Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Hűvösvölgy régóta a kirándulók kedvence, pedig az évszázados szóbeszéd szerint a környékbeli erdőkben szellemek tanyáznak. A hiedelem okára az éjszakai erdő különös neszei adhatnak magyarázatot. Akárhogy is van, az embereket a mendemondák nem tartották vissza, és a 19. Század végére, a XX. Század elejére Hűvösvölgy fontos városrészsé lépett elő. A Budapest széli völgy nem csak klímájában volt hűvös, hanem eleganciájában is. A környék lankáit, hegyoldalait a századfordulón számos villa lakta. Akkoriban nagyon divatosnak számítottak az alpesi stílusban készült házak, hozzájuk igazodtak a villamos végállomásának csinos épületei is. A hűvösvölgyi villamosvonalat Villamosvonal 1900. Február 28 án indult el a Budapesti Közúti Vasúti Pálya Társaság üzemeltetésében. 1910 től kaptak a viszonylatok számjelzéseket. Korábban különböző színekkel, illetve alakzatokkal jelölték a vonalakat. Az akkor üzemelő több villamosvasúti társaság között felosztották a számokat és a BKVT kapta a páratlan jelzéseket. A hűvösvölgyi vonal a 39 es, illetve a 41 es számot kapta. Az egyik irány a Ferenc József hídon és a mai Szabadság hídon keresztül, míg a másik vonal a Margit hídon keresztül tette meg ezt a kört. Abban az időben napközben 10, egyéb időszakokban 15 perces sűrűséggel közlekedtek. Ahogy teltek az évek, Hűvösvölgy egy cseppet sem veszített vonzerejéből, sőt egyre jelentősebb forgalmat bonyolított. A kirándulósdi virágzott, és így az erre sikló villamosokra is egyre nagyobb teher nehezedett. A helyzetet orvosolandó először pótkocsik, majd egyre méretesebb szerelvények jöttek az igénybevétel alatt. Az 1970 es években a vaspálya már olyan rossz állapotban volt, hogy megszüntetésüket is fontolgatták, a sárga kocsikat pedig trolibuszok akarták kiváltani. A vonal századik évfordulójára a teljes végállomás átépült. A régi építészeti elemeket megtartva egy modern átszállópontot hoztak létre. A Nagykovácsiból, illetve a Hidegkút felől érkező buszokkal. Sokkal könnyebb volt az utasoknak is ezáltal átszállni, és megtartották a régi építészeti emlékeket. Az ottani utasváró egy kicsit hosszabb kialakítást kapott, illetve az eredeti kialakításban még nem a hegy felőli oldalon, hanem a völgy felőli oldalon volt ez az épület, de ezt még 1910 es években helyezték át, illetve az egyik végállomási tartózkodóépületet is 180 fokkal elforgatták. A lefedett Hűvösvölgy nem csak buszok és villamosok induló, illetve végpontja, a Gyermekvasút is itt kezdi meg zakatolását a budai hegyekbe. Építése 1948. Április 11 én vette kezdetét, és a kornak megfelelően rohamtempóban készült, amelyhez munkájukkal önkéntesek, egyetemisták is nagymértékben hozzájárultak. Pár hónapon belül sor is került az első szakasz átadására. Az első három kilométeres szakaszt 1948. Július 31 én adták át, majd utána 1949 nyarára jutott el az építkezés ide, ahol most vagyunk, a Szépjuhászné állomáshoz. 1950 re készült el a teljes vasútvonal. Ez 11,2 km hosszú és a Hűvösvölgy állomás lett az alsó végállomása ma is. Ezen a szakaszon tehát Hűvösvölgy és Széchenyi hegy között járnak a vonatok, és be is került a Guinness Rekordok Könyvébe ez a kisvasút, mint ez a világon a leghosszabb olyan vasútvonal, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyerekek látják el. A kisvasút célja kettős volt egyfelől az egyszerűbb és gyors közlekedés biztosítása, másfelől a gyermekek és a vasúti közlekedés Boronálása. Ha leszállunk a Szépjuhászné állomáson, kellemes sétával egy Makovecz Imre által tervezett kilátóhoz juthatunk. 