A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Kossuth Zsuzsanna. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Kossuth Zsuzsanna fiatalkoráról, aztán házasságáról, szerepéről 1848 előtt, majd megvizsgáljuk, milyen szerepet játszott az 1848-49-es forradalomban. Kapcsolatáról is szó lesz természetesen Kossuth Lajossal. Aztán pedig élete nagy fordulópontjáról is szót ejtünk, amikor is 1849 után sötét évek következnek rá. Műsorunk végén kísérletet teszünk arra, hogy elhelyezzük Kossuth Zsuzsát a magyar kultúra történetben. - 1817-ben az idősödő sátoraljaújhelyi Kossuth házaspár három lány és egy már csaknem felnőtt fiú után ismét gyermekáldás elé néz. A kicsi február 19-én, Szent Zsuzsánna napján jön a világra. Hamar megmutatkozik, hogy a kislány nemcsak életképes, de okos is. Bátyja, Lajos ekkor már jogot tanul Sárospatakon, ő veszi szárnyai alá a kis Zsuzsannát. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót Kossuth Zsuzsanna fiatalkoráról. - Zsuzsanna, Kossuth Lajos negyedik, legkisebb testvéreként jött a napvilágra, 1817-ben. Két évvel korábban volt egy nagy vulkánkitörés a Föld másik részén, és ez alapvetően befolyásolta egyébként Európa történetét és gazdasági teljesítményét 1816 nyarán. Nagy éhínség volt, nem volt termés, kiürültek a kamrák, nem volt igazán célszerű ekkor gyereket vállalni, de a Kossuth-család megtette ezt, és így 1817. február 19-én, Zsuzsanna napján született meg. Akkortájt az volt a divat, és az volt a szokás, hogy az adott névnap adja az adott gyermeknek a keresztnevét is, és így a Zsuzsanna nevet kapta. Zsuzsanna nagyon fiatalon, nagyon kifejezhető módon látható volt, hogy örökölte azokat a tulajdonságokat, amely az íráskészség, az olvasás, a versmondás felé irányította. Sokat foglalkoztak vele, és elsősorban bátyja A levelezést barátnőjével magyarul folytassa. Tehát a magyar nyelvhasználat ekkor kifejezetten egy központi téma volt, és hogy így írja a leveleit. Ezeket ő megfogadta. Nagyon szerette a bátyját. 15 év volt a korkülönbség, tehát ez egy elég nagy korkülönbség volt, de ő ezt kihasználta, és Lajosnak a tanait, Lajosnak a gondolatait magáévá tette. Nyelveket is elkezdett tanulni. Tehát ilyen szempontból ő nagyon alapos műveltségre tett szert fiatalkora ellenére. - De hogyan alakul a fiatalkora magánemberként vagy nőként? Hiszen hamarosan majd házasságot köt. - Sátoraljaújhelyen születik, és nagyjából 14 éves koráig ott is él. Az életéről annyit lehet, szerintem elmondani, hogy sajnos túl sok forrás nincsen, de a következtetéseink alapján olyan sok dolog, ami izgalmas lett volna, addig nem történik vele. Házitanító foglalkozik vele, ahogy már hallhattuk, az édesapja, nagyon sokat tanul Lajostól. Az édesapa is ügyvéd, Lajos is ügyvédi pályára készül, úgyhogy a jogi ismereteket abszolút, szinte mint egy szivacs, magába szívja. Ennek később nagyon is hasznát veszi. Majd ezt követően felkerül Pestre az egész család. Amikor már Lajos az országgyűlési tudósításokkal, úgymond lezárul '36-ban az országgyűlés, elkezdi a törvényhatósági tudósításokat, és ott Pesten egy izgalmas időszaka kezdődik Zsuzsannának, hiszen a Kávé Forrásházban, ahova költözik a család, ott egy nagyon izgalmas politikai kör fog kialakulni. Ő végig gyakorlatilag a reform politikának a közepében van. - És hát nyilvánvalóan megismerkedése Meszlényi Rudolffal is fontos ebben a tekintetben. - Igen, akkor már Zsuzsannáék kosztosokat tartanak, ebből is élnek, illetve a törvényhatósági tudósításokból, és ott él velük Meszlényi Terézia is, akinek az