Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Hogy pontosan mikor került sor az első húsvétra, az idők homályába vész. A múltból megmaradt töredékes emlékek szerint Krisztus feltámadásának ünneplése valamikor a második század derekától kezdett egyre nagyobb szerepet betölteni a hívők életében. Az ünnephez kapcsolódó hagyományok, rituálék az évszázadok alatt fejlődtek ki, a középkorra pedig már kialakult számos ma ismert szokás. Sopron életében ebben az időben meghatározó szerepet töltöttek be a ferencesek. Templomuk a húsvéti időszak egyik fontos helyszíne volt. Az első okleveles adatunk 1278 ból származik. Ekkor egy végrendelet kapcsán említik a soproni ferenceseket. Rendszereseket a város főterén, a piactérnek a szélén. Tudjuk, hogy a ferences rend a hittérítést, a hitéletet az élő szóra, a prédikációkra hangsúlyozza, vagy ezt emeli ki számos esetben Magyarországon, de máshol a világon is. A kolduló rendek, tehát a ferencesek és a domonkosok is a városok, piacterek közelében telepednek meg. Így van ez Sopronban is. Feltételezhető, hogy a húsvéti időszak alatt a piactér és a templom is megtelt hívőkkel. A kezdetben egyszerű bencés épület az idő haladtával egyre szépült, megépült a tornya, csodaszép boltozatot is kapott, kifestették és különféle faragványokkal díszítették, melyek közül az egyik legérdekesebb a kecske motívum, ami valószínűleg a templomépítésre pénzt adományozó család címerállata lehetett. A templom Történetében még fontos időszak a 17. Század első harmada, amikor több királyné és királyi koronázás is történik a templomban. Ennek az oka az, hogy a királykoronázások ebben az időben Pozsonyban zajlottak. Pozsonyban ebben az időszakban tehát 1622 25, 1734, 1681 vagy valamilyen járvány volt, vagy pedig Bethlen Gábor csapatai szorongatták a várost, és ezért kézenfekvőnek látszott a Bécstől mintegy 70 kilométerre fekvő Sopronban megtartani a koronázásokat. Mindössze néhány lépésre a bencések templomától találjuk Sopron egyik legkülönösebb templomát, amely a jezsuiták nyomait viseli magán. A templomot elhelyezkedése teszi igazán érdekessé. Keskeny utcában áll a város polgári házai között. Színe is sajátságos, és csak erre a régióra jellemző venyige szürke. A nem hétköznapi árnyalatot festékbe kevert szőlővessző hamujával érték el. A reformáció idején az evangélikusok használták ezt a templomot, aztán 1674 ben a jezsuiták kapták meg Őket Draskovich György győri püspök hívta be a városba, és ők Sopron katolikus újjászületésének nagyon fontos szerzetesrendje. Nagyon sokat tevékenykedtek itt a városban, iskolahálózatot, kollégiumot tartottak fenn, és 1674 ben elkezdték ennek a templomnak a barokk felújítását. Ekkor történtek az oldalfalon a kibontásával egy klasszikus jezsuita templom formává történő átalakítás. Nyolc mellé kápolnát, illetve fölötte az ifjúság számára a karzatokat építettek. A 14. Századi gótikus templomból a jezsuiták nagy buzgalommal készítettek barokk csodát. A jezsuiták anyatemplomának tekinthető híres római Il Jesu mintájára. A jezsuita rend egy tudós tettre kész, harcos rend hírében állt, ez pedig az alapító Loyolai Szent Ignác életét ismerve nem véletlenül alakult így. Loyolai Szent Ignác, a jezsuitáknak az alapítója, egy katona. Szent érdekesség az ő életében, hogy a megtérése előtt Szent Ignác katonai babérokra akart törni, nagy katonai karriert vágyott magának. Aztán történt egy súlyos láb balesete, ami keresztülhúzta az ő