Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Csömör a főváros szomszédságában addig addig nyújtózkodott, ameddig a végtagjai bírták. Csak nyúlt és nőtt, mára pedig tízezernél is több őslakossággal büszkélkedhet. Én gyermekkoromban még ahhoz voltam szokva, hogy az utcán szlovákul, tótul beszélnek a nénik. Az én nagymamám is népviseletben járt. A paraszti iparos életforma eléggé jellemző volt a településen, most már alig látni ilyen népviseletes néniket. Nem annyira szlovákul, tótul beszélnek az itteniek a hétköznapokban, hanem kicsit polgáriasultabb és jelentős arányban betelepült ekkel megtelt település. Most a lakosságnak a kétharmada, vagy tán még nagyobb aránya is nem tősgyökeres. A csömöri Tót Hagyományaink Háza épületének eredetileg semmi köze nem volt a szlováksághoz. Egészen addig, amíg át nem alakították. A fő épület egy sportöltöző volt, a régi csömöri híres NB1 es kézilabdacsapatának volt a sport öltözője. Ennek talán az egyharmada volt az eredendő épület, a többit már mi magunk, rengeteg dolgos kézzel hoztuk össze, hogy ez ilyen szép legyen. Nemzetiségi nevelés folyik az épületben, délután napközi van, és sokszor van itt népismereti óra, hogy a gyerekeknek élőben tudjuk bemutatni, hogy mit jelent az, hogy tiszta szoba, a konyha, az eszközök, a vetett ágy és egyéb dolgok. Az itt dolgozók, segítők úgy gondolják, hogy ők nem ápolják és nem is őrzik, hanem megélik a hagyományaikat. Most éppen tűvel visznek színt a vászonra. A gyerekeket szokta érdekelni, hatók az ilyen A foglalkozásokra. Egy picit visszavettünk most az alapok elsajátítására. Úgy gondoltuk, hogy lehet, hogy nem kéne egyből belevágni a legnehezebb részekbe, és az alapokra visszatértünk, mint az én kis száröltés, laposöltés. Ha nincs meg az alap, nehezebb azért elkezdeni a bonyolultabb munkákat. A csömöri kék és zöld kiegészítik egymást, a tavasz érkeztével pedig a hímzett virágok is szirmot bontanak. Ez nem egy olyan tájház, ahova nyitvatartással egy héten egyszer bejövünk, hiszen az oktatás és a mindenféle szakkör miatt mi szó szerint itt élünk. Szinte nincs is olyan hétvége, hogy ne lennénk itt. Ez azért fontos, hogy a gyerekek tudják azt, hogy honnan jöttünk, mik az őseink szokásai, hogyan öltöztek, mit énekeltek, mit ettek, mit táncoltak. A változás szele alapjaiban formálta át Csömör régi utcaképét. A faluközpontban a hentesüzlet épülete a hús és füstölt áru szagát kávé illatra cserélte. Az önkormányzati, gasztro, kulturális közösségi tér. Az egykor kocsmaként is működő Petőfi Sándor Művelődési Ház közelében nyílt meg. Ez az épület körülbelül 100 évvel ezelőtt épült, és akkor hentes bolt volt. Itt egy olyan család lakott, amely Csömörön és a szomszédos 16. Kerületben, Cinkotán egy hentes vállalkozást működtetett, és gyakorlatilag most a 90 es évek végéig hentesboltként működött. Aztán néhány évvel ezelőtt meghirdette az eredeti tulajdonos család eladásra. Az önkormányzat megvette, és kialakult az az elképzelés, hogy a civil közösségek és helyi művészek, kulturális személyiségek adjanak életet ennek a közösségi helynek. Az épület funkcióváltása tükrözi a település társadalmi változásait. A hentesbolt így az egykor Csömörre is jellemző kereskedő ipari tevékenység átalakult. A berendezési tárgyakat, a bútorokat, a községben élők ajánlották fel, így ide a Kultúr2 be mindenki haza is jár egy kicsit. Nyilván olyan bútorok döntően, amiket már nem annyira használnak, de még szépek, emlékek fűződnek hozzá. Emiatt is kicsit magukénak érzik az emberek, akik teret szeretnének maguknak találkozásokra. Ez nem feltétlenül civil szervezetet jelent, jelenthet baráti társaságot, kulturális kisközösségeket, képzőművészeket, kézműveseket, azok itt megtalálják a találkozási pontokat, de