öccse, Lajosnak a támogatója és rendszeres látogatója is. Aztán egy idő után már nemcsak Lajosnak lesz a rendszeres látogatója, hanem Zsuzsannának is. Amikor Lajos börtönbe kerül hűtlenségi per miatt, akkor a család Alsódabasra költözik, és ott is rendszeresen megjelenik Meszlényi Rudolf. De mivel ott már csak az édesanyjával él Zsuzsa, így egyértelmű, hogy Zsuzsannát látogatja leginkább. '41-ben fognak végül is házasságot kötni, és hét gyönyörű évet élnek majd együtt, aminek sajnos '48-ban Rudolfnak a tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála fog véget vetni. - A munkájáról az Országos Védegyletben még érdemes lenne szót ejtenünk. - Igen, hiszen itt, ahogy elhangzott, a Meszlényi-család és a Kossuth-család együttesen tevékenykedik a védegylet kialakítása tekintetében. Ők azok, akik létrehozzák négyen, és ők azok, akik ebben a folyamatban elévülhetetlen szerepet vállalnak. Nagyon fontos, hogy a védegylet megalakulása a Pest megyei városházán, vármegyeházán következik be, ahova egyébként mindenkit meghívnak, ugyanakkor a hölgyek, a nők a karzaton, a második emeleten foglalhatnak csak helyet. - Kossuth Zsuzsanna és a nála 15 évvel idősebb bátyja, Kossuth Lajos között szoros érzelmi és szellemi kapcsolat alakult ki. Zsuzsanna már egész fiatalkorától segített Lajos munkájában. Így természetes volt, hogy az 1848-49-es szabadságharcnak ő is részese lett. - Az ápolóság tényleg csak azért jött az életébe, mert Kossuth Lajosnak szüksége volt valakire, aki megszervezi az ápolást az országban. Tehát ő nem volt ápoló, nem volt semmi egészségügyi végzettsége. Ő szervezni tudott és dolgozni. Nagyon szorgalmas volt, gyorsan tanult. Kapott maga mellé egy orvos századost, akivel együtt bejárták az országot, és így állítottak föl hadikórházakat, szerveztek ápolókat, és megszervezték a teljes hadiállátást Magyarországon. - Egy boldog házasság, amelyik egyszer csak kettétörik tragikusan, és be is fejeződik valamikor 1848 januárja környékén. Ez tulajdonképpen Kossuth Zsuzsa életének nagy fordulópontja is. Mit érdemes erről tudni? - Zsuzsanna alapvetően természetesen támogatja Lajost, illetve a férjét is, és Rudolf azt gondolja, hogy a Pest megyei követ választáson nem fog elég szavazatot kapni Lajos, ezért lóhalálában, télvíz idején elindul. - A férjről, Neszményi Rudolfról van szó természetesen. - Az úton megfázik, és a tüdőgyulladásából végül agyhártyagyulladás lesz. Gyakorlatilag addig bírja ki, ameddig Sárbogárdról még fel tud utazni hozzá Zsuzsanna, és gyakorlatilag örökre lehunyja ott a szemét. Ez egy óriási tragédia, Zsuzsanna teljesen saját gyászába menekül. Amikor kitör a forradalom, akkor barátjának, Vörös Antalnak meg is írja, hogy ő a saját beteg érzelmein kívül sajnos a hazának és a közérdeknek e nagyszerű perceiben nem tud részt venni, mert borzalmasan érzi magát. Egyébként édesanyja is megírja Lajosnak, hogy sajnos Zsuzsa ekkor nemcsak tüdőgyulladással, hanem fülgyulladással is küszködik. Göbök nőnek a fülébe, és nagyon-nagyon szenved. Gyakorlatilag akkor lesz egy kicsit jobban, amikor '48 nyarán felkerülhet újra Pestre. De nem sokáig tudnak ottmaradni, mert természetesen a történelem vihara újabb fordulópontot fog eredményezni. A kormány Debrecenbe költözik, és hosszas tanakodás után a Kossuth-család is úgy dönt, hogy elindulnak. Télvíz idején, mínusz 20 fokban fognak a pesti Indóházhoz menni, és végül is két hét lesz, mire megérkeznek Debrecenbe, és egy újabb tragédia is fogja szegény Zsuzsát sújtani, a kisfia, Rudolf, aki egyébként férjének, Meszlényi Rudolfnak