Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Szakítás a hagyományos elképzelésekkel. Új anyagok, közösségi szemlélet és korábban sosem látott izgalmas formák csak néhány fontos jellemzője azoknak a modern templomoknak, amelyek Magyarországon épültek a második világháború után. Ma már jó néhány olyan szakrális épület ünkre lehetünk büszkék, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. A világégés után nehéz időszak köszöntött az egyházakra. Új templom építése sokáig szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Hogy Taksonyban mégis megvalósulhatott, ahhoz egy súlyos természeti katasztrófa is kellett. 1956 januárjában Dunaharasztiban erős földrengés pusztított, ami a régi taksonyi barokk templomot is alaposan megviselte. A földrengés miatt beszakadt a mennyezet, teljesen használhatatlanná vált a templom. Árkay Bertalan, aki e nagyon híres templom, középület készítő ember volt, édesapja is, a. Aladár is meg az egész család, azonképpen egy művészi család volt, és őt bízta meg a Tóth János atya, hogy tervezze meg ezt azt a templomot, és egy Csonka Pál nevű statikus pedig tervezte magát a kupolát. Csodálatos! Tudomásom szerint Magyarországon nem sok ilyen templom van, aminek ilyen hatalmas fesztávú kupolája van. A plébános, Tóth János maga is mérnök ember volt, talán ez is magyarázhatja, hogy meglátta a szépet és különlegeset az akkoriban még ritkaságszámba menő formákban is. A tervező szándéka szerint egyszerű, de hatásos és újszerű formákkal akart hatni a látogatókra, A későbbi korok azonban más szépészeti elvek szerint ékesítették a templomot. A színes üvegek például, amelyek este mutatják meg magukat, igazán. Az 1980 as évek végén, az 1990 es évek elején kerültek a templomba fotók. József Viktorián, aki Magyarországon nagyon sok templomot tervezett meg. Ő készítette el a templomnak az ablakainak a tervét. A mester az újszövetségi képeket tette az ablakokba, Ádám Évától kezdve a prófétákon keresztül egészen Keresztelő János ig, Szent József ig. A másik oldalon pedig az Újszövetség, az apostolok vannak sorba. Végül pedig a három ablakban a magyar szentek legfontosabb Szent István, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Margit. Ők vannak az utolsó ablakokban. Néhány évvel ezelőtt a toronyépítésnek is nekifogott a közösség. A harangok lakóhelye a tervek szerint a templom mellett lenne, és nem kapcsolódnak közvetlenül az eredeti épülethez. Míg Taksonyban egy földrengés, addig Halásztelken egy pusztító árvíz vezetett a ma is álló modern templom születéséhez a csepel szigeti Halásztelken. Időről időre megjelenő árvizek közül talán a 18. Századi volt a legnagyobb, mely óriási károkat okozott a településen és a templomot is tönkretette. Halászteleknek ezután sokáig nem volt önálló temploma. A szocializmus első évei alatt kifejezetten méltatlan körülmények közé kényszerültek a hívek. Szenderffy Ferenc atya volt itt a plébános 1976 ban, amikor annyira megrogyott a korábbi templom, amit egy egyszerű kocsmahelyiség volt kialakítva templomnak, hogy életveszélyessé vált, és abban az időben, amikor nem adtak engedélyt a szocializmus alatt, akkor ő kijárta szépen, hogy lehet egy templom, de azt mondták, hogy csak akkor alapterületű lehet, mint a régi. Egy alapterületen van három funkció odalent van egy hittanterem, középen a tulajdonképpeni plébánia és az iroda, valamint lakás. És idefent pedig a padláson vagyunk. A templom tervezőjének, Csete Györgynek fontos volt a történelem, ezért is utal a templom formája a jurtára, míg a félgömb tetején a kereszttel a magyar koronára. Szintén a hagyományok előtt tiszteleg a gótikus csúcsívek felbukkanása. A kerek térben a hívek nem egymás mögött ülnek, hanem körben, így egy másfajta liturgikus élménnyel gazdagodnak. Ez az elgondolás, hogy egy családi asztalt, mint a régen a tüzet, a jurtában veszik körül az emberek. Kihívás a papnak és a szónoknak is szemkontaktust kell tartson. Egyébként az akusztika csodálatos ebben a templomban, és az áldozás is úgy történik, nem úgy, mint más helyeken, hogy sorba állnak az emberek, hanem körbeveszik az oltárt és az áldoztatók. Mi