Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Északról a Mátra lábai előtt hever, délről az Alföld határolja. A Mátra egyik kapujának is tekinthető, ma már több mint 30 ezer lelket számláló Gyöngyös belvárosának ékköve. Történelmének egyik leghitelesebb krónikása az Orczy kastély, amely ma már a Mátra Múzeum otthona. Ez hazánk legnagyobb természettudományi gyűjteményével rendelkező vidéki múzeuma. Az Orczy ak 1708 óta tulajdonosok, birtokosok Gyöngyösön, viszont ez a kastély, ahol most vagyunk, és ha szétnézünk, akkor látjuk, hogy félig barokk, félig klasszicista. 1770 körül a barokk részét Orczy Lőrinc építtette. Orczy Lőrinc, aki a felvilágosodás eladósodás költője. Hadvezér is volt, tehát ő itt a mátraaljai kisvárosban egy nagy valószínűséggel. A levelekből azt feltételezzük, hogy egy vadászkastélyt épített magának, egy U alaprajzú vadászkastélyt, majd ezt követően az ő unokája, akit szintén Lőrincnek hívtak, ő az, aki tulajdonos lesz a városban, és ezt a barokk kastélyt egy saját családi kastéllyal bővítteti ki klasszicista stílusban már akkor, és hozzáépített egy északi szárnyat, és így kapja az épület ezt a ma is látható négyszögletes, belső alaprajzú formáját. Az Orczy család leszármazottai 1937 ig éltek a kastélyban. A múzeum húsz évvel később, 1957 ben nyílt meg, miután városi tulajdonba került az épület. A múzeum szimbóluma pedig nem véletlenül a mamut. ezt a mamut csontvázat, amelyet ugye úgy tartunk számon, hogy Magyarország legépebben fennmaradt mamut csontváza. Ezt az 1940 es években Mátraderecskén találták. Tavaly volt 75 éves a Mamut Brúnó napon találták meg, úgyhogy ezért hívják Brúnó nak nálunk a mamutot. És a 70 es években került ide a Mátra Múzeumba, és azóta a múzeumnak úgymond a címerállata. Egy nagyon nagyon jelentős őslénytani tárgyunk, a Mátra kialakulásának és élővilágának bemutatása volt a legfőbb cél. A tárlat egy háromszintes természettudományi pavilonban és pálmaházban látogatható. A kiállítás egy 15 méter magas, környezetbarát anyagokból készült fa köré épül. Az intézmény 2010 ben elnyerte az Év Múzeuma díjat. Ahogy öt évvel később, 2015 ben a gyöngyösi Szent Bertalan templom kincstára is. A jelenlegi kincstár épülete eredetileg az Almásy család palotája volt, és 1991 óta őriz jelentős egyháztörténeti kincseket. Na és történetek, rejtelmek sokaságát. Az Almásy Pál koronaőr által építtetett barokk épületet a gyöngyösi Szent Korona Házként ismerik. A napóleoni háborúk idején ugyanis többször e falak között bújtatták a Szent Koronát. Almásy gróf vette meg ezt az épületet, átalakította, mivel ő pedig koronaőr volt, ezért fölajánlotta az épületet. Nyilván Napóleon elől mentették, hol ide vitték oda, talán Egerbe is volt. Itt kétszer is volt a korona. A gyűjteményben az 1500 as évektől fogva vannak olyan szakrális tárgyak, amelyek nagy részét a jómódú gyöngyösi polgárok csináltatták és adományozták a különös sorsú Szent Bertalan templomnak. A második világháború idején a Szent Bertalan templom kincseit az épület egyik tornyának lépcsőzete mögé falazták el, és csak az 1960 as években kerültek elő a templom déli tornya alól. Amit itt a kiállítási tárgyakat látjuk, többnyire liturgikus eszközök, kehely egyéb liturgikus edényekből. Én itt láttam legtöbbet Esztergom után. A katolikus egyháznak a szíve közepe a szentmise, az eucharisztikus lakoma, ahol Jézus itt hagyta az ő testét és a vérét. És ez kétezer év óta azért központi helyen van. És az emberek, amikor edényt készítenek a liturgiához Jézus teste