a halála után született meg, az úton sajnos szintén el fog hunyni. - Ott tartunk tehát, hogy a kormány Debrecenbe költözik, Debrecenbe menekül, és itt látjuk már Kossuth Zsuzsannát is. - Igen, hiszen Debrecenben egy olyan központot hoztak létre, amivel próbálták a hadiellátást és a hadisérülteknek az ellátását is egyfajta képpen koordinálni, és ebben a szerepben, ezen a helyszínen Flór Ferencnek igazán kifejezett szerepe volt, és kifejezett szerepet vállalt, hiszen ő orvosként, a hadisérülteknek az ellátását, orvoslását úgymond felügyelte, irányította. Egyébként akkortájt a magyar hadiorvoslás nagyon fejlettnek volt tekinthető, hiszen amputációkat éterrel, kloroformmal végeztek. Például az 1853-56-os krími háború idején nem végeztek ilyen fajta altatási technikát. Tehát ez nagyon új és korszerű volt. Ugyanakkor látható volt az adott táborok végigjárása során, hogy az ellátásban hiányzik az a fajta szeretet, az a fajta szakértelem, és nagyon sok nehézséggel küzd. Ő vetette föl, hogy ebben valamiféle megoldást kell találni. - És akkor egyszer csak előtérbe kerül Kossuth Zsuzsanna. Azt hiszem, hogy ez a fajta fordulat, most 1848 vége felé vagyunk, amikor elkezdi a munkáját igazából a Magyar Honvédség kötelékében is. Hogyan történik ez, hogyan kezdődik ez a folyamat? - Ő Debrecenbe már csatlakozik a sógornőjének az önkéntes nőegyletéhez, és szépen lassan ebből egyébként már betegápoló egyletek is ki fognak emelkedni. Mivel ekkor már létezik a honvéd orvosi kar, már kijelölik a tábori kórházakat, a szabályzatokat, gyakorlatilag már tényleg a Flór Ferenc által úgymond előtérbe helyezett betegápolásra kell végre fókuszálni. És kellett egy olyan agilis ember, aki ezt az egész rendszert össze tudta fogni, és Kossuth Lajos a húgára gondolt, és azt gondolom, hogy reálisan, hiszen ő már igazából bizonyította azt, akár a mellette lévő munka során vagy a jogi felkészültsége esetében, hogy igazán globális dolgokat is el tud intézni. - Kossuth Lajos hivatalosan is megbízza ezzel Kossuth Zsuzsannát, vagy ez csak egy megállapodás? - Nem, ez egy hivatalos megbízás, egy közlönyben megjelenő megbízás... - Mi lesz a státusza Kossuth Zsuzsának? - 1849. április 16-án. Ő lesz az összes tábori kórház főápolója. Tehát mai szóhasználattal úgy mondhatjuk, mint egy országos főnővér. Ő szervezi meg az ellátást az országban, és ő felügyeli, ellenőrzi ennek a folyamatát. Ez egy nagyon fontos feladat volt, hiszen e nélkül nem lehetett szakavatott segítséget nyújtani. - Zsuzsanna 1848 januárjában, férje, Meszlényi Rudolf váratlan halála után egyedül maradt két kisgyermekkel, a harmadikkal várandósan. Szembe kellett néznie nemcsak a család gondjával, hanem rengeteg adóssággal is. - Élete során ő többet nélkülözött, mint amit jólétben töltött. A jóléte alatt is inkább adósságokból éltek így, amiről ő nem tudott. Amikor a férje meghalt, akkor mindez a nyakába szakadt. Ebben az időben egy nő általában nem tudta magát eltartani, nem volt ez szokás, neki mégis ezt meg kellett tennie, nemcsak magát, hanem a három gyermekét és az édesanyját is ő tartotta el. - Az eddig is már nehéz sorsot megélt, és nagy, tragikus sorsfordulatokon átesett hölgy, Kossuth Zsuzsanna ebben az időben aztán közéleti személyiséggé is válik. - Először a hölgyekhez, a nemes hölgyekhez, az úrhölgyekhez fordult annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet, hogy itt összefogásra van szükség. A felhívása nyomán elindult egy mozgalom. Elkezdte látogatni az ország különböző területeit Flór Ferenccel, aki segítségére