogy beavasson engem a vízfeletti uralom titkaiba. Akkor alig voltam öt esztendős. Két hónapi oktatás után már minden külső segítség nélkül úszkáltam a folyóvízben, de apám óvatosságból mégis kikötötte, hogy ellenőrzés nélkül ne merjek a vízbe szállni. Egy ideig szót is fogadtam, s amikor elég önállóságot éreztem magamban, úszás közben szépen elhúztam apám mellől, s több, mint három méterrel előbb érkeztem be. Ez volt életem első nagy élménye. - Műsorunk bevezetéseként ejtsünk néhány szót Hajós Alfréd családjáról, hisz azt hiszem, ez egy érdekes történet. - Hajós Alfréd 1878. február 1-én született. Ő volt a legidősebb testvér a családban. Édesanyja, Löwy Rozália, édesapja, Gelb Guttmann Jakab. Nagyon szegény sorból származik Hajós Alfréd. A szülők tulajdonképpen csődbe mentek. Édesapja kereskedő volt, később pedig a Dunán rakodómunkás lett. Hajósnak a legismertebb testvére, Hajós Henrik, akiről azt lehet tudni, hogy 1960-ban, amikor az olimpiák 10. évfordulója alkalmából egy rendkívüli olimpiára került sor Athénban, aranyérmet szerzett, de tulajdonképpen ő nem lett hivatalos magyar olimpiai bajnok, mert azt az olimpiát egy soron kívüli olimpiának ismerték el. Körülbelül még négy testvérről lehet tudni, ők nem érték meg a felnőttkort. Henrik 1963-ban hunyt el, és Hajós Alfréd életében volt még egy nagyon nagy tragédia, amikor 13 éves korában elvesztette édesapját. Említettem, hogy dunai rakodómunkás volt, és egy baleset következtében megszédült, beesett a Dunába, és a sors fintora, hogy éppen a Duna ragadta el, egy árban nem tudott kiúszni, és halálát lelte. - És két gyermeke olimpiai bajnok úszó volt. - Hajós Alfréd, mint legidősebb testvér ekkor elhatározta, hogy az özvegyen maradt édesanyjának és testvéreinek segítve megpróbál örömet okozni sport, illetve egyéb szellemi tevékenységgel, amely enyhítheti a bánatát a családnak. Hajós Alfréd neve, ez egy érdekes téma, ugye édesapja Guttmann, sőt Gelb Jakab volt. Akkoriban a sportolóknak a megítélése kicsit más volt, mint manapság. Nem feltétlenül nézték jó szemmel azt, ha valaki sportolt, és Hajós Alfréd a Markó utcai Főreál gimnáziumba járt, és ebben az iskolában nem igazán tekintették azt nagyon helyénvalónak, hogy valaki hivatásos sportolóvá váljon, vagy a sportot nagyon hivatásszerűen űzze. Valószínűleg ezért is változtathatott nevet. Azt fontos tudni, hogy 1868. január 1-től lépett hatályba egy törvény, ami egyébként az izraeliták és a keresztények egyenjogúságát kimondta, tehát valószínűleg nem azért változtatta meg a nevét, mert magyarosítani szerette volna... - Mert zsidó származású volt... - Így van! Viszont az Alfréd név, az egy érdekes dolog, mert Guttmann Arnoldként látta meg a napvilágot. Sok elmélet létezik erre. Szokták mondani, hogy Alfred Dreyfus-per kapcsán Alfrédra változtatta a nevét. Ezt az is alátamasztani látszik, hogy 1894-ben került sor, vagy akkor indult ez a per, és azt tudjuk a korabeli lapokból, hogy 1895-ben például Hajós Alfrédnek az első úszósikereit már ezen a néven említette a sajtó. Tehát vagy úgy, hogy Guttmann (Hajós) Alfréd, vagy Hajós (Guttmann) Alfréd, tehát az Alfréd név már szerepelt ezekben a tudósításokban. - Hogyha azt mondom, hogy Hajós Alfréd és az első magyar olimpiai bajnok, ez sok mindenkinek beugrik, de valójában