számára, a Jézus vére számára, akkor a legszebbet és a legértékesebb et akarják odaadni. A gyöngyösi az egyik leggazdagabb egyháztörténeti kincstár Magyarországon. Mintegy 150 tárgy tekinthető meg. Itt akadnak az 1500 as évekből visszamaradt filigrán os kelyhek, díszes miseruhák, könyvek és püspöki pásztorbot is. A kelyhek különleges technikával készültek, mindegyiket helyi ötvösök készítették. Az Északi középhegységben kis túlzással keresztül kasul futnak a nagy múltú kisvasutak. A legtöbb, így a szilvásváradi és a Gyöngyösről induló is ipari céllal épült ki, hiszen az erdők adta faanyagokat és a környék bánya termékeit szállították általuk, kezdetben még lóvontatással. A gyöngyösi dupla nyomvonalú vasút épp a Mátramúzeum mellől indul. Népszerűbb útvonala elhagyva a várost kertek alatt, vadregényes szakaszokon kapaszkodik fel egészen Mátrafüred ig. 1916 ban kapott gőzmozdonyokat a vonal, az első Liza néven pöfögte be magát a régió közlekedés történetébe, 10 évvel a megjelenése után pedig végre a személyszállítás is elindulhatott a szakaszon. Kicsit ez különleges olyan szempontból, hogy nem sok kisvasút büszkélkedhet azzal, hogy két nyomvonala is van nekünk. Az egyik nyomvonal Gyöngyös és Mátrafüred közti 6,5 kilométeres szakasz, a másik pedig Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Lajosháza és a Szalajka ház. Ez pedig 13 kilométeres hosszban valósult meg akkor, mikor még az ipari vágányok is megvoltak. Az összvasút hossza az valamikor 45 kilométer volt, csak ugye ahogy szűntek meg ipari tevékenységek, így ez lecsökkent erre a két vonalra. Az 1960 as évek jelentős fordulatot hoztak a Mátravasút történetében. Akkoriban cserélték le a korábbi gőzmozdonyokat a máig használatos, ám azóta modernizált dízelmozdonyokra. A 70 es évekre aztán olyan népszerű lett a nyomvonal, hogy éves szinten félmillióan utaztak rajta. A későbbi hanyatlás a közúti közlekedés számlájára írható. Igaz, ismét reneszánszát éli a kisvasút, hiszen tavaly például 80 ezren váltottak rá jegyet. Ifjabb Kovács Lászlónak már az édesapja is vasutas volt, mostanáig ő volt az üzemvezetője a szilvásváradi kisvasútnak. Édesapámról annyit kell tudni, hogy ő idén jubilál ötven éve. Ez az egy munkahelye volt. Tizenhárom évvel ezelőtt jött neki az a lehetőség, hogy szorosabban kötődjön a kisvasúthoz, és akkor nevezték ki kisvasút üzemvezetőnek. Akkor lett összevonva a három kisvasút, tehát a szilvásváradi, a felsőtárkányi és a gyöngyösi. Én azt a tizenhárom évet nagyjából végigkövettem, amit ő végigvitt, tehát nagyjából beleláttam ebbe a dologba, és akkor úgy gondoltam, hogy megpróbálom. Kicsit több mint 20 éve nyitott meg a Gyöngyösi Állatkert, amely miközben az elmúlt két évtizedben épült, szépült, bővült, egyre több egzotikus állat is a lakója lett. Kezdetben főként az őshonos nagyvadfajokat mutatták be a látogatóknak. 2008 ban aztán az állatok királya, egy oroszlán is beköltözött. A mai napig Heves megye egyetlen egzotikus állatokat bemutató, klasszikus értelemben vett állatkertje vagyunk, amely a 2008 as évtől folyamatosan bővült. Minden évben igyekeztünk valami közönségkedvenc fajt újdonságként bemutatni a látogatóknak. Azóta láthatnak már nálunk a látogatók szurikátákat, gyűrűsfarkú makikat, tigriseket, zebrát. Több nagymacska fajt tartunk, ami gyakorlatilag nekünk szerintem egy ilyen igazi kis különlegességünk. Az állatkert címerállata ugyan az oroszlán, az elmúlt években népszerűek a pumák is. A puma amerikai illetőségű macskaféle, a 90 es évek elejéig szinte