ugyanakkor neves, Csömörön lakó művészek is magukénak érzik. Tehát nagyon sokféle program várható ezen a helyen. Civil csoportok, közösségek kulturális igénnyel, közösségi igénnyel veszik birtokba. A közösséghez tartozás igénye mindenkiben ott van, előbb utóbb mindenki. A csömöri felmenőkkel nem rendelkezők, a csupán beköltözők is ráéreznek a Csömöri ségre. A víz csordogáljon bármilyen soványka mederben, az élet fontos pillére. A csömöri Tekergő horgásztavat és tocsogós mocsarat is táplál, hogy aztán keresztülhaladva a nevét adó községen, a vén Duna vizével összekapaszkodva a tenger felé vegye az irányt. Bármennyire hihetetlen, Csömör patakjára száz évvel ezelőtt fürdő települt. Strand állott, most kőhalom. A gátak közé szorított víz dühöngő óriássá változott. Egy legendás régi strand működött Csömörön. A bejáratánál állunk, tulajdonképpen a Csömöri patak felduzzasztásából. Hatvanas évek elejéig, körülbelül negyven éven keresztül működött ez a strandfürdő. Nagyon népszerű volt egy óriási, 62 63 környékén bekövetkezett Következett esőzés következtében, amikor hatalmasra megduzzadt a patak, elárasztott itt mindent. Gyakorlatilag egy épületet leszámítva, amit megmaradt. Minden kabint, vendéglátóegységet stb. Elvitt a víz. A tanács nem építtette újjá a fürdőt, helyén ma természetismereti park található. A patak mentén sétálva eljuthatunk a csömöri őslábhoz is. Száz évekkel ezelőtt a terület, mint óriási szivacs szívta magába a patak vizét. Aztán jött az ember és elöntés biztosra mélyítette a medret, kanyarokat vágott át. Itt minden tél végi tavaszi időszakban bokáig állt a víz. Ez a pesti síkság az egyik utolsó egykori tájképet őrző területe. Ez az egész völgy a Csömöri pataknak a völgye, és az táplálta vízzel rendszeresen kiöntött minden nagyobb esőzések után, úgyhogy ez Teljesen eláztatta a patak. Később a forró nyár a még megmaradt nedvességet is kikönyörögte a talajból, de a természet nem adja könnyen magát. Az átalakuló világban még maradt valami a régből, ami nagyon értékes és nagyon szép. A bokorfüzesek abból itt még vannak nagyobb állományok, illetve a füzesek, tehát a fehér fűz és a csöröge fűz. És nagyon sok nyár van még itt. A védett növények közül talán a tőzeg páfrányt említeném meg, de például legutóbb is találkoztunk barna rétihéjával. Itt költ. Hogy a talajvíz ismét megjelenjen, a terület a közelmúltban rehabilitáción esett át, és bár a kiszáradt Öreg tó még csak álmodik a csapadékról, egyszer hátha ide is visszatér majd az élet. Mindenesetre a Csömöri horgásztó köszöni, jól van, Békés halai még a mélyebb részeken vermelnek, a tőkés récék viszont fáradhatatlanul taposnak. A nedves rét valaha sok ezer szarvasmarhának is takarmányt biztosított, ugyanis a láprétet évente többször kaszálták. A tehén helyett ma már inkább lovat tartanak. A főváros és az M0 s autóút közelsége a lovas tanyáknak elhozta a virágkort. A csömöri Zengő Nyíl egyesületben az állattartó, lovas nomád életmódot próbálják rekonstruálni, nem csak rekonstruálni, hanem valahogy átvinni a modern korba. És ezt úgy tudjuk megcsinálni, hogy részben elkészítjük ezeknek a korabeli tárgyaknak a másolatait, kipróbáljuk használat közben őket, illetve például a lovasíjászat nevezetű sportba próbáljuk ezt valahogy átcsempészni. Íjat és bizonyos nyílvesszőket már a szkíták is használtak a Krisztus előtti századokban. A legeslegtöbb felszerelésünk a honfoglalás korára, tehát a XIX. Századra jellemző, mégiscsak azért, hogy a magyarságnak valamiféle múltbeli tevékenységét reprezentáljuk és próbáljuk így a sportba átvinni A ma embere szereti beleélni magát az ősök életébe. Van annak valami varázsa, hogy a jelenben a régi kor visszaköszön? A Zengő Nyíl Egyesület rendszeresen foglalkozik gyerekcsoportokkal. A