ez az ember sokkal inkább nevezhető polihisztornak. Miért? - Nyilvánvalóan az építészeti tevékenysége is kiemelkedő, a sportteljesítményét többször hangoztatták a sajtóban és a korabeli sajtóban is, viszont valahogy az építészet, az egy kicsit másodlagos helyet kapott. - Pedig legalább olyan fontos építész, mint sportoló. Egyébként a magyarországi sportújságírásnak is a megteremtője Hajós Alfréd. Nagyon sok cikket jelentetett meg. Ezenkívül az építészetről is írt, mint egy építészeti teoretikus, főleg amiatt, hogy a sport építészetben ő volt az egyik legkiemelkedőbb és első aki tervezett sportlétesítményeket. Ilyen például az Újpesti Torna Egyletnek a stadionja. Nem a mostani Szusza Ferenc Stadion, hanem az előtte lévő épület. Ez volt az első olyan épület, amit stadionnak neveztek Magyarországon, és ez volt az első olyan épület, ami pedig vasbetonból készült. - Egyelőre csak eltűnő fejeket és hatalmasan csapkodó karokat látunk. Feszült figyelemmel nézzük, hogy mi történik. 70 métert tettek meg, hárman elválnak a mezőnytől, és ott van közöttük Hajós Alfréd is. Ő azonban most egy picit irányt téveszt, az egyenestől jobbra eltér! Észre kell venni ezt a tévedést, és észre is veszi! Most már egyértelműen ő vezet, sőt ebben a pillanatban olimpiai bajnok első magyarként Hajós Alfréd! Második az osztrák Herschmann, a többiek messze lemaradva! - Az előbb ott hagytuk abba, hogy egy polihisztorról van szó. Láttuk már őt úszóként, látjuk szenzációs építészként, de én azt hiszem, hogyha azt mondjuk, hogy polihisztor, sport polihisztor is volt Hajós Alfréd. - Így van! Hajós Alfréd egyike volt azoknak az úgynevezett allround sportembereknek, akik a korszakban meghatározóak voltak, tehát Hajós Alfrédot úszóként ismeri a nagyközönség, ugyanakkor futballistaként is rengeteget tett a magyar labdarúgás megteremtéséért, az intézményes keretek lefektetéséért is. Emellett a sporttól sohasem szakadt el. Ő a Sportvilág című századfordulón megjelenő, vagy akkor jelentős sportlapnak is volt felelős szerkesztője. Valóban fejtett ki publicisztikai tevékenységet, nemcsak az építészetről, hanem a sportról is írt, emellett futballbíró is volt, szövetségikapitány volt, egészen hihetetlen. - Futballista, futballbíró, szövetségi kapitány, ez szinte fölfoghatatlan. - De hogyha visszakanyarodunk egy picit még az úszó pályafutására, nem megkerülhető, hogy 1896-ban ő lett az első magyar olimpiai bajnok, aki ráadásul rögtön egy duplázással kezdett. Azért nem triplázással, mert az 500 méteres futamra nem tudott átérni. Úgy kezdődött az ő szereplése 1896. április 11-én, hogy a 100 méteres, gyorsúszásnak mondjuk ma már, de akkoriban tudjuk, hogy mindenféle úszástempók érvényesek voltak. Hajós Alfrédról érdemes megjegyezni, hogy az úgynevezett magyar tempóval úszott. A magyar tempót a matrózoktól lesték el a versenyszerű úszók, viszont azt továbbfejlesztették. Amikor a karral, váltott karral végeztek előrehaladó mozgást, úgy alakították a mozgást, mintha lapátszerűen szelnék a vizet, és hozzá egy ilyen mai delfinhez kapcsolható lábtempót alkalmaztak. - Duplázott is, és majdnem triplázott. Azért hozzá kell tenni, ez 1896. április 11., ekkor születik az első magyar olimpiai bajnok. Ennek a dolognak az az érdekessége, hogy április 11. a magyar költészet napja