1948 ban a megnyitóra egy kifejezetten gyermek vasúti szerelvény készült, és ezért még más kisvas utakról kerültek ide járművek, majd körülbelül az ötvenes évektől fogva mindig már a Gyermekvasútra készült járművekkel közlekedtek azok a járművek, amelyeket ma a mindennapi forgalomban láthatnak az utasok. Ezek 1973 óta vannak itt. Ezek az MK45 ös típusú dízelmozdonyok. A mai forgalomban is részt vesz egy korosabb, idősebb nosztalgia járművünk, ez a lillafüredi motorkocsi. Ez egy 1929 ben épült jármű, illetve az ahhoz tartozó kék színű mellékkocsik. A Hűvös völgy télen inkább hideg völgy, de a kisvasút vagonjaiban ilyenkor forró kályha duruzsol. A téli barangolások idején a Budai hegységben túrázva a Normafa az egyik legnépszerűbb célpont. Egykor még Vihar-Bükknek nevezték, mígnem Sodelné Klein Róza 1840 ben egy itteni bükkfa tövében elénekelte Bellini Norma című operájának nagy áriáját. A bükkfát innentől csak Normafának hívták, később pedig már az egész környékre ráragadt az elnevezés. Az 1920 as évektől a sportélet is virágzott itt. A síelés különösen a második világháború után kapott lendületet. Az első menedékház 1930 ban épült, és még mindig áll, sőt működik is a közel százéves épület. Volt síház, de vámház, sí, raktár és szolgálati lakás is. Tornácát hol befalazták, hol üveget tettek bele, a falait pedig hol világosra, hol színesre festették. Nemrégiben a régi ház felhasználásával izgalmas új épület született, melynek falai között most étterem működik. A hétvége az. Minden szezonban látszik, hogy örömmel jönnek fel ide a családok, párok, kutyások, sportolni vágyók. Hétköznap pedig főleg nyáron látjuk azt, hogy nagyon szeretnek az emberek itt kezdeni munka előtt egy futással, egy sétával. Van egy olyan osztrák hütte stílusú ételünk is, mint például a gőzgombóc, ami nyilván azt a célt szolgálja, hogy azért mégiscsak egy síházban vagyunk. Ha feljönnek ide az emberek, azzal azonosítják ezt a helyet, hogy mit élnek át mondjuk egy hüttében, egy kirándulás vagy egy síelés után a megpihenés lehetőségét. A sí háztól nem messze, 10 15 perc sétára az Anna réten is akad izgalmas látnivaló. A Normafa környékére betelepített svábok korábban több kápolnát is építettek a környéken, amelyek aztán népszerű zarándokhellyé váltak a kereskedők és a szőlőművesek körében. A domboldalban néhány évvel ezelőtt különleges kis kápolna épült. A kiírt pályázat keretében közel 60 terv közül választották ki, melyik valósulhat meg. Az egyházközség egy nagy templomot, bazilikát szeretett volna, az erdő védők és természetjárók azonban nem. Született egy kompromisszum, nem is akármilyen. A kápolna egyszerűségével teljesen belesimul a természetbe. A juhar fák között megbúvó kis épület az utolsó pillanatig rejtve marad a kiránduló előtt. A téli ködös időben sétálva szinte egyik pillanatról a másikra tűnik elénk. Az volt a különlegessége ennek a pályaművünknek, amit tervező társammal, Koczka Kristóffal együtt találtunk ki, hogy ez teljesen kitárható és feltárható a szabadtér felé. Így megnövelhető a belátási szög, és így kívülről is tudja több száz ember, akár a facsoport felől követni, Akár ha egy nagyobb mise van, akkor itt a rétről akár több ezer ember. Azzal, hogy ezt az oldali homlokzati kaput is megnyitják, és az oltárnak az irányát megfordítják és úgy megnövelik a belátási szöget. A kápolna zárt tere alkalmas kisebb létszámú szertartások lebonyolítására, ajtaját megnyitva pedig akár 200 fő is részt vehet a szabadtéri miséken. Az épület alapkoncepciója egy olyan hagyományos kápolnaforma volt, amely magán viseli a magyar