Híres házasságok Adásunkban a magyar történelemben és irodalomban ismert híres szerelmeket, házasságokat nézzük meg a teljesség igénye nélkül. Szó lesz többek között István és Gizella házasságáról, Zrínyi Ilona és Thököly Imre kapcsolatáról, az irodalomban ismert híres szerelmek közül említésre kerül Mikszáth, Jókai és Vörösmarty házassága, de nem maradhat ki a sorból Radnóti és Gyarmati Fanni kapcsolata, ahogy Petőfi és Szabó Magda szerelmi élete sem. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Híres házasságok. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején arról fogunk szót ejteni, mitől válhat híressé egy házasság. Aztán megvizsgálunk néhány híres történelmi házasságot. A későbbiekben ugyanezt tesszük, csak irodalmi vonatkozásban. Műsorunk végén pedig arról lesz szó, hogy a 20. században milyen híres irodalmi és történelmi házasságok mutatják a magyar kultúra sokszínűségét. Ennek a mai műsornak a címe eléggé talányos, Híres házasságok. Mitől lehet híres egy házasság? - Az irodalmi házasságokat illetően én azt gondolnám, hogy önmaguktól is híresek. Természetes az az érdeklődés, ami az emberekben van az íróknak a házasságát illetően, annál is inkább, mert az írók az életnek a különböző területein különböző emberek intenzívebben élik az életet, szabadabban élik általában az életet, mint az átlagember. - Te hogy látod, a történelmi házasságok mitől híresek, pusztán csak szerelemtől, vagy attól, hogy valami nagy harmóniát mutatnak, vagy létezik valami más is? - Azt gondolom, önmagában attól válik híressé egy házasság már az ókortól kezdve is, hogyha írásos forrásaink vannak róla, hiszen írások nélkül igazából nem sok emlék marad ránk főleg egy párkapcsolat vagy egy házasság esetében. Itt azt tartom fontosnak kiemelni, hogy van egy olyan képzet bennünk, hogy gyakorlatilag a romantika korszakáig, vagy legalábbis a kora újkorig tulajdonképpen a házasságok nagyon ritkán köttettek szerelmi alapon, tehát, hogy a két fél valóban vonzódott egymáshoz. De azt kell itt megállapítanunk, hogyha jobban megkaparjuk ezt a felszínt, akkor végül is az jön ki, hogy a korábbi korszakokban is azért elmondható az, hogy a legtöbb esetben volt valami érzelmi kapcsolat a két fél között, még hogyha akkoriban a gazdasági és a társadalmi viszonyok talán jobban is meghatározók voltak. Mindjárt itt lehet mondanom a Szent Erzsébet és türingiai Lajos házasságát, ott is ez mutatkozik meg talán, hogy az emlékezetünkben inkább az adakozó, a karitatív Erzsébet képe él, és igazából háttérbe szokott szorulni, hogy köztük egy szerelmi kapcsolat volt. Ez a két ember tényleg szerette egymást, és igazából az ő életük ebből a szempontból is egy példaképnek tekinthető. - Azért az Árpád-korban a szerelmi házasság is sokkal gazdagabb jelentésmezővel bírt, szerintem, mint amit ma gondolunk. Hiszen itt a szerelem mellett volt valamiféle nézetazonosság is. Amikor azt mondjuk, hogy híres történelmi házasságok, itt azért rengeteget fel lehetne sorolni, hiszen a magyar történelem alakjainak jellegzetessége az, hogy fennmaradt azért róluk írásos feljegyzés is elég sok, különösen, hogyha uralkodókról van szó, vagy uralkodó családokról. Hiszen a 15. század is bővelkedik olyan történelmi házasságokban, amelyről sokat tudunk. Ilyenek például Mátyás házasságai. Hogy látod ezt? - Önmagában azáltal, hogy híres emberekről van szó, értelemszerűen emiatt a házasságuk is híressé, ismertté vált. Talán már a kortársak