Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Szolnok éppen idén ünnepli a 950. Születésnapját, 1075 re datálható ugyanis első Géza király egyik adománylevele, amelyben Szolnok neve többször is szerepel már. A lassan ezeréves városnak azonban a régmúltból szinte semmilyen építészeti emléke nem maradt. A történelem során 14 alkalommal pusztult el, de mindig sikerült talpra állni. Az itt élők hittek a folytatásban és abban, hogy a vég talán nem is létezik. A legöregebb épület Szolnokon 1734 ben épült Pestis kápolna. Havonta egyszer van benne istentisztelet, és úgy, hogy pestis kápolnának épült, mert valamikor az a városhatáron kívül volt, és az utolsó ilyen nagyobb pestis járvány 1731 ben volt, ahol elég sokan meghaltak, és nagyon gyorsan el kellett földelni a szerencsétleneket. A városon kívül persze járványveszély. Az életben maradottak meg hálából építettek egy kápolnát a temető köré. Aztán a temető elenyészett, de a kápolna megmaradt. Szerencsére megmaradt a régi városi fürdő épülete is a Tisza parton. Pávai Vajna Ferenc nemcsak a budapesti és a hajdúszoboszlói, de a szolnoki termálvíz világra jötténél is bábáskodott. A patinás fürdőhöz szálloda is kapcsolódik, amelynek tervezését a város a kor legismertebb építészére, Hegedűs Ármin ra bízta. A régi épületek jelentős részét egyébként maguk a városvezetők bontották el a második világháború után, De nem csak bontottak, építettek is. Az ötvenes évek vége felé, a hatvanas évek elején kezdődött a mostani, úgymond modern városkép kialakítása is, amit aztán 75 re éve befejeztek, mert tulajdonképpen addigra a város történelmi városkép teljesen eltűnt, mindent lebontottak és építették a tízemeletes lakótelepeket. Az ilyen kis romantikus, úgymond girbegurba utcácskák és házacskák lebontották, eltűntek, és akkor tulajdonképpen egy ilyen szocreál város jellegű település lett Szolnok is. Számszerűleg Budapest jár az élen, ha magasházakról van szó, de a város méretéhez és lakosaihoz arányítva itt Szolnokon van a legtöbb eget karcoló épület. Az állomással együtt készült el a vele szemben álló 24 emeletes óriás, amely 81 méterével az ország legmagasabb lakóháza. A hatalmasra nőtt toronyban egy egész községnyi ember él, 800 fő. Mostanság valószínűleg kevesen jönnek ide, kimondottan a csúszó zsalus épületek miatt, ám annál többen érkeznek a város elsőszámú attrakciójának számító RepTár okán, amely Közép-Kelet-Európa egyedülálló repüléstörténeti interaktív kiállítóhelye. Közel 65 ezer négyzetméteren terül el a Repülőmúzeum. 52 repülő eszköz került telepítésre, és rengeteg sok interaktív élmény, interaktív játék, illetve interaktív eszköz került be a múzeumba. A múzeum területén megtalálható gyűjtemény jellemzően a volt szovjet érából van. Óriási sláger a MiG 29 es vadászrepülőgép, amit vannak alkalmak, amikor nyitunk és be lehet ülni a pilótafülkébe, de ugyanúgy lenyűgözi a látogatókat a festett helikopterek, illetve vadászgépek. Az ország egyik legfiatalabb múzeumában olyan gépekre csodálkozhatunk rá, mint az Il 2 es csatarepülőgép, amelyet a Balaton felett lőttek le 1944 decemberében. A RepTár üveg Hungaria szomszédságában található a nyugdíjazott MiG ek sorfala és a világ egyik leghíresebb MiG 21 es vadászgépe. A közhiedelemmel ellentétben nem csak férfiak vezették a gép madarakat. A Szovjetuniónak külön női repülő ezrede volt. Az 588 as éjszakai bombázó ezredben kizárólag női pilóták szolgáltak. Ők voltak a rettegett éjszakai boszorkányok. A technikustól a pilótáig mindenki hölgy volt, női személyzettel rendelkezett, éjszakai bevetéseket hajtott végre úgy, hogy az ellenséges német vonalak fölé repült. Leállították a hajtóművet, és csak úgy siklott benne az éjszakában és hátul. A személyzet a bombákat dobálta ki a gépből. A német katonák elnevezték őket Nachthexennek, vagyis éjszakai boszorkányoknak, mert olyan suhogó hangot adott ki a gép, és tényleg rettegtek tőle, mert nem látták, csak a hangját hallották, és tudták, hogy akkor jön a bombázás. Láthatunk a múzeumban német repülőgépeket is, különleges autókat és az űrhajó kabinját, amiben a magyar űrhajós, Farkas Bertalan