Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Esztergom hazánk egyik legfontosabb történelmi központja, érseki székhely, a magyar történelem és egyháztörténet egyik legnagyobb múltú települése. Szerencsés fekvésének köszönhetően már a római korban is jelentős településnek számított. Szövevényes történelmének meghatározó fejezete Géza fejedelemhez kötődik, aki a Várhegyen építtette fel palotáját. Itt született fia, Vajk is, a későbbi államalapító első István király. A Képes Krónikában van egy ábrázolás, ami mutatja azt a termet, ahol ők elképzelték, hogy hol születhetett. Tulajdonképpen a középen lévő vörös márványoszlop az az, ami még így rettentő hasonlóságot mutat ezzel az ábrázolással. De a történet tulajdonképpen nem igaz. Itt a Várhegyen született és a Várhegyen volt ez a palotarész. Az egy kicsit beljebb volt. A mai bazilikának tulajdonképpen az északi oldalára tudnánk tenni a valós helyét. Az akkori vár még a mai Bazilikától északra található területen állt. Megsínylette a tatárjárást is. Az egész területe föld alá került. Romjainak feltárására csak az 1934 38 as ásatáskor került sor. Akkor találták meg a magyar királyi kápolnát is pompás, művészettörténetileg is világszínvonalú nak tekinthető freskó rétegeivel. A vár egyébként III. Béla király idején került a hegy déli részére, az ikonikus Fehér toronnyal. A palota Mátyás király egykori nevelője, Vitéz János esztergomi érsek idején született újjá és élte reneszánszát. A történetíró Bonfini feljegyzései alapján tudjuk, hogy Vitéz a várban csináltatott meleg vizű és hideg fürdőket meg kettős kertet, melyet tornácokkal ékesített, felül pedig folyosóval Sóval koronázott, de a kápolnát is tovább gazdagította. Vitéz a lakótoronyként szolgáló Fehér toronyban alakította ki dolgozószobáját, a Studiót, amely több mint 340 évig volt a föld alatt, és ahol több mint 25 évvel ezelőtt értékes freskóra bukkantak. Nem sokkal később pedig Virgo Zsuzsa restaurátor és Prokopp Mária művészettörténész számos tudományág összehangolt és átfogó munkájának köszönhetően bejelentette, hogy a négy erényt, a bölcsességet, a mértékletességet, az erőt és az igazságot ábrázoló falkép az itáliai mester, Sandro Botticelli alkotása. Vrdl Zsuzsa restaurátor művész életművének legmeghatározóbb munkája a Studiolo értékes freskójának restaurálása. 25 év után sikerült végre elkészíteni a képet. Sok kalandunk volt, mire ide jutottunk. Egyrészt borzasztó nehéz munka volt egy különlegesen tényleg nagyon nehéz munka. A hét fő erényünk volt. Itt egyébként négy maradt meg a kardinális erények, ugye, mivel az ember az élete felét eltölti, az nyilván nagyon nagyon sok mindent jelent. Ha szimbolikus akarok lenni, akkor ez a négy erény az, amihez tartania kell magát az embernek. Megalapozott kutatási eredmények utalnak arra, hogy valóban Sandro Botticelli keze nyomát őrizheti. Az esztergomi vár studiolója. Bizonyítékul szolgálhat egy, a freskón látható monogram is, és erre utalnak a jellegzetes Botticelli s nőalak ábrázolások, illetve az erény alakok füleinek megfestése. Sokáig azt feltételezték, hogy a fiatal Botticelli t korábban mestere, Filippo Lippi küldhette Magyarországra, ez az elmélet azonban mostanra megdőlt. Én, amikor elkezdtem ezen dolgozni, akkor nem jutott nekem se eszembe egyáltalán, hogy Botticelli. Tehát először is, ami hozzásegített, az rögtön a vizsgálatok és a tisztítás. Tehát amikor elkezdtem eltávolítani azt, ami