majdnem minden magyar állatkert bemutatott pumát. Viszonylag könnyen tartható egzotikum a puma, és könnyen is szaporodik állatkerti körülmények között, ezért nagyon gyorsan keletkezett belőle tetemes fölösleg, aminek már nem tudtak a magyar állatkertek megfelelő elhelyezést biztosítani. Ezért azt elmondhatjuk, hogy csak nálunk és még egy állatkertben szaporodik rendszeresen Magyarországon. A gyöngyösi pumák története is jó példa arra, hogy eloszlassuk az általános tévhitet, amely szerint az állatkertekben az állatok közvetlenül a vadonból kerülnek. Az itteni állatok ugyanis vagy helyben szaporodnak, vagy olyan mentett egyedek, amelyek már nem repatriálhatók, vagyis nem idomíthatók vissza a természetbe. A Gyöngyösi Állatkert szem előtt tartva ezt a szempontot, hivatalos állatmentő központként is működik. Már időszámításunk előtt is fontos szerepet játszott az emberiség életében. Ez volt a világ első édesítőszere. Kiváló konzerváló képessége miatt alkalmazták a mumifikálások során, de csaléteknek sem volt utolsó a medvevadászatok alkalmával. Igen, ez a méz nem csak a méz történelmét, de a méhek titkos világát is behatóan ismeri, sőt rajong is értük. Sebők László méhész, apiterapeuta tíz évvel ezelőtt vette meg az első kaptárjait. Azóta építi, szépíti családi méhészetét feleségével együtt Gyöngyös határában. A méz akkor jó szerintük, ha ikrásodik, ha kristályos, és ha megfelelő a víztartalma. Mi, méhészek mikor pergetjük a Pörgessük a kaptárakból a mézet. Odafigyelünk rá. Különböző eszközökkel lehet mérni a méznek a víztartalmát. Csak akkor fogjuk elvenni a kaptárból a mézet, amikor megfelelő a víztartalma neki. Ez 17 18 fokos. Első szempont vegyszer mentesnek kell lennie a méznek. Megpróbálunk olyan vándorhelyekre vándorolni mi méhészek, ahol nincsen permetezés, de megpróbáljuk elkerülni és ezáltal lesz jó méz a jó méz. Egy évtizeddel ezelőtt 25 méhcsaláddal kezdték, ma pedig már 65 tel dolgoznak Sebők ék, és úgy gondolják, itt már meg is állnak A kézműves jellegben, a makulátlan minõségben és a tiszta, korrekt termelésben hisznek, na meg a mézgyógyászatban. A Sebők család méhészetében egy apiterápiás ház is helyet kapott. Az apiterápiás ház ugye egy összetett szóból adódik, egy latin szó api. A méhek a terápia, a gyógyítás és ez egy méhekkel való gyógyítás jelenti. Az apiterápia mindenfajta méhek által előállított méhészeti termékek az mind mézgyógyászatnak nevezünk, tehát azok mind jó az emberi szervezetre. Minden méznek megvan a különböző gyógyereje. Mire tudjuk használni? Akácméz gyulladáscsökkentő hatása, fertőző hatása van neki. A hárs méznek is van egy köhögéscsillapító, alsó légúti fertőző betegségek csillapítására szolgál. Repce méz egy erősen lúgos méz, ezáltal a gyomorsav túltengés is gyengíti. Magas neki a szőlőcukor tartalma, energiát biztosít a repceméz. Selyemfű méznek is megvan a különböző jótékony hatása. A vérnyomáscsökkentésre nagyon jó. A bor is jótékony hatással lehet az egészségre, ha mértékkel fogyasztják. A Farkas mái pincesor tőszomszédságában találta meg számításait Orbán Dániel szép hivatást választott, borász lett, ráadásul Magyarország legnagyobb hegyvidéki borvidékén, az 5000 hektárnyi szőlő területtel rendelkező Mátrain készíti borait. A gyümölcsös, illatos és a vulkanikus talaj adottságok okán a kissé sós jellegű fehér borok hazája ez, ahol a folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet miatt az elmúlt 15 évben egyre több és egyre jobb vörösbor is készül. Ám a vidék zászlóshajója még mindig