A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Magyar hősök az amerikai történelemben. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején bemutatjuk Fabriczy Kováts Mihályt, aki karcagi református köznemesből lett George Washington ezredese. Aztán beszélgetünk az ő életútjáról és cselekedeteiről. Végül pedig bemutatjuk mindazokat a magyarokat, akik jelentős szerepet játszottak az amerikai kultúrában és történelemben. Beszélgetésünk kezdetén mutassuk be ezt a különleges magyar férfit, Fabriczy Kováts Mihályt. - Fabriczy Kováts Mihály kétségkívül a magyar hadtörténetírás talán egyik legkülönlegesebb alakja, és azt kell, hogy mondjam, hogy akik az életével behatóan foglalkoznak, több történész foglalkozott már vele, többek között Antall József kiváló történész, későbbi miniszterelnökünk, ők általában használják rá a katona kalandor kifejezést, ami nagyon szépen átfedi az életét, hiszen az élet soha nem úgy hozta, hogy sokáig egy helyen tartózkodjon. 1724-ben, tehát kicsivel több, mint 3 évszázada született, az akkor éppen újra népesülő Karcagújszálláson, és a helyi református oktatási intézményben, nevezzük későbbi nevén gimnáziumnak, egy viszonylag magas, kortársaihoz mérten magas műveltséget szerzett magának. Különösen kiemelném a latin tudását. Családja tragédiája, hogy 1739-ben a településen pusztító pestisjárványt követően dönt úgy, hogy nem a gazdálkodásban, nem a családi megélhetésben keresi a kenyerét, hanem a Hávor János vezette huszárezredben. Az osztrák hadsereg szervezet egy magyar huszárezredéhez csatlakozik, és innentől indul el közhuszárból egy nagyon-nagyon fényes karrier. Kováts Mihály, hogy áttekintsem nagy perspektívában az életét, 55 életévet élt, ebből kisebb megszakításokkal 39 évet katonáskodott, és talán különleges, és a többi magyar huszárral ellentétessé az teszi, hogy ebből a 39 katonáskodott évből több mint 30-at idegen haderő kötelékében szolgált. - Ez egy református köznemesi család, és ebből az emberből, egy karcagi fiatalemberből egyszer csak majd George Washington ezredese lesz. Azt hiszem, hogy ha valakire igaz, hogy ez az életút egészen különleges és egyedi, akkor kétségtelen tény, hogy Kováts Mihályra ez igaz. - Így van, ez mindenképpen így van. Viszont nem egyenes út vezetett az amerikai kontinentális haderő szolgálatába, sőt bőven tele volt vargabetűkkel. Bekapcsolódott egészen fiatalon közhuszárként az osztrák örökösödési háború, vagy ahogy a nyugat-európai történetírás mondja, az első sziléziai háború sodrába. Majd a francia Bercsényi huszárezredben, a Bercsényi László vezette francia alakulatban éppen a Habsburg Birodalom ellen hadakozott. Később hazatérve a redempció, a jászkuni megváltás idején egy Jászkunságban szerveződő redempcionális ezrednek a kiképzője lehetett volna. De mivel ez félbeszakadt, ezért újabb vargabetűkkel a porosz hadsereg szolgálatában, II. Nagy Frigyes katonájaként helyezkedett el. - A redempció is egy csodálatos pillanata a magyar történelemnek, de az, hogy a jászkun huszárság mind a mai napig él, ez egy olyan hagyomány, amit mind a mai napig fenntartanak, most már nem reguláris haderőként természetesen, de gyönyörű, szilvakék mente, és az ezüst zsinóros gombolás ma is minden évben feltűnik a különböző karcagi és egyéb ünnepeken. Tehát ezzel is kapcsolatba kerül majd Kováts Mihály. - Így van, és egyébként a Jászkunság szinte minden