fölül van, a későbbi kutatások azt mutatják, hogy igaz, hogy Vitéz alakította ki ezt a studiolót, de maga ez a festmény nem Vitéz által lett megrendelve, hanem később. És akkor már Botticelli egy neves festő volt, a Filippo Lippi meg nem élt már, tehát meggyőződésünk, hogy őt magát hívták ide, és ő boldogan jött. Esztergomnak egy jó százaléka olasz iparosokból állt, tehát ha ide jött egy jó rangú festő, az egyáltalán nem volt különleges, és boldogan jött, mert nyilván jól meg is fizették. A freskó értékét tovább növeli, hogy jelen tudásunk szerint Botticelli Itálián kívül nem festett. Az esztergomi vár studiolója egyelőre nem látogatható, mert egy ilyen festmény esetében különleges körülményeket, hő és páratartalmat is kell teremteni ahhoz, hogy biztonságban legyen, de a tervek szerint hamarosan minden adott lesz, és a nagyközönség előtt is megnyitják a studiolót. Esztergom István király uralkodása óta érseki székhely. Mini Rómaként is emlegetik, leginkább a Vatikán miatt. Fontos egyházi szerepe és gazdag keresztény gyűjteménye mellett a Várhegy körül kialakított szerkezete is a Pápai államhoz teszi hasonlóvá. Korábban a mai bazilika helyén István király építtetett templomot Szent Adalbert tiszteletére. Ez azonban, ahogy később a helyén álló további templomok is elpusztult. Az újra és újra épített templomot a török hódoltság alatt dzsáminak használták, majd lőportárnak, míg végül felrobbant. Csak a reneszánsz Bakócz kápolna maradt meg, amelyet aztán 1600 darabra vágva beépíttettek az akkor épülő bazilika testébe. Amikor a török elfoglalta Esztergomot 1543 ban, akkor az érsekség Nagyszombatba menekülni kényszerült. 1820 ban Rudnay Sándor vezetésével országos ünnepség keretében tért vissza régi új székvárosába. Neki és érseki utódjainak, Kopácsi Józsefnek, Szitovszky Jánosnak, illetve Simor Jánosnak adatott a feladat, hogy méltó székhelyet építsen a visszatérő prímási széknek és udvartartásának. Esztergom újra egyházi központi szerepet tölthessen be. A bazilika felszentelésére 1856. Augusztus 31 én került sor. Felavatásán Liszt Ferenc külön erre az alkalomra írt esztergomi miséjét maga Liszt vezényelte. Magyarország legnagyobb egyházi épülete, mai formáját Hild József építésznek köszönheti. Hild volt az, aki klasszicista jegyekkel ruházta fel, és neki köszönhető az impozáns kupola is. A jelenleg is zajló felújítási munkálatok a Bazilikában 2018 ban kezdődtek, és most már a végéhez közelednek. Az esztergomi bazilika altemplom a kezdetektől fogva az érsekek és a kanonokok végső nyughelyeként szolgált. Mindszenty József bíboros volt az utolsó hercegprímás. Ötven éve hunyt el, majd 1991 ben hozták haza Bécsből hamvait, és az altemplomban nyugszik. Temették őt újra. A kincstárban is megtalálhatóak a hozzá köthető tárgyak a kincstár hátulsó részében. A Főszékesegyház kincstár a világviszonylatban is kiemelkedő és egy páratlan középkori ötvös és textil gyűjteménnyel is rendelkezik. Itt őrzik a legtöbb magyar koronázási kelléket, köztük a koronázási ezüst kereszttel, ami még a 13. Században készült, filigrán díszítéssel és ékkövekkel berakva, de megtekinthető itt Mátyás király arany kálváriája és az a kehely is, amelyből 1991 es magyarországi látogatása során II. János Pál pápa misézett. Az esztergomi főszékesegyház könyvtára is És világszínvonalú. Ez az egyik legrégebbi ilyen jellegű gyűjtemény. Természetesen a középkorban, a korai időkben nem vált széjjel az