mobiltelefon használata nem tilos, viszont a kütyük rendszerint nem férnek el a kézben, így előbb utóbb mindenki önként válik meg tőlük. Ha meg tudja, hogy a nyílvesszőt hogyan kell elkészíteni, fel tudja ő is tollazni, meg bizonyos anyagokat, amik a természetben vannak, megismer. Tehát nagyon sokat vannak kinn ezek a gyerekek, és mindenféleképpen egy kicsit olyan ár ellen úszás a mai korban. Mert ugye a mai kor azt mondja, hogy menjél be, mi meg egy kicsit azt mondjuk, hogy gyere ki és inkább legyél kint. A kinti lét egyébként Csömörön nem teljesíthetetlen feladat. A 20 km hosszú Csömöri körtúra a község természeti, helytörténeti és kulturális értékeit mutatja be. A főváros közelsége, a falusi nyugalom és a természeti adottságok Csömört ideális hellyé tették mindazok számára, akik úgy döntöttek, hogy életüket ezen az erős tradíciókkal rendelkező, de a gyüttmenteket is szívesen befogadó településen képzelik el. A lakosság jelentős része, mondhatni, hogy a többség az utóbbi évtizedekben települt be a faluba. De mi kell ahhoz, hogy Csömör ne csupán alvóközségként szunnyadjon Budapest árnyékában? Meg kell ismertetni az ideköltözőkkel a település értékeit, látványosságait, történelmét, múltját. Csömör 28 ezer lépéses körtúráját végigjárva akár szakaszonként is máris olyan közösségbe csöppenünk, akik teljesítették a közel húsz kilométeres távot. Legalább hat hét kilométer a központi része a Csömöri patak mellett halad el. Ez egy vizes tanösvény, és egyébként itt a természetismereti parkban, de a patak mentén még legalább 5 6 kilométeren keresztül gyakorlatilag a régi idők, az új idők különböző vízzel kapcsolatos egységei kerülnek bemutatásra a kör túraútvonala mentén. A tematikus táblák a különböző településrészekhez kapcsolódó helytörténeti tudnivalókat mutatják be. Csömör legmagasabb pontja a 221 méter magas Kálvária hegy is a túraútvonal egyik állomása, csakúgy, mint a Kitekintő pont, vagy éppen a Csömöri patak felduzzasztásával létrehozott horgásztó. Nagyon érdekes a csömöri körtúrának az alapgondolata. Sok helyi szakember, lokálpatrióta önkormányzat fogott itt össze, hogy feldolgozza, bemutassa azokat a településrészeket, amelyek megmutatásra méltóak a Csömör település számára fontosak helytörténeti, kulturális, közösségi szempontból. A csömöri Hősök tere, a könyvtár és a művelődési ház a település egyik központi része. A Petőfi Sándor Művelődési Ház sarki épülete több mint 100 esztendős, és bizony volt idő, amikor kocsmaként szolgált. Az 1900 as évek elején a sík kocsma volt az egyik központi helye a falunak, illetve a 60 as években pedig megépült a moziterem. Ez a kettő lett összeépítve az 1980 as években, és azóta működik művelődési házként. Volt itt könyvtár és minden egyéb, elsősorban a helyi civil szerveződéseknek, baráti társaságoknak, kisebb csoportoknak biztosítunk helyet, akár táncórákhoz, akár mozgáshoz, akár énekkarnak. Az egyik kisebb teremben éppen a 80 évvel ezelőtt kényszermunkára, málenkij robotra elhurcolt 25 német ajkú csömöri lakos emlékére rendeztek kiállítást. Merthogy Csömörre a 18. Században földműves svábok is érkeztek, majd az 1831. Évi kolerajárvány következtében megtizedelődött népesség pótlására újabb német családok telepedtek le Budáról. Csömör több nemzetiségét a művelődési ház kiállítási anyaga is tanúsítja. Az épület másik szárnyában a Báló Lipót Egyesület által gyűjtött és berendezett falumúzeum látható. Volt olyan, hogy meghívtam az osztálytársnőimet 72 ben ide Csömörre, és teljesen meg voltak döbbenve, hogy hogy hova jöttek ők, merthogy egész úton a HÉV en nem hallottak magyar szót. Úgyhogy akkor Csömörön még nagyon sokan beszélték, és most is azért vannak, akik jól beszélik a szlovákot. Rúzsa, Jason, Rúzsa Kim