településén vannak hagyományőrző huszáralakulatok. Karcagon például éppen Kováts Mihályról van elnevezve. Egyébként élete a porosz hadsereg szolgálatában teljesedik ki. Itt közhuszárból először altiszti, majd tiszti rendfokozatba kerül, önálló csapattest irányításában vesz részt, és évtizedes tapasztalatokat szerez Európa legjobb haderejében. II. Nagy Frigyes hadserege egy kimondottan jól szervezett haderő volt. Ezeket a tapasztalatokat fogja a későbbiekben kamatoztatni. Bár az 1760-as években a sors hazahúzza személyét, és tulajdonképpen maga Mária Terézia teszi kegydíjas nyugalmazott főstrázsamesterré, a mai fogalmaink szerint őrnaggyá, sőt megházasodik, egy magasrangú házasságot köt a Szinyei Merse-család egy nő tagját, Szinyei Merse Franciskát veszi nőül, és Eperjes mellett, Szinyén telepednek le. De ez egy nyughatatlan figura volt, Fabriczy Kováts Mihály. Bekapcsolódik a lengyelek bári konföderáció nevű mozgalmába. Ez egy lengyel függetlenségi mozgalom volt elsősorban az orosz előretörés megállítására. Itt életében ez az aspektus pedig azért fontos, mert nagyon-nagyon jó lengyel kapcsolatokat szerez, amit majd később az Egyesült Államokban kamatoztat. - Hogyan lesz belőle végül is Washington ezredese? - A bári konföderáció összeomlása után ő megpróbálja rekonstruálni azt a házasságát, ami egyébként éppen az ő távolléte miatt került válságba. Amikor ez láthatóan nem sikerül, akkor Budán keresztül menlevelet kér az udvari haditanácstól, Itálián át Franciaországba vonul, és a dél-franciaországi Bordeaux-ból fog majd kihajózni 1777 januárjában. - Mi úgy tudjuk és úgy gondoljuk, hogy Kováts Mihály volt az egyetlen magyar, akivel Washington találkozott. Ez önmagában egy nagyon fontos történet. Az, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok egy ilyen origóval rendelkeznek, mint a Kováts Mihály történet, ez is nagyon fontos. Tehát mi ott voltunk a kezdetektől fogva, mi, a szabadság szerető magyarok, a magyar huszár étosz, mint olyan, már megjelent az amerikai születésnél is. - Egy mindösszesen 55 évet élt ember, aki majdnem négy évtizedet katonáskodik, látjuk már eddig is az európai fellépését és a magyarországit, hogy hihetetlen vargabetűk és hihetetlen fordulatok jellemzik ezt az időszakot. És akkor még nem beszéltünk arról a levelezésről, amit Benjamin Franklinnel folytat. - Igen, ez egy nagyon érdekes kérdés. Utaltam rá, hogy latin műveltsége sokszorosan meghaladta az átlagot. Ismerjük kiváló stílusát és írásképét a leveleiből. 1777-ben önként ajánlja fel szolgálatát a kontinentális kongresszusnak, tehát az Egyesült Államok akkori törvényhozó testületének, európai önkéntesként. Ezt egyébként sokan teszik a későbbiekben. Benjamin Franklin felé ír egy nagyon kiváló stílusú, latin nyelvű levelet, amelyben megindokolja, hogy a szabadság eszméért ő hajlandó küzdeni az új kontinensen. Ezt követően, levelezéssel együtt, tehát a Franklin által neki eljuttatott levelezéssel együtt száll hajóra, jut el az Egyesült Államokba. New England-ben száll partra, és közvetlenül találkozik George Washington főparancsnokkal. Itt egyébként kihangsúlyoznám, hogy ez egy óriási dolog, minden valószínűség szerint az egyetlen olyan magyar emberről van szó, aki személyesen tudott találkozni Washington főparancsnokkal a későbbi elnökkel. - Az előbb említettük a lengyel kapcsolatait, és itt Casimir Pulaskiról is szó van. Beszéljünk