is, és sokáig vitatott kérdés volt, hogy lehet-e április 11-ét, József Attila születésnapját természetesen, de az az érdekessége a dolognak, hogy az első magyar olimpiai bajnoki cím is ugyanerre az időre, hogy a sportban legyen egy mérföldkő vagy a művészetben. - Mind a kettőben. Hajós Alfréd személye egyébként egy olvasztótégelye ezeknek a dimenzióknak. Hajós Alfréd, még egy adalék ahhoz, hogy áprilist írunk, Athénban zajlik a verseny, viszont nagyon hideg volt a víz. Tenger-öbölben zajlott a verseny, és 11 fokos vízben kellett tulajdonképpen már a végén az életéért úsznia. Ez nem túlzás. - Amikor az előbb arról beszéltünk, hogy ez a furcsa technika, ez a továbbfejlesztett technika, a katonasággal összefüggő dolog ez, asszem itt is érdemes lenne valamit még kiegészítenünk. - Igen. Hajós Alfréd katonatisztként is tevékenykedett. Tehát amikor 1899-ben átvette az építészmérnöki diplomáját, utána egy év katonaszolgálatra ment el, ezenkívül az első világháborúban is tevékenyen részt vett. Úgyhogy nagyon sok fotó is van róla, ahol a díszegyenruhában éppen közben, mint katona láthatjuk őt. - Azt hiszem, hogy rengeteg műsort lehetne csinálni Hajósról, annyira sokrétű. Az előbb említetted, és már el is indultunk, hogy az úszókarrier után, sőt azzal párhuzamosan futball és futballbírói karrier. Beszélgessünk egy kicsit erről még! - Igen, érdekesség, hogy manapság is teljesen elfogadott az, hogy egy úszónak a karrierje nagyon rövid ideig tart. Hajósnál is így volt ez, de egészen más megfontolásokból talán. Ő 18 éves volt, amikor megszerezte az olimpiai bajnoki címet. Áprilisban történtek a versenyek, utána vissza kellett ülni a műegyetemi padsorokba, hiszen nagyon-nagyon szigorú vizsgáknak nézett elébe, és utána, június környékén visszatért az uszodák világába. Akkor még elindult néhány versenyen, magyar bajnoki címet szerzett levezetésként, aztán soha többet. Augusztusban volt az utolsó versenye. Decemberben, december 18-án, ezt tudjuk pontosan, Ray Ferenc bedobott közéjük egy labdát a tornaterembe. Ez úgy történt, beszéltünk arról, hogy polihisztor volt a sport terén is Hajós, hogy közben atletizált is, meg rengeteg féle sportba belekóstolt. Az atlétáknak a Markó utcai termében birkózók, tornászok és egyéb sportolók verődtek össze, és egyszer csak Ray Ferenc, aki Svájcból hozott haza egy igazi bőrlabdát, mindenféle instrukció nélkül bedobta közéjük a labdát, és onnantól fogva kő kövön nem maradt. Tulajdonképpen itt Hajós Alfréd annyira beleszeretett a labdarúgásba, hogy innentől kezdve ő gyakorlatilag elindította a labdarúgás magyarországi meghonosítását. - A sportolás mellett a Markó utcai Reáliskolában folytatta tanulmányait, később pedig beiratkozott a Műegyetem építészmérnöki karára. Bár Hajós régi vágású professzorai helytelenítették a fiú sport iránti szenvedélyét, felfogásuk szerint ugyanis az a léha, tanulást kerülő emberek foglalatosságai közé tartozott. 