egész életét. Ma úgy mondanánk, hogy megnyomorította őt, és az Isten a görbe utakon is tud nagyon egyenesen írni. Erre Loyolai Szent Ignác egy nagyon szép példa. A soproni Szent György templom büszkélkedhet Magyarország jelenleg legrégebbi, ma is működő orgonájával. A gótika a középkor egyik legimpozánsabb stílusa, amikor a művészet, az építészet káprázatos formai és esztétikai fejlődésen ment keresztül. Magyarországra a tizenharmadik századra érkezett az irányzat, aminek az első kecses és gazdagon faragott templomokat köszönhetjük. Az ország egyik legszebb, egyben második legnagyobb gótikus temploma, a Szent Mihály Sopronban áll, és a település életében mindig is meghatározó szerepet töltött be. A belvárostól viszonylag távol, a város északi részén helyezkedik el a templom, míg Szent István korától a 13. Század közepéig a mai belváros, azaz ispáni vár területe volt, tehát egy katonai település, addig a civil város, tehát a polgárok lakta település az itt, a Szent Mihály dombon helyezkedett el, és ezért is épül ide a Szent Mihály templom. A most is álló 13. Századi gyönyörű templom már a harmadik ezen a helyen. A korabeli szokásnak megfelelően az új a régi alapjaira és annak köveiből készült. A prosperáló Sopron 1777 ben elnyerte az óriási kiváltságokkal járó szabad királyi város címet, mely további fellendülést hozott, aminek köszönhetően a templomot is átalakíthatták, bővíthették. A 14. Század vége fele ekkor már mintegy száz éves szabad királyi város ról van szó, jelentős kereskedelemmel, jelentős polgársággal és jómódú polgársággal. A város középkori templomait ha tekintjük. Nagy részük vagy ebben az időben épül, vagy ebben az időben újítják meg. Ez nem csak hitéleti kérdés, hanem a patríciusi reprezentációnak egyfajta megjelenése, kivetülése. Akkor ez a templomépítészetben testesült meg. A Mátyás kor végére a templom elérte a mai méretét és formáját. Egykori, feltehetően lenyűgöző berendezése mára elpusztult. Csak a Szűz Mária szobor élte túl a háborúkat, vallási viszályokat. A Sopronban és környékén található templomok között az egyik legérdekesebb a ma már Sopronhoz tartozó Brennbergbánya temploma. A települést javarészt osztrák és német bányászok lakták. Épültek itt szolgálati lakások, irodák, kórház, idősek otthona, sőt munkásfürdő is, na meg templom 1930 ban. Érdekesség, hogy a Brennbergbánya bányatelepi lakótelepet. Az itteni óvodákat és az iskolákat is ugyanaz az építész, Füredi Oszkár tervezte, mint a templomot. Mivel a bányászoknak a védőszentje Szent Borbála, érthető, hogy Szent Borbála templomot építettek a bányászok védőszentje tiszteletére. Ők még jobban átérezték, hogy mennyire szükség van égi védelemre, oltalomra. Az építész Füredi a tárnák belső támasztékaira is utalt. Ha alaposabban megnézzük az épületet, a mennyezet és az oldalfalak is a bánya vágatácsolatára hasonlítanak. A templom két világháború között született, egy olyan világban, amelyben számos stílus, a modern és a régies is keveredett. A gótika mellett a padok díszítésein és a szentélyben tetten érhető az art deco is. Egyesek emellett az alkotót a természetes vonalvezetésű faszerkezet miatt az organikus építészet előfutárának is tartják. A világháború idején ide menekültek lengyel munkások, ők a bányába dolgoztak, s mivel a lengyel katolikusoknak azok szinte mindazok a legnagyobb kincsük a czestochowai Fekete Mária, s ezért ide a mi templomunkban is hoztak 44 ben egy szép másolatot, s