erről, mert azt hiszem, hogy ez megint csak egy külön fejezet, és ráadásul összevetve a lengyel-magyar barátság történelmét, ez egy önálló fejezet, nem itthon, hanem Amerikában. - Első körben Washington elutasította Kováts szolgálatát, abból az okból, hogy Kováts egyáltalán nem beszélt angolul. Jól beszélt németül, latinul, de az angol nyelvet nem bírta. És Pulaski lesz az, aki egyébként őt kiemeli egy pennsylvániai milícia szolgálatából, és kérvényezi Washington főparancsnoknál, hogy nevezzék ki a kontinentális hadsereg tisztjévé. Lengyel ajánlással kerül tehát ezredes parancsnoki beosztásba Kováts, és ketten kapják azt a feladatot, hogy szervezzék meg európai mintára az amerikai kontinentális hadsereg könnyűlovasságát, tehát egy teljesen olyan új, modern fegyvernemet... - És ez azt jelenti, hogy az amerikai könnyűlovasság megszervezője egy magyar ember, ha minden igaz, Kováts Mihály ezredes. - Ezt a mai napig az Egyesült Államok függetlenségi háborúért rajongó közössége így tartja számon egyébként, természetesen hangsúlyozva, hogy Pulaskival közösen hozták létre. Viszont Pulaski ebben az időszakban a 30-as évei derekán járt, Kováts már 50 felett. Pulaskinak nem voltak tapasztalatai az európai hadseregek szervezésében, Kovátsnak rengeteg, hiszen több hadseregben is szolgált, úgyhogy legyünk őszinték és legyünk büszkék rá, hogy mi adtuk a szellemi tőkét az amerikai könnyűlovassághoz, nyilván a lengyel partnerséggel együtt. - Az amerikai függetlenségi háború önkénteseiről is érdemes szót ejtenünk, hiszen ő is így kerül oda. - Így van! Az Egyesült Államokban egyébként a mai napig óriási kultusza van azon európai önkéntesek sorának, akik szolgálták a függetlenség ügyét. Gondoljunk csak talán a legerősebb kultuszként Lafayette márkira, a francia forradalom későbbi hősére, gondoljunk a lengyelekre, Kosciuszkora, Pulaskira, gondoljunk a németekre, Johann de Kalbra, és bár talán nem mérhető hozzájuk Kováts kultusza, de ez nem azért van, mert Kováts kevesebbet tett volna, Kovátsot egy jó évszázadra elfelejtette a művelt világ, nagyon sokáig német zsoldosként tekintettek a személyére, hiszen német nyelven beszélt tökéletesen, és csak a 20. század elején jöttek rá, hogy ő egy magyar származású figura. Azóta viszont épül a kultusza, és ma már az Egyesült Államokban magyar fegyvernem teremtőként, tehát egy haderőnem megszervezőjeként tekintenek rá. - Gondolom, száz és száz érdekes történet van ezzel kapcsolatosan, hogy mi történik vele Amerikában. - 1777-78 folyamán Pulaskival közösen létrehozzák azt a később Pulaski légiónak nevezett alakulatot, ami tényleg az első reguláris amerikai könnyűlovasság. Rögtön hadműveleti területre kerülnek a britek ellen, több csatározásban vesz részt maga Kováts is, például New York kikötőjének felmentéséért az Egg Harbor-i ütközetben, illetve indiánok ellen is hadakozik egyébként, Pennsylvaniában, a Wyoming-völgy védelmében, a britek által felbérelt indiánok ellen is hadba vonul, és végül 1779-ben, a dél-karolinai Charleston védelmében éri egy találat, amely hősi halálához fog vezetni. - Tudunk-e arról, hogy milyen mennyiségben vagy létszámban vettünk részt az amerikai függetlenségi háborúban, mint kimondott magyar származású katonák? - Szemben az egy bő évszázaddal későbbi polgárháborúval, itt nem túl nagy létszámot lehet megemlíteni. Itt kiemelném egyébként egy mára már elhunyt, de igen