volt. Megnézte, hogy milyen az ellátás, miben van hiány. Nagykárolyban kezdett, ment Gyöngyösre, Hatvanba, Vácra, Balassagyarmatra. - Elég türelmetlen leveleket írt például a bátyjának, Lajosnak, amelyben megírja, hogy micsoda állapotok vannak, és állandóan pénzt kért. - Pénzt kért, segítséget és összefogást, és elindít egy olyan mozgalmat, amivel az emberek elkezdenek összefogni, a hölgyek, az úrhölgyek, és a családok, hogy legyen elegendő kötszer, de legyen elegendő élelmiszer is, és hogy segítsék ezeknek az eljuttatását az egyes területekre. - Ezek szerint alakul a forradalom és szabadságharc alatt egy rendszer, egy új egészségügyi rendszer, amelynek most az a specialitása, hogy tábori kórházak rendszere lesz ez. Hogyan is nézett ki? Mert sok adat van erről az időről, és eléggé ellentmondó adatok, hogy hány tábori kórház van, hogy helyezkedtek el. Mit érdemes erről tudnunk? - Az a 72 tábori kórház, amelyet Kossuth Zsuzsanna elméletileg végigjárt, ez nagy valószínűséggel... - És részben alapított is. - És részben alapított is, a visszafoglalt ország területén nagyjából egy száz-egynéhány kórház lehetett, de ugye nagyon nehéz megbecsülni, hogy hány tábori kórház volt, hiszen voltak kötöző helyek, voltak ideiglenesen kialakított tábori kórházak. Például erre elfoglaltak akár gyárakat, iskolaépületeket, zárdákat, kolostor épületeket. Ezek vagy telepítés vagy éppen áttelepítés alatt álltak, hogy éppen a hadihelyzet megkívánta. És voltak az állandó tábori kórházak, amivel úgymond biztosabban lehetett számolni. Tehát az, hogy 72 tábori kórházat mondjuk ő megszemlézett ezalatt a négy hónap alatt, nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy ez lehetséges lett volna, hiszen akkor minden második nap ő már másik kórházat szemlézett volna, ami az akkori infrastrukturális körülmények között nagyon nehezen lett volna megvalósítható. Úgyhogy valószínűleg ennél a számnál kevesebbet járt végig, de az biztos, hogy folyamatosan úton volt, és az ő társával, Barna Ignác törzsorvossal mindenhol nagy tisztelettel és megbecsüléssel fogadták. - Kossuth Zsuzsannának ez a fajta nemzetszolgálata mindösszesen négy hónap, mégis ezalatt a négy hónap alatt hihetetlen, hogy hogyan írja be a nevét a magyar egészségügybe. Hogy látod ezt? - Nagyon emblematikus személyiség volt. A női alakja, az emberekhez való hozzáállása, a hadisérültekhez való hozzáállása olyan mintát szolgált a jövő generációnak, amit azóta is tanítunk. és mindenkit elláttatott. Nagy figyelmet fordított, hogy az egy faluból érkezők vagy az egy nyelvet beszélők legyenek azért elszeparálva, hogy egymás társai és lelki társai is legyenek ott az ellátás során. Talán ez volt az egyik legfontosabb. A másik, hogy meg tudta ezeket a dolgokat szervezni. Egyet még nem mondtunk, hogy ágyakat is kellett szervezni az ellátáshoz, és nagyon sokszor intézményeket azért látogatott meg, és azért próbálta feltérképezni, hogy honnét lehet ezeket az ágyakat oda megszervezni és oda elvitetni, vagy ott elkészíttetni. Nagyon fontos dolog volt az akkori hadisérültek ellátásaként, nagyon emblematikus dolga volt, hogy egy ágyban egy hadisérültet lássanak el. Ez sok éven keresztül, más háború idején is az egyik legnagyobb fertőző veszélyforrás volt, hogy egy ágyban több katonát látnak el. Ez egy nagyon forradalmi tett volt az ő részéről is, hogy abba az irányba vigye el a hadisérültek ellátását, hogy külön ágyakban feküdjenek. - Nekem az jut eszembe, hogy Kossuth Lajosról mindenki hallott, de hogyha ma megkérdezném az embereket, 2025-ben, Magyarországon, hogy