"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Heves vármegyei Domoszlón. Az utóbbi években kormányzati források segítségével a középületek mellett az egészségügyi intézmények is korszerűsödtek. A szép természeti környezetben fekvő Fejér vármegyei Vértesacsa lélekszáma évről évre emelkedik. A településen minden adott a kényelmes élethez. A Nógrád vármegyei Drégelypalánkon nagy hangsúlyt fektetnek a turizmus fejlesztésére és a kultúra ápolására, ezért is hozták létre a Szondi Kiállítótermet és Kulturális Központot. Balázs atyát az elmúlt években a fejlesztések és beruházások jellemezték. Európai uniós és kormányzati támogatások segítettek abban, hogy a település korszerűbbé váljon. A Heves vármegyei Domoszló a Mátra déli oldalának mély völgyében fekszik. Az Árpád kori település királyi várbirtok volt. Nevét az Aba nemzetséghez tartozó Domoszló hercegtől kapta. A település címerében látható szarvas, tölgyfalevél, szőlőfürt és búzakalász arra utal, hogy egykor ezen a területen aktív mezőgazdasági és vadászati tevékenység folyt. Ma már az itt lakók főként a környező városokba és a tíz kilométerre található Mátrai Erőműbe járnak dolgozni. Az 1930 fős településen több fejlesztés is megvalósult a Magyar Falu programnak is. Számos kormányzati támogatásnak köszönhetően a domoszlúra látogatókat tiszta, rendezett környezet fogadja. Nagyon szeretünk itt élni. Itt vettünk ingatlant, a férjem ezen a településen nőtt fel, én ide csöppentem, ő általa. Én nagyon szeretek itt élni. Látva azt, hogy folyamatosan fejlődik a falu, a település számára fontos az egészséges életmód és a mozgás népszerűsítése és támogatása, ezért kormányzati támogatásból játszóteret, sportparkot és műfüves pályát is építettek a községben. A Magyar Falu programnak köszönhetően az óvodaudvaron a gyerekeknek egy négy tornyú várat építettek 5 millió forintból, a felújított épület tornaszobáját pedig egy csúszásmentes padlóval látták el, továbbá számos sporteszközt vásároltak. Óriási segítség nekünk, óvodapedagógusoknak is, hiszen az óvodáskorú gyerekek nagyon nagy mozgásigénnyel rendelkeznek, és nekünk, óvodapedagógusoknak pedig az a dolgunk, hogy a mozgásukat fejlesszük, a mozgásigényüket pedig kielégítsük. Ilyen szempontból nagyon nagy segítség ez számunkra, hogy ennyi eszközt tudtunk vásárolni. A községben minden egészségügyi alapszolgáltatás megtalálható. Az utóbbi években kormányzati források segítségével a középületek mellett az egészségügyi intézmények is ödtek. A Magyar Falu program közel 26 millió forintos vissza nem térítendő támogatásából a fogorvosi rendelő átköltözött az Egészségházba, ahol többek között új kezelő váróterem és vizesblokk fogadja a betegeket. Mivel az önkormányzat kapott ilyen támogatás, hogy bővítenek a háziorvosi szolgálati helyiséget, mert kisebb volt, és akkor egy helyben voltunk eddig, és akkor ez volt a lehetőség, hogy a védőnői szolgálat akkor egy részét át bővítik a fogorvosi helyiségnek. A Magyar Falu program révén több belterületi út és járda is megújult tavaly. A temető bejáratát, valamint a ravatalozó és az urnafal körüli területet térkövezte le az önkormányzat a Magyar Falu program hatmillió forintos támogatásából. Domoszló ura A Magyar Falu program révén több mint 85 millió forintos támogatás érkezett az elmúlt hét évben. A település fejlődése érdekében nagyon fontos és kiemelt jelentősége van a Magyar Falu programnak is. Azért pályázunk, mert Önerőből nem tudnánk ezeket a fontos fejlesztéseket megvalósítani, és a Magyar Falu program lehetőséget ad arra, hogy azokat a település számára létfontosságú