is utazott. Valahol az Alföld közepén, ahol a Karancsból eredő Zagyva és a Kárpátokból érkező Tisza örökre összeköti az életét. Ott alapították Szolnok városát. A Tisza és a Zagyva öleléséből született Szolnok a vizek városa. A ma romantikus sétányokat szegélyező folyók a középkorban megélhetést is nyújtottak és természetes védelmet jelentettek. A Zagyva ugyanis két ággal ömlött a Tiszába, így szigetet alkotott, amin vár is állt. A bronzkorban lerakott vár alapjait az Árpád korban is hasznosították, de az igazán jelentős erőd csak a mohácsi vész után, a 16. Század közepén készült el, amikor a hódító sereg egyre beljebb hatolt az országban. Úgy voltak vele, hogy kiépítenek egy másodlagos rendszert, és 1550 ben így került a képbe Szolnok, aminek stratégiai jelentősége lett rögtön, amikor megszemlézték 1550 ben az egész környéket. Akkor Nicolas Flamfő generális, a magyar hadak akkori osztrák parancsnoka és az egri hős, Dobó István szemlézte meg, és ők döntöttek így, hogy jó, akkor itt kell építeni várat, ugyanis a két folyó ölelésében van ez a Vársziget. A várat még a védrendszer kiépülése előtt támadta meg az ellenség, és külön tetőzte a bajt, hogy a legnagyobb ostrom közepén a védők között halálos betegség ütötte fel a fejét, ami megtizedelte a katonákat. A csonka sereg kénytelen volt feladni a várat, az egykor hatalmas erődből pedig alig maradt valami. Nemrég egy új, modern látogatóközpont épült, mely az elpusztult várnak állít emléket. Ahol most vagyunk, tulajdonképpen mindig is a vár kaputorony volt, téglából épült a kaputorony, a falak, a bástyák ebből vannak. Az épületek nagy százaléka szintén ebből készült. Csak a templomok, meg egy két ilyen nagyon fontos dolog épül kőből, hiszen itt azért messze is vagyunk, mindenféle kő lelőhelytől száz kilométerre a legközelebbi a vár, az itt van alattunk teljes nagyságában, hiszen ez hat hektárnyi területű, és ebből 2,5 százalék lett föltárva, amit régész által feltártak. A folyószabályozás előtti időszakban a Tisza itt széles, sekély medret alkotott, ahol szárazabb időkben át lehetett kelni a folyón az állatokkal. Itt épült meg az első tiszai híd is, ami akkoriban igazi kuriózumnak számított. Ma már két híd is átível a Nyughatatlan folyón. Az egyik az autósok é, a másik a gyalogosoké és a kerékpárosoké. És Szolnok belvárosi részét köti össze a település ligetes részével. A karcsú, 444 méter hosszú Tiszavirág Közép-Európa leghosszabb gyalog hídja. Ha vonattal érkezünk a Tisza fővárosába, már a szolnoki vasútállomásra is rácsodálkozhatunk, hát még az ó szolnoki ra. Az egykori indóház 1847 ben épült, Magyarország egyik legrégebbi vasútállomása volt. Ünnepélyes átadásán Kossuth Lajos és Széchenyi István is részt vett. A vágányok száma évről évre gyarapodott, mígnem Szolnokon létrejött Magyarország egyik legnagyobb vasúti csomópontja. Napi szinten ötszáz vonatot bonyolít le Szolnok állomás vonatforgalom irányítói. Uniós vasútvonalakhoz is csatlakozik, tehát van olyan, hogy Hamburg, Konstanca és pont ezen a részen megy keresztül. És akkor itt bonyolítjuk le azt az átmenő forgalmat. Tehervonat forgalomba. A második világháborúban bomba pusztította el a korábbi állomásépületet, ezért 1975 ben újat emeltek, mely már a modern építészeti felfogást tükrözte. Elsősorban Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Németország, Ausztria, Románia, Szerbia ez a főágazatok, ahonnan jönnek vonatok, a keresztülmennek. Az első vonat az akkor indul, amikor az utolsó vonat megérkezik. Tehát nálunk, itt Szolnok állomáson folyamatos a szolgálat, folyamatosak a szerelvényeknek az összeállítása. Nekünk folyamatos feladataink vannak, tehát nincs olyan, hogy megállunk. Tehát tényleg itt a 24 óra, az 24 óra munkából áll. A 19. Században megindult népességgyarapodást a világháború megtörte ugyan, de megállítani nem tudta. 