számára is valamilyen képet nyerhettek ezekről a dolgokról, mégha az uralkodók törekedtek is arra, hogy ez a legpozitívabb, legemberközelibb kép legyen. Dehát itt például megemlékezhetünk korábban a Mátyás vonatkozásában Bonfini munkásságáról, aki maga is igyekezett ezt a tényezőt kidomborítani, és Mátyás emberi nagyságát ezzel a tényezővel is igazolni. - Csak attól lehet híres egy házasság, akár az irodalomban, akár a történelemben, hogy nagy szerelem köti a két felet össze, vagy válhat másképp is híressé? Te utaltál erre, hogy nyilvánvalóan nem az lenne jó, ha vájkálnánk azokban a dolgokban, amelyek ilyen intimitások, de azt hiszem, hogy más miatt is lehet egy házasság botrányos. Hogy látod ezt? - Ahány házasság, annyiféle történet. Nagyon sokféle olyan házassági gubancot, problémát, alaptípust megtestesítenek, amely voltaképpen a miénk is, mindannyiunké. Nagyon érdekes kísérletek, tanulságok ezek a házasságok sokféle szempontból, a szerelem szempontjából, a morális kitartás szempontjából, az újrakezdés szempontjából, az egymásra utaltság szempontjából, tehát bőségesen van csodálkoznivaló rajtuk és tanulnivaló tőlük. - Zrínyi Ilona több lett, mint társ, mint szerelmes feleség Thököly Imre mellett. Jól tájékozódott a térség bonyolult diplomáciai viszonyaiban. 1682-ben megtudják, hogy Kara Musztafa nagyvezír Bécs alá készül. Zrínyi Ilona azonnal Csesztohovóba, a híres búcsújáróhelyre megy, hogy találkozzék Sobieski János lengyel királlyal. 1683 nyarán végigzúdul Magyarországon a törökök kétszázezres hadereje. Zrínyi Ilona, Thököly oldalán mindent megtesz, hogy a falvak, mezővárosok, uradalmak számára védelmet szerezzenek. - Nemcsak a történelmi személyiség tettei, hanem a morálja is hagy valami nyomot a magyar történetírásban, egyáltalán a magyar történelemben. Azt hiszem, hogy ilyen szempontból I. István és Gizella házassága példának tekinthető. - Mindenképpen, és itt hangsúlyozni szükséges, hogy nagyon forrásszegény korszakról beszélünk a 14. század hajnalán, kezdetén. De az látszik a korabeli forrásokból, hogy köztük is bár tisztán dinasztikus alapú házasság köttetett, tudjuk, hogy milyen történelmi háttérrel, de közöttük is egy érzelmi viszony alakult ki, és nem véletlen, hogy ha belegondolunk abba, hogy Istvánnak az egyetlen hitelesnek tekinthető ábrázolása a koronázási paláston látható, és az nagy valószínűséggel Gizella munkáját is magán hordozza ez a palást. Tehát önmagában ez a tárgyi szimbolika is mutatja már ennek a tényezőnek a fontosságát. - Amikor azt mondod, hogy dinasztikus házasságról van szó, egy történelmi szükségszerűség, és még sok mindent fel lehet sorolni, hozza létre, ugyanakkor azt is hangsúlyozod, hogy érzelmi viszony is kialakul közöttük, azért azt kell látni, hogy ehhez valami morál is tartozik. Ez a morál az, amelyik igazából összeköti őket, nemcsak érzelmileg, értelmileg, hanem erkölcsileg is. Hogy látod ezt? - Mindenképpen itt azért a középkornak a jóval mélyebb vallásos környezetéről kell megemlékeznünk, ami tulajdonképpen a 20-21. században nagy részben már kiveszett, illetve átalakult egy polgári viszonnyá, ha lehet így fogalmazni. Tehát ez mindenképpen egy fontos tényező, és hogyha megnézzük akár Szent Gellértnek a munkásságát, akár az Istvánról szóló legendákat, akkor ennek a tényezőnek a szerepe messze is pontosan kimutatható. Talán tényleg külön érdemes beszélni Zrínyi Ilonának és Thököly Imrének a házasságáról, És akkor meg is nézhetjük, hogy