járunk körbe az Eucharisztiával. A mára már elhunyt építész, Csete György olyan szimbólumokkal szőtte át a teret, amelyek miatt már önmagában is érdemes ellátogatni a templomba. A második világháború Budapesten is jelentős károkat okozott. Szinte az egész várost újra kellett építeni a bombázások után, és számos templom is tönkrement vagy megsérült. A kezdeti évek elsősorban a romok eltakarításáról szóltak, az újrakezdés, az épületek újjáépítése csak ezek után kezdődhetett el. A rendszer, a megfigyelések és a mindenhol ott lakó félelem miatt a vallásos közösségek új templomok építése helyett a meglévők megtartására és elsősorban a túlélésre fókuszáltak. Az állam által leginkább kontroll alatt tartott terület a főváros területén tehát 49 és 75 között nem épülhetett új templom. Igazán a váltás az majd csak a 70 es évekre fog bekövetkezni. 75 ben kezdik el tervezni és építeni Szabó Istvánnak a Farkasréti temető bejáratával szemközt templomát, amely ugyancsak ha úgy vesszük, akkor egyfajta különös megjelenítője annak a korszaknak, annak a társadalmi átalakulásnak, aminek köszönhetően újra lehetett a fővárosban is templomot építeni. Kádár János is, amikor pápa látogatáson van, mert erre lehetősége volt 77 ben, akkor már magának a farkasréti templomnak a fotójával mutatja, hogy hát nálunk ez a témakör, ez nem egy elhallgatott és nem egy üldözött. Szabó István építész munkássága jelentősen rányomta a bélyegét a fővárosi templomokra. Az 1970 es, 80 as évek templomépítkezéseit a szigorú kontroll mellett a pénzhiány jellemezte. A tervező ennek dacára, vagy talán éppen ezért nagyon modern és formabontó épülettel rukkolt elő a 11. Kerületi Ildikó téren és a Táltos utcában is. Ezekben az épületekben már hiába keressük a hagyományos hosszanti templomi elrendezést. A tér újfajta megszerkesztéséhez kellett a modernizálódó egyház is, amely az 1962 és 65. Közötti II. Vatikáni Zsinat alatt számos újítást hozott. Az eddig a híveknek háttal miséző pap megfordult és szemben állt a gyülekezettel. Szabó István épületei már erre a lényeges változtatásra adott válaszként is értelmezhetők. A II. Vatikáni Zsinat óta óriási szabadság van Azzal, hogy a zsinat a közösségiségre helyezte a hangsúlyt, megfordította a liturgikus rendet, hogy az oltárnál a pap szembefordul a híveivel, és nem határozta meg az ehhez kötelezően tartozó térformákat. Egy icipicit azt mondhatom, hogy felkészületlenül érte nem csak a közösségeket, de az építészeket is. Egy kicsit ilyen iránytű nélküli helyzet alakult ki, ahol az egyéni érzékenységre lett bízva, hogy milyen tereket, milyen formákat alkalmazunk. Óriási káosz alakult ki ebből kifolyólag rengeteg izgalmas kísérlettel. 1976 ban az akkor készülő budapesti BAH csomópont építése miatt felrobbantottak egy kápolnát, ezért egyfajta jóvátételként kapott a kerület a szorosan beépített Táltos utcában templom építési lehetőséget. A tervező Szabó Istvánnak ambiciózus elképzelései voltak, amelyek megvalósítását azonban a hatóság nem engedte, így végül a tervekhez képest egy lényegesen szerényebb épület született. Az anyagi lehetőségek szűkösek voltak, ez meglátszik a templomon is, amelynek építésekor az akkoriban olcsónak számító beton béléstesteket, igénytelen kopolit üveget és vasszerkezetet használtak, a feddésre pedig csak alumínium hullámlemezre tellett. Az olcsó anyagok, a hőszigetelés hiánya miatt az épületben nyáron hőség uralkodott, télen felfűthetetlen volt, esőben beázott, ezért kellett a templomot felújítani és átalakítani. Szabó nem csak a fővárosban hagyta ott a kézjegyét. Érd kertvárosi részén, Érdligeten is áll egy hozzáköthető épület, amelynek külön érdekessége, hogy eredetileg művelődési háznak készült. Aztán az igények változása miatt az építész áttervezte a zártsorú beépítésben megjelenő Táltos utcai templom, vagy a Budapest környéki érdligeti templom. Szabó Istvánnak olyan épületei, amelyek egy egy újabb és újabb történetet mesélnek, tehát nem lehet azt mondani, hogy még egy alkotó is ugyanolyan templomokat tervezett volna folyamatosan. Nyilván voltak kedvenc anyagai, amit szívesen használt. A modern templomok sokak ízlését