1870 től máig a város népessége megnégyszereződött. Szolnok ma 66 ezres város, és ma is az egyik legfontosabb tiszai átkelőhely. A Zagyva és a Tisza találkozásánál, ahol korábban a szolnoki vár állott, alkotóműhely született 1902 ben. A művésztelep egyik alapítója Fényes Adolf festőművész volt, akit a korabeli lapok cikkei alapján tavaszhírnöknek is tekintettek. Az 1910 es években azt írták a tavasz jöttét mindig az jelzi Szolnokon, amikor a művész úr megissza az első kávéját a teraszon. Az ide érkező művészek azok valahogy magukba szívják azt a hagyományt, ami a szolnoki művésztelepet övezi. Ennek folytán itt hagyományos képzőművészeti ágakat művelő művészek vannak. Van négy szobrász, négy vagy öt festő, van egy grafikus, egy varázslatos környezet, egy karizmatikus környezet, egy gyönyörű szép parkban, lakóépületekkel, műteremlakásokkal. Van egy galériánk, ami most már 22 éve folyamatosan működik. Évente 10 12 kiállítást rendezünk ebben a galériában. A művésztelepen az első világháború alatt is dolgoztak, és noha 1944 ben bombatalálat érte, a művészek rövid időn belül visszaköltöztek és folytatták a munkát. A telep most megújult, és talán szebb is, mint valaha. Ilyen régóta, több mint 120 éve folyamatosan pezsgő művésztelep Európában is különlegességnek számít. A művésztelep alkotói itt is élnek, és szoros, egymást inspiráló közösséget alkotnak. Lakásaik közvetlenül műtermük mellett helyezkednek el. Kecső Endre festőművész is itt él, miután nem találta a helyét Budapesten. Az ingergazdag, zajos, pulzáló főváros megnehezítette számára az elmélyülést. Öt éve dolgozom itt a művésztelepen, ami nekem így végül is jót tett a munkáimnak. Egy kicsit le tudtam csendesülni, egy picit el tudtam mélyülni azokban a gondolatokban, ami az egyetem meg az azt követő években így felgyülemlett bennem. Ez az a hely, ahol én tudok dolgozni. Úgy vettem észre, mert Pesten is próbáltam sok helyen. Én a mai napig benne vagyok, hogy azt képzelem, hogy benne vagyok a pesti művészeti életben, de dolgozni én itt tudok igazából. Vászonra festett képei a görögséggel, ókori mitológiai alakokkal és a hozzájuk köthető szimbólumokkal foglalkoznak. Erőteljes színvilágú, dinamikus képek ezek, melyek egyben álomszerűek is. A művésztelepen számos híres alkotó megfordult, köztük Aba-Novák Vilmos, a modern magyar festészet egyik legizgalmasabb képviselője is. A nagy festő előtti tisztelgés ként a város új művészeti központja is az ő nevét viseli. Igaz, a helyiek leginkább Agoraként emlegetik. Az 1960 as, 1970 es években kialakított szolnoki belvárosban a Hild teret a művelődési ház uralta. A modern üvegépületet bő tíz évvel ezelőtt új szárnnyal bővítették. Az intézmény története 1979 óta íródik. Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központként jött létre. 2006 ban esett át egy nagy felújításon, majd 2014 ben egy Agóra épületrésszel bővült. Nemcsak kulturális szempontból, közösségépítés szempontjából, hanem városrendezési vagy a város életmódját befolyásoló életforma változtató beruházásról van szó. Annak idején ez a rész a városban, ahol most állunk, ez egy parkoló és egy aszfalttal, betonnal lefedett rész volt, most pedig egy pezsgő közösségi térré változott, és ez érezhető a város hangulatán. A kulturális központ régi és új épülete most szerves egészt alkot, egyfajta nyitott házként működik, ahová bárki betérhet, és ahol nagyon sokféle érdeklődési területhez kapcsolódnak foglalkozások, szakkörök, előadások. A komolyzenei színházi előadásoktól a klubfoglalkozásokig, szakkörökig, táncklubokig zajlanak itt programok. Fontos szempont volt, hogy lehetőleg mindenki a saját hobbiját, szenvedélyét megvalósíthassa a munka során is, és így van közöttünk csillagász, madarász, pszichológiával foglalkozó kolléga, és ennek megfelelően vannak klubjaink. 1964 óta az intézmény és Szolnok városa rendezi az Országos Néptáncfesztivált. Az épületben egy kis múzeum is helyet kapott. Az emeleten Jász-Nagykun-Szolnok vidékének népművészeti értékeit tekinthetjük meg. Szolnok első templomait szinte minden egyéb épülettel egyetemben elpusztították. A háborúk és a természeti csapások, A később született épületek azonban szerencsésebbek voltak. Az egyik legnagyobb veszteséggel az 1739 es tűzvész járt, amelyben a település tetemes része a lángok martalékává vált. A belvárosi templom azonban szerencsésen mindent túlélt, átvészelt. 