fejlesztéseket végrehajtsuk, ami nélkül egyébként a település jövője nem lenne biztosított. A térség országgyűlési képviselője szerint ezek a kistelepülések adják a gerincét a magyar vidéknek. Az én véleményem és tapasztalatom szerint ez az a pályázati forma, ami a vidéki kistelepüléseknek a leghatékonyabb és leggyorsabb segítséget nyújtja. Nem nagy összegekről beszélünk, mégis nagyon gyors és jó segítség az, amit a magyar falun keresztül kapnak az 5000 fő alatti települések. Horváth László hozzátette a támogatásoknak köszönhetően emelkedik a kistelepülések gyermeklétszám is a térségben tovább folytatódnak a fejlesztések. Vértesacsa község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban található. Gazdag történelmi múlttal rendelkező település. Első írásos említése 1330 ból származik. Vértesacsát rengeteg megrázkódtatás érte a történelme során. Eleve már a sváb lakosság idekerülése is egy ilyen megrázkódtatás miatt történt, hiszen az acsaiak meggyilkolták a földbirtokost és aztán elmenekültek, és az egyedül maradt úrhölgy telepítette be a svábokat. Így kerültek ide nyilván a második óriási megrázkódtatáshoz. A második világháború után a svábság elűzése volt. A településen. A Vértesacsai Német Nemzetiségi Tánccsoport több mint 50 éves múltra tekint vissza. A sváb hagyományokat ápoló közösség néhány évvel ezelőtt még nem rendelkezett saját próbateremmel, a bérelt terem magas díját nehezen tudta előteremteni a csoport. Egy régi épület kormányzati támogatásnak köszönhető megvásárlása révén kialakított német nemzetiségi házban otthonra lelt a tánccsoport is. Tulajdonképpen a helyi német nemzetiség közösségének kovászát vette volna el a volt polgármester, és akkor a Miniszterelnökség sietett ennek a közösségnek a segítségére, és megvette ezt az épületet. A Vértesacsáért Egyesület kapott 28 millió forintot, és azóta belakták ezt a teret. Jelen pillanatban a táncegyüttesben 150 tag van és négy külön korcsoport. Vértesacsán 1994 ben alakult meg a Német Nemzetiségi Önkormányzat, amely kitartóan ápolja a sváb hagyományokat. Ez a tájház, ahol most vagyunk. Ezt 2015 ben vásároltuk meg a kormány segítségével, és 2016 ban, a kitelepítés 70. Évfordulóján volt a Tájház avató ünnepsége. Azóta itt mint múzeum működik. A csodálatos természeti környezetben fekvő Vértesacsa lélekszáma évről évre emelkedik. A település minden olyan szolgáltatással, infrastruktúrával rendelkezik, ami a fiatal családok kényelmét szolgálja, a közeli horgásztó pedig remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt a természet szerelmeseinek. A lakosságszám jelenleg 1880 fő. A lakosok életkorát tekintve fiatalodik. Minden, minden rendelkezésre áll a településen, ami egy fiatal családnak szüksége van. A település általános iskoláját és óvodáját folyamatosan korszerűsítik. Az iskola udvarán gyógynövénykert, felújított színpad és kültéri tanterem is segíti a pedagógusok munkáját és a diákok fejlődését. A legnagyobb jelentőségű fejlesztésünk volt a 2017 ben kiírt egyházi energetikai fejlesztésről szóló pályázat. És amint látható, itt a vértesacsai iskola öreg épülete ezt a fejlesztési forrást meg is kapta. Most egy teljesen korszerű épülettel állunk a gyerekek szolgálatára. A vértesacsai Szent Kereszt feltalálása templom épülete több pályázatból származó forrásnak köszönhetően közel 80 millió forintból újult meg. A templomunk is most az elmúlt időszakban hatalmas felújításokon ment keresztül. A homlokzatot, a tetőszerkezetet, a villámvédelmet teljesen a villanyhálózat is felújítani. Hazai Endre gyógyszerész, polihisztor élete utolsó