kiváló emigráció kutató nevét, Zakar Józsefet. Zakar József volt az, aki még feltárta Polereczki Jánosnak a példáját, ő őrnagyi rangig vitte a kontinentális hadseregben, viszont ő származásában magyar, más kérdés, hogy nem magyar nyelvterületről csatlakozott a függetlenségi háborúhoz. Kováts személye talán az, akiről azt mondanám, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok origója, és egyben megtestesíti a két nemzet szabadságvágyát is, hiszen az amerikai szabadságért áldozta életét. - Mi a pontos története ennek a zászlónak? Hiszen igen, az eredetéről komoly történészi vita, diskurzus, kutatás van, és az emléktábla átadóján hozták és adták át a Kossuth Háznak a Fabriczy Kováts teremben őrzött zászlót. - Így van! Ez a mögöttem látható zászló, ez egy reprodukciója annak a Pulaski zászlónak, vagy hát Pulaski-Kováts Zászlónak, amit a legjobb feltételezéseink szerint Kováts Mihály ihletett. Neki a betlehemi, moráviai lutheránus testvérekkel, akik a zászló eredetiét létrehozták, illetve, akik kiszabták, és aztán odaajándékozták a Pulaski légiónak, nagyon jó kapcsolatai voltak Kováts Mihállyal még az európai hadjáratokból. Örlős László kollégám volt az, aki korábbi magyar emigrációs kutatók, Vasvári Ödön és Bakó Elemér kutatásai alapján ezt a témát újra felkarolta, és gyakorlatilag rávilágított arra, hogy ez a zászló, ami mögöttem van, ez nem egy piros-fehér zászló, tehát nem egy lengyel színű zászló, hanem egy piros-fehér-zöld zászló, és nem véletlen, hogy a magyar nemzeti színek tükröződtek a zászlóban, lévén, hogy Kováts Mihály volt az, aki gyakorlatilag a dizájn instrukciókat adta azoknak, akik ezt varrták. - Egy olyan emberről beszélgetünk, aki az életét is hajlandó áldozni egy másik nép, egy másik kontinensen élő nép, vagy inkább így mondom, egy éppen alakulóban lévő fiatal nemzet szabadságáért. Ez azt hiszem, alkalmassá teheti őt arra, hogy a magyar diaszpóra jelképe legyen, vagy így van-e ez? - Úgy gondolom, hogy így van, sőt kiegészíteném azzal, hogy Kováts Mihály tulajdonképpen kettő nagy kultúrnemzet, a lengyelek és a megszülető amerikai nemzet függetlenségi mozgalmában is aktív szerepet vállalt, és a legnagyobb kincsét áldozta, a tulajdon életét az amerikai nemzet megszületéséért, sőt egy sorsdöntő pillanatban a dél-karolinai Charleston védelmében. Szüksége is van a mai magyar diaszpórának, az Egyesült Államokban élő mai magyar diaszpórának arra, hogy legyenek ilyen igazodási pontjai. Egy nagyságrendileg kb. másfél milliós magyar közösségről beszélhetünk az Egyesült Államok vonatkozásában, akik eddig is büszkék voltak magyarságtudatukra. Személyesen tapasztaltam egyébként, hogy összeköti őket a magyar nemzet iránti szeretet, a magyar kultúra iránti hódolat, és kellenek azok az igazodási pontok, nevezzük őket hősöknek, akik összekötik őket a többségi nemzettel, az Egyesült Államok népével. Kováts mindenképpen ilyen. - Van neki élő emlékezete a mai magyar-amerikai diaszpórában? - Olyannyira van, hogy tulajdonképpen az Egyesült Államokban élő magyarok indították el a két világháború között Kováts életének feltárását, amelyhez majd becsatlakoztak Magyarországon élő kutatók is, és végül is összejött egy olyan Kováts életút, amelyet folyamatosan próbálunk bővíteni. Talán én is egy generációja vagyok a Kováts kutatók személyének. Mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy a ma Amerikában élő