az olaszrizling, de azért megjelennek emellett a Szürkebarát Pinot gris formájában, akár elkezdtek telepíteni egyre többen furmintot is. Az illatos fajták pedig önmagukért beszélnek. Az Irsai Olivér, a sárgamuskotály mindig attól függ, hogy hova van pozicionálva a bor, milyen stílust akarunk megjeleníteni a piacon. Az igazán jó történetek gyakran egy jó baráti beszélgetéssel kezdődnek. Így történt ez a gyöngyösi Orbán család esetében is. Kezdetben szőlőt értékesítettek a környékbeli borászok számára, jó ideje azonban már a saját boraikon van a hangsúly. Dániel összesen nyolc hektáron gazdálkodik a festői Mátravidéken. Az első szőlőket 2009 ben telepítettük, az első bort pedig 2014 ben készítettem. Tehát ott volt egy jó pár év, amíg csak tanultunk, amíg értékesítettünk szőlőt, és 14 ben vittük be az első szőlőfürtöket egy régi pincébe, ahol elkészítettük az első borokat. Most majdnem mondhatni tíz éves jubiláló évünk van. Dániel borfilozófiáját alapjaiban határozza meg, hogy kizárólag minősített, bio, organikus, természethű borokat készítsen. Nem titkolja, hogy ez bizony lemondásokkal jár, hiszen nem véletlen, hogy egyelőre nincs még túl sok bio borászat Magyarországon. Noha most még ez a nehezebb út. De a borász hisz a gondos szőlőtermesztésben és a környezettudatos borászati technológiákban. Vallja, hogy a fenntartható szemléletmódé a jövő. Gyöngyös környékén vélhetően már a honfoglalást megelőző időkben is készítettek bort, a 15. Századtól pedig olyan népszerű volt a vidéken a bortermelés, hogy Gyöngyös városában is csak úgy lehetett értékesíteni a helyi gondűző ket, hogy azok minőségét és eladását is Borbíró ellenőrizte. A régió borászai évszázadok óta hálásak lehetnek a Mátrának, amely őket és a bőségesen termő lejtőket is megvédi a zord hidegektől. Éppen a Mátra és Gyöngyös között található a nagy múltú Farkasmái pincesor, a pincesor. Azt kell tudni, hogy 1785 től kezdődően kezdtek pincéket vágni vagy fúrni a Sárhegy alá. 1840 környékére kialakult a jelenlegi pincesoron ez a 26 darab pince, és tulajdonképpen azóta igen jelentősen befolyásolja a gyöngyösi történelmet. 1944 ben 7 8 ezer gyöngyösi húzta meg magát ezekbe a pincékbe, vagy ha a régi történeti leírásokat olvassuk, akár az 1848 49 es szabadságharc nál is megjelennek a farkas mái pincék. Sokáig a kétezer négyzetméternél is nagyobb farkas máig tartották Közép-Európa legnagyobb kézzel vájt pincerendszerének, noha eredetileg különálló ágakból állt. Az 1950 es években, miután az egri borgazdasághoz került a terület, és az alsó 13 pincéből jó párat összekötöttek egy összefüggő folyosórendszerrel, még a korábbinál is nagyobb lett Gyöngyös vigalmi negyedének felszín alatti világa. Mind a 26 Farkas Mái pince műemlékvédelem alatt áll. Holló Ákosnak vérében van a borászat, hiszen már a nagyszülei is a bornak szentelték az életüket. Ákos zamatos pezsgőket is készít, amelyek jelentős részét itt Farkas Márton őrzi. Az ötvenes években a téeszítés következtében az én családomtól is elvették a szőlőterületeket, és tulajdonképpen 1996 ban kezdtem újra szőlővel és borral foglalkozni. Addigra tulajdonképpen a régi örökségből egyedül a mostani borászati helyünk, a pince maradt meg, ami teljesen üres volt, és tulajdonképpen a nulláról kezdtük újra a borászkodást. Meg azt lehet mondani, a szőlőtermesztést is, mert szinte nem is kaptunk vissza kárpótlásban területeket. Amivel jelenleg rendelkezünk, azokat mind mi vásároltuk, illetve mi telepítettük azokat. A szőlőterületek egy kis borászat