hogy alakul. a világnézeti azonosság is markáns szerepet játszott, hiszen, hogyha belegondolunk abba, hogy ez a két ember tényleg annyira szerette egymást, hogy éveken át tartó távollétet kibírt a kapcsolatuk önmagában, hogy tényleg egy ragaszkodó tisztelettel voltak egymás iránt, akiknek a pályájuk úgy alakult, hogy még a száműzetésben is sorstárssá váltak. - Csak másként és más helyen. - Nyilván más helyen, de mindenképpen a sorsuk közös lett, és ez a sors tulajdonképpen nagy mértékben arra ment vissza, hogy kiálltak az elveik mellett. az elvazonosság, az elveiben megmutatkozó hasonlóságok, tehát mindenképpen egy fontos példa ez. - Mondhatom-e azt, hogy a közös megpróbáltatások nagyon sokat számítanak ezekben a híres házasságokban? Azt hiszem, hogy irodalmi példát is számosat lehetne mondani, amikor olyan sorson megy keresztül a két ember, hogy maguk az érzelmek is, nemcsak maga a kapcsolat, de próbát kell, hogy kiálljanak. Hogy látod ezt? - A későbbiekben majd beszélünk Szabó Magdának és Szobotka Tibornak a házasságáról. Az történik velük, hogy 1948-ban, illetve 1950-ben mind a kettőjüket kiszórják a magyar irodalmi életből. Szabó Magdának már készen áll a Baumgarten-díja, amikor megérkezik az utasítás, hogy nem kaphat Baumgarten-díjat, és el kell távolítani mindkettőjüket, polgári származásukra, meg egyéb bűneikre való tekintettel a magyar irodalmi életből. És akkor Szabó Magda a visszaemlékezésében, amiben Szobotka Tibornak a naplóját mintegy folytatja, kommentárokat fűz hozzá, beszél a saját életükről, azt mondja, hogy kalapáccsal törtem volna agyon az írógépemet. Soha többet nem ültem volna le, legfeljebb átkozódó verseket írtam volna. Ebben a korszakában Szabó Magda verseket írt még. Soha nem írtam volna meg a Freskót vagy az Őszt, az első két nagysikerű regényét, amitől regényíróvá vált, ha a Tibor nincs ott mellettem, és azt nem mondja, hogy ha szeretsz, akkor nekem fogsz írni. Ha nem tudsz másnak írni, akkor nekem írj, te dolgozz, ülj le! És az is előfordult, hogy főzött neki ebédet, hogy ne kelljen felállnia az írógépétől, tehát egészen biztosan mondhatjuk, hogyha nincs mellette ez az emberi támogatás, akkor Szabó Magda belefulladt volna az átkozódó haragba az ellen a gonosz rend ellen, amely eltiltotta, és nem lett volna belőle író. - A gyermeknevelés mellett Laborfalvi Róza karrierje szépen ívelt felfelé. 1848-ban például a Bánk bánban nyújtott alakítása aratott óriási sikert, és ennek köszönhetően szeretett bele a nála 8 évvel fiatalabb Jókai Mórba is. A színésznő egy kokárdát tűzött az író kabátjára, és szinte azonnal fellángolt köztük a szerelem. Az éjszakát már együtt is töltötték. - Láttunk már drámai módon híressé váló házasságokat, de vannak olyanok is, amelyek tragikus módon válnak híressé a magyar történelemben. - Ezen a ponton is több példát lehetne idézni. Én most II. Lajos esetét szeretném kiemelni, Habsburg Máriával kötött házassága kérdését, hiszen tudjuk, hogy ez is egy dinasztikus alapon kötött, nagyon fontos házasság volt, amely a Jagelló és a Habsburg dinasztia közötti kapcsolatot hivatott megerősíteni. Tudjuk, hogy II. Lajos 20 évesen veszti életét a mohácsi harcmezőn, és, ezt nem szoktuk gyakran elmondani, de az ő házasságukból is az látszik, hogy köztük is érzelmi kapcsolat volt. Tehát ez elsikkad sokszor a részletek között, illetve a fiatal özvegynek a menekülése kapcsán ezt nem szoktuk gyakran emlékezetünkbe idézni, de a kortárs források, illetve visszaemlékezések megerősítik ezt a történetet. - És most végre arról a korról beszéljünk, amelyik talán ilyen szempontból, magyar irodalmilag is, de ebből a szempontból is talán a leggazdagabb korszak, a 19. század. Mert az aztán bővelkedik híres irodalmi házasságokban. - Talán kezdjük a reformkor virágjában, Vörösmarty Mihály házasságával. A házasságnak az a pikantériája, hogy Csajági Laura 25 évvel fiatalabb Vörösmartynál. 