mit tudsz Kossuth Zsuzsannáról, azt hiszem, hogy mellbevágó lenne az eredmény. Annak ellenére mondom ezt, hogy a sorsa Világos után újra egészen tragikussá válik. Mi történik ekkor? - 1849 nyarán már kritikus a helyzet, ott vannak a cári orosz csapatok, és megörültünk annak, hogy visszafoglalták a fővárost, aztán utána újra ki kellett üríteni. Zsuzsanna is kezdetben Pestről Szegedre megy, aztán végül Aradra, és amikor már tényleg menthetetlen a helyzet, ő is menekül tovább, és Nagyváradon a cári orosz csapatokba fut bele a családdal, és ott fogságba esik. - Zsuzsanna a végsőkig kitartott a kórházak működése mellett, de a politikai események menekülésre késztették. Hazaárulás vádjával letartóztatták, ám végül szabadon engedték azzal a feltétellel, hogy a családjával együtt elhagyja a Habsburg Birodalom területét. - Kiűztek engem a szeretett, szenvedő hazámból anélkül, hogy leborulhattam volna földjére utolsó búcsúszót mondani. Csak annyit mondok, hogy áldanám a sorsot, és szíves örömest visszatérnék börtönöm falai közé, ha ezzel megszabadíthatnám hazámat és szent ügyét a szomorú gondtalanság kiszámíthatatlan következményeitől. - Kossuth Zsuzsanna azonban már nem térhetett haza. 37 évesen, tüdőbetegsége következtében Amerikában hunyt el. - Ez a hazájáért mindent megtevő női hősünk végül is fogságba kerül. Mi történik ezután vele? - Perbe fogják, és bíróság elé állítják a tetteiért. - Meg a nevéért, hogy Kossuth. - Meg a nevéért, az természetes. Egy érdekes fordulat következik be ebben az eljárási folyamatban, mert meghallgatják a katonákat. És az osztrák katonák jelentkeznek, akiket ellátott az ország legkülönbözőbb pontján, és meggyógyították őket, meggyógyultak, és ő maga is részt vett ebben a betegápolásban. Tehát nemcsak szervező volt, hanem az ellátásban is részt vett. És mellette tettek tanúvallomást. Ez volt az a momentum, ami megmentette az életét, és megmenekült. - Azt hihetnénk, hogy ezzel véget is ér a megpróbáltatásainak sorozata, hiszen a felmentő ítélet megtörténik az osztrák tanúvallomások alapján. Itt azonban még sincs vége ennek a történetnek. - Miután őt kiengedik az új épületből, Pesten marad, és visszaköltöznek az édesanyjával, illetve a Kossuth gyerekekkel, valamint két testvérével a Szirmai házba. Ezt követően sem lesz Zsuzsannának könnyebb az élete, ugyanis nyitnak egy nevelőintézetet, viszont belekeveredik a Makk József tüzérőrnagy-féle összeesküvésbe, és nem is biztos, hogy jó szó az, hogy belekeveredik, hiszen ő is részt akar ebben venni, az ő álma is gyakorlatilag az, hogy a szabadságharcot újra felélesszék. - És ennek vannak bizonyos levél tartalmai is. - Igen, ő levelezésbe kezd, próbálkozik legalábbis Lajossal, különböző közvetett módon, embereken keresztül felveszi vele a kapcsolatok, és alvó sejtekként elindítanak egy ilyen szervezkedést, amiben a legnagyobb felelősséget Zsuzsanna viszi. Tehát gyakorlatilag ő köt össze mindenkit mindenkivel, ő a kommunikációs referens, hogy úgy mondjam. Egy idő után sajnos kiderült, hogy Makk József abszolút mértékben alkalmatlan ennek az összeesküvésnek a megszervezésére, és erről értesíti is Lajost, aki fel van háborodva, és gyakorlatilag őt hibáztatja azért, hogy rosszul választottak vezetőt. Viszont idő közben Lajosnak az egyik ügynökét elfogja az osztrák titkosrendőrség, kivallatják, és megtalálják nála azokat a felhívásokat, utasításokat, amelyeket Lajos az emigrációból küldött haza. Ekkor Zsuzsát sajnos újra perbe fogják, ismételten egy jó pár hónapot kísérleti fogságban tölt. A körülményeket