1896 elején végül engedélyezték indulását az első újkori olimpián. - Sok mindent megismerhettünk már ennek a fantasztikus embernek az életéből, mint sportoló. De azt hiszem, legalább ilyen jelentős építész volt. Hogyan néz ki az ő építészeti karrierje? - Én először, hogyha Hajós Alfréd építészeti karrierjéről kell beszélni, akkor az iskolázottságát emelném ki. Ő a Markó utcai Főreáliskolában tanult, ahogy már ezt az előbb említettük. Érdekesség egyébként, hogy Hajós Alfréd első megvalósult terve a Főreáliskolának a tornaterme és a rajzterme. Tehát itt is kiemelhetjük azt, hogy szimultán jelenik meg az életében a sport és az építészet. Amikor Athénban járt, és megnyerte a két olimpiai első aranyát, akkor is a visszaemlékezésében, az Így lettem olimpiai bajnok című visszaemlékezésében mondja azt, hogy itt megtekintem ezeket a csodálatos romokat, amik még rom formájában is mennyire csodálatosak. És hogy ő nem érhet el, oké, hogy ezt elérte ezt a sporteredményt, de legalább építészként is kellene valami hasonló eredményt produkálnia. Úgyhogy ez is egy ilyen hajtóerő benne, hogy mint tudományos ember is a saját útját járja, és felérjen a csúcsra. - Az előbb már beszélgettünk egy-két épületéről, amit ő tervezett. Azt hiszem, hogy nagyon fontos épületekről viszont még nem esett szó, ami szintén Hajós Alfréd nevéhez fűződik. - Az egyik első és legfontosabb épülete a református zsinati központi épület, az Abonyi utca 21. szám alatt található. Itt még érződik az, hogy Hajós Alfréd pallérozott iskolázottságát Alpár Ignác és Lechner Ödön mellett kapta meg. Nyilvánvalóan eklektikus és szecessziós jegyeket hozott magával ezektől a nagybecsű építészektől, azonban, hogyha egy kicsit előrébb megyünk az időben, majd láthatjuk azt, hogy az építészetében kicsit átfordul a funkcionalizmus, illetve az egyszerű geometriai formák alkalmazása felé fordul. - Ezek a későbbi épületeiben már jelen vannak, igen-igen. - A debreceni Aranybika szálló egy nagyon híres és nagyvolumenű épülete, ezenkívül van még egy szállodája. Összesen két szállodát tervezett. Ez már egy későbbi, az Andrássy úti Boarding House, ami önmagában is egy érdekes épület. - A te kedvenced. - Igen. Az Andrássy út palotái között egy modern épület, letisztult formavilággal. - Amikor arról beszélünk, hogy építészet és sport, és itt már szót ejtettünk a Hajós Alfréd Uszodáról, hogy látod ezt, funkcionalitásában hogy függ össze ez a kettő? Mit gondolsz erről? - Hajós Alfréd az uszodájában gyakorlatilag egy missziót hajtott végre. Neki nagy küldetéstudata volt a sportépítészet terén, és azáltal, hogy a sportépítészet felemelkedjen Magyarországon, azt gondolta, hogy Magyarország is felkerülhet a világ sport térképére. Tehát neki nagyon sok teoretikus írása foglalkozik például azzal, hogy sport stadionokra, uszodákra van szükség. És amikor 1953-ban a Népstadiont megnyitották, akkor tulajdonképpen az számára egy nagy fájdalom volt, hogy nem az ő tervei alapján valósult meg. - Merthogy ő is tervezett egy nagy népstadiont. - Így van, és azt érdemes hozzátenni, hogy 1924-ben, a szellemi olimpiák versenyében ő egyébként második helyezést ért el, de tegyük hozzá gyorsan, hogy nem adtak ki első díjat. Tehát Lauber Dezsővel közösen egy stadionterve, az 1924-es párizsi olimpián gyakorlatilag érmes lett. - Azt hiszem, hogy ezt érdemes egy kicsit magyaráznunk, mert az emberek nem tudják, hogy az olimpia régen egy tágabb fogalom volt. Volt ennek egy olyan része, ami szellemi olimpia volt. - Igen, és 1912-48 között került sor ezekre a rendezvényekre. - Már nagyon híres épületekről beszéltünk. Még mi fűződik a nevéhez, mert ő még számos épület