közösségnek vannak olyan diaszpóra szervezetei, mint például a Kossuth Alapítvány vagy a magyar kultúrát támogató, pártoló Hungary Foundation, akik egyébként partnerek voltak abban, hogy mi közös kezdeményezést indítsunk Kováts Mihály kultuszának kiépítésében. - Úgy tudom, hogy ez a kezdeményezés nagyon friss, ugyanakkor erős hatása lehet. Mi ez a kezdeményezés? - 2024-ben emlékeztünk Fabriczy Kováts Mihály születésének 300. évfordulójára. A Kováts Mihály Baráti Társaság elnökeként, illetve tiszteletbeli elnökünk, dr. Fazekas Sándorral egyetértésben már évek óta készülünk, hogy valami komolyabb emlékezetpolitikai eseményre kerüljön sor Kováts Mihály személyét illetően. Az életút úgy hozta, hogy kapcsolatba kerültünk két amerikai alapítvánnyal, Amerikában működő magyar alapítvánnyal, a már említett Kossuth, illetve Hungary Foundation-nel. Mind a ketten nyitott fülekkel és nyitott szívvel csatlakoztak a kezdeményezésünkhöz. 2024 májusában, Kováts hősi halálának 245. évfordulóján Karcagon tartottunk egy központi ünnepséget, ott írtunk alá egy szándéknyilatkozatot későbbi együttműködésről. Egyébként ezt az ünnepséget igyekeztünk tartalommal feltölteni, a Magyar Postával közösen Kováts Mihály emlékbélyeget bocsájtottunk ki, újrakomponáltunk egy, a két világháború között, Amerikában megjelent zeneművet, a Kováts Mihály indulót, Kováts Mihály ezredes indulót, ennek is díszbemutatója zajlott Karcagon. A tavalyi év folyamán, a nyár folyamán elsősorban magyarországi konferenciákon, eseményeken igyekeztünk népszerűsíteni a kezdeményezésünket, és ősszel került sor egy amerikai körútra, ahol az Egyesült Államok Történész Rajongó Társaságával próbáltuk közelebb hozni Kováts Mihály személyét. - Ez az előadássorozat, ami az Egyesült Államokban történt, ez túlmutatott azért azon, hogy csak az amerikai-magyar közösségnek szól. Hogy érzed ezt? - Mindenképpen ez volt az eredeti célunk is, hogy célozzuk az amerikai társadalmat. Mind a két nemzetnek éreznie kell azt, hogy vannak közös kapcsolódási pontok, ráadásul Kováts Mihály nemcsak egy kapcsolódási pont, hanem az amerikai-magyar kapcsolatok origója, kezdőpontja. Washingtonban 2024. október 25-én egy központi ünnepségen, a Kossuth Házon helyeztünk el egy olyan domborművet, amit amúgy Györfi Sándor Kossuth-díjas karcagi szobrászművész alkotott meg a fiaival. A dombormű felavatásán túl tudományos előadásokra került sor, és egy kiváló történészkutatói vénával megáldott alelnökünk, dr. Örlős László volt az, aki pedig rekonstruálta azt a hadilobogót, amelyet az egykori Pulaski alakulat, a Pulaski légió használt. - Az a Pulaski zászló, amely Pulaski-Kováts... - Így van, ami Pulaski-Kováts zászlónak is nevezhető. Ennek a díszzászlajának az ajándékozására is sor került a Kossuth Házban. - Washington belvárosában, a Kossuth Ház falán, Kossuth Lajos emléktáblája mellett kapott helyett Fabriczky Kováts Mihály emléktáblája. A huszárezredes 300 éve született, és az amerikai függetlenségi háborúban esett el. Végh Sándor, a Kossuth Házat is működtető Kossuth Alapítvány elnöke azt mondta, az új domborműnek szimbolikus ereje van, hiszen emléket állít annak a tagadhatatlan történelmi ténynek, hogy a magyarok már Amerika születésénél is kiemelkedően fontos szerepet játszottak. - Kapcsoljuk most össze az amerikai-magyar és a magyar-magyar emlékezetpolitikát, és azt hiszem, hogy van egy kapcsolódási