szakrális építészeti hagyományokat, miközben nem próbálja elnyomni a természetet. A kápolna belsejét is letisztultság jellemzi, fehér térrel, egyszerű fapadokkal. Az oltár mögötti keleti kapun engesztelő Szűz Mária képe egyedi képzőművészeti alkotás. Különlegessége, hogy a kapu zárt állapotában a belső oltárnak hátteréül szolgál, a kapu megnyitásakor pedig szárnyasoltár ként nyílik a rét felé. A kápolnát egy nagyon letisztult formavilággal szerettük volna megalkotni, ahol oldalt kőburkolatot kap, de a két kinyitható homlokzat elkülönül, így itt fakapukat kapott. Mivel egy teljesen erdőben lévő kápolnáról van szó. Egy viszonylag zártról szerettük volna megnyitni egy kicsit, hogy kintről is be lehessen látni, be lehessen kukucskálni, így a facsoport felőli oldaláról kapott egy üvegkeresztet, amin keresztül be lehet látni a kápolnába, és az egy nagyon fontos koncepciós elem volt, hogy ez a kereszt az épület tengelyébe kerüljön. Ezért találtuk ki, hogy aszimmetrikus ajtókat kapjon a kápolna, hogy magát az üvegkeresztet ne törjük meg. A Normafáért rajonganak a budapestiek, annyian járnak ide biciklizni, futni, sétálni, kutyát sétáltatni, piknikezni, hogy nem ritkán megtelnek a parkolók és a buszok. A hatalmas bükkösökkel és tölgyesekkel teli Normafa a futók kedvence is, ezért is emlékezik itt a főváros a legendás tájfutó világbajnokra, Monspart Sarolta ra is. A Dunakanyar hegyei között. Némelyik máig erős, szinte tapintható vonzerővel bír. A lélegzetelállító kilátás, a sűrű erdők valóságos csoda hellyé teszik a Pilis vidékét is, köztük a Visegrádi hegység legmagasabb pontját, Dobogókőt, ahol a Pilis ráköszön a Visegrádi hegységre, oda menekül Budapest apraja nagyja hosszú idők óta feltöltődni. A környék jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll, a turisták szíve nem véletlenül dobog annyira a 700 méter magasra nőtt Dobogókő ért. Dobogókőről elmondhatjuk, hogy itt a főváros térségének talán a legközkedveltebb kirándulóhelyéről beszélünk, hiszen a Normafa után ide jönnek föl legtöbben autóval és gyönyörködnek a Dunakanyar páratlan panorámájában. Mi arra biztatnánk mindenkit, hogy inkább tömegközlekedéssel érkezzen ide, és tegyen egy jó sétát itt Dobogókőn, ahol számos túraútvonalon juthatunk el más más helyszínekre. Dobogókői kilátó mellett a Pilisi Parkerdő is üzemeltet egy másik kilátót, ami egy nagyon rövid sétával elérhető, ez a Rezső kilátó. A középkori erdőkben királyok űzték a vadat íjaikkal, kelevízeikkel, hogy Dobogókő ma kiváló túrázási lehetőségeket rejt. Abban nagyon sok munka volt, mely már a 19. Században elkezdődött. A sűrű bükkösben csapásokat kellett kijelölni, a sok helyütt járhatatlan talajt túrázhatóvá alakítani, lépcsőket készíteni, útjelzőket festeni a fák kérgére. Dobogókő térségét gazdagon szövik át a turista ösvények, több mint 1000 kilométernyi útvonal várja a kalandvágyókat. A Pilisi Parkerdő területén az ezer kilométernyi túraútvonal, nagyjából a bakancsos turisták részére adtuk át, ugyanakkor 2018 ban megnyitottuk a kerékpárosok előtt is. Erdészeti útjainkat. Több mint 350 kilométernyi tekerési lehetőséget biztosítunk itt a Parkerdő területén a Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózat révén. Ezen kívül a lovasok számára is fenntartunk jelölt túraútvonalakat mintegy 60 kilométernyi hosszúságban. Dobogókő épített környezete legalább annyira jelentős, mint természeti értékei. Az egyik legismertebb Zsindelyes épületét az organikus építészet megszállottja, Makovecz Imre tervezte, akit a munkája is idekötötte, hiszen egy ideig a Pilisi Erdészetnél dolgozott