Adásunk témája: Klebelsberg Kuno. A műsorban Klebelsberg Kuno életművét mutatjuk be. Beszélünk a családjáról, neveltetéséről, az iskoláiról. Áttekintjük a politikai pályáját. Szó lesz a kultuszminiszterről és a tudománypolitikusról is az adásban. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Klebelsberg Kunó, róla fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a családról, illetőleg arról, hogy milyen iskolákba járt. Azután beszélünk a kultuszminiszterről, a kultúrpolitikusról, a tudomány politikusról, és áttekintjük egész politikai pályáját is. Műsorunk végén kísérletet teszünk Klebelsberg Kunó elhelyezésére a magyar politika palettáján. Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót Klebelsberg családjáról. - Ez a család tiroli eredetű, és ősei a törökök elleni, az oszmánok elleni küzdelemben tüntették ki magukat, egyik őse például Buda visszavételénél, és ezért kapták először a bárói, majd a grófi címet. De azt lehet mondani, hogy egy viszonylag alacsony szinten élő család volt ahhoz képest, hogy grófok voltak. Az édesapja is, akárcsak több nemzedékre visszamenően szintén a hadseregnél szolgált, ő is katona volt, és viszonylag korán, amikor Klebelsberg Kunó még csak másfél éves volt, halt meg egy lovasbalesetben. Ezután Klebelsberget Leblokkolják kóstoltuk támadását, de megy tovább a játékos volt. Ez az anyai ág pedig egy mai burgenlandi, Alsó- és Felsőőri Farkas-családból származik. Alsóőr az a település, ahol Burgenlandban még mindig magyar többség van. Ez az egyetlen ilyen nagyobb település, bár nem nagy. - Így van. - Tehát innen származik ez a középnemesi família. Székesfehérvárott Farkas Imre volt a gyámja 1883-ig, ami azért lényeges, mert ez a Farkas Imre az enyingi Batthyány uradalomnak volt a tiszttartója, és ebben a minőségében tervezte már és meg is valósította, hogy az ott élőknek iskolákat létesítsenek. Tehát tulajdonképpen ez Klebelsberg későbbi kultúrpolitikájának a megalapozása volt. - Mintegy előkép, ugye?! Valahogy így kell felfogni. - Így van! Nagyon tisztelte egyébként a nagyapját. Tehát itt nevelkedett Székesfehérváron Klebelsberg, egészen 18 éves koráig itt élt, itt járt, ma úgy mondanák, általános iskolába, akkor ugye teljesen más volt az iskolaszerkezet, hiszen négy osztály után nyolc osztály középiskola következett, és tulajdonképpen itt látogatta az országos hírű Piarista Gimnáziumot, itt is érettségizett nagyon jó eredménnyel. Érdekességként azért megjegyzem, hogy a későbbi sportminiszterről feljegyezték az osztálytársai, hogy tornából nagyon gyakran felmentett volt, vívni nagyon jól vívott, de semmi mást nem csinált. Magába vonuló, zárkózott fiú volt, a társaival a csínyekben nem vett részt, és rengeteget olvasott már ekkoriban is. - Azt hiszem, hogy érdemes most beszélnünk arról, hogy hogyan folytatódik ez a pálya, hiszen az iskolák az ember életében meghatározók tudnak lenni, és azt hiszem, hogy ez alól Klebelsberg sem kivétel, hiszen maga a piarista neveltetés mindvégig ott van az ő gondolkodásában. A származás, az apai ág fölmenő katonatiszti, tehát kemény, fegyelmezett, feladatra koncentráló attitűdje, az Klebelsbergnek jellemzője volt. - Így van, jellemzője volt. Őt is egyébként katonának akarták adni, de a gyámja, Scherer Kamil megszánta őt, mert másfél hét után már nagyon rosszul érezte magát Bécsújhelyen. És akkor ezt követően a