éveit Vértesacsán töltötte. A település az egyik leghíresebb emberének tekinti. Eredeti bútorzat a Kazay idejéből megmaradt és nem lehetett bántani. Védett bútor. Ott van a táblája és a nagyon sok szép magyarországi múzeumpatika között. Ez képviselte a szegény falusi patika színvonalát. Ez így nézett ki. Vértesacsa vezetése kormányzati pályázati források segítségével számos infrastrukturális fejlesztést és a közösségi élet felpezsdítését tervezi. Van egy nyertes pályázatunk. Itt teljes rehabilitáció történik az úton új parkolóhelyek kialakítása, a járdák és az úttest felújítása fog történni. A jövőben szeretnénk a gyermekeknek minél több szórakozási lehetőséget biztosítani, olyan területeket átépíteni, ahol ahol kerékpározni tudnak, vagy akár edzeni. Drégelypalánk Nógrád vármegyében, a Börzsöny északi lejtőin fekszik. A község az egykor itt található várról vált ismertté. 1552. Július 6 a és 9 e között Szondi György várkapitány mindössze 146 hős katonájával mindhalálig védte a kicsiny drégelyi sziklavárat. Ali budai pasa 12 ezer fős ostromló seregével szemben. Drégelyvár romjai ma is kedvelt célpontja a kirándulóknak. A településen élők számára fontos, hogy megmentsék a várat, és hogy fenntartsák a Szondi kultuszt. Ennek a célnak a megvalósítását segíti elő a Drégelyvár Alapítvány. Valamikor 1991 ben alakult meg a Drégelyvár Alapítvány, amely célul tűzte ki, hogy megmenti a pusztulástól, az enyészettől a várat. És hát 1500 köbméter falat sikerült ezalatt az idő alatt beépítenünk. Körülbelül 15 ezren látogatják évente a várat, amely nemcsak történelmi emlékhely, hanem kiváló természetjárásra alkalmas célpont is. Kiváló irodalmi célpont is, hiszen Arany János Szondi két apródja című balladája talán mindannyiunk számára ismert. A településen nagy hangsúlyt fektetnek a turizmus fejlesztésére és a kultúra ápolására, ezért is hozták létre a Szondi Kiállítóteret és Kulturális Központot. Az itt látható kiállításon olyan kincseket mutatnak be, amelyek a településről vagy a vár területéről származnak. A látogatók alaposabban megismerhetik az 1552 es eseményeket. Jelentős szerepe van a turizmusnak napjainkban is. Nem hiába szervezünk olyan rendezvényeket, melyeken be tudjuk mutatni településünket, településünk történetét és értékeit. Ilyenek például a Szondi várjátékok, mely kapcsolódik Drégely várhoz És magához az 1552 es csatához is. A Szondi várjátékok minden évben több ezer turistát vonzanak a nyugat nógrádi községbe. A turizmust szolgáló projekteken kívül számos olyan beruházást is megvalósítanak, amelyek a településen élők életszínvonalát javítják. A közelmúltban adták át Drégelypalánk két csoporttal működő, felújított óvodáját. Az óvoda belső korszerűsítésére 30 millió forintot tudtak fordítani. Egy TOP + os kormányzati pályázat révén TOP + pályázat valósult meg az intézményünkben. Korszerűsítésre kerültek a belső nyílászáróink, a villamos vezetékek lettek kicserélve, lámpatestek, konnektorok és a padozat is az intézményünkben cserére került. Varga Kálmán 5 éve költözött Drégelypalánkra egy szatmári kisvárosból. Nyugalomra és szép természeti adottságokra vágyott, ezért választotta a nógrádi települést. Jelenleg szőlőtermesztéssel foglalkozik. Fontos szempont volt a közlekedés, hogy Dunakesziről az M2 esen viszonylag gyorsan lehet közlekedni, de nagy előnye ennek a kis falunak a többihez képest, hogy nem megy át rajtunk a főút, tehát sokkal élhetőbb. Illetve szempont volt az is, hogy legyen vasút, akármilyen is lassú, de mondom, néhány év múlva az unokák hátizsákkal felülnek Dunakeszin a vonatra, itt lejönnek