oktatás és az egyházi tevékenység, hiszen csupa káptalani és egyházi iskoláról tudunk, amelyek főként püspöki székhelyeken működtek. Így volt ez a mi könyvtárunk esetében is, és a könyv hagyatékok is ezekhez a funkciókhoz kapcsolódtak. Egy kódexünket azonban érdemes kiemelni. Az egyetlen épen és egyben megmaradt középkori iskoláskönyvet, Szalkai László esztergomi érsek iskoláskönyvét, az úgynevezett Szalkai kódexet, amely 1490 körül keletkezett a sárospataki plébániai iskolában. Aztán az érsek később magával hozta, és így a mi gyűjteményünkbe került. Ez minden középkori diák tudásának a letéteményese. Ez a kódex a gyűjtemény legékesebb darabjai közé tartozik a kétkötetes Bakócz graduálé, amely az 1500 as évek elején készülhetett. Bakócz Tamás esztergomi érsek megrendelésére. Ez a liturgikus kódex már a világ legnehezebb és legnagyobb ilyen kódexe. Egyetlen kötete 63 kilogrammot nyom. A könyvtár egyik 19. Századi gyűjteménye, amely Mayer István kanonoktól maradt ránk, Esztergom művelődéstörténeti múltjáról mesél, a korszak báljainak protokolljáról, táncrendjéről, de még a prímási ételekről és a menüsorokról is. Külön érdekessége ezeknek, hogy Mayer István saját jegyzeteivel látta el, odaírta az egyes menüsorok hátsó részére, hogy jó volt a pezsgő, s ampány is volt, de még minő. Tehát ezek a kis színes margináliák, lapszéli megjegyzések még érdekesebbé teszik számunkra ezt az egészet. Mayer István gyűjteményében egyebek mellett Simor János esztergomi érsek aranymiséjének menüsora is szerepel, amelyet Ferenc József társaságában fogyasztottak el. Esztergom a magyar végvárrendszer egyik legtöbbet ostromolt erődítménye volt. A török pusztítás miatt szinte egyetlen középkori kő sem maradt meg érintetlenül a gazdag történelmi múltú városból. Egy egy nagyobb ostrom alatt a várat például átlagosan tízezer lövedék érte. A törökök kiűzése után aztán a város déli része népesült be újra, ami a főtér, vagyis a mai Széchenyi tér környékét jelentette. Az itteni épületek jelentős része műemlék. A régi barokk, klasszicista és romantikus házakat gazdag kereskedők építették ide, az akkori piactérre. A tér olaszul piazza, ahonnan piac szavunk is eredeztethető, egy központi hely, ahol sok ember jöhet össze, a mindenkori közösségi élet legfontosabb színtere. Esztergom piacáról már a középkorban is ódákat zengtek, amiben vélhetően az is közrejátszott, hogy igen jelentős kereskedelmi útvonal mentén fekszik a város. Az itteni piac első írásos említése a 14. Századból maradt fenn, és úgy tartják, hogy a Regensburg és Prága felé tartó arab kereskedők közül is sokan feltűntek az esztergomi vásárokban. Két évvel ezelőtt újult meg és költözött be a Simor János utcai udvarba Esztergom piaca. Tizennyolc zárt üzlethelyiség és közel hatvan stand telik itt meg nap mint nap, főként környékbeli termelők portékáival. Az esztergomi piac egy ötnapos piac, tehát 2 szombatig vagyunk nyitva, azonban hagyományosan Esztergomban a szerda, a péntek és a szombat volt mindig is a piacnap. Az árusok többsége ezeken az időpontokon van jelen. Az elmúlt években megfigyelhető az a trend, hogy újra népszerűvé vált a piacon való vásárlás, az emberek tudatosabban keresik a helyi minőségű, friss termékeket. Az esztergomi piac elképzelhetetlen lenne Szabó János nélkül. Itt ő a Jani. Már az édesapja is hentes volt, majd az öccse után végül ő is ezt a hivatást választotta. Mindent helyben, Esztergomban készít, többségében