Budapesti Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának lett a hallgatója, és maradt is mindvégig, itt is doktorált. akkor a világ egyik legjobbja volt, ha nem a legjobbja, és itt olyanok tanítottak, mint Adolf von Harnack, aki a német tudománypolitika nagy alakja volt, és vele egy időben járt, bár akkor ezt ők nem tudták még egymásról, az a Carl Heinrich Becker, aki aztán később porosz kultuszminiszter volt, és a két világháború közötti nemzetközi tudománypolitika egyik legnagyobb alakjává lett, akit még az Amerikai Egyesült Államokba is hívtak szakértőnek. Tehát ez a közeg, és a berlini tudományosság akkori világvezető színvonala óriási hatással volt rá. Nem véletlen, hogy kultúr- és tudománypolitikáját a német alapokra, főleg a porosz alapokra fektette le. - Amikor arról beszélünk, hogy Klebelsberg, és az ő későbbi politikai, tudománypolitikai és egyéb pályafutása, akkor például ezek a berlini évek, ezek döntőek voltak. - Döntőek voltak, és a német kapcsolatai a továbbiakban is nagyon fontosak maradtak. Többször járt Németországban hivatalos úton, és 1926-ban, az említett Carl Heinrich Beckert is fogadta egy magyarországi látogatásra. - Való igaz, a Klebelsberg-család egy osztrák eredetű arisztokrata család, a 16. századtól különböző török ellenes katonai érdemeik miatt kapták az ősök a nemességet, majd a grófi címet. Ugyanakkor azonban anyai ágon például Klebelsberg már egy dunántúli középnemesi családból származott, és ami talán fontosabb is, hogy az ő személyes sorsára, neveltetésére ez az anyai ág volt döntő hatással. Édesapja egy császári és királyi huszárkapitány, Klebelsberg Kunó másfél éves korában egy baleset következtében meghalt, és az anyai rokonság nevelte Székesfehérváron. - Külön fejezetben érdemes tárgyalni Klebelsbergről és az ő politikai pályafutásáról, hiszen ez egy teljesen önálló és összefüggő folyamat. - Ő 1898-ban került a miniszterelnökségre, és hat miniszterelnök alatt dolgozott itt, egészen 1910-ig, és főleg a nemzetiségi ügyekkel foglalkozott, de nemcsak a Magyarországon élő nemzetiségek ügyeivel, hanem azzal is, hogy Erdélyben például hogy lehetne a magyarságot erősíteni, illetve a határon túl élő magyarságnak az ügyeivel. Emellett már ekkor kidolgoztak egy olyan tervezetet, ekkorra nyúlnak vissza ennek a gyökerei, amely népiskolák felépítését célozta. 1904-től ő volt a gyakorlati vezetője a Julian Egyesületnek, aminek a fő feladata az volt, hogy a Szlavóniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában élő magyarokat gondozza, elsősorban kulturális téren, könyvtárak, iskolák felállításával, napi-, hetilapok, de inkább hetilapok kiadásával. Ez odáig jutott, hogy 1914-ben, Szarajevóban egy magyar gimnázium is létrejött, ami csak néhány éven át működött, mert bármilyen furcsa, ekkoriban olyan hatezres magyar közösség élt, főleg Szarajevóban, de Bosznia-Hercegovinában. - Milyen furcsa, mert még nem is tartunk ott, hogy a legnagyobb eseményeket vegyük az ő életével kapcsolatban, már most feltűnik valami, az a hihetetlen tudatosság és építkezés, hogy ez az ember minden egyes életmozzanatban tapasztalatot szerzett, és ezeket a tapasztalatokat hogy fogja majd beépíteni az egész kultúrpolitikába, tudomány politikájába, iskola politikájába. Szóval, ami engem meglep és megdöbbent, hogy milyen hihetetlen tudatosan építi föl azt a panorámás képet, amit úgy is nevezünk, hogy Klebelsbergi