Járjam a búza, A Báló Lipót Népdalkör a csömöri viselet bemutatásával és a szlovák dalok Daluk éneklésével őrzi és menti tovább a szlovák nemzetiségi kultúráját, a csömöri tót hagyományokat. Pilisjászinka már a mi ruháink, azok mind olyanok, amik eredeti ruhák, és valakitől tudjuk, hogy melyik ruhát kitől kaptuk. Úgy szoktunk felöltözni azért, hogy általában vagy brokátban, mert itt többen is voltak brokátban, az volt a nagyon nagyon ünnepi viselet. Aztán volt a bimbós szoknya, ami ilyen hímzett apró virágos hímzésekkel. Az is még ünnepi volt például az úrnapi körmenet, ami Csömörnek egy nagy hagyománya. Ott általában az asszonyok a sátor, a Buczka mellett ilyen bimbós ba álltak régen, akik még viseletesek voltak. A népdalkör megalakulásakor, 1996 ban egy csömöri lakodalmas t adtak elő. Akkor még férfi hangból sem volt hiány. A mostani dalkörben már csak hölgyek énekelnek. Pest vármegye északkeleti települései közül szinte elsőként, 1135 ben már valamiféle okiraton szerepelt a Csemer, vagyis a mai Csömör név. Az a tudat, hogy ősi fundamentumra épült a község, a tősgyökeres csömöri eket ma is büszkeséggel tölti el. Még akkor is így van ez, ha a török időkben olyan szinten elnéptelenedett a község, hogy az 1710 es években evangélikus, majd katolikus szlovákokat kellett a vidékre csábítani, hogy legyen, aki megműveli a földet. A Grassalkovich telepítette az 1700 as években a szlovákokat Csömörre. Érdekes, hogy örmény Csömör nagyközségnek a testvértelepülése, Grassalkovich ott született, és itt Csömörön, miközben a Nepomuki szobrot állították, itt lett rosszul. Hazaszállították őt Gödöllőre, mert akkor Gödöllőn élt és ott hunyt el. De mi, csömöriek. Azt az anekdotát meséljük, hogy testvértelepülésen született és Csömörön halt meg. Grassalkovich Antal templomot is építtetett a településre. Az úrnapi körmenetnek is ez a kiindulópontja. A csömöri, közel másfél kilométer hosszú, virágszőnyeges úrnapi körmenet az országban szinte egyedülállóan a község utcáin halad végig. A svábokat már Budaörsről telepítették ide, és ők hozták magukkal ezt a gyönyörű úrnapi körmenetet, amit minden évben meg lehet csodálni, és amire mi tótok büszkék vagyunk, hogy ők hozták, mi meg megőriztük. A XX. Század sok változást hozott a csömöri szlovákság életébe. Sokan elhagyták a viseletet és polgári ruhára váltottak. Voltak, akik az 1948 as lakosságcsere során Csömört is elhagyták és az akkori Csehszlovákiába költöztek egy új, másféle élet reményében. A nagy változás valóban az volt, hogy elhagyták a viseletet, és azok az emberek maradtak viseletben többségiben, akik itt dolgoztak helyben a földeken, a termelőszövetkezetben, hiszen nem kellett csömörről kimenniük. De azért volt egy maréknyi asszonyka, aki felvállalta és Pestre is így járt. Ma már a hagyományos, az autentikus, a régi, valódi érték, mint ahogy a sütemények közül is a házias. A nagymama készítette az igazi. A sütemények királyának, a hájas tésztának Csömörön nagy divatja van minden évben versenyeznek is az itt élők, hogy ki készíti a legfinomabb at. Kormányos Erzsébet nem titkolja a fortélyokat, sőt a csömöri Tót Hagyományaink Házában egy kurzuson bárkivel meg is osztja a fogásokat. Nem csak én készítem a tésztát, hanem a kurzuson résztvevők is lehetőséget kapnak arra, hogy a teljes folyamatot végigcsinálják, tehát hogy kidagasztják a tésztát, előkészítsék a hájat teljes folyamatában, megcsinálják a hájas tészta hagyományos magyar sütemény, amelyet sertés hájjal készítenek, főleg disznóvágás idején. Ha háj helyett zsírt használunk, akkor az a hamis, hájas. Az alaptészta elkészítésénél fontos a pihentetés. Pihentetés után rákerül a háj, és ezt a hájat három alkalommal visszük rá a tésztára. Időközben pihentetjük a tésztát