"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Hajdú-Bihar vármegyei Tiszagyulaháza virágkorát éli. Köszönhető ez az infrastrukturális fejlesztéseknek és a település egyedülálló virágos közfoglalkoztatási programjának. Dinamikusan fejlődik a Pest vármegyei Galgamácsa, ahol csodálatos természeti környezet és korszerű intézmények várják az ott élőket és oda látogatókat. A 27 települést magába foglaló térség központja Sásd. A folyamatos fejlesztések következtében egyre népszerűbb a fiatal családosok körében. Nem csak a múltjára, de a jelenére is büszke lehet a lendületesen fejlődő Veszprém vármegyei Halimba. Tiszagyulaháza Hajdú-Bihar vármegye legészakibb települése. Három vármegye határának találkozásánál helyezkedik el. 1950 és 1970 között önálló község volt, majd 1990-ig a Debreceni járáshoz tartozott, mint Polgár társközsége. 1991-ben kapta vissza önállóságát Tiszagyulaháza, amely mára országosan egyedülálló, virágos közfoglalkoztatási programjáról lett híres. Ez, ami itt látható, ez a kertészet és a chilitermesztés, mert azt is hozzátartozik, egy tudatos, hosszú évek óta, pontosan felépített összefogásnak az eredménye. Értéket teremtenek. Olyan értéket, ami példaértékű szerintem ebben az országban bárhol. A Belügyminisztérium támogatásával jött létre a falu központjában a szemet gyönyörködtető kertészet. Az itt nevelt virágok ékesítik, színesítik Hajdúnánás köztereit is. A településnek sok önkormányzattal van kapcsolata. Gyakran virággal fizetnek olyan termékekért, ami náluk nem áll rendelkezésre. Így minden lakos profitál a közfoglalkoztatási programból. Itt, a Gólya téren, ha megnézzük ezeket a faszobrokat, ezt Kaba városa faragta nekünk, de van a testvértelepülésünktől, Kisgyőrtől is szobrok, illetve savanyú káposzta Esztártól, burgonya Tiszavasváritól. A mostani virágzó kertészet helyén egykor elhagyatott épületek voltak. Egy fóliasátorral kezdték, most már hat van, amik mellett hatalmas filagóriák állnak. Idén százezer tő virágot nevelnek itt. Ezek a növények, ezek a csodát, a pozitív energiát ontják magukból. Ez egy elmondhatatlan öröm, és ezt csak szívvel lehet csinálni. A falu büszkesége az Aprajafalva Óvoda. idén is teltházzal működik. A kicsi intézmény csoportszobája idén is teltházzal működik. A második gyerkőcünk jár ide, a nagyobbik fiunk, ő már három éve elballagott, úgyhogy ő az iskolába jár. Teljes mértékben meg vagyunk elégedve az óvodával, nagyon szeretjük, családias. Az óvoda barátságos, és megfelel a 21. századi elvárásoknak. Az épületet 20 millió forintból, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatásával újították fel. A játszóteret a Magyar Falu Program segítségével, 5 millió forintból korszerűsítették. Műanyag nyílászárók kerültek be az épületbe, a csoportszobák ki lettek festve, illetve a bútorzatot cseréltük ki. Következő évben pedig az udvarunk lett felújítva. Itt a régi, vas mászókák helyére új, fából készült, modern játékeszközök kerültek. A falu határában található horgásztó a béke szigete. A Terület-és Településfejlesztési Operatív Programban nyert 102 millió forintból úgy szeretnék fejleszteni a területet hogy a mai igényeknek is megfeleljen. Családok részére pihenőparkká szeretnénk tenni. Ami azt jelentené, hogy bárki, aki kilátogat ide, erre a területre, főzési lehetőséggel, szociális helyiségekkel és egy filagóriával ellátva ezt meg tudja tenni kulturált körülmények között. A majd' 700 lakosú Tiszagyulaházán utak és sportpálya is épült az elmúlt években. