A műsorszolgáltatói információk forrása a műsor hivatalos weboldala és a teletext. A teljes leirat forrása a teletext.

- Köszöntöm a kedves nézőket. Békés vármegye üdvözli a kedves nézőket. Beléptünk az új vármegyénkben, a dél-alföldi sorozat keretén belül. Szarvason vagyunk a történelmi Magyarország földrajzi közepén és Szarvason belül is a szárazmalom vár minket és Lizon János, a Tessedik Sámuel Múzeum munkatársa. Szervusz, köszönöm, hogy itt lehetünk. - Üdvözöllek benneteket. - Hol állunk? 1836-ot írunk, amikor ez a malom megépül és Magyarországon az első, jelenleg az egyetlen működőképes régi malom? - Igen, most már ezt elmondhatja magáról ez a kis malom. 1836-ba épült, az itt élő Bolza grófi család megrendelésére, de utána ez a város tulajdonába került és ő adhatta ezt bérbe. Tehát nagyon hosszú időn keresztül bevételi forrást biztosított a város javára. Utána pedig ezt a Tompa család vásárolta meg és egészen leállásáig, 1962-ig Sanyi bácsi dolgozott vele, tehát ötven éven keresztül ő volt az utolsó olyan molnár... - Tehát ő volt itt a gazda. - ...aki dolgozott vele, igen. - Akkor nézzük! Mutatok valamit, merthogy olyan egyszerűnek tűnik sok minden manapság. Kérem szépen ez a teljes kiőrlésű búzaliszt. Ugye, hogy hányan vágyunk rá és mondjuk, hogy de egészséges és fogyasztjuk is, mert ez mai napig így igaz. Gyönyörű az állaga. Dehogy ez ilyen legyen, azért rengeteg munka szükséges. Majd mindjárt mutatom, hogy hova jut el ez. Ha minden igaz, akkor egyszer majd csak ide. De, hogy idejusson és innen be a zsákba, addig mi történik? - Addig azért komoly fizikai munka vár a molnár részére. Ugyanis maga a malom működése az két részből tevődik össze. Van egy külső rész, ami mondhatjuk, hogy a motor, a lovak ott dolgoztak. Így volt a malomkövek megforgatásának a lehetősége, ahol az őrlést végezték. De a kövek azok ott vannak fönt a burkolatba, tehát a molnárnak a lépcsőn keresztül vállon szépen föl kellett vinni a búzát és felönteni a garatba. A garatból került be a kövek közé, azok összeőrölték... - Innen jön felöntünk a garatra, csak ma már mást jelent. - ...igen és utána pedig a csövön keresztül szépen a zsákba ez az őrlemény, ez a liszt bele tudott folyni. - És akkor már lehetett is szállítani. Jó. Dehát nem láttuk még mindennek a lelkét, szívét, motorját és emlékezzünk meg Sanyi bátyánkról is, akit említettél. Ő volt itt az utolsó molnár, aki még ezen a nagy-nagy készüléken dolgozott, vagy szerkezeten jobban mondva, ami nagyon is komplikált. Nem mondanám, hogy bonyolult. Vagy az? - Igazából a malomtípusok közül a szárazmalmok voltak a legősibbek, legegyszerűbbek. Ha az adatok igazak, akkor az 1800-as évek elején majdnem hétezer darab, hatezer-nyolcszáz szárazmalom volt nyilvántartva. Mint ahogy említettem is a működés a két részből tevődött össze. Most kijöttünk közbe a motorhoz. - Motorház, na lássuk! - Merthogy van nekünk itt egy tizenhárom méter nagy átmérőjű fából készült fogaskerekünk, amit a lovaknak kellett húzni körbe. Ahogy ez körbeforgott a fogak meghajtják a tőlünk jobbra lévő kis orsókat és a tengely által forgott a malomkő. - Nagyon tekintélyes méretű, súlyú szerkezet mellett állunk, ami valószínűleg egy ló segítségével meg sem mozdult volna, vagy legalábbis nehezen. - Nehezen, igazából nehezen. A működéséhez itt három ló volt maximálisan befogható. Itt ezen az első részen a hámfákhoz kettő ló volt egymás mellett és van itt a mögöttük lévő kis cikkely, ahol egy lónak van bekötési lehetősége. Azon a pallón, ami keresztbe van, ott viszont a lóhajtó üldögélt és ő felügyelte a lovakat. - Nagyon fontos a mértani központ, hogy ez a hatalmas szerkezet itt megmozduljon, ugye? - Igen. Nagyon-nagyon jól ki van egyensúlyozva, de azért nem volt ez egy könnyű munka a lovak számára, ezért kétóránként cserélték a lovakat. - Most jön a találós kérdés kedves nézőink. Önök szerint - pár másodpercet adunk -, hogyan tudott bejutni egy ló, két ló, három ló belülre? Beugrott, alul ment, Pegazus volt, tehát beszállt, odaszületett. Hogy? Én se tudtam, mert aztán elmesélte itt nekem János, merthogy bizony belül voltak. - Igen, belül voltak és ahogy beszéltünk is róla nagyon-nagyon jól ki van egyensúlyozva és ezt az egyensúlyi helyzetét használták ki annak idején és egy nagyon elmés kis megoldással. Merthogy a középső tengelyre van ráépítve nekünk a fogaskoszorúnk és ezért nagyon jó az egyensúlya. Viszont ahhoz, hogy el tudjon mozdulni, kötél segítségével a tengelyt megtámasztó kis biztosító gerendát ki kell emelni és tiéd a pálya innentől kezdve. - És akkor nézzük! Én is segítek. Tessék csak figyelni! Most jön a megoldás. Íme! - Így elbillen és most már be tud lépni a ló. - És most már be tud lépni. Ez volt a találós kérdésünk, nem is olyan veszedelmes, ugye? De annál szebb a látvány, meg érdekesebb, hogyha eljönnek ide látogatni Szarvasra a szárazmalomba.

- Köszöntöm a kedves nézőket. Békés vármegye üdvözli a kedves nézőket. Beléptünk az új vármegyénkben, a dél-alföldi sorozat keretén belül. Szarvason vagyunk a történelmi Magyarország földrajzi közepén és Szarvason belül is a szárazmalom vár minket és Lizon János, a Tessedik Sámuel Múzeum munkatársa. - Vannak helyek és történetek, amelyeket nem útikönyvek őriznek, hanem az ott élők tudása és szíve. Banner Géza a magyarság különleges kincseit mutatja be.