vízió arról, hogy mit kellene tenni a magyar nemzet felemelése érdekében. - Ez így igaz, és ez a pálya folytatódott 1914-től, immár magasabb minőségben, hiszen 1914-től Jankovich Béla mellett, ő az aki ekkor vallás- és közoktatásügyi miniszter, ő lesz az államtitkára ennek a tárcának, és itt dolgozza ki későbbi munkatársával a népiskola építési programot, amelyet persze a világháború közbejötte, az első világháború közbejötte miatt nem lehet ekkor megvalósítani. Foglalkozik a nemrégiben alakult Pozsonyi Egyetem ügyeivel, ezt 1912-ben hozták létre, ennek a minél teljesebb kiépítésével, illetve 1917-től Tisza Istvánnak a segítségével Kolozsvárott választják meg képviselőnek, és ekkortól kezdődően egy rövid megszakítással, amikor '18-'20 között nincsen magyar parlament, ezt a rövid megszakítást kivéve haláláig, 1932-ig képviselő, '20-'22 között Sopron képviselője, utána Komárom képviselője, és '26-tól kezdődően haláláig Szegednek a képviselője. - Ha politikusról beszélünk, akkor arról is beszélnünk kell, hogy Klebelsberg nemcsak egy tárcát vitt, hiszen életében több minisztériumnak a vezetője is volt. - 1917-ig volt államtitkár, utána egy nagyon rövid ideig Tisza István mellett a Miniszterelnökségen is államtitkár, politikai államtitkár, ami jelzi, hogy Tiszával milyen jó kapcsolatban volt, és mindvégig, haláláig Tiszát tekintette politikai példaképének. Végül 1921 végén, nem az első Bethlen-kormányban, hanem már egy átalakított Bethlen István kormányban megkapja a belügyminiszteri tárcát, ahol a fő feladata az lesz, hogy az új választójogi törvényt dolgozza ki, amiből végül nem lett törvény, hanem nagyon is vitatható módon, és ő is tudta, hogy ez nem igazán tisztességes, úgy alakították a dolgokat, hogy alig a nemzetgyűlés mandátumának a megszűnte előtt adták be ezt a törvényjavaslatot. Tudták, hogy nem lesz idő megtárgyalni, mivel ez a törvényjavaslat, ez a választójogosultak arányát jelentősen csökkentette. És végül, miután a nemzetgyűlés nem fogadta el, nagyon szokatlan módon egy rendeletet hoztak erről, és ezután, hogy ezt elfogadták, ezután nem sokkal lett vallás- és közoktatásügyi miniszter. Valószínű, hogy Bethlen Istvánnal volt egy olyan megegyezése, hogy ahhoz, hogy kultuszminiszter legyen, ami mindig szeretett volna lenni valószínűleg, szükséges végrehajtania ezt, hogy a választójogosultságot csökkentse le. Itt hozzáteszem, hogy így is 30 százalék körül volt a választójogosultak aránya, ami Európában egy viszonylag jó szintet, a középmezőny tetején elhelyezkedő szintet jelentett, tehát nem volt olyan nagy ez a visszanyesés. 1918 előtt 6 százalék volt az az arány, tehát ahhoz képest meg jelentős növekedést eredményezett. - A kormányban is mindig úgy emlegették, hogy Bethlennek egyetlen kihívója lehet, a gróf, azaz Klebelsberg. És Klebelsberg megcsóvált a fejét, és barátjának, a miniszterelnöknek legnagyobb meglepetésére azt kérte tőle, a '922-es parlamenti választások után, amit ő belügyminiszterként csinált végig, hogy adja oda neki a kultusztárcát. Akkor a kultusztárca egy mellékes tárca volt az államigazgatásban, kb. úgy, mint a szocialista korszakban, vagy mondjuk ma egy megyei önkormányzatban a kultúrfelelős, vagy a kultúráért felelős tisztviselő pozíciója. Messze a rangsorban mögötte áll, az első ember mögött. De Klebelsberg ezt szerette, Klebelsberg ezt kézbe vette, és a kultúra ekkor lesz