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a csendes falu egyre népszerűbb a családok körében. Itt olcsón tudnak lakást venni. Nyilván a különböző támogatásokkal, CSOK meg egyéb támogatásokkal fel tudják újítani, és innen 10-15 perc alatt bent vannak a városban, a munkahelyen. Tiszagyulaházán bíznak a jövőben, és azért meg is tesznek mindent. Idén kormányzati segítséggel modernizálják a közkonyhát, és több utat is felújítanak. Galgamácsa Pest vármegyében, a Cserhát-hegység déli nyúlványai és a Gödöllői-dombság széle közötti területen fekszik, Budapesttől északkeletre, 41 km távolságban. Napjainkban a jó infrastruktúrával és kitűnő földrajzi helyzettel rendelkező faluban 2 ezer ember él. Galgamácsára érkezve nagyon jól látható, hogy mennyit változott a községnek az arculata csak az elmúlt néhány évben, köszönhető nem utolsósorban annak a közel félmilliárd forintos fejlesztési csomagnak, ami ide érkezett. Talán a legszembetűnőbb, leglátványosabb, az az egész községen végighúzódó kerékpárút- és járdahálózat, ami az egyébként is hagyományokkal rendelkező galgamácsai kerékpáros közlekedést tovább erősíti. Így akár gyalogosan, akár két keréken is biztonságosan juthatnak el az itt élők az oktatási, nevelési intézményekbe és hivatalokba. Az elmúlt időszakban rengeteg fejlesztést hajtottunk végre főként olyanokra koncentráltunk, ami a helyi lakosságnak növelik a komfortérzetét. Három nagyobb játszóterünk van a településen, ezt mind pályázati pénzből sikerült megvalósítani. Galgamácsán működik iskola és óvoda, és most épül a Pest megyei célzott támogatásnak köszönhetően egy 8 férőhelyes minibölcsőde is. A bölcsőde 105 millió forint támogatást kapott, erre kellett nekünk egy bizonyos önrészt hozzátenni, de elenyésző, tehát 5%-ról beszélünk. A galgamácsai Fekete István Általános Iskolában az utóbbi években sikerült a tanulólétszámot 50%-kal bővíteni. A szülők számára fontos az, hogy egy olyan környezetbe járjanak a gyerekek, ahol jól érzik magukat, fontosak természetesen ezek az infrastrukturális beruházások. Sikerült a tornatermet felújítani az utóbbi időben, a kézilabdapályát rendbe tenni pályázati forrásokból. A Magyar Falu Program segítségével osztálytermeket és irodahelyiségeket sikerült felújítani, de a kézilabdapálya is megújult. Előtte egy bitumenes pálya volt, az még valamikor a 70-es években épült, annak a felújítása történt meg, és kapott egy modern burkolatot. Ez a Kézilabdaszövetségnek a pályázatából valósult meg. Galgamácsa néprajzilag a hagyományait a legutóbbi időkig őrző Galgamente része, népi hagyományait igazi kincsként őrző település. A falu híres szülötte, Vankóné Dudás Juli festőművész, aki gyermekkorától fogva ápolta Galgamácsa szokásait, népművészeti emlékeit, éneklő-játszó csoportokat szervezett a falujában. Az édesanyám a festményeinek a jelentős részét ideadta, sőt, a falubeli emberek a régi használati tárgyakat. Úgyhogy itt most minden úgy van berendezve, ahogy anno volt, a lóca, a sublót, az asztalok. Vankóné Dudás Juli sokoldalú tehetség volt, írt, rajzolt, hímzett és szőtt. Tehetségére Kodály Zoltán is felfigyelt, aki figyelemmel kísérte és segítette munkáját. A hagyományos falusi beépítésnek köszönhetően rengeteg zöldterület van a faluban. A település környéke is erdős, fás, ligetes terület, ahová a turisták mellett a helyiek is gyakran ellátogatnak. Kertek alatt a ludaink megfagynak. Az erdők közepén 1-2 tisztás is