bántják, olykor maga a plébános is nehezen barátkozik meg a szokatlan épülettel. Az azonban biztos, hogy ezek a templomok is történelmünk részei és fontos korlenyomatok. Mindegyiknek külön története és személyisége van. Magyarországra a második világháborút követően vasfüggöny ereszkedett, és az Állami Egyházügyi Hivatal vette át a vallási kérdéseket. Sokszor tiltotta, korlátozta, megnehezítette a templomépítéseket, elvágta az építőanyag beszerzési lehetőségeket. Egy közel kétezer éves, Európa kultúrájába mélyen beleivódott vallást azonban nem lehetett adminisztratív módszerekkel megszüntetni. A hívők valahogy mindig megtalálták az útját módját, hogyan gyakorolják a vallásukat, és amikor csak lehetett, új templomot is építettek. Ehhez sokszor trükkök egész sorát kellett bevetni, éppen mint az óbudai Szentháromság templom esetében. Nagyon nehéz volt. Az akkori polgármestert, aki minden hatalom birtokosa volt, illetve nem is csak a polgármestert, hanem a pártbizottságot, az akkori pártbizottságot rávenni, hogy ezt engedélyezzék. De végül is sikerült, és 1984 ben elkészült a templom. De addig 80 tól 84 ig itt nagy munka folyt. Én magam is résztvevője voltam ennek, nagyon sokan itt önkéntesen a plébánia hívei közül szombatonként önkéntes munkát végeztünk. Ez egyúttal a közösség alapítását, alakulását is szolgálta. Merthogy ugye itt akkor együtt ebédeltünk, hol virslit, hol kis sört ittunk hozzá és dolgoztunk. A templom akkori plébánosa, Elzler Ferenc is kivette a részét a kétkezi munkából. Reverendáját munkás ruhára cserélte. Sok hívő fejében él még az akkori kép, ahogy kék overallban jár kel, dolgozik, irányítja az építkezést. A panelházak tövében végül a sok kompromisszum miatt különleges, semmilyen más templomhoz nem fogható alaprajzú épület született, amelyhez egyedi, Perczel Dénes építész, festő által tervezett és készített oltárkép társul. Az új templom születésével új közösségi tér is született. Óbuda maga egy jelentős sváb település volt. A török kiűzése után nagyon sok svábot telepítettek be ide a környékre, akiknek a nagy részét akkor, amikor lebontották a belső Óbudát és elkezdték ezt a panelrengeteget építeni, akkor innen kitelepítették és szétszórták a városban. Ebben politikai szándék is volt, hogy ne maradjanak itt egyben a régi emberek, de azért maradtak svábok, és sok ünnepségüket ide hozzák a mi templomunkban. A modern gondolkodású, szakrális épületeket is tervező építészek közül kiemelkedik Csaba László, aki vidéken és a fővárosban egyaránt alkotott. A progresszív, modern építészek nem csak az újszerű formákkal és anyagokkal kísérleteztek, hanem felvették építészeti hatást keltő eszközeik közé a fényt is. A természetes fény, illetve ma már azért a mesterséges fény is nagyban hozzájárul, hogy milyen hangulatúvá válik a tér, mennyire tudjuk személyesnek, adott esetben privát hangulatúnak, a magán áhítat hangulatú terének érezni azt a teret, vagy adott esetben a közösségi együttlétnek. A A világos, az átfogó, az átlátó, felemelő tere. Hogyan teremtődik meg a materiális, az immateriális építőanyagok. A fényre gondolok, és magának ennek a tér hatásnak a megfogalmazása az, ami különlegessé teszi ezt a viszonylag egyszerű, de ezért nagyon összetett térformát. A II. Vatikáni Zsinat szemlélete nem csak az építészekre és a tervezésre hatott, hanem a templomok belső díszítésére is. A szakrális terekben olyan alkotások jelenhettek meg, amelyekre korábban nem volt példa. A pápai enciklikák is megfogalmazzák és szorgalmazzák a kortárs művészetnek, a kortárs egyházművészetnek a megjelenését. Ez nem csak ötvösművészetben, festészetben, adott esetben falképfestészetben, textíliákban jelenik meg, hanem konkrétan olyan jelleggel is, hogy belsőépítészetben ezeket a katolikus templomokat átalakítják. Számos nagyon szép belsőépítészeti alkotás születik ebben a korban oltár, asztal, hozzátartozó, szószék vagy tabernákulum tekintetében, vagy papi ülőhely tekintetében. Csaba László Békásmegyer családi házas részén álló alkotása eredetileg harangtorony nélkül készült. A tradíciókhoz ragaszkodó gyülekezetnek azonban annyira hiányzott, hogy 