pont, pont az a hely, Charleston, ahol hősi halált halt Fabriczy Kováts Mihály. Erről szintén kellene néhány szót váltanunk. - Mindenképpen érdemes is, hiszen ez az amerikai emlékezetpolitikai kezdeményezésünk, ez Washingtonban kezdődött meg ugyan, és talán Washingtonban helyeztük a legnagyobb hangsúlyt arra, hogy ércnél maradóbb emléket állítsunk Kováts Mihály emlékezetének. de folytatódott egyébként. Nagyon befogadó közösségre leltünk a dél-karolinai Charleston városában, közösségében, és a Hungary Foundation segítségével, közvetítésével egy olyan emlékezetpolitikai eseményt tudtunk megrendezni Charlestonban, egyébként az óváros egy fantasztikus atmoszférájú előadótermében, ahol a függetlenségi háború emlékével foglalkozó három óriási amerikai szervezet, a Daughters of the American Revolution, a Washington Light Infantry, illetve a The Society of the Cincinnati képviselői jelen voltak, előadást tartottak, és nekem is lehetőségem volt például a Kováts Mihály személyéről kiadott kétnyelvű kötetemet bemutatni, Kováts és az amerikai történelem vonatkozási pontjairól előadást tartani. - Azt hiszem, ez a bilingvitás, ez nagyon fontos például abban, hogy a két kultúra összekapcsolásában ez a könyv azért lehet nagyon értékes, mert a magyarság számára is és az amerikai állampolgárok számára is egyszerre mutatja meg Kováts Mihályt, ugyanazon szöveg és ugyanazon nézőpont alapján. Természetesen nemcsak Charleston, hanem, asszem New York is helyszíne volt egy ilyenfajta közelítésnek. - Így van! Amikor én egyébként a Kováts Mihály életéről úgy döntöttem, hogy írok egy monográfiát, akkor ez is volt a célom, nyilván alapul venni korábbi Kováts kutatók eredményeit, kiegészíteni azzal, amit már a levéltári kutatás lehetőségei jobban megengednek számunkra, hiszen 40 évvel ezelőtt jelent meg utoljára Kovátsról monográfia, tehát bőven lehetett már ezt meghaladni. Ragaszkodtam az elejétől hozzá, hogy két nyelven jelenhessen meg a kötet, a Zrínyi Kiadó ebben partner is volt, hiszen ő egy amerikai-magyar szabadsághős, sőt lehet, hogy illett volna lengyel-amerikai-angol-magyar New Yorkban, a Magyar Főkonzulátuson folytatódott. Oda pedig azért helyeztünk hangsúlyt, mert a két világháború között Kováts emlékezetének talán a legintenzívebben élő társasága New Jersey és New York Államban működött, ott hatalmas Kováts kultusz alakult ki, úgyhogy mindenképpen szerettünk volna ott is nyomot hagyni. - Amikor Kováts Mihályról beszélünk, és arról beszélünk, hogy mit jelent a magyar mai diaszpóra számára, amelyeknek legtöbb tagja az emigrációban került oda, beszélnünk kell arról, hogy hogyan is néz ki jelenleg az amerikai-magyar diaszpóra, milyen hullámokban kerülnek át oda nagyobb létszámban magyarok? - Istennek hála, kimondhatjuk, hogy egy nagyon tehetséges nemzet vagyunk, nagyon sokrétű tehetségekkel vagyunk megáldva, és a magyar géniusz megmutatta magát az Atlanti-óceán túlpartján is, számos kiváló hazánk fia futott be fényes karriert, vagy ha nem fényes karriert, de hagyott nyomot az amerikai kultúrának a szövetében. Kováts volt meggyőződésem szerint a kezdőpont, de őt egyébként kiválóságok követték, és itt nyugodtan szóba hozhatjuk például a kaliforniai borászat megteremtőjeként számontartott Haraszti Ágoston személyét, és rengeteg más kiválóságunk hagyott nyomot az amerikai emigrációban. Gondoljunk csak egyébként például