Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Balaton északi partja az ország legszebb tájai közé tartozik. Tanúhegyek adnak itt egymásnak randevút, lankáikon a nap forró sugarai érlelik a szőlőt, hogy aztán csodálatos borok szülessenek belőlük. Lenyűgöző itt a táj, a tó, na és az épített örökség. Megkapó templomok hazája is ez a vidék. Egyikük egy apró kápolna Keszthelyen, amely mindig is rejtőzködött, hiszen a kastély hivalkodóbb, monumentális barokk épületében lakik. A kastélyban, amely az ország egyik leggazdagabb arisztokrata családjához köthető, a Festeticsekhez. - A Festetics család az 1730-as évek második felében került ide, Keszthelyre. A család első tagja Festetics Kristóf volt. Ő igyekezett ezt a várost fölemelni, természetesen a saját családja érdekében. Éppen ezért ez azt jelenti, Keszthely esetében, hogy a Festetics család megjelenése jelentett némi hátrányt is, meg előnyt is. A hátrány az volt, hogy egy agilis család jelent meg a város és környéke életében, és természetesen nem volt neki mindegy, hogy hogyan zajlik itt az élet. De a pozitívum mégis csak sokkal több volt, hiszen egy lendületet, egy fejlődést biztosított a város számára az, hogy a Festetics uradalomnak a központja itt volt Keszthelyen. - A pompás családi szárnyban az egyik lépcsőfordulóban bújik meg a Szent Zsófiának szentelt családi kápolna, amely méretét tekintve pici ugyan, ám ettől még nem kevésbé pazar. Szinte alig van olyan szeglete az épületnek, amelyet ne drága márvány borítana. Úgy tartják, az üvegablakok egyenesen a korszak híres üvegművészétől, Róth Miksától érkeztek. A keszthelyi kastély és közvetlen környezete város a városban, ahol az arisztokraták élték különös életüket. Némelyikük még a szintén impozáns kastélyparkot sem hagyta el. Az elképzelhetetlen volt, hogy például Festetics Taszilót a pórnép között lássák. A kastélyparkból induló fenyves allét magánútnak használta, azon keresztül kocsizott ki a kastélyból, ám ha vonattal óhajtott utazni, a keszthelyi állomáson privát váró és külön vagon állt rendelkezésére. - A Festetics-kastélyban Merőben más volt az élet, mások voltak a mindennapok, mint a városi polgárság számára. A visszaemlékezők elmesélték azt, hogy a hercegasszony és a herceg úr természetesen nem akkor ébredt, amikor akart, hanem őket ébresztették. Volt egy házirend, mikor volt a villásreggeli, mivel töltötték a napjaikat, sétáltak, este beszélgettek, természetesen a legnagyobb események itt a vadászatok voltak. A mindennapi életnek az irányítója az az udvarmester volt. - Magyarországon a reformátusok és az izraeliták számára a templomépítés sokáig szinte lehetetlen volt, vagy legalábbis erősen keretek közé szorították. Az energikus, állandóan építő Festetics család mintha felismerte volna a vallásszabadság fontosságát. Telket és saját uradalmi építészét is kölcsönadta a hitközség számára. - Festetics Györggyel nagyon jó viszonyban volt a hitközség. Amikor meghalt, akkor itt a zsinagógában gyászistentiszteletet tartottunk. Általában nem szoktak nem zsidónak tartani, de őt annyira tiszteletben tartották, hogy gyász istentiszteletet tartottunk, nemcsak a zsinagóga hozatta területet, hanem a zsidó temetőhöz is. - A zsinagóga a város korzóján a Kossuth utca egy régi épületének hátsó traktusában bújik meg. Ma már csak régi fényképeken lehet látni teljes szépségében, mert az elé ültetett fák eltakarják. - Háromszáz éve van hitközség