1718 ban kezdték el építeni a templomot, előtte egy kisebb kápolna volt itt. Ferences szerzetesek költöztek Szolnokra, és majdnem száz évig tartott a templomnak az építése. 1867 ben földrengés következtében megdőlt a templomnak a tornya, és egy hihetetlen mérnöki bravúrral sikerült ezt a tornyot visszaállítani. Aláásták a másik oldalon és egyszerűen tehát a templom tornya visszakerült a helyére. Én, mint utód plébános örülnék neki. Ha megmaradt volna úgy ferde torony ként, akkor az emberek nem pizzába mennének megnézni a pisai ferde tornyot, hanem a szolnoki ferde toronyban gyönyörködnének. 1752 ben elkészült a rendház, majd a sekrestye és a torony. A templom egyre szépült és bővült, Különlegessége megannyi mellékoltára, melyeket nem is annyira a művészi szándék, mint inkább a szükség teremtett. A második vatikáni zsinat előtt a papok nem misézhettek együtt, mivel ez egy szerzetesi templom. Ferences szerzetesek külön külön misézgettek, mindenkinek volt egy mellék oltára, ahol ő misézhetett, és ezért van itt a templomban is több ilyen mellékoltár a Szent Anna oltára, a Mária oltár, a Szent Ferenc oltára, tehát több ilyen oltár van. 1950 ig ferences szerzetesek éltek itt, egészen addig, amíg a rendeket fel nem oszlatták. A pártállami időkben leánykollégiumként működött a patinás épület. Noha 1990 ben a ferences rend visszakapta a rendházat, a páterek nem tértek vissza a szépen festett falak közé. A csodálatosan díszített barokk templom egy régi korról mesél, egy olyan korról, amikor a szüntelenül dúló háborúk után az emberek végre fellélegezhettek, amikor végre visszatérhetett beléjük az élet, a jövőbe vetett bizalom és az életöröm. A belvárosban a reformátusoknak is áll egy temploma, mely jóval később, csak a századforduló környékén épült. A helyiek csak úgy hívják, hogy Disney kastély. Egy evangélikus atyánkfia tervezte Sztehlo Ottó, és 1894 ben adták át. Hát valóban nem hazudtolta meg magát, mint evangélikus ember. Nekik a köszöntésük ugye erős Vár a mi Istenünk. ezt a várrészt hangsúlyozza. A két torony, illetve a templom körülbelül 400 450 fő befogadására alkalmas. A főbejáraton, ahogy bemegyünk, rögtön az úrasztalával találkozunk, majd a szószékkel, és ötszögletű a templom elrendezése. Tehát tulajdonképpen mindenki az úrasztalára néz, ami reformátusként nagyon nagy üzenet. Az úrvacsorára, Krisztus halálára és feltámadására gondolhatunk, illetve a szószékre tudunk nézni. A protestáns építési szokásoknak megfelelően a templom takarékoskodik a díszítésekkel, de az építész megtalálta a módját, hogy így is különlegessé tegye. Egyedi, ötszög alaprajzú tér fogadja itt a látogatót, mely egyszerre az áhítat tere és a harangtorony is egyben, hiszen az Erdélyben készült harangok is itt laknak. A patinás templom mellett a szolnoki reformátusok egy egészen más jellegű modern imaházzal is büszkélkedhetnek. Szandaszőlősön, amely 1950 és 1963 között még önálló község volt, később és ma is Szolnok városrésze lett. Szandaszőlős egy falusias városrésze Szolnoknak. Valamikor volt önálló is és önálló iskolával. Egy kicsit alvó városrészben járnak dolgozni Szolnokra vagy távolabbi vidékekre. Kialakult egy kis házi Biblia közösség, összejárogattak a szandaszőlősi külön, azután növekedett a létszám, befogadták őket a katolikus testvérek a Szent Orbán templomba. Aztán fölmerült az igény, hogy valamiféle teret, ami református tér, akár ha nem is templom, de mondjuk egy közösségi ház, akkor építenének. Először elkészült az épület, majd a harangláb. 2010 ben az imaház felépülése a közösségi összefogás és a hit erejéről is mesél, hiszen a ház a hívek támogatásával készült el, a tervek elkészítését pedig az építész ingyen vállalta.

Szolnok éppen idén ünnepli a 950. Születésnapját, 1075 re datálható ugyanis első Géza király egyik adománylevele, amelyben Szolnok neve többször is szerepel már. A lassan ezeréves városnak azonban a régmúltból szinte semmilyen építészeti emléke nem maradt. A történelem során 14 alkalommal pusztult el, de mindig sikerült talpra állni. Az itt élők hittek a folytatásban és abban, hogy a vég talán nem is létezik.