arra, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után maga Kossuth Lajos is ünnepelt hősként vonulhatott be New Yorkba, és elképesztő kultusza él. - És óriási körutat bonyolított le, akkor még azt gondolván, hogy pénzt lehet gyűjteni a forradalom újra kirobbantására. Tudjuk, hogy Cincinnatiben mond egy nagyon híres beszédet, aminek a végén még amerikai mértékkel mérve is soha nem látott ünneplésben részesül ez az európai, magyar szabadsághős. És ugye Washingtonban ott áll a Capitolium előterében Kossuth Lajosnak a szobra, mint a világ legnagyobb szabadságért küzdő embereinek egyike. Amikor arról beszélünk, hogy magyar hősök az amerikai kultúrában és az amerikai történelemben, akkor nyilvánvalóan még beszélnünk kell arról, hogyan néz ki a magyar diaszpóra jelenleg, hogy látod? - A jelenlegi magyar diaszpóra tulajdonképpen már nem politikai célzattal él az Egyesült Államokban, nem politikai célzattal hagyta el hazáját, elsősorban gazdasági okú kivándorlásról van szó, vagy az amerikai K plusz F szektorban nagyon jellemző ez az agyelszívás jelenség, hogy a kiváló kutatókat Európából és a világ különböző pontjairól befogadják a nagy amerikai kutatók. - A Szilícium-völgyről külön beszélhetnénk ebben a tekintetben. - Ritka, kiváló kutatóink vannak ma az Egyesült Államokban. Különösen jelentős a keleti parton... - A tudományos életben, ez hihetetlen. - Vannak üde színfoltok, például Kaliforniában is vannak ma huszárok. Végigtekintve a történelmet, talán azzal a gondolattal zárhatnék, hogy a hivatalos kapcsolatfelvétel előtt, hiszen a Habsburg Birodalom csak a 19. század első felében, Magyarország pedig Trianon után veszi fel a kapcsolatot, e magyaroknak a jelentősége óriási abban, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között élő kapcsolat létezhetett a történelemben. - Milyen nagyszerű volt végignézni ezt a 300 éves történelmet, fölfedezni a kontinuitást, fölfedezni azt, hogy ez bizony oda-vissza kulturális hatás egy hatalmassá nőtt, világhatalommá nőtt nemzet és egy közép-európai kis nép között. Olyan jó volt látni azokat a magyar hősöket, akik kivették a részüket minden időben a szabadság küzdelmekből, nem véletlen, hogy 1956 is, mint a világ legszabadság szeretőbb népe, a magyarságot helyezi a középpontba. Jó dolog látni és tudni, hogy ma eggyel több ilyen személyt ismertünk meg, Fabriczy Kováts Mihály ezredes személyében. - Itt, a Kossuth Ház falán mindig látható az amerikai és magyar zászló, ez alkalommal pedig ez külön jelentőséggel bír, hiszen Fabriczy Kováts Mihály az a személyiség volt, aki harcolt a magyar szabadságért huszárezredesként, majd a 18. század vége felé, az Egyesült Államokba érkezve az amerikai függetlenségi háborúban harcolt az amerikai függetlenségért, és itt veszítette életét.

Könyvjelző – Takaró Mihály műsora Magyar hősök az amerikai történelemben A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten szombaton jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzoljuk a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is. Adásunk témája: Magyar hősök az amerikai történelemben Műsorunkban végig nézzük Fabriczy-Kováts Mihály életútját. Beszélünk családjáról, neveltetéséről és természetesen arról, hogy hogyan lett egy karcagi református köznemesből George Washington ezredese. Szó lesz még olyan magyarokról is, akik fontos szerepet töltenek be az amerikai történelemben és kultúrában.