Deák Ferenc 46 évig 1808-tól 1854-ig élt Kehidán. A reformkor idején szinte mindenki megfordult nála, aki számított a magyar közéletben. Ebben az időben egy fajta szellemi központ volt a Zala megyei kis falu. A szabadságharc leverését követő önkényuralom éveit is nagyrészt itt tölti Deák, az ellenállás szimbólumává vált úgy nevezett passzív rezisztenciában. Az egykori kúria ma is szinte úgy néz ki, ahogy Deák idejében. A filmben Deák és Kehida kapcsolatát idézzük fel. Mit jelentett a magyar történelem egyik legnagyobb gondolkodójának a "haza bölcsének" ez a ma már inkább fürdőjéről híres zalai település? Milyen tárgyi emlékek idézik egykori lakhelyén Deákot a kiegyezést tető alá hozó politikus? Magyar ismeretterjesztő műsor. A gyűjtőszellem úgy szabadul ki egyes emberekből, mint a szellem a palackból. Ez az a szenvedély, amely csodálatos értékeket teremt. A gyűjtők személyisége rendkívül érdekes, a tárgyak megszerzésének, vadászatának története kész regény, és akkor még nem is beszéltünk maguknak a tárgyaknak a történetéről, és arról a kultúráról, amit megtestesítenek. A gyűjtők gyűjteményeikkel különböző fázisokban vannak: van aki még gyűjt, van aki felhalmozta a tárgyakat és van aki már múzeumba rendezte azokat. Egy közös van bennük: valamennyien értéket mentenek és mindegyikük a közjót akarja szolgálni.