igazán az állami politikának egy önálló igazgatási kerete. Klebelsberg ezt választja, és a tőle megszokott precizitással hozzáfog. - A Klebelsbergi életmű nagy fejezetei közül is kiemelkedik, szerintem a közoktatás politika. Most vizsgáljuk meg, hogy mint közoktatás politikus, mit köszönhetünk neki. - Rengeteg mindent. Itt csak egy adatot mondok, 1910-ben 33 százalékos az analfabetizmus arány Magyarországon, ami persze megoszlik a különböző nemzetiségek között. A ruténoknál ez 70 százalék körüli, a magyaroknál 20 százalék körüli, és a németeknél a legjobb egyébként. De utána mi jöttünk, és más mutatókban, kulturális mutatókban már a németek rosszabbak, mint a magyarok, tehát középiskolát, egyetemet végzettek arányában. - És utána a románok, szlovákok is jóval magasabb arányban. - Így van! A szlovákok majdnem a magyarok után jöttek, úgyhogy egész jó arányban. Nos hát ehhez képest a '30-as évek végére, éppen Klebelsbergnek a népiskola építési akciója nyomán 7 százalékosra csökken az analfabétáknak az aránya, ami abszolút nyugat-európai színvonal, tehát ez már a nyugat-európai átlagot jelenti. Hogyan történt ez? 1922 nyarán, amikor ő átveszi a tárca irányítását, akkor bizony még alig van lehetőség fejlesztésekre, hiszen az ország gazdaságilag a padlón van, majd, mikor a gazdasági konszolidáció megkezdődik, 1924-25-től, akkortól indul be a népiskola építési program, de igazán csak '26-tól számítjuk a gazdasági konszolidáció első igazi évét, és ekkor indul be ez a nagy népiskola építési program, amelynek, mint már mondtam, volt előzménye államtitkársága idején is, és ennek értelmében 1926-30 között ötezer népiskolai tanterem és tanítói lakás épül fel. - Egyszerűen felfoghatatlan szám ez, mondjuk ki. - Hát ez egy nagyon magas szám. Ez kb. 900 iskolát jelent, mert itt tanterem és tanítói lakásokról van szó, de ami a legfontosabb, hogy olyan helyeken főleg, amelyek a legelmaradottabbak... - A tanyasi iskolák rendszere. - Tanyasi iskolák rendszere, főleg a Duna-Tisza köze és az Alföld területén, olyan helyeken, ahol korábban nem voltak iskolák, és ráadásul egy olyan rendszer alapján, hogy a gyerekeknek ne kelljen 8-10 kilométert besétálni az iskolába, ami miatt nagyon sokan kimaradtak, hanem 4 kilométeres körökben nézte végig az országot ilyen szempontból Klebelsberg. - Hihetetlen megint ez a tudatosság, hogy valaki azt mondja, hogy van egy probléma, hogy a lakosság 33 százaléka, a magyarokat tekintve 19-20, a csonka Magyarországról van természetesen szó. És akkor valaki azt mondja, hogyan lehet ezt megszüntetni? És akkor előáll egy tervvel. Most én gondolkozom arról, hogy mikor lehetett volna bármikor a magyar történelemben néhány év alatt ötezer iskolát létrehozni, tanítólakást, tantermet? - Nem nagyon volt erre példa. - Soha, szerintem. - Ezeknek a nagy része, ami megintcsak érdekes, állami segítséggel épül fel. Miért fontos ez? Azért, mivel az iskolák, népiskolák nagy része ekkor egyházi kezelésben van, és vannak önkormányzatok által fenntartott, meg magániskolák is. Az állami részesedés nagyon alacsony, egynegyed, még kisebb arányban voltak államiak ezek az iskolák. Ennek ellenére a rájuk fizetett pénzügyi támogatásnak több mint a fele az állami pénzből ment. Tehát ez egy óriási állami beruházási akció volt, több, mint 50 millió pengőt emésztett fel öt év alatt. Gondoljunk arra a '30-as évekbeli slágerre, hogy