annak írás is olyan szép, hogy lengyel földről ide menekültünk. Vándor, ha itt vagy, mondd értünk egy Ave Máriát! Különös és szokatlan módon a templomépület alsó szintjén egy darabig raktár működött, amit később irodává alakítottak, majd amikor a szomszédban lévő kocsma épületét elbontották, az italmérés éppen a szentély alá költözött. Az Újtestamentum szerint Krisztus a halála előtti estét tanítványaival töltötte az utolsó vacsorán. Innen eredeztetik az Eucharisztia szentségét. A soproni Kurucz dombra épült Szent István templom falfestményei között az egyik legszebb az ezt a közös étkezést megörökítő jelenet, mely központi helyen, éppen az oltárral szemben helyezkedik el. Az 1941 ben felszentelt templom modern szellemiségben épült, a tradíciók pedig éppen olyan elevenen élnek benne, mint egy több száz éves középkoriban. A templomban a teljes húsvéti liturgiát átélhetjük. A szent nap kapcsán tehát nagycsütörtök éjszakáját külön kis virrasztást tartunk a templomban. A szentmise után a hívek közösségében. Énekkarunkkal már ráhangolódást nagypéntekre, Jézus Krisztus szenvedésére. Aztán nagypéntek délutánján egy közös keresztút, majd a nagypénteki igeliturgia énekelt passióval, énekkarunk kíséretében. Közösségünk Nagyszombat éjszakájára gyűlik össze. Sötétedés után a templom előtti téren tűz szentelővel, majd ünnepélyes bevonulás. Meghallgathatjuk az öröméneket. És bizony így húsvét nyitánya kapcsán élhetjük át Jézus feltámadásának titkát, misztériumát. A világháború szorításában emelt templomkülönlegesség és az ősi bazilikák jegyeit is magán hordozza. A félkör alakú tér kuriózumnak számít, melynek folyományaként a padok sem a szokásos párhuzamos sorokban követik egymást, hanem félkörben elrendezve valamennyi, az oltár felé fordul. A főoltárkép Mária mennybemenetelét ábrázolja, melyet most nagyböjti húsvéti lepel borít. A lila szín a bűnbánatnak a jelképe, a megtérésnek, a lelki megtisztulásnak. És pontosan az a szerepe, hogy egy kicsit a bűnbánat jegyeit kifejezve, eltakarva a pompát, a szépséget és valahol az elmúlásra, a mulandóságra figyelmeztet bennünket is. Van, ahol a díszes kereszteket is nagyböjt vége felé lila lepellel vonják be. A második világháború utáni évek Sopron életében jelentős változásokat hoztak. Az ipari fejlődéssel párhuzamosan a népesség is rohamosan gyarapodott, rövid idõ alatt meg is duplázódott. A sok új városi lakó számára készültek a kor tipikus épületei, a panelházak. A lakótelepek közül a legnagyobb a Sopron szélére épült Jereván lakótelep. Az 1970 es évek eszméinek megfelelően vallási épületet nem terveztek ide. Erre sokáig kellett várni. A rendszerváltás után merült fel annak a gondolata, hogy Sopron Jereván városrészében, ahol a lakótelep meglehetősen kiterjedt, épüljön egy templom a hívő közösség céljaira, és a 90 es évek elején került Ez a gondolat aztán egyenesbe, és 1997. Augusztus 20 án volt ennek a templomnak a felszentelése. Szent Imre herceg a védőszentünk, a magyar ifjúság égi pártfogója. Nem pusztán egy modern templomot látunk itt, hanem egy egész komplexumot, mely nem csak a szertartások és imák helye, hanem élő közösségi tér. Bibliaóráknak is otthont ad, de itt tartják az étel és ruhaosztásokat, és különféle kiállításokat rendeznek a falai között. Fiatal templomról van szó, melyben néhány érdekességet is felfedezhetünk. A templomunknak az oltárképe Szent Imre herceget, valamint szüleit, Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázolja. Nekem