Keszthelyen. A Balatonnak az egyetlen hitközsége, ami közel 300 éve működik. Ez egy neológ zsinagóga, ami azt jelenti, hogy a bima keleti irányban van. Az ortodox zsinagógákban meg középen van a bima, tehát a szószék. Nálunk karzaton imádkoztak a hölgyek, külön feljárat van jobbra-balra. - Fénykorában közel ezer fő tartozott ide, majd a második világháború kettétörte a hitközséget, de ma is léteznek, és rendszeresen össze is gyűlnek a Dávid-csillagos mennyezet alatt. A Balaton óriási vízfelületét ősidők óta az élet forrásának és lehetőségek tárházának tekintették. Vizében halásztak, a nádasból építkeztek. A Kárpát-medencébe érkező honfoglaló magyarok is felismerték a kedvező adottságokat, megtelepedtek, a kereszténység felvétele után nem sokkal pedig már a Balaton-felvidéket is bepettyezték az első templomok. Az évszázados római kori romok sokszor stabil templomalapként szolgáltak, akárcsak a pöttöm hévízi templom esetében, amely még valamikor a tatárjárás után épülhetett. - Ez az egyébként is különleges épület, sisakja és az egész torony az eredeti építéskori. Azért különleges, merthogy ebben a korban a templomok általában csak egy hajóból és egy szentélyből álltak, és tornyot azt maximum fából ácsoltak, és a későbbi korokban kerültek melléjük a tornyok. És ha épült is torony, akkor sem volt ilyen magas. Ez egy háromszintes torony. Nagyon szép karcsú, kiemelkedik a dombból, ez adja a különlegességét, és az, hogy ez a csüllős sisakkal van lefedve, ez pedig tovább teszi érdekessé ezt az épületet. - A kápolna méretű épületben eredetileg nem volt bútorzat, a régi korokban az emberek állva hallgatták a pap beszédét. A kényelem és a padok a barokk korban köszöntöttek csak be, és kezdetben bizony nemesi privilégiumnak számított a mise ülve hallgatása. A balatoni középkori templomok közül kiemelkedik épségével és szépségével a felsőörsi. Már első pillantásra is szemet szúr az épület színe, illetve ahogy a mesterek a különböző árnyalatú építőkövekkel játszottak. A kapu és az ablakok körül meleg, vörös homokkő és hideg, szürke, szürkés-fehér mészkő váltogatja egymást. Durvára tört és szabálytalan építőanyag helyett gondosan faragottakkal dolgoztak. Különös, hogy a templom, mely 700 év távlatából is lenyűgözi az embert, nem kimondottan az élőknek készült. - Rengeteg csontváz került elő ezekből a terekből, tehát egyértelműen temetkezési hely volt mind a két oldalt tér és fölöttük a karzatszint, ami szintén középkori, tehát XIII. századról beszélünk, ott lehettek a kápolnák efölött a temetkezési helyek fölött. Hogyha körülnézünk, akkor egy barokk teret látunk, azt érzékeljük, de a barokk valójában csak egy leheletnyi fűszer ebben a térben. Ez mind a XVIII. század első felében készült, Padányi Bíró Márton volt, aki építtette. - Hogy a templom ilyen szép állapotban fennmaradt, az bizonyos értelemben a vallási rivalizálásnak köszönhető. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök ugyanis ellenséget látott a templomot akkor használó reformátusokban, így a vörös templomot elorozta tőlük. Az akkor már romos, több száz éves épület viszont a kezei között újjászületett. A kor divatjának megfelelően a pompás barokk stílusban díszítette fel és örökítette tovább az utókor számára. A katolikus református hívek viszonyának alakulásáról egy másik Árpád-kori templom is mesél. A katolikus császárság igyekezett elnyomni a reformáció követőit, ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy merev, kifejezetten konzervatív szabályokhoz kötötték a protestáns templomok építését. Sokáig tiltott volt például a harang is, sőt, még torony sem épülhetett egy protestáns templomhoz. A litéri templomtorony építésére is jóval később, csak a XIX. század elején kerülhetett sor, és arra is akadt példa, hogy a katolikus egyházi hatalmasságok ellehetetlenítették a vallásgyakorlást. - A veszprémi káptalan megtiltotta számukra azt, hogy egyáltalán istentiszteleti helyként használják az akkor még katolikusnak tartott templomot, úgyhogy nem is használták nagyon sokáig. Nagyon rossz állapotban volt a templom, nagyon leromlott. Annyira rossz állapotban volt a templom, hogy egy hatalmas tölgyfa nőtt ki valahol a templomnak a közepén. A legenda szerint magát azt a két karzatot, amit látunk itt, annak a nagy tölgyfának az anyagából építették meg. - A litéri templom legértékesebb része a díszes kapu, mely oldalt található. Valószínűleg Jakab apostolt és Jézus alakját mintázta itt meg a szobrász. A református templomfelfogással ellentétesek voltak a szép, idealizált ábrázolások, ezért vésővel, kalapáccsal meg is próbálták eltávolítani őket. A Balatonban nem csak fürdeni vagy hajózni élvezetes, de már a tavat nézni is öröm. A festői látványban északon a Felvidék magaslatairól gyönyörködhetünk legjobban, ahova apró fehér falú kápolnák is épültek. A Balatongyörök szélén álló Szentháromság kápolna bortermelő dűlők között áll, születése is elválaszthatatlan a szőlőtől, korábban ugyanis pinceméretű épület volt, mely azonban nem elégítette ki maradéktalanul a helyiek igényeit. A ma is álló épület apránként épült fel a helyi borosgazdák must adományából. A kápolna így a hit és az összefogás erejét is hirdeti a domboldalon, ahonnan különösen szép kilátás nyílik a tóra, a hívők, na és a helyi plébános nagy örömére. - Azért szeretek itt misézni, szentmisén részt venni és a közösséggel együtt ünnepelni vasárnapról vasárnapra, hiszen olyan természeti adottságokkal rendelkezik a környezet, ahol ez az Istennek szentelt kis kápolna jelen van, ahol élmény részt venni a szentmisén. Azért is elsősorban, hiszen szentmise alkalmával mindig nyitva van a két ajtó, a dupla ajtó, és ezért láthatóvá válik maga a Balaton-felvidék, leginkább maga a Balaton. - Noha az épület Balatongyörök területén áll, mégis a nemesvitaiaké, de a környékbeli települések lakóinak egyformán kedves, olyannyira, hogy nem csak Györök és vita, de még Balatonederics is a magáénak érzi. A tanúhegyek egykor tüzet okádtak, mint a sárkány, sok fejlődést és pusztulást láttak, a régi korokból itt maradt óriások ők. Nem csoda, ha a szőlőtermő hegyeket mágikus helyeknek tartották, számos legendát szőttek köréjük, és különös természetfeletti erőt tulajdonítottak nekik, mert hiszen hogy is lehetne másképp, hogy a lejtőn az egyszerű kis bogyóból olyan csodás nedű készül, mint a bor. A Tapolcai-medence szívében lakó Szent György-hegyen áll a Balaton-felvidék egyik legszebb és bizonyosan a legtöbb szoborral díszített szőlőhegyi kápolnája. A már-már templom méretű épület alapjait a korai középkorban rakhatták le, de hogy olyan szép lett, amilyennek ma is látjuk, azt leginkább az itteni birtokos családnak, a lengyeltótiaknak köszönheti az utókor. 