a nagypapához. A múlt évben adták át a régió egyik legnagyobb közlekedésfejlesztési beruházását, a szlovákiai Ipolyhídvég et Drégelypalánkkal összekötő Szent Borbála hidat. A 2,9 milliárd forintból megépült hídhoz Magyarországon 1 kilométer, Szlovákiában 400 méter utat kellett építeni. A Szent Borbála híd megvalósítása a kormány nemzetstratégiai programjának egyik mérföldköve volt. Nagyon fontos, hiszen eddig nem volt lehetőségünk átmenni a szomszéd településre, Ipolyhétvégére, csak ha Ipolyság felé kerültünk, ami több mint 25 percet vett igénybe. Most 1,5 2 perc alatt át lehet jutni Ipolyhídvég re. És ez a munkásoknak, akik dolgoznak Magyarországon, azért nem mindegy, hogy egy nap egy órát is megspórolnak csak a munkába járással, s ez azért nagyon pozitív irányba vitte el a forgalmat is és a közlekedést is, a munkavállalást is. Ezzel a fejlesztéssel régi vágya teljesült a településen élőknek, de a híd az egész térség számára fontos beruházás. A helyi közösségi élet, a helyi közösség szempontjából is az Ipoly mentének egy nagyon nagy sikere. Kapcsolattartás szempontjából ez egy nagyon jó lehetőség. Egyrészt gazdasági turisztikai túraútvonalat érintő hídról beszélünk, tehát ez a fejlesztés a helyi életben nem csak Drégelypalánkon, hanem a térségi életben is nagyon fontos beruházás volt. A településen jelenleg folyamatban van egy közel 4 milliárd forintos, öt települést érintő szennyvízelvezető és tisztítórendszer építési projekt, aminek keretén belül Dejtáron új szennyvíztisztító telep épül. Drégelypalánkon kicserélik az átemelőket, és így a település minden ingatlanában megoldódik a szennyvízelvezetés. Balástya Csongrád Csanád vármegye középső részén, Szegedtől 20 km re fekszik. A település elődje 1725 től a kapitányságokra osztott környező tanyavilág részeként Szegedhez tartozott. Balástya 1950 ben lett önálló község. A település nevét halljuk akkor, abban a pillanatban eszébe jut az embernek a homokhátság, az a homokhátsági települések közül az egyik olyan település, ahol mindig meghatározó volt a mezőgazdaság, főleg az idősebb lakosok részére a mezőgazdaság, a vidéki élet. Tanyás térség vagyunk, a 3500 lélekszámból körülbelül 2200 an még mindig tanyán laknak. Csongrád Csanád megyében a falvakat illetően második legnagyobb külterületrel rendelkező települése Balástya, a mintegy 3500 fő lakta települést az elmúlt években a fejlesztések és a beruházások jellemezték. Európai uniós és kormányzati támogatások segítettek abban, hogy a település korszerűbbé váljon. Nézzük meg, hogy az utóbbi néhány évben milyen fejlesztéseink voltak. Hál Istennek, az európai uniós fejlesztésnek köszönhetően korábban a TOP OS, majd a TOP + os fejlesztésben is jónéhány olyan programot sikerült kicsípni, illetve folyamatosan megvalósítani, amivel gyarapodik településünk. A Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében 83 millió forintból újult meg a község óvodája és bölcsődéje. A beruházás során új csoportszobát alakítottak ki, és a padlástérben irodát, orvosi szobát és fejlesztő szobát is kialakítottak, valamint klimatizálták az intézményt. Az óvodába e pillanatban 103 kisgyerek jár, ők négy csoportban kerülnek elhelyezésre. A bölcsődébe 24 kisgyerek jár, és ők két csoportban kerülnek Elhelyezése. Az új csoportszoba lehetőséget nyújt a gyermekek megfelelő környezetben történő nevelésére. A modern környezet, illetve az életkori sajátosságokat figyelembe vevő készségfejlesztő játékok nagyban hozzájárulnak a gyermekek fejlődéséhez. Növekedett a gyereklétszám Balástyán, ami jó is, nagyon örülünk neki. Viszont szükségessé