azért nagyon kedves ez, mert megfestve a templomunk külső sziluettje is látszik. Szent Imre és Boldog Gizella között. Tehát ha valaki bejön ebbe a templomba, akkor érzi, hogy ez az oltárkép, ez kifejezetten ide készült. Az oltárkép alatti feszületet pedig Szent II. János Pál pápa áldotta meg 1996 os győri látogatása alkalmából az ipari parkban bemutatott szentmisén. Úgyhogy ez egy nagyon értékes kincsünk lett. Ezáltal a mára összetartó közösség formálódása még a templom elkészülte előtt elkezdődött, hiszen a hívek nagyon sok önkéntes, fáradtságos kétkezi munkával járultak hozzá az építéshez. A kereszténység életében az egyik legnagyobb horderejű változás a protestantizmus, vagyis a hitújítás, mely a 16. Század elején vette kezdetét. Luther Márton hatása viszonylag hamar eljutott Magyarországra is, és már csak földrajzi elhelyezkedése okán is éppen Sopron volt az a város, ahova Luther tanai elsőként érkeztek. Az evangélikusok száma gyorsan nőtt, főleg a város németajkú lakossága körében. Templomuk mérete árulkodik arról, hogy valaha mekkora gyülekezet élt itt. Amint ide belép valaki ebben a templomban, akkor két dolog szokott feltűnni. Rögtön az egyik, hogy milyen hatalmas. Nem tudjuk, hogy pontosan hány ülőhely van, azt szoktuk mondani, hogy 2000 2500. Ez egy nagy gyülekezet volt, egy tízezer fős németajkú gyülekezet volt, de a gyülekezet nagy részét elűzték 1946 ban, amikor a németeket elűzték Magyarországról. A másik, ami rögtön fel szokott tűnni annak, aki belép ide, az az oltárunk. Azt szokták mondani, hogy kerül egy katolikus oltár egy evangélikus templomba, és valóban ez a helyzet. Amikor felépítették eleink ezt a templomot, akkor egy bezárt katolikus templom nak az oltárát vásárolták meg. Kezdetben a régi és az új hit követői között semmiféle viszály nem volt. A katolikus templomokat felváltva használták a katolikusok és protestánsok. Aztán a Habsburg uralkodók elképzeléseibe nem illeszkedtek. A protestánsok sokáig nehezítették vallásgyakorlásukat. Templomot is csak szigorú, előnytelen feltételek szerint építhettek. Szintén rigorózus szabályok kötötték a zsidóság kezét, amikor templomot akartak alapítani. Sopron belvárosában már 1300 környékén épült egy egyszerű kis zsinagóga, de az előírásoknak megfelelően az utcafrontnál beljebb bő két évszázadon át imádkoztak itt az izraeliták. A templom főtere a férfiaké volt. A szertartást a nők egy kisebb imateremből követhették. A zsidóságot a 16. Században elűzték a városból, a zsinagóga imatermét pedig két szintre osztották. Az épületet lakóházzá alakították át. Sokáig feledésbe merült, hogy itt egykor zsidó templom állt, hozzátartozó ispotállyal és egy rituális tisztálkodásra kialakított fürdővel. 1968 ban Dávid Ferenc művészettörténészt bízzák meg Sopron belváros kutatásával, és egy délutáni sétája alkalmával, amikor itt bejön a hátsó udvarba, akkor észrevesz egy kőtöredéket, és ezen a kőtöredéken héber feliratok vannak. Ez felkeltette a figyelmét. Ezek után megnézi az utca vezérszín térképet. Ott azzal szembesül, hogy jóval vastagabb falakat talál, illetve az utcafronttól pont egy házhely nyi hellyel bentebb van egy lakóépület. És ez a két adat alapján bejön ide a lakóingatlanba. Itt akkor ebbe a terembe, ahol most vagyunk, ez a férfi imaterem a zsinagóga központi része. Itt talál két lakószobát. A két lakószobának az adatait felveszik, lemérik, és egy hatszor 9 es termet ad ki, az