17 éves, amikor Vörösmarty Mihály őt megismeri. A legenda szerint kopott kabátban megy át Bajzáékhoz ebédelni, ott van ez a 17 éves, fekete hajú szépséges lány, azonnal visszarohan, és felveszi a legszebb díszruháját, és így megy vissza az ebédre. Ha szeretettel és emberi megértéssel közelítünk ehhez a kapcsolathoz, akkor nem lehet elnéző szeretettel néznünk, hogy az ekkor már 41 éves, kopaszodó, rossz egészségű, az életben, szerelmi ügyeiben sokszorosan csalódott Vörösmarty Mihály bezsong, és valami egészen furcsa, különös dolog történik vele, és ennek folytán verseknek az érdekes sorozatát írja. Van ezek között a versek között a régi panaszkodó trubadúr hagyományra visszamenő önsajnáltatás: hogy miért nem akarsz engem szeretni, akarj engem szeretni, van közte egészen meglepően érzéki, nagyon szabadelvű megnyilatkozás: szomjúhozom leánykám bájaidra, van közte nagy romantikus vallomás: szerelmedért lennék bérc nyomta kő, és aztán azzal a híres almanach lírai emlékkönyv verssel, amit Csajági Laurának menyasszonyi ajándékul ad át, az érzelgős almanach líra is benne van, valljuk be ebben a költészetben, A merengőhöz című híres Vörösmarty versről van szó. Csak annyit jegyeznék meg erről, hogy Kaffka Margitnak a Színek és évekjében a leányt egy olyan uradalmi fiú környékezi, akit nem szeret, nem akar, akihez képest más akarna, akinek az életét ízléstelen, kisszerű, kicsinyes, szűkkörű életnek gondolja, és ez a valaki, aki mellett áll természetesen a jól szituáltság és minden egyéb előny, ezt a verset mondja neki könyv nélkül, és akkor erre mondja Kaffka Margit, aki igen jól vers értő, mert egy másik megnyilatkozásában Aranynak a Szondi két apródját a legjelentékenyebb magyar versnek nevezi, azt mondja, hogy valahogy idegesített ennek a versnek a keresettsége és a csináltsága. Valóban így van. A nagy romantikus Vörösmarty szerelemféltésében visszavesz mindent a bátor, gondolkodó nagy romantikáról, és akkor megszületik ez a: Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába egész világ nem a mi birtokunk. - Mert ábrándozás az élet megrontója. Azt hiszem, Jókai és Laborfalvi szerelme nemcsak irodalmi, de történelmi szerelem is, hiszen ahogyan köttetik, ahogyan aztán folytatódik, mögötte ott húzódik végig a magyar történelem 1848, és mindaz, ami ezt a kort izgalmassá teszi. - Laborfalvi Róza 1848-ban már a Nemzeti Színháznak a legünnepeltebb színésznője, már réges régen felváltotta Dérynét, meg a korábbi szubretteket, és nagy szerepe van abban, hogy Jókai túléli a '48-49-es történéseket. - Ő szerez menlevelet. - Ő szerez menlevelet, nem tudjuk pontosan a részleteit, de mindenesetre a menlevelet megszerzi, és a későbbiekben is a maga erélyes, erős alkatával ott áll Jókai mellett. De amit én kiemelnék feltétlenül ebből a kapcsolatból, az Jókainak a nőkkel kapcsolatos víziójára való hatás. Nemcsak egyedül erről van szó. Az, hogy Jókai, ha úgy tetszik, korszerűbben és modernebbül és megértőbben gondolkodik a női aktivitásról, a női lehetőségről, a