tett olyan fejlesztéseket, mint amiről most éppen beszéltünk, tehát egy újabb csoportszoba kialakítását, illetve a bölcsődében a lehetőségek bővítését a diétás étkeztetéssel. Bízunk benne, hogy tovább fog ez a folyamat majd folytatódni, és aztán majd a következő csoportszobáról beszélhetünk. Néhány év múlva, 2025 januárjában fejeződött be a község integrált szociális intézményének felújítása, mintegy 60 millió forint támogatásból. A fejlesztés keretében korszerűsítették az intézmény fűtési rendszerét, kicserélték az épület elavult tetőszerkezetét, hőszigetelték az épület teljes egészét immár a megújuló szociális alapszolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás egy épületben várja a község lakóit. Öt szolgálat ellátása zajlik. Tanyagondnoki szolgálatot foglal magába a szociális étkeztetést, a nappali ellátást, a házi segítségnyújtást, illetve a család és gyermekjóléti szolgálatot. Ellátjuk. A belterületen, illetve a Balástyára jellemző nagy külterületen rendelkezünk, ezért a külterületen élőket is 2021 tavaszán adták át. Azt a beruházást, amely a község gazdasági életét kívánja élénkíteni. A Terület és Településfejlesztési Operatív Program segítségével megvalósult beruházás révén egy iparterületet hoztak létre. A több mint 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásból öt, egyenként egy hektár területű infrastruktúrával ellátott területet alakítottak ki. Szerintem egy önkormányzatnak elsősorban a helyi vállalkozók segítése és a és a megélhetés javítása a feladata. Nem véletlenül ekkora területet alakítottunk ki, ami elsősorban kis és középvállalkozásoknak, főleg logisztikával foglalkozó vállalkozásoknak ad teret és lehetőséget. Szintén a Települési Operatív Program Plusz pályázatának köszönhetően elkészült a település központjában az a pihenőerdő, amely a község lakóinak kikapcsolódását szolgálja. A fejlesztés keretében egy sétányt alakítottak ki, amely a szomszédos Gajonyai záportározó hoz vezet. Itt őshonos növények vannak a lezártuk igazából ezekkel a növényekkel a területet. Gömb kör is van, az egyik oldalt mögöttem hársak és a másik oldalt pedig vörös korall berkenye van. A park területén piknikező hely és tűzrakóhely is létesült. A fejlesztések a községben folytatódnak. Újabb 130 millió forintos kormányt támogatásnak köszönhetően egy komplex egészségügyi infrastrukturális beruházás indul a községben.

- A Heves vármegyei Domoszlón. Az utóbbi években kormányzati források segítségével a középületek mellett az egészségügyi intézmények is korszerűsödtek. - Vértesacsa község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban található. Gazdag történelmi múlttal rendelkező település. Első írásos említése 1330 ból származik. Vértesacsát rengeteg megrázkódtatás érte a történelme során. - Drégelypalánk Nógrád vármegyében, a Börzsöny északi lejtőin fekszik. A község az egykor itt található várról vált ismertté. 1552. Július 6 a és 9 e között Szondi György várkapitány mindössze 146 hős katonájával mindhalálig védte a kicsiny drégelyi sziklavárat. Ali budai pasa 12 ezer fős ostromló seregével szemben. - Balástya Csongrád Csanád vármegye középső részén, Szegedtől 20 km re fekszik. A település elődje 1725 től a kapitányságokra osztott környező tanyavilág részeként Szegedhez tartozott. Balástya 1950 ben lett önálló község. A település nevét halljuk akkor, abban a pillanatban eszébe jut az embernek a homokhátság, az a homokhátsági települések közül az egyik olyan település, ahol mindig meghatározó volt a mezőgazdaság, főleg az idősebb lakosok részére a mezőgazdaság, a vidéki élet.