vagyunk, 11 hektár saját ültetvénnyel. Ha lehet mondani, ez a klasszikus kézműves borászat. Ugyanis ha valaki beszél velem, akkor tulajdonképpen azzal az emberrel beszél, aki az összes szőlőtőkét megmetszi, vagy azzal az emberrel beszél, aki készíti a bort, vagy éppen palackozza. Ha meg a feleségem mellettem áll, akkor meg mondjuk azzal találkozik, aki le címkézi ezt a bort. Szóval egy klasszikus kézműves borászat Holló Ákos számára a pezsgő régi szerelem. Eleve azért telepített számos különböző szőlőfajta mellett chardonnay t is, hogy abból egyszer majd pezsgő is szülessen. Az első palackok hamarosan el is készülnek. Gyöngyösről indul és egészen Mátrafüred ig vezet a régió tán legújabb turistaútvonala, a Sárga szőlő. A 7 kilométer hosszú és 85 méteres szintemelkedővel bíró útvonal azzal a céllal született, hogy tehermentesítse a környék népszerű, forgalmas bicikli útját. Így jött az az ötlet, hogy itt a fő útnak a másik oldalán a zártkertek, a borospincék árnyékában, a szőlőültetvények között, a pipishegyi repülőtér északi oldalán becsatlakozva ezt a Mátrafüred Gyöngyös útvonalat, egy vadregényesebb, romantikusabb, zegzugosabb formában is létrehoznánk, és így jött ez a sárga szőlő ötlet. Először az útvonalnak az ötlete merült fel, amit előzetesen bejártunk, és ehhez kértünk szakmai segítséget a helyben székhellyel rendelkező turista egyesület ektől. És mivelhogy borospincék és szőlőterületek mellett hoz el, így jött az ötlet, hogy ez legyen sárga szőlő. Ha valaki úgy dönt, hogy elindul ezen a sárga szőlő jelzésen, és mondjuk félúton elfárad, akkor lehetősége van mondjuk megállni a farkasmári pincesoron egy frissítőre, egy fröccsre, egy pohár borra, és fel tud szállni a kisvonatra, amivel végül is el tud menni a mátrafüredi végállomásra. Az útvonal egyébként könnyedén, 1,5 2 óra alatt teljesíthető. Akik pedig az intenzívebb hegyi túrák rajongói, a Mandula tanösvényen is eljuthatnak Mátrafüredre.

Északról a Mátra lábai előtt hever, délről az Alföld határolja. A Mátra egyik kapujának is tekinthető, ma már több mint 30 ezer lelket számláló Gyöngyös belvárosának ékköve. Történelmének egyik leghitelesebb krónikása az Orczy-kastély, amely ma már a Mátra Múzeum otthona. Ez hazánk legnagyobb természettudományi gyűjteményével rendelkező vidéki múzeuma. Az Északi középhegységben kis túlzással keresztül kasul futnak a nagy múltú kisvasutak. A legtöbb, így a szilvásváradi és a Gyöngyösről induló is ipari céllal épült ki, hiszen az erdők adta faanyagokat és a környék bánya termékeit szállították általuk, kezdetben még lóvontatással. Már időszámításunk előtt is fontos szerepet játszott az emberiség életében. Ez volt a világ első édesítőszere. Kiváló konzerváló képessége miatt alkalmazták a mumifikálások során, de csaléteknek sem volt utolsó a medvevadászatok alkalmával. Igen, ez a méz nem csak a méz történelmét, de a méhek titkos világát is behatóan ismeri, sőt rajong is értük. Sebők László méhész, apiterapeuta tíz évvel ezelőtt vette meg az első kaptárjait. Gyöngyös környékén vélhetően már a honfoglalást megelőző időkben is készítettek bort, a 15. századtól pedig olyan népszerű volt a vidéken a bortermelés, hogy Gyöngyös városában is csak úgy lehetett értékesíteni a helyi gondűzőket, hogy azok minőségét és eladását is Borbíró ellenőrizte. A régió borászai évszázadok óta hálásak lehetnek a Mátrának, amely őket és a bőségesen termő lejtőket is megvédi a zord hidegektől. Éppen a Mátra és Gyöngyös között található a nagy múltú Farkasmályi pincesor.