női tehetségről, a női alkotóképességről, mint általában véve a kortársai, több dolognak tudható be, de nem utolsó sorban azért Laborfalvi Rózának, aki nagy tehetségű asszony, és jelentős színésznő, hogy csak olyan Jókai művekre utaljak, amelyekben egy hatalmas női alak fölébe nő a férfiaknak, ugye ilyen A kőszívű ember fiainak a hatalmas anya alakja, vagy ilyen az a csodálatosan megteremtett, zseniális székely vezér és eligazító Lóna, az istenhegyi székely leány című nagyszerű novellában. - Az ő párja sokkal disszonensebb, mintsem közös dalt énekelhetnének. De hűséges és jó felesége, jobbat nem kaphatna. Valóban megtesz mindent, amit kíván tőle, szerelmet nem érezhet iránta. Én azt hiszem, hogy Csajági Laura, aki Bajzának, az ő legjobb barátjának, a magyar kritika apjának a sógornője, az körülbelül olyan viszonyban lehetett vele, amiben mi voltunk, amikor tanultunk róla, vagy amikor már tanítottuk. Feleségül ment hozzá, mert mérhetetlenül tisztelte, és ki mert volna keserűséget okozni Magyarország egyik legnagyobb emberének, aki akkora volt az irodalom tekintetében, mint Széchenyi, aki ezt a reménye vesztett, és eltompult, és már alig mozgó nemzetet életre galvanizálta. - Különösen megkapó, és ugyanakkor rendkívül tanulságos az a híres irodalmi házasság, ami tulajdonképpen keretezi a 19-20. századot, és még a 20. század első évtizedében is tart, ez pedig Mikszáth Kálmán házassága. - Mikszáth Kálmán esküdtként szolgál Nógrád megyében, és a szolgabírája, Bauks Mátyás kedves lánnyal rendelkezik. A két fiatal között kapcsolat szövődik, és az apa természetesen jóakaratból, de nem akar hallani a házasságról, hiszen Mikszáth Kálmánon már akkor is látszik, hogy egy élhetetlen irodalmár és sosem lesz belőle megbízható jogászember, úgyhogy végül is a két fiatal eljön Pestre, és apai engedély nélkül megesküszik egymással. Igenám, de Mikszáth Kálmán nem tud megélni, Mikszáth Kálmán nem sikeres író. Egyre rosszabbá fordul a helyzetük, egy kisgyerekük születik, és egy-két nap után meg is hal, úgyhogy végül is Mauks Ilona visszaköltözik a szüleihez, és elválnak. Közös akarattal, de Mikszáth kezdeményezésére. Eltelik hét év, hetes év telik el, és Mikszáth csoda szerűen, ma sem tudjuk pontosan, hogy milyen tömegpszichózisnak a hatására, de 1881 végén jeles íróvá válik, nagyhatalmú íróvá válik, a lábai előtt van Magyarország. A két nagy kötete, A jó palócok és a Tót atyafiak meghozza a nagy sikert a számára, és az a Mikszáth, aki korábban azt írta a feleségének, hogy ő mást szeret, másba szeretett bele, mert Mauks Ilona egyébként nem vált volna el tőle. A szegénység nem volt erre elég indok. Ez a Mikszáth Kálmán ír egy levelet a feleségének, hogy újra megkéri a kezét. Nem ígéri, hogy szerelemmel fogják egymást szeretni, nem tudja, hogy mit hoz a jövő, de fontosnak érzi, hogy összekössék az életüket. Összekötik az életüket, és ettől kezdve a felesége hűséges őrzője és segítője Mikszáth Kálmánnak a gégehurutában, a gyomorvérzésében, a betegségeiben, segíti, inspirálja, annak a jó magyar feleségnek és gazdasszonynak a szerepét tölti be, aki a 19. században oly szokásos, aki egyébként Mikszáthnak a műveiben is szerepel. - Igen, én azt hiszem, hogy azért érdekes ez, mert bár észrevétlenül, de átmentünk a 20. századba, hiszen Mikszáth 1910-ben hal meg. Bent vagyunk a 20. században. Ez a század hoz nagyon híres történelmi házasságokat is. Azt hiszem, talán az egyik legjelentősebb, a hossza miatt