havi 200 pengő fixszel, az ember könnyen viccel. Ehhez képest mérjük ezt az 50 milliót, tehát ez egy óriási befektetés volt, és emiatt jött ez az eredmény, amit mondtam, hogy a 30-as évek végére az analfabéták aránya jelentősen csökken, hozzátéve, hogy felnőtt tanfolyamok is indultak ezekben az iskolákban analfabetizmus ellen, és mindenféle továbbképző tanfolyamok, tehát ezek ilyen népközpontok voltak, nemcsak iskola volt. - A népművelésnek központja. És az jutott az eszembe, hogy ez az, amikor egy egész társadalom azt érzi, hogy emelkedik. Gondold el azt a családot, azt a földműves családot, ahol apa, anya írni, olvasni mondjuk nem tud, a gyerek beiratkozik az iskolába, és ahelyett, hogy az történne, hogy kialakul közöttük, megtanul az apa is, meg az anya is. Amikor azt mondjuk, hogy népiskolai mozgalom, és egy egész társadalmat fölemelni, hiszen a magyar társadalomban a parasztság jelenti ebben az időben a legnagyobb társadalmi réteget, amellett ott van a népfőiskolai mozgalom, ami szintén a nevéhez fűződik döntően. - Az alapok itt kezdődnek, igen, az ő idején jön létre az első ilyen népfőiskola jellegű intézmény Sárospatakon, ahol, zárójelben jegyzem meg, felismerve az időknek a szelét, angol nyelvű, középfokú oktatás is megindul, és magukban a népiskolákban is gazdasági továbbképző tanfolyamok és egyéb, a későbbi népfőiskolákhoz hasonló tanfolyamok indulnak meg. - Nagyon gyakran, amikor szóba jön Klebelsberg, akkor leszűkítjük az ő tevékenységét arra, hogy ő épített több ezer népiskolai tantermet vagy tanítói lakást. Ez valóban így igaz, de ahhoz, hogy ezek az intézmények megépüljenek, bizony úgy tűnik, hogy neki sokkal nagyobb energiát és munkát kellett arra fordítania, hogy egyrészt a társadalommal elfogadtassa, hogy ezekre a népiskolákra szükség van, másrészt pedig a politikai pártokkal is elfogadtassa és megértesse azt, hogy a népiskolákra szükség van. - E hatalmas életműből most emeljünk ki két dolgot, munkásságát az egyetemekért és a magyar tudományért. - Egyetemépítő miniszternek is nevezték, nemcsak népiskolai építőnek, hiszen ő volt az, aki fejlesztette azokat az egyetemeket, amelyeket menekült egyetemeknek hívunk. Ez ugye a Szegedi Egyetem, amely Kolozsvárról menekült el 1919 őszén, telén, illetve a Pécsi Egyetem, ami Pozsonyból menekül el ugyanebben az időszakban. Rövid ideig Budapesten volt ez a két intézmény, és 1922-ben került Szegedre, majd 1923-ban Pécsre ez a két intézmény. Emellett a Debreceni Egyetem is egy viszonylag új egyetem volt, hiszen 1912-ben alapították. A kiépülése ennek is az 1920 utáni korszakhoz kötődő, itt például klinikák épültek, akárcsak Szegeden. Rendkívül komoly támogatást adott Szeged városa, Debrecen városa, Pécs városa. - Az egész klinikai rendszer Budapesttől Szegedig és a többi is ekkor épült fel. - Így van! És jelentősen javul Magyarországnak az egészségügyi rendszere. Tehát az ezer főre jutó orvosok száma, a kórházi ágyak száma nagyon megemelkedett. - És a járványügyi helyzet, ugye?! Egy híres államtitkár, aki intézi az egészet, és Angliával egyenlő szintre juttatja hogy egyetem építő is Klebelsberg Kunó, akkor nyilvánvalóan azért van egy egyetem, amivel kapcsolatosan mindenféleképpen egyetem egyenlő Klebelsberg, és az Szeged. - Szeged, így van, hiszen Szegednek volt ő a képviselője. Azért érdekes és a kor viszonyait is mutatja, hogy Debrecen képviselője