kivitelezésében vagy inkább tervezésében vett részt. Hogyan értelmezzük, értékeljük őt, mint tervezőt? Hogy látod? - Fontos kiemelni Hajós Alfréddal kapcsolatban, hogy nagy méretű bérházakat is tervezett, ezenkívül középületeket is tervezett, nagyon sok iskolát, bankokat, takarékpénztárakat is, és én szeretném még kiemelni a Napraforgó utcai családiházát is. Ez egy előremutató dolog, hogy a modern építészet felé tolódik Hajós Alfréd. De a margitszigeti uszoda tekinthető az ő fő művének, ami egy csodálatos épület, és minimálisan szecessziós jegyeket tartalmaz. A főhomlokzaton vannak gyönyörű szép virág kerámiaberakások, de tényleg megmaradt annak a robosztus sportépületnek, ami a Margitsziget méretéhez és a Duna méretéhez igazodik. - Hajós visszavonulásában döntő szerepet játszott, hogy időközben befejezte építészmérnöki tanulmányait, és szakmai előrejutása jobban érdekelte. Kezdetben Alpár Ignác és Lechner Ödön keze alatt dolgozott. A mesterek hatása első pályázatainak eklektikus és szecessziós stílusjegyeiben kiválóan tettenérhető. 1907-ben azonban Villányi Jánossal önálló vállalkozást indított. Az iroda a dualizmus utolsó évtizedében, jellemzően vidéken kapott megbízásokat. Az 1920 előtti időszakban leghíresebb munkája az Aranybika Szálló volt. - Egy izgalmas, és szerintem teljesen ismeretlen motívuma volt ennek a beszélgetésnek, hogy csalódott volt, hogy 1953-ban nem az ő tervei alapján készült el a Népstadion. Azért erről érdemes lenne néhány mondatot váltanunk még. - A keze nyoma láthatatlanul is ott van tulajdonképpen a Népstadionon, ugyanis Hajós Alfréd, mint említettem nagyon fontos feladatának érezte, hogy egy nemzeti stadiont hozzon létre Magyarország számára, és terveket készített, rengeteget, több mint száz tervet alkotott különböző stadionokra, és a helyszín kijelölése az ő nevéhez fűződik, tehát az Istvánmezőn, Zuglóban képzelte el. - Ott valósult meg a régi Népstadion. - Így van, ott valósult meg, ahová ő is álmodta. Végül ifj. Dávid Károly volt az, aki ezt az épületet kivitelezte. Az egy nagyon fontos dolog volt, hogy ő a sporthagyatékát is, és nemcsak az ő saját sporthagyatékát, hanem az egész magyar sportnemzet hagyatékát szerette volna kezelni, méghozzá oly módon, hogy egy sportmúzeumot álmodott meg. Így kanyarodunk el tulajdonképpen a munkahelyemhez is, mert a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, az Hajós Alfréd lakásából indult ki, ők kezdték el a testvérével, Hajós Henrikkel azt a gyűjtőmunkát, amely a mai Sportmúzeumnak is az alapja, tehát a gyűjtemény alapja. Annyit még elmondanék, hogy a Báthory utca 5. számú ház alatt nyílt ez meg, illetve ott kezdték a gyűjtést, itt lakott Hajós Alfréd feleségével, és az 1955-ös halála után is folytatták a gyűjtőmunkát. Erről érdemes cikkeket is elolvasni az '50-es évek végéről. Hajós Henrik mutatja éppen a serlegeket különböző sportgyűjtőknek, illetve sportolókat kerestek meg azzal az ötlettel, hogy csináljunk egy Nemzeti Sportmúzeumot. - Már szinte felsorolni sem tudjuk, hogy mit csinált ez az ember, azonban azt mondtad, hogy számtalan terve volt stadionok megépítésére. Erről azért érdemes lenne még mondanunk néhány mondatot. - Folyamatosan ez volt az ő fókuszában, hogy legyen egy nemzeti sport stadion, ami nyilvánvalóan fontos ahhoz, hogy