előfordul, ezek közül is kiemelkedik a Csúzi rét ennek az érdekessége, hogy található rajta egy nagyon öreg kocsányos tölgyfa. Hány éves a fa? 300. Galgamácsa határában álló kocsányos tölgy nem csak a kora, hanem méretei miatt is igen figyelemreméltó. Az öreg tölgy kerülete majdnem 6 méter, magassága 21,5 méter. Az érdekessége, hogy valamikor akkor ültethették, amikor Ferenc József idején itt, a galgamácsai tömbben elkészült egy vadászkastély. Felesége, Sissi gyakran élvezte ennek a vadászkastélynak a vendégszeretetét, és sokszor megpihent ez alatt az öreg tölgy alatt is. A település polgármestere azt vallja, hogy Galgamácsa története bőséges tárháza annak a kitartásnak, a településhez való ragaszkodásnak, amely az eltelt több száz év alatt megtartotta és mindig fejlesztette a települést. A turizmus fejlesztése érdekében további beruházásokat céloz meg az önkormányzat. Sásd Baranya vármegye északi részén helyezkedik el, a 66-os főút mentén, éppen félúton Pécs és Kaposvár között. A 3000 fős település 2013. január 1-től a Hegyháti járás székhelye is egyben, így közigazgatásilag 27 település tartozik hozzá. A város az elmúlt években ünnepelte a 25 éves várossá avatásának az évfordulóját. Az utóbbi ciklusban tudta meglépni azokat a fejlesztéseket, amik szükségesek ahhoz, hogy ezt a városi rangot most már nyugodt szívvel tudjuk kimondani Sásd tekintetében. Az elmúlt időszakban több milliárd forint kormányzati támogatásra pályáztak sikeresen. Az elmúlt 2-3 évben milliárdos nagyságrendben tudtunk megvalósítani, illetve megkezdeni fejlesztéseket, nagyon sok fejlesztés, beruházás van jelenleg is folyamatban a városban. A helyiek örömére szolgál a folyamatos fejlődés. A helyi old timerek restaurálásával foglalkozó cégnél 5 fő dolgozik. A vállalkozás 2016-tól több pályázatot is nyert. Ha az ember érvényesülni akar, és valamit jót akar csinálni, akkor igazából teljesen mindegy, hogy az ország melyik szegmensében vagy, tehát akkor tudsz fejlődni, és van előrelépés, mind külföld irányában, mind itthon. A cég a régi autók restaurálásához használt műhelyt átalakította. Eddig közel 200 millió Ft támogatást fordítottak a fejlesztésekre. Elég, ha kilép az ember az utcára, mindjárt látja a fejlődést. '17-ben elindítottunk egy GINOP-pályázatot a karosszérialakatos műhelyünk felépítésekor, szerszámozása is egy pályázat révén zajlott. Azóta már több pályázatunk zajlik, mert megragadtam az alkalmat, mert ha van lehetőség akkor miért ne? A városközpontban jelenleg egy jelentős beruházás zajlik fél hektárnyi területen. Ha elkészül az új piactér, teljesen megváltozik a központ látképe. Itt az elmúlt évtizedekben betongarázsokban működtek kisvállalkozások, és ezeknek a betongarázsoknak a helyén épül egy fedett piaccsarnok, ami egy többfunkciós épület lesz. A folyamatosan fejlődő Sásd egyre vonzóbb a fiatal családosok körében. Sásd egy kistelepülés, de funkciókat tekintve mindenünk megvan, ami a városi ranghoz kell. Van óvodánk, bölcsődénk, általános iskolánk, szakközépiskolánk, hamarosan megnyíló tanuszodánk. Azt gondolom, hogy minden olyan közszolgáltatást biztosítunk az idetelepülők számára, amiért érdemes Sásdot választani. A fejlesztések folytatódnak. Már elnyert pályázatokból futópályát, rendezvényhelyszínt és játszóteret, valamint orvosi centrumot építenek. Az új Területfejlesztési- és Operatív Program pályázatai közül Sásdnak valamennyi beadott pályázata nyertes volt, összeségében több mint 1,5 milliárd forintnyi