ismerjük, gyakorlatilag nem volt ablak a celláján, rettentően hideg volt, de ekkor már annyira rossz állapotba kerül, hogy nem csak köhögési és fulladási rohamai vannak, hanem vért is köp, és az amerikai követnek kell kezdeményeznie azt, hogy Zsuzsát a bécsi rabkórházba továbbküldjék, tehát hogy tényleg nagyon rossz állapotban van már ekkor, de lelkileg még mindig nagyon kitart. - De még mindig egy bécsi rabkórházban van. Mi történik ezután vele? - A végső ítélet pedig arról szól, hogy a Habsburg Birodalom területét el kell hagynia száműzetésbe, neki és a családjának. Egészen Belgiumig jutnak, a belga határig, és ott egy kényszerszünet következik be a további utazásuk tekintetében, hiszen az ő betegségén túl az édesanyja is beteg, és az édesanyja ápolása is ellátásra szorul, ezért ott, Brüsszelben kér menedéket, ez egyébként királyi támogatással be is következik, és ideiglenesen munkát is vállal, sőt csipkeverést tanul ki, és egy kis üzemet kezdett maga is működtetni. - Ezután az útja, éppen azért, mert Kossuth Lajos ekkor már Amerika szerte híres ember, túl van az 1852-es nagy Cincinnati-i beszéden stb-stb-stb., Kossuth Zsuzsanna is életét tulajdonképpen az Egyesült Államokban, Amerikában fejezi be. - Nagyon érdekes, mert Zsuzsanna ezalatt az egy brüsszeli év alatt lényegében egy vállalkozást indít, és ugyanezt gondolja majd Amerikában is folytatni, és sikerül is neki annyi különbséggel, hogy már nem csipkét fog verni, hanem varrodát is nyit, ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai hölgyek jobban szeretik a már teljesen kiszabott ruhákat megvásárolni, mint a különböző kiegészítőket, és Zsuzsa erre is kiválóan ráérez. Azt lehet mondani, hogy üzleti érzéke is határozottan volt. - Csak az egészsége... - Igen, az egészsége már annyira megsínylette ezt az elmúlt időszakot, hogy kénytelen volt, nem azt mondom, hogy abbahagyni, hiszen akaratán kívül történt, de mielőtt még felfejleszthette volna az üzemet, elhunyt. - Azt hiszem, hogy beszélnünk kell Kossuth Zsuzsa emlékezetéről, hiszen azt hiszem, hogyha ápolásról beszélünk, a magyar kórházügyről, egészségügyről, akkor az ő neve kihagyhatatlan. Itt az asztalon is vannak ennek nyomai. - Igen. Ami nagyon fontos, hogy az 1900-as években elindult egy olyan mozgalom, hogy egyre inkább ezen levelezés alapján tudtak könyveket írni. Több könyv jelent meg, több évtizeden keresztül, és legutoljára pár évvel ezelőtt Berényi Annának egy életrajzi regénye. Díjak alapítására is sor került, a Magyar Ápolási Egyesület kezdte a díjak alapítását, 150. évfordulójának alkalmából a szabadságharcnak, és a Magyar Állami Pénzverde is egy új érmét adott ki 2017-ben. - Jaj, de jó volt végighallgatni, nem azért, mintha nem lettek volna tragikus sorsfordulatokkal tarkítottak Kossuth Zsuzsanna útjai, de lehet látni egy embert, egy asszonyt, aki korát meghaladóan, bátran, önállóan, aktívan, cselekvően mindenét, ugyanúgy, mint a bátyja, Kossuth Lajos, de ő is mindenét a haza oltárára tette, és életét tulajdonképpen feláldozta a hazájáért.

Mai műsorunk címe: Kossuth Zsuzsanna. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Kossuth Zsuzsanna fiatalkoráról, aztán házasságáról, szerepéről 1848 előtt, majd megvizsgáljuk, milyen szerepet játszott az 1848-49-es forradalomban. Kapcsolatáról is szó lesz természetesen Kossuth Lajossal. Aztán pedig élete nagy fordulópontjáról is szót ejtünk, amikor is 1849 után sötét évek következnek rá. Műsorunk végén kísérletet teszünk arra, hogy elhelyezzük Kossuth Zsuzsát a magyar kultúra történetben.