tervezőként. Hozzá köthető az a különleges épület, amit eredetileg síháznak és melegedőnek tervezett, hogy ott majd szendvics, hűsítő vagy éppen forralt bor várja a síelőket. Holle anyó bizony egyre ritkábban rázza meg a dunyháját, így a síelők pihenőhelye helyett a ház ma étteremként és vendégházként működik. Makovecz Imre az épület tervezésének idején még ismeretlen építésznek számított, szeretett fával dolgozni, és személyesen is közreműködött a síház építésénél. Egy derékszög nincs benne, de ettől még nem lesz egy épület speciális derékszög nincs benne egy olyan, olyan szinten energetikailag meg van méretezve. Tehát a centimétereknek ez épp olyan, mint egy szakrális háznak tekinthető. Mert egy szakrális házat megépíteni teljesen más, mint egy kommersz épületet. Ő ezen a területen fenomenális volt. Olyan tudással rendelkezett, amiben szerintem ma nincs is másik ember a Földön. Tudta, hogy egy energiaközpont az energiaközpontnak a kellős közepén van? Ez az épület az Országos Kéktúra tizenötödik és tizenhatodik szakaszának is Dobogókő a találkozási pontja. Itt az ember mintha időtlenségbe kerülne. Sokan úgy tartják, Dobogókő a Föld szívcsakrája. Egy ősi magyar szállásfajtával, a jurtával is találkozhatunk itt, amely országosan is ritkaság számba megy. Legkönnyebben az energiaközpontnak az igazi energiáját, az igazi áldását, azt a Földön tudod megtapasztalni. Jó vastag matracok vannak. Ezért lett részben egy ősi központ. Az ősi központban, a jurtákban éltek az emberek régen. Télen könnyen kifűthető, tartja a meleget. Hát ugye fűteni kell benne, mert mindegyikben egy kivételével fatüzelésű kályhák vannak, de nyáron viszont a tetejét, ha kinyitod, meg az ajtót este, mire lefekszel, ideális a hőmérséklet, nem kell légkondi. Dobogókő könnyen megközelíthető autóval is, így nem csak a gyalogos turizmus, de az autósok is előszeretettel jönnek erre kirándulni. A magyar fjord. Sokan így hívják a páratlan természeti tüneményt, a Duna kanyart. A nyugatról, a Feketeerdő rengetegeiből érkező folyam itt először délre fordul, aztán mintha meggondolná magát, inkább mégis északnak tekeredik, míg végre megtalálja a helyes irányt, és dél felé, a Fekete tenger felé fordul. Manővereit mindkét parton hegyek csodálják. Az egykor Dunára tervezett, végül nem megvalósult bős nagymarosi vízlépcső egyik óriási nyomáskiegyenlítő víztartályát a Dunakanyar egyik csúcsára, a Prédikálószékre tervezték oda, ahonnan a Dunakanyar egyik legszebb panorámája nyílik. A Prédikálószék mindig is egy népszerű kirándulóhely volt, dacára annak, hogy ide tényleg csak gyalogszerrel lehet feljutni. A legközelebbi megállóhely is, ahol az autónkat le tudjuk tenni, mintegy kétórás gyaloglásra van. Akár Dömörkaputól indulunk el, akár Dömösről. Aki ide fel gyalogol, akár a Vadálló köveken keresztül, az páratlan panorámán tud gyönyörködni. Aki másik útvonalat választ, akár Dömösről a piros sáv vagy a piros kereszt útvonalat, illetve aki Dömörkapunál hagyja az autót Szentendre határában. Ez egy kicsit lankásabb, egy kicsit könnyedebb útvonalon tud ide feljutni. A Prédikálószék különös elnevezéséről nem sokat tudunk, de annyi bizonyos, hogy a mélyen vallásos középkorban különösen fontos szerep jutott a Dunakanyarnak, illetve a környező magaslatoknak. A legfőbb méltóságok lakták a helyi várakat, királyok adtak itt egymásnak találkozót, és szerzetesek is éltek az erdőkben. A Duna pedig az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal volt. 2016 ban a Pilisi Parkerdő úgy döntött, egy kilátóval gazdagítja a helyszínt, és meg is épült ez a