pedig a zsinagógának a központi terére fog utalni. A református gyülekezet viszonylag későn jelent meg Sopronban, még a XX. Század elején is mindössze négyszáz főre tették a számukat. A templomépítés gondolata is csak ebben az időszakban merült fel. Az építéskor még város szélének számító saroktelekre 1929 ben készült el a kálvinista épület, amely a ma is élő gyülekezet otthona. Húsvét idején pedig, mint minden templom, még inkább megtelik élettel. A református egyházban a református istentiszteleteken Tiszteleteken nincs mindig úrvacsora. Ez kiemelt ünnepi alkalmakhoz kapcsolódik, és az ünnep is így történik. A nagyheti előkészületben mi is részt veszünk, itt több istentiszteletet tartunk. Van nagycsütörtökön este istentiszteletünk, tartunk nagypénteken két istentiszteletet. A nagyszombati istentiszteleten tesznek fogadalmat a felnőtt konfirmandusok. Nálunk a böjti időszakban készülnek fel a konfirmációra, illetve a felnőttek, akik nem keresztelkedtek meg, ezen a nagyszombati istentiszteleten fognak megkeresztelkedni. Húsvét vasárnapján, húsvét hétfőjén pedig úrvacsorás istentiszteletet fogunk tartani. A húsvét mozgó ünnep, vagyis minden évben más és más időpontra esik. A kiindulópont a tavaszi napéjegyenlőség, mely március 21 e környékén következik be. Ezután a következő holdtöltét követő vasárnap a húsvét.

Hogy pontosan mikor került sor az első húsvétra, az idők homályába vész. A múltból megmaradt töredékes emlékek szerint Krisztus feltámadásának ünneplése valamikor a második század derekától kezdett egyre nagyobb szerepet betölteni a hívők életében. Az ünnephez kapcsolódó hagyományok, rituálék az évszázadok alatt fejlődtek ki, a középkorra pedig már kialakult számos ma ismert szokás. Sopron életében ebben az időben meghatározó szerepet töltöttek be a ferencesek. Templomuk a húsvéti időszak egyik fontos helyszíne volt. Az első okleveles adatunk 1278 ból származik. Ekkor egy végrendelet kapcsán említik a soproni ferenceseket. Rendszereseket a város főterén, a piactérnek a szélén. A gótika a középkor egyik legimpozánsabb stílusa, amikor a művészet, az építészet káprázatos formai és esztétikai fejlődésen ment keresztül. Magyarországra a tizenharmadik századra érkezett az irányzat, aminek az első kecses és gazdagon faragott templomokat köszönhetjük. Az ország egyik legszebb, egyben második legnagyobb gótikus temploma, a Szent Mihály Sopronban áll, és a település életében mindig is meghatározó szerepet töltött be. Az Újtestamentum szerint Krisztus a halála előtti estét tanítványaival töltötte az utolsó vacsorán. Innen eredeztetik az Eucharisztia szentségét. A soproni Kurucz dombra épült Szent István templom falfestményei között az egyik legszebb az ezt a közös étkezést megörökítő jelenet, mely központi helyen, éppen az oltárral szemben helyezkedik el. Az 1941 ben felszentelt templom modern szellemiségben épült, a tradíciók pedig éppen olyan elevenen élnek benne, mint egy több száz éves középkoriban. A kereszténység életében az egyik legnagyobb horderejű változás a protestantizmus, vagyis a hitújítás, mely a 16. Század elején vette kezdetét. Luther Márton hatása viszonylag hamar eljutott Magyarországra is, és már csak földrajzi elhelyezkedése okán is éppen Sopron volt az a város, ahova Luther tanai elsőként érkeztek. Az evangélikusok száma gyorsan nőtt, főleg a város németajkú lakossága körében. Templomuk mérete árulkodik arról, hogy valaha mekkora gyülekezet élt itt.