1760-ban emelték az épületet, aztán ahogy a lehetőségek engedték, csinosítgatták, az 1800-as évek vége felé már tornyot is kapott, melynek fülkéibe beköltöztek a kápolnát híressé tevő szentek szobrai. Belül a nyughatatlan, dinamikus, a girbe-gurba díszekkel szoros vonzalmat ápoló barokk díszítőművészet alkotásait láthatjuk. Csak a Jóisten tudja, hogyan élte túl az eredeti berendezés a történelem viharait. A magyar történelem mindig is bővelkedett eseményekben, ami nem kedvezett túlságosan épített örökségünknek, de a viszontagságok háborúk dacára jó néhány templom fennmaradt a kezdetekből is. A Balatonhoz hozzátartoznak a romantikus, fák lombjai alatt festői ligetekben pihenő romok is, amelyek szintén sokat mesélnek a múlt titkairól. Az aszófői kövesdi-templom egykor a tihanyi apátsághoz tartozott. - Ahogy itt körülnézünk és láthatjuk, nagyságában nem volt egy hatalmas templom, hanem körülbelül harminc főt tudott kiszolgálni, ami éppen elég volt ahhoz, hogy az akkori falu lakosságát ellássa, hát nem lehetett többen, mint 30-40. Ha már ennyi lakosa lehetett egy középkori falunak, az már egy nagyobb falunak számított. Tulajdonképpen a templomnak a mérete is erre utal. - Közel a Balatonhoz a vályogházak világában a kőből készült masszív épület igazi ritkaságnak számított az ingoványosabb területen, így a templomban kerestek oltalmat a helyiek a törökökkel szemben. Sajnos menedékük végül a nyughelyük is lett, mert a hódítók felgyújtották a falusiakkal zsúfolt templomot. A súlyosan megrongálódott épület azonban romjaiban heverve is értékes és egyedi épített örökségünk. - A templomnak a homlokzatán láthatunk egy jellegzetes stílusjegyet, ami nagyon nívóssá teszi a templomot, mert az egész Balaton-felvidéken nem találunk ilyen jegyet egy romtemplomon se. Ez a jáki lébényi stílus, ami az ottani román kori templomoknak a díszei, és egy olyan dísz került ide is. - Feltételezhető egyébként, hogy az épületnek római elődje is volt, ugyanis a templom előtti térben római oltárkövet is találtak. Aszófő környéke ideális kirándulóhely, hiszen itt fakad az almás forrás, a rom pedig hamarosan felújításon is átesik, hogy az utánuk következők is megcsodálhassák. A Balaton legtöbbünknél a nyaralás szinonimája, a régi halászfalvak helyett manapság szinte összefüggő nyaralóövezetek határozzák meg a tópartot. Ebbe a miliőbe illeszkedik az a zánkai templom, melyet első pillantásra nyaralónak is nézhet az arra járó. Első ránézésre a tetőn álló kereszten kívül talán semmi sem utal arra, hogy itt, az örökzöldek takarásában templom bújik meg, pedig... - Az 1980-as években építették ezt a templomot, '84-től '86-ig épült, és igazából itt a helyi nyaralók közé illeszkedik be ez a gyönyörű kis templom, mind külsőben, mind belsőben. A 80-as években a hatóságok egy ilyen négyszög alakú formát hagytak jóvá ehhez az épülethez, ami nem kifejezetten templomhajó alakú, és akkor a 90-es években kapott egy nagyon szép kis tetőt, és így egy nagyon aranyos kis formája lett. - A balatoni vörös terméskőből rakott alapok, a tágas fatornác, és az errefelé gyakori palatető kívülről víkendház hangulatot kölcsönöz az épületnek, belülről pedig a lambéria borítás ébreszt az emberben nyaraló hangulatot. A zöldövezet békés csöndjében a helyi hívek nyáron tárt kapuk mellett hallgatják a misét, nos, itt nem fogja a nyugalmukat megzavarni semmi. A szerény és visszafogott zánkainak szöges ellentéte a hévízi katolikus templom, mely rendhagyó tónusaival mindenképpen a különlegességek közé tartozik. Színe olyan, mint az égé, vagy épp a szeszélyes