saját tenyésztésből, nagyrészt adalékanyag mentesen. És mindent úgy csinálunk igazán, mintha a családnak csinálnánk. Ez itt az egésznek a titka. Igazából itt hét napból hetet lehet dolgozni a húsokkal, hogy minden megfelelő minőségben és mennyiségben kikerüljön a piacra, a vásárlókhoz, tehát nagy odafigyelést igényel az egész. A húsokat füstölőben füstöljük, hagyományosan bükkfával, egyéb gyümölcsfák fűrészporát is tesszük még hozzá. A kolbászok, szalámik azok egy más füstölést kapnak, annak a hidegfüst kell. Vannak automata füstölőszekrények, ami megfelelő páratartalmat kap, hőmérsékletet és füstöt. Az is bükkfával történik. Jó emlékek fűznek vissza a régi esztergomi piacról. Hát ez egy teljesen más világ volt. Ez is egy más világ. Ott rengeteg kistermelő volt, akkor még több volt, most már ezek. Kihaló félben van sajnos. Ínyenc is és esztergomi Issler Ádám, aki jó tíz évvel ezelőtt akkor nyitotta meg reggelizőjét és delikát ját, amikor annak még messze nem volt akkora divatja, mint napjainkban. A vérében van a vendéglátás, nem esik nehezére személyes kapcsolatot kialakítani, majd ápolni is a törzsvendégeivel, hiszen már a szüleitől is ezt látta. Kiskereskedelemben dolgoztak, vagyis anyukám élelmiszerboltot üzemeltetett, és igazából amióta az eszemet tudom, van a családnak saját élelmiszer üzlete. És egész kis gyerekkorom óta ott voltam én is a pult mögött. Ez mindig tetszett, könnyűnek tűnt. A brunch az angol breakfast, azaz reggeli és a lunch, azaz ebéd szavak összevonásából született kifejezés. Az elmúlt évtizedben vált divatossá, leginkább a hétvégente későn kelőket szólítja meg, hiszen hivatalosan a reggeli és az ebéd közötti elnyújtott, ám bőséges étkezést jelenti. Még mindig azt látom, hogy hétköznapokban a törzsvendégek többnyire maradnak a klasszikus meleg reggeliknél, akár egy index vagy egy sima tojásrántotta. Talán a hétvégi, vagy pedig akik átutazóban jönnek, vagy pihenni jönnek a városba. Rájuk jellemző inkább az, hogy az extrábbnak számító avokádós reggeliket vagy buggyantott tojásos reggeliket fogyasztják, esetleg egy egy töltött bundáskenyér. Tehát akik akik jobban ráérnek, nem siet utána munkába. Tehát a munka előtti reggeli, az maradt a klasszikus sler. Ádám persze nemcsak brunch ételeket készít, nyitott a bisztrókonyhára is, így ebédre és vacsorára is be lehet térni hozzá. Törzsvendégek ide vagy oda, úgy tűnik, főztjéért még mindig kisfia rajong a legjobban. A Duna félkörben öleli körbe Esztergomot, amelyet hetente félszáz hajó érint. Európa második leghosszabb folyója a történelmi múltban igen jelentős hadi útvonal volt, így mindig meghatározó szerepet játszott a város életében. Életet, élelmet és munkát adott a környékre érkezőknek. Ennek a belvárosi épületnek is a Duna határozta meg a sorsát. Az 1838 as pusztító erejű árvíz idején itt működött Esztergom városának segélyosztó központja és 1973 óta is a víz az úr, hiszen itt működik a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, vagy ahogy a legtöbben ismerik, a Duna Múzeum. Egy országos hatókörű múzeum vagyunk, tehát ezt sokszor tisztáznunk kell, hogy nem csak a Duna történetét látja itt az ember, és nem csak azzal foglalkozunk, nem csak a Dunára vonatkozó múzeális értékeket próbáljuk meg gyűjteni és tudományosan feldolgozni, hanem az országra, sőt a valamikori Magyarország, tehát a Kárpát medence területén valaha létezett vízügyi létesítményeknek, beavatkozásoknak, munkálatoknak