Bethlen, Szegedé Klebelsberg, és ez a két egyetem fejlődik a legjobban, amit egyébként a Budapesti Tudományegyetem mindig irigykedve néz, és a Budapesti Tudományegyetem és Klebelsberg viszonya meglehetősen hűvös, és akkor még Itt nemcsak egyetem fejlesztés volt, hanem tulajdonképpen a belváros arculatának az átalakítása is, hiszen az egyetem fejlesztéssel együtt jár annak a Dóm térnek és környezetének a létrehozása, amely ma Szegednek egyik jelképe, és a legtöbbet fényképezett része. Ez 1930-ra készül el. - Hihetetlen látni ezt, hogy mit csinál Klebelsberg. Egyáltalán a magyar tudományos életnek is az egyik fellendítője ő. - Amiatt is, mert száz éve volt a Bécsi és Berlini Collegium Hungaricumnak az első tanéve. Ezeket a Collegium Hungaricumokat tudatos elitképzési céllal hozták létre, a legkiválóbb fiatalok, nagyon gyakran már doktori címmel rendelkezők jutottak ki ide. 1924 Bécs és Berlin, 1927-ben Rómában jön létre egy ilyen intézmény, ugyanebben az évben a Párizsi Magyar Tanulmányi Központ, ami szintén félig-meddig Collegium Hungaricum, és emellett is szerte a nagyvilágban, Japántól az USA-ig mehettek a fiatalok magyar állami ösztöndíjjal. És itt egy adatot hozok, mind visszatértek a hazájukba, egyről sem tudok, aki kint maradt volna, és kb. 80 százalékukban néhány éven belül bekerültek a magyar tudományos közéleti, Sánc éri. Kosáry Domokost említhetném, aki aztán a rendszerváltás után a Tudományos Akadémia első elnöke lett. - Egyetemi reformjai is híresek. Erről feltétlenül beszélnünk kellene. - Ő volt az például, aki a numerus clausus intézkedését mérsékelte 1928-ban, tehát ez nagyon fontos volt. Az is, hogy egy ekkora ország négy tudományegyetemet fenn tudott tartani, ez az ő érdeme volt. Rengetegen támadták, saját párttársai is amiatt, hogy ezek luxuskiadások, de keresztülverte az akaratát. - Tudta, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen záloga van, erről győzi meg Horthyt az egyik első beszélgetésükkor, ez pedig az iskolák, a tudományos élet, egyáltalán a magyar szellemi élet felemelése. - Szerintem ma is elismerésre késztet mindenkit, aki megnéz egy-egy, az országban még meglévő, a '920-as évek végén felépített Klebelsbergi népiskolát, vagy ahogy mondták, úgynevezett tanyasi iskolákat. Jó téglafalak, szigetelt falak, előre megtervezett, nagy, napfényt beengedő ablakok, tehát világos termek, palatető. Egy olyan időszakban, amikor például az Alföldön a házaknak több mint 60 százaléka még zsupp fedéllel rendelkezett, és a lakóházaknak nagy része vagy tégla padlózatú, vagy pedig döngölt padlózatú volt. Ezzel, ha úgy tetszik, az iskola egy tekintélyt adott a kultúrának. A tanári lakás, a tanári ház tekintélyt adott a tanítónak, a tanárnak, az iskolai társadalmon belül. Ez a csodálatos a Klebelsbergi elgondolásban, hogy ez az egyébként nagyon zárkózott ember, azt is mondhatnám, hogy néha arrogánsan, magát visszatartó, a társadalmi érintkezésben elkülönítő ember, ez emelni akarta a nemzetet, az egyszerű embereket.

- Mai műsorunk címe: Klebelsberg Kunó, róla fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a családról, illetőleg arról, hogy milyen iskolákba járt. Azután beszélünk a kultuszminiszterről, a kultúrpolitikusról, a tudomány politikusról, és áttekintjük egész politikai pályáját is. Műsorunk végén kísérletet teszünk Klebelsberg Kunó elhelyezésére a magyar politika palettáján.