tudjanak edzeni a sportolóink, és a nagy világversenyeket is meg tudják rendezni nálunk. Úgyhogy emiatt volt így nagyon előtérben Hajósnál ez. Nyilvánvalóan ő volt az, aki meghonosított nagyon sokféle sportot és sportágat, és részt vett a szabályrendszerek kodifikálásában is. Ehhez elengedhetetlen, hogy ilyen épületek születhessenek. - Vagyis azt lehet mondani, hogy az aktív sportoló Hajós Alfrédból lesz egy aktív, nagy hírű, szenzációs épületeket itt hagyó építész, ugyanakkor egy pillanatra sem vált ketté benne ez a dolog, hiszen Sportmúzeum, hiszen az az elképzelés, igaz az a legenda, hogy 143 tervet hagyott hátra stadionok tekintetében? - Igaz. - Hát ez szinte felfoghatatlan. Ebből végül is azt a következtetést lehetne levonni, hogy nem érdemtelenül kapja meg poszthumusz az Ybl-díjat. Mi ennek a története? - 2010 előtt a HAP Építészeti Galéria vezetősége, kiemelten Winkler Barnabás összegyűjtötte a magyar építészettörténet során azokat az építészeket, akiknek méltó lett volna az, hogy még életükben Ybl-díjas építészek lehessenek. De sajnos ez nem történt meg, hogy éltükben megkapják ezt a díjat, úgyhogy emiatt felterjesztette ezt az igényt, hogy 17 építész megkaphassa poszthumusz az Ybl Miklós-díjat, ami a legnagyobb építészeti elismerés Magyarországon. - Hogyha azt mondanám, hogy az emlékezete hogyan él benned például, egyáltalán mit érdemes elmondani Hajós Alfréd emlékezetéről? - Talán meglepő amit mondok, szerintem nehéz egyébként Hajós Alfrédhez közel kerülni. Azért mondom ezt, mert Hajós Alfréd egy olyan hérosz tulajdonképpen, ami egy tökéletes szobrot rajzol föl magáról, nehéz belekötni, nehéz belekapni, és Hajós Alfréd életművében talán azok az emberi mozzanatok a legszimpatikusabbak, amelyek azt mutatják, hogy mennyire szegény volt, és az akaratereje előre vitte abban, hogy mégis nagyot tudjon alkotni a sport és a művészet terén. - Felemelő volt ez a beszélgetés, elsősorban azért, mert egy emberről volt szó, akiről néhány mondatot tudunk jó esetben is, hogyha az embereket megkérdezzük. És akkor kiderül, hogy egy olyan életművet hagyott hátra, amellyel beírta magát, szerintem nemcsak a magyar sport, hanem a magyar kultúra, a magyar tudomány, egyáltalán a magyarság óriásai közé. - Hét évtizednek ormán állva szinte szédülve tekintek vissza életem eseményeire, melyek világtörténeti időket átélt múltamnak drámai kísérői voltak. Nap nap után, szinte kihagyás nélkül, amit műveltem, lázas tevékenység és elszánt akarás. A produktív eredményeket elérni kívánó kollektív és egyéni érvényesülésnek hatalmas nekifeszülései voltak ezek, s nyomokban a beteljesülésnek nagy lelki élményei és boldogító örömei. Az utókor mérlegelésére bízom annak megállapítását, vajon a múlt század vége felé elindult, s röviddel később már magas fokra lendült, újkori magyar sport történetében jutott-e oly szerep osztályrészemül, mely érdemességével igényt tarthat-e a fent elmondottak megörökítésére. 1950 karácsonya, Hajós Alfréd építész

- Mai műsorunk címe: Hajós Alfréd. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a családról, illetőleg arról, hogy hogyan lett belőle polihisztor. Később fölvillantjuk sportolói életpályáját. Azután beszélünk róla, a nagy építészről. Műsorunk végén pedig arról lesz szó, milyen az ő emlékezete.