az összes emlékét gyűjtjük itt Esztergomban. A kiállítás nemcsak a természetes vizeket szeretné bemutatni, hanem törekszik arra, hogy mindenről meséljen, ami a víz fogalmába beletartozhat. Így aztán a vízgazdálkodásról, a folyószabályozásokról, a hajókról, a vízről mint turisztikai vonzerőről, de a globális vízkészletről és a vízhiánnyal kapcsolatos veszélyekről is. Meglehetősen aggasztó tendencia világszerte a vízhiány. Csak Magyarországon éves szinten 6 balatonnyi mennyiségű víz tűnik el a természetből. A Duna Múzeumnak egyik célja, hogy a humán, a természettudományos és a műszaki ismereteket vegyítve meséljen a vízről, miközben igyekszik tudatosítani a klímaváltozás és a védelem iránti közös felelősségünket is. Úgy gondoltuk, hogy a látogatók is érezzék azt, hogy az életnek minden területén ott van a víz, nemcsak amit a vízügy művel, hiszen magát a szakmát is meg akartuk mutatni, hogy mit csinálnak a vízügyesek. Az a több ezer szakember, akinek a munkáját nem látjuk minden nap, leginkább csak árvizek alkalmával kerülnek előtérbe, de azért van egy mindennapos munkájuk, aminek az eredményét élvezhetjük akkor, amikor hajózunk a Dunán, amikor fürdünk a Balatonban. Ugyanakkor próbáltuk bemutatni azt, hogy az élet minden területén ott van a víz, akkor is, amikor sportolunk, mondjuk vízben, akkor is, amikor élelmiszerként, ivóvízként tekintünk rá, de akkor is, amikor például egy fröccsöt iszunk. Akkor is, ha gyógyulni vágyunk és gyógyvizet iszunk, vagy éppenséggel megmártózunk benne. Az esztergomi Duna part az otthona, és 26 éve már a hivatása is ide köti Dávid Balázs gátőrt. Minden zegzugát ismeri a környéknek, igazi vízenjárónak tartja magát, akivel még az édesapja szerettette meg a folyót. Nekünk mindig is volt úszóházunk az esztergomi Kis-Dunán. Én nagyon kötődöm a Dunához. Tulajdonképpen a Duna hátán nőttem fel, nekem a Duna a mindent, nekem a munkám, a hobbim. Nagyon szeretem, minden nap, minden nap ad élményt, minden nap más élményt ad, nem lehet megunni. Minden évszakban megvan a maga szépsége. Az elmúlt közel három évtizedben rengeteget változott a Duna esztergomi szakasza. Azzal, hogy megszűntek a környéken az ipari tevékenységek, jelentősen sokat javult a vízminőség, ami a folyó növény és állatvilágára egyaránt jótékonyan hatott. A hajdani iparos múltról már csak a vízi szénrakodó árulkodik, amely vélhetően az egyetlen, ami megmaradt a Duna magyarországi szakaszán. A Dorogi szénbányákból érkezett ide a szén. 1927 és 63 között Kötélpályákon, innen töltötték meg a bányászok a hajókat. Ma már a szénrakodó ipari műemlék a szénrakodó mellől közelíthető meg. A Kis-Duna egyik varázslatos tájhoz közeli szakasza egy ligeterdőkkel borított mesebeli szigetvilág. Rengeteg állatfaj és védett növények találhatók a területen, nagyon nagy a fajgazdagság. Valamikor négy sziget volt a Körtvélyes, Nyáras Csitri és a Táti sziget. Most a Táti sziget a Körtvélyes szigettel már egybeolvadt, úgyhogy jelen pillanatban három sziget van a területen, és mind a három sziget fokozottan védett természetvédelmi terület. A gátőr látott már több pusztító erejű árvizet is, köztük a tavalyit, és a 2013 as tetőzés idején is végig szolgálatban volt. Szívügye a víz, és Esztergom egyik nem is élhet itt a másik nélkül.

Esztergom hazánk egyik legfontosabb történelmi központja, érseki székhely, a magyar történelem és egyháztörténet egyik legnagyobb múltú települése.