hűtőben, hideg helyen. És akkor itt a lényeg a hajtogatáson is van, mert mindig ugyanúgy kell hajtogatni a süteményt, hogy szép leveles legyen. Több mindennel tölthetjük, szilvalekvárral. Ez a szilvalekvár itt helyben készült és dióval, de lehet mákkal is, túróval is és még gesztenyével is. A tészta könnyedségét, levelességét az ecet és a hajtogatás adja meg. A disznó hája a sütemény kalória tartalmáért felel. Az energiagazdag tészta után nem kell messzire menni, a tót hagyományaink házában el is lehet égetni a zsírt. A Furmicska Néptánc Egyesület tagjai éppen azt teszik, polkát táncolnak, hogy tudjunk tánc közben énekelni. Szlovák nyelvórákat vesznek a gyerekek, és az is fontos, hogy tudja, hogy miről énekel, mert jókedvünk van. Vagy most ez egy szomorú ének, mert elhagyott a kedvesünk. Itt a legtöbb gyerek nagyon szépen beszél szlovákul, ezért fontos, hogy egy ilyen jó közösségbe járjanak a gyerekek, mert észrevétlenül is kialakul nemcsak a szeretet, hanem a tisztelet is a saját kultúránk iránt. A csömöri tót hagyományok ápolását, a népviselet megőrzését a Furmicska Néptánc Egyesület táncosai nem tudatosan végzik, mégis minden egyes szavukkal, tánclépésükkel, büszkén hordott viseleti darabjaikkal az ősök útján járnak. A.

Csömör a főváros szomszédságában addig addig nyújtózkodott, ameddig a végtagjai bírták. Csak nyúlt és nőtt, mára pedig tízezernél is több őslakossággal büszkélkedhet. A víz csordogáljon bármilyen soványka mederben, az élet fontos pillére. A csömöri Tekergő horgásztavat és tocsogós mocsarat is táplál, hogy aztán keresztülhaladva a nevét adó községen, a vén Duna vizével összekapaszkodva a tenger felé vegye az irányt. Bármennyire hihetetlen, Csömör patakjára száz évvel ezelőtt fürdő települt. Strand állott, most kőhalom. A gátak közé szorított víz dühöngő óriássá változott. Egy legendás régi strand működött Csömörön. A csömöri Zengő Nyíl egyesületben az állattartó, lovas nomád életmódot próbálják rekonstruálni, nem csak rekonstruálni, hanem valahogy átvinni a modern korba. És ezt úgy tudjuk megcsinálni, hogy részben elkészítjük ezeknek a korabeli tárgyaknak a másolatait, kipróbáljuk használat közben őket, illetve például a lovasíjászat nevezetű sportba próbáljuk ezt valahogy átcsempészni. A főváros közelsége, a falusi nyugalom és a természeti adottságok Csömört ideális hellyé tették mindazok számára, akik úgy döntöttek, hogy életüket ezen az erős tradíciókkal rendelkező, de a gyüttmenteket is szívesen befogadó településen képzelik el. A lakosság jelentős része, mondhatni, hogy a többség az utóbbi évtizedekben települt be a faluba. Csömör legmagasabb pontja a 221 méter magas Kálvária hegy is a túraútvonal egyik állomása, csakúgy, mint a Kitekintő pont, vagy éppen a Csömöri patak felduzzasztásával létrehozott horgásztó. A Petőfi Sándor Művelődési Ház sarki épülete több mint 100 esztendős, és bizony volt idő, amikor kocsmaként szolgált. Az 1900 as évek elején a sík kocsma volt az egyik központi helye a falunak, illetve a 60 as években pedig megépült a moziterem. Ez a kettő lett összeépítve az 1980 as években, és azóta működik művelődési házként. Pest vármegye északkeleti települései közül szinte elsőként, 1135 ben már valamiféle okiraton szerepelt a Csemer, vagyis a mai Csömör név. Az a tudat, hogy ősi fundamentumra épült a község, a tősgyökeres csömörieket ma is büszkeséggel tölti el. Valódi érték, mint ahogy a sütemények közül is a házias. A nagymama készítette az igazi. A sütemények királyának, a hájas tésztának Csömörön nagy divatja van minden évben versenyeznek is az itt élők, hogy ki készíti a legfinomabbat. Kormányos Erzsébet nem titkolja a fortélyokat, sőt a csömöri Tót Hagyományaink Házában egy kurzuson bárkivel meg is osztja a fogásokat.