Balatoné nyárelőn, mielőtt a víz átfordul zöldes árnyalatba. Már a templom formája is arra ösztönzi az erre járót, hogy megálljon és közelebbről is vessen egy pillantást a különleges épületre. Hét karcsú torony nyúlik itt az ég felé, mintha csak azon versenyeznének, hogy melyikük érinti meg előbb a napot. A tornyokat hat gótikus hangulatú boltív őrzi. A falusi kisvárosi templomokra jellemző kaput itt hiába keressük, helyette félköríves bejáraton keresztül léphetünk be. - Mivel az alapjai az alapok a Szentlélek évében voltak lerakva, a titulusa a templomnak a Szentlélek, és a hét torony, az pedig a Szentlélek hét ajándékát akarja szimbolizálni. Hévíznek nem volt egy igazán nagy befogadóképességű temploma. Valamikor Festetics Tasziló épített lent a tófürdő mellett, illetve a téli fürdő mellett egy templomot, de azt a kommunista rendszerben lebontották. - Az egyediség a szellős, világos templombelsőn is tetten érhető, gótikus hangulat helyett itt az organikus irány dominál, érezhető, hogy az építész erős vonzalmat érzett a fa iránt. Oltárkép sincs, helyette Szentlélekre utaló kitárt szárnyakat látunk. Fölötte Krisztus torzó függ a fehér falon, melyet még a barokk korban mintáztak, így az egy csipet XVIII. századi hangulatot csempész a templomba. A stiláris sokszínűséget csak fokozzák a félkörívben elrendezett padok és az eklektikus üvegablakok, a karzaton pedig monumentális orgonát találunk. Érdekes és meghatározhatatlan stílusú templom jött létre Hévízen, a dombtetőn. És ha már különleges formák, akkor az ösküi templom mindenképpen megér egy misét. Mint két termetes gomba, melyet az eső előcsalogatott az avarból, úgy emelkedik a dombtetőn a templom. - Az öskűi kerektemplom a magyarországi Árpád-kori templomok egyik legrégebbi képviselője. A kerek templomok között pedig nem sok maradt belőlük az országban, az egyik legépebben megmaradt épület. 1543-ban maga a község elpusztult, és egészen a török hódoltság végéig lakatlan volt, utána a XVIII. század elején építették újjá, és akkor nyerte el ezt a mostani formáját. Gyakorlatilag az eredeti formáját egy, a mostaninál jóval alacsonyabb, zömökebb, csúcsos tetejű épületként érdemes elképzelni, más hasonló épületek analógiáiból kiindulva. - A kerek építmény évszázadokig, egészen a XIX. század közepéig a falu egyetlen temploma volt, akkor viszont a növekvő népesség miatt újat, nagyobbat kellett emelni. A román stílusú épület a katolikus templomokhoz képest szokatlanul egyszerű, egyes kutatók ezért úgy vélik, hogy a vakolat alatt régi díszítő festés bújhat meg. Sok templomnál ugyanis a freskók költséges és különleges szakértelmet követelő felújítása helyett a falakat egyszerűen fehérre meszelték. Így aztán a sokat látott balatoni templomok még számos titkot rejtenek, a nyár pedig tökéletes lehetőség arra, hogy elinduljunk és felfedezzük őket egy-egy balatoni templomséta keretében.

A Balaton északi partja az ország legszebb tájai közé tartozik. Tanúhegyek adnak itt egymásnak randevút, lankáikon a nap forró sugarai érlelik a szőlőt, hogy aztán csodálatos borok szülessenek belőlük. Lenyűgöző itt a táj, a tó, na és az épített örökség. Megkapó templomok hazája is ez a vidék. Egyikük egy apró kápolna Keszthelyen, amely mindig is rejtőzködött, hiszen a kastély hivalkodóbb, monumentális barokk épületében lakik. A kastélyban, amely az ország egyik leggazdagabb arisztokrata családjához köthető, a Festeticsekhez.