bizonyosan, az Horthy Miklós házassága. - Igen. Tudjuk azt, hogy vegyes házasság volt, hiszen Horthy Miklós református konfessziót követett, felesége jószáshelyi Purgly Magdolna pedig római katolikus volt. 1901-ben házasodnak össze, tehát következésképpen 56 évet élnek együtt. '57-ben hal meg a kormányzó. Elmondható, hogy az ő sorsuk sok szempontból leképezi a teljes magyar 20. századi drámákat, történelmet. Ha belegondolunk, csak önmagában a drámai '44-es esztendőbe, van egy pillanat, amikor azt gondolhatják, hogy az összes gyermekük meghalt a házasságuk folyamán, aztán hogyha belegondolunk abba, hogy igazából köztük is egy mély érzelmi kapcsolat szövődött, ami az évtizedek elmúltával egy hitvesi szeretetté alakul át, ahogy ez szerencsés esetekben történni szokott. Tehát igazából maga a kormányzó házassága is kifejezte azt, hogy igenis a történelmi, úgymond előkelő emberek házassága is lehet jó házasság természetesen. - Talán az egyik legszebb, meg legmegrendítőbb, nem túl hosszú, mégis csodálatos házasság a 20. század egyik legszebb magyar irodalmi házassága, az Radnóti Miklósé. - Igen, Radnótiék már 14 éves korukban ismerték egymás, és aztán 1935-ben házasodnak össze. Ezt a Radnóti-Fanni házasságot talán mai szóval nem gondolnám, hogy félreérthetően kellene fogalmazni, ugye egy időben Magyarországon oly sok szó esett a nyitott házasságról, az olyan házasságról, amelyben a feltétlen egymáshoz való hűség mellett esetleges más vonzalmakat, kapcsolatokat is meg lehet beszélni. - A másik fél által tudottan. - Igen. Radnótiék egy olyan házasságot élnek, és egy olyan kísérletet hajtanak végre a '30-as években, amiben mindenről beszámolnak egymásnak, és nagy szenzációt keltett, amikor kiderült, mert ezt a kommunista irodalompolitika eltitkolta, hogy Radnóti Miklósnak 1941-ben volt egy kb. egy évig tartó viszonya a Beck Judit nevezetű szobrásznővel. Az én olvasatomban és az én meglátásomban egy szép és nagy emberi teljesítmény volt ennek az emberpárnak a részéről, Radnóti Miklósnak és a feleségének a részéről, hogy túljutottak ezen a kapcsolaton, és úgy jutottak túl, nem szenvedés nélkül, nem probléma nélkül, hogy közben mindent elmondtak egymásnak. - Egy pillanatra tudtunk csak a felszínén megkarcolni történeteket, amelyek önmagukban is egy-egy teljes műsort igényelnének. De talán az értelme mégis az, amikor a híres házasságokról beszélünk, hogy van valami, ami több, mint az, hogy egy házasság legitimálva van papír, templom, fogadalom által. Az a fajta szellemi összeköttetés, amelyik igazából meg tudja teremteni azt a kapcsot, amiről Petőfi Júliával kapcsolatosan azt írja, hogy: még akkor is, ott is, örökre. Az igazi házasságok és az igazi érzelmi kapcsok olyanok, mint amit Petőfi Szeptember végénjében olvashatunk: még akkor is, ott is, örökre. - Petőfi Sándor: Szeptember végén. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldell a nyárfa az ablak előtt. De látod, amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár, s még benne virít az egész kikelet.

- Mai műsorunk címe: Híres házasságok. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején arról fogunk szót ejteni, mitől válhat híressé egy házasság. Aztán megvizsgálunk néhány híres történelmi házasságot. A későbbiekben ugyanezt tesszük, csak irodalmi vonatkozásban. Műsorunk végén pedig arról lesz szó, hogy a 20. században milyen híres irodalmi és történelmi házasságok mutatják a magyar kultúra sokszínűségét.