háromszintes kilátó, ami az egyes szinteken a magyar királyok történelmét hivatott bemutatni. Ha a csúcsra felkapaszkodunk, megcsap minket a friss téli szél. A kilátó építése nem volt egy egyszerű feladat. Magát az alapot a Pilisi Parkerdő még 2015 őszén rakta le, és 2016 októberében pedig át is adtuk ezt az épületet, amit itt a helyszínen raktunk össze. Elemenként szállítottuk ide föl. A kilátó mögött elterülő Öregerdő egy makktermő állomány, ami erdészeti szempontból azért fontos, mert az itt lehullott makkokat még össze tudjuk gyűjteni és innen más helyszínre tudjuk őket elvinni és ott erdőt létrehozni belőle. A Prédikálószék a Visegrádi hegység vulkáni vonulatainak egyike, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunakanyarra, magára az egész patkóra, ami körülöleli a szemben lévő Szent Mihály hegyet. Aki a kilátóból jobb kéz felé tekint, a Visegrádi öblöt, illetve a visegrádi várat láthatja, balra pedig szinte Esztergomig tiszta a látkép. Ha kigyönyörködtük magunkat és megkezdjük az ereszkedést a hegytetőről, körülbelül 10 15 perc gyaloglás után váratlanul különös természeti formák tűnnek fel a Vadálló kövek, a sziklák, a régmúlt egy egy darabjai. Az itt tomboló vulkánok munkájának, no meg évmilliók eróziójának eredményei. A tűzhányók kiválasztották az anyagot, a bazalt mellett döntöttek, a szél, a nap és a csapadék pedig befejezték a gigantikus szobrokat. A Prédikálószék közvetlen szomszédságában találjuk szintén a Pilisi Parkerdő egyik ikonikus kirándulóhelyét, a Vadálló köveket. A Vadálló kövek egy nehéz útvonal, tehát csak olyanok válasszák, akik megfelelő felkészültséggel rendelkeznek. Itt elsősorban az erőnlétre gondolunk, illetve olyan ruházatra, ami mindenképpen megköveteli a bakancsot, a jó ruházatot, tehát mindenképpen felkészülten érkezzünk ide. Ha valakit érdekel a geológia, vagy csak szereti a különleges természeti formákat, útba ejtheti a hegy lábánál nyújtózó Dera völgyet is. A szurdok kialakítását a névadó Dera patak jegyzi, aki ráérősen, évezredek alatt formálta a kanyargós útvonalat, és játékos kedvében még kisebb vízeséseket is tervezett. A szurdok a kevésbé megerőltető kirándulásokat kedvelőknek is ideális célpont lehet. Ráadásul tanösvény vezet minket végig rajta, és noha az ösvény nem túl megerőltető a sziklák miatt egy jó túracipőre bizonyosan szükség lesz. A túra hossza 1,5 2km, és nem kell nagy szintkülönbségekkel számolnunk. Autóval is nagyon jól megközelíthető, szinte a bejáratig tudunk gurulni.

A Hűvösvölgy régóta a kirándulók kedvence, pedig az évszázados szóbeszéd szerint a környékbeli erdőkben szellemek tanyáznak. A hiedelem okára az éjszakai erdő különös neszei adhatnak magyarázatot. Akárhogy is van, az embereket a mendemondák nem tartották vissza, és a 19. Század végére, a XX. Század elejére Hűvösvölgy fontos városrésszé lépett elő. A téli barangolások idején a Budai hegységben túrázva a Normafa az egyik legnépszerűbb célpont. Egykor még Vihar-Bükknek nevezték, mígnem Sodelné Klein Róza 1840 ben egy itteni bükkfa tövében elénekelte Bellini Norma című operájának nagyáriáját. A bükkfát innentől csak Normafának hívták, később pedig már az egész környékre ráragadt az elnevezés. A lélegzetelállító kilátás, a sűrű erdők valóságos csoda hellyé teszik a Pilis vidékét is, köztük a Visegrádi-hegység legmagasabb pontját, Dobogókőt, ahol a Pilis ráköszön a Visegrádi-hegységre, oda menekül Budapest apraja nagyja hosszú idők óta feltöltődni. A Prédikálószék mindig is egy népszerű kirándulóhely volt, dacára annak, hogy ide tényleg csak gyalogszerrel lehet feljutni.