2003 ban, közel húsz évvel a templom építése után végül harangtornyot is kapott a templom. Az 1989 90 es rendszerváltás után templomépítési hullám vette kezdetét Magyarországon. Az addig háttérbe szorított egyházak megpróbálták befoltozni az előző negyven évben keletkezett űrt. A kisebb egyházak sem maradtak ki a sorból, ennek folyományaként a szerényebb tagú gyülekezetek is önálló templomhoz jutottak. Az ezredfordulóra készült el a csepeli görögkatolikus templom is. Csepeli görögkatolikusok szórványban élnek, eredeti fellelési helye a görögkatolikusoknak az ország keleti fele, főként Szabolcs-Szatmár, Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar vármegyék és onnan munkalehetőség folytán vándoroltak el az emberek már akár a XX. Század elejétől kezdődően is, de a legnagyobb elvándorlás az 50 es, 60 as években történt, és a 60 as évek végén, 70 es évek elején már biztosan. A görögkatolikus hívek megszervezése az elkezdődött itt ezen a területen is. Az építész, Fejérdi Péter ellipszis alaprajzú és nyers téglából készült templomot álmodott meg. Mivel nem használtak vakolatot, a téglákat egyesével kellett válogatni és azokat úgy beépíteni a falazatba, hogy legszebb arcukat mutassák. Ez a fajta gondoskodó építkezés széppé tette az épületet és belső többletet is adott neki. Azt keresgéltem, hogy van e közös nevező a keleti és a nyugati egyház között, és visszamentem addig az időig, amíg még a nagy egyházszakadás nem történt meg. Úgy tűnik nekem, hogy a román korban még nem volt éles a szakadás, ott még megvolt a közös nevező, és emiatt azt gondoltam, hogy ez a kápolna amúgy is a léptékében megengedi azt, hogy egy pici román románkori karakterű templom legyen. Számos kritika éri a modern templomokat. Sokan felróják, hogy dísztelenek, és kevés téma akad a szemnek. Nos, a modern szakrális épületeknél ez nem véletlen, sőt tudatos, hiszen az embert nagyon sok vizuális inger éri nap mint nap. Ezért sokan gondolják úgy, hogy a templom legyen az a hely, ahol a test és a lélek mellett megnyugodhat a szem is. A budaörsi evangélikus gyülekezet templomának vörös téglája és fehérre meszelt falai tökéletes helyet biztosítanak az elcsendesüléshez. A viszonylag kisszámú gyülekezet miatt a szokásosnál talán kisebb templom követi az eredetileg sváb település zártsorú beépítési szokásait. A gyülekezetből többen szerették volna, ha a templomot Makovecz Imre tervezi. Tárgyalások is folytak az építésszel, ám végül dr. Krailing János építészre bízták a megvalósítást. 2001 ben. A budakeszi református templom is a béke szigete. Itt a meghittséget a természetes anyagok használatával és a templomba beszűrődő fények irányításával érte el a tervező, Basa Péter. Ez a telek, ahol a templom végül is megépült, nagyon keskeny. Problémásnak nézett ki, hogy egyáltalán ide egy épületet el lehetne helyezni, de egy építészt mindig az inspirálja, ha a feladatot nem lehet egyszerűen megoldani. A fának, mint építőanyagnak elsőbbséget adott. Ez a fa nem lucfenyő, hanem szibériai vörösfenyő. És ezt az anyagválasztást Péter végigvitte az egész templomon, tehát a zsindelyektől elkezdve a padokig meg a tartószerkezetig, toronyig minden vörösfenyőből készült. A Budakeszin élő reformátusok felmenői a második világháború után érkeztek a Felvidékről, a Vajdaságból, illetve Erdélyből. Erdélyből származik az építész Basa Péter is, és noha modern templom áll előttünk a Zsindelyes toronnyal, mégis sikerült belecsempésznie egy csipetnyi székely földet is az épületbe. Egy olyan szép templom, és annyira jó az akusztikája. Átlátható mindenkivel szinte az igehirdetés alatt is tudok kapcsolatot, szemkontaktust kialakítani. Meg maga a belső berendezése annyira otthonos és bensőséges emiatt a sok fa rész miatt, hogy nagyon jó ide mindig bejönni. Nagyon jó mindig megnyugodni és nagyon jó mindig itt áldani az Istent. Nagyon könnyen otthonra lehet találni ebben a hajlékban, az Isten házában. Nem csak a berendezés miatt, mint említettem, hanem a közösség miatt is. A templom kiállta az idők próbáját, és Budapest térségében az egyik legelismertebb modern református szakrális épületnek számít.