nyertes pályázatunk van, amely támogatási összeg szinte 100%-ban előfinanszírozásban már a számlánkon is van. A 2022-ben átadott új bölcsőde 2 csoporttal működik, és 28 gyermek ellátását és nevelését biztosítja. Ez előtti években is volt egy egycsoportos bölcsődénk, azonban olyan szerencsés település vagyunk, hogy egyre több fiatal család választja lakóhelyének Sásdot, megnőtt a gyermekvállalások száma, és szükség volt arra, hogy bővítsük intézményünket, ezért egy pályázat lehetőségében épült ez a gyönyörű szép, új bölcsődénk, ahol két csoportban tudjuk fogadni a gyermekeket. Az épület, az játékok, a berendezések és minden hozzá tartozó felszereltség a pályázat része volt. Olyan intézményi, strukturális fejlesztéseket kapott a város, illetve a járás maga, ami önmagában is példaértékű. Bölcsőde épült, óvodát fejlesztettünk az általános iskolát felújítottuk, ezen kívül olyan fejlesztéseket tudhat magénak, ami a városközpont kialakítását is lehetővé teszi. Sásdon a pályázatoknak köszönhetően az intézményi struktúra kiépült, a gazdaság élénkítésére és új munkahelyek létrehozására fókuszálnak. A közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, és a turizmus felpezsdítése áll a baranyai település további fejlesztéseinek központjában. Halimba Veszprém vármegyében, Ajkától 13 km-re fekvő egykori bányásztelepülés. A község életében a legnagyobb fordulatot a bauxitbányászat elindulása hozta. Az 1951-ben feltárt bányát egy 2., majd 1973-ban a 3. bánya megnyitása követte. Ez utóbbi Halimba III. néven az akkori Európa egyik legnagyobb kapacitású bányája volt. A termelés Halimbán 2013 februárjában fejeződött be. Gyökereikre nagyon büszkék a lakók, kiállítás is őrzi a bányászok emlékét. Az itt élők vallják, az összetartozás generációról generációra hagyományozódik. A bányákban a bányászok egymásra voltak utalva, a kölcsönös segítségnyújtást a bányán kívül sem felejtették el. Emellett a falu folyamatosan újul is meg. Különböző pályázatokon egyrészt az utakat, járdákat újítják fel, illetve építik ki ennek a hálózatát. Most megújult a katolikus templom toronyrésze is, reményeink szerint a közeljövőben ez aztán majd tovább fog épülni. És általában azt mondhatom, hogy egy erős közösséget találhat ott az ember, hogyha odamegy. Szalai Miklóst halimbai esperesként az egész ország ismerte. Nevéhez fűződik a Halimbárium gyógyteacsalád megszületése. Az ő ismereteire és tudására alapozva hozták létre a Halimbárium néven ismertté vált és forgalmazott gyógyteaféleségeket. Az általa írt könyv szintén a községről kapta a nevét, Halimbai füveskönyv címmel jelent meg. Tevékenységét és emlékét is őrzi a róla elnevezett gyógynövényes kert, mely nem csak turisztikai szempontból fontos. Az óvodások, iskolások is gyakran ellátogatnak ide, közben számos ismeretet szereznek a növényekről. A kertben az az elsődleges célunk, hogy ismereteket adjunk át, és ennek nagyon fontos eszköze az, hogy több mint 300 gyógynövényfaj élőben tanulmányozható a kertben. Az esperes egykori házában egy kiállítás látható, ahol a gyűjteményeit és munkásságát mutatják be. Még az elődöm, a Tóbán János idejében került az önkormányzat tulajdonába ez a ház, és akkor kisebb pályázatokból, illetve önkéntes munkából készült el a háznak a felújítása és benne a kiállítás, és a későbbiekben pedig több pályázat segítségével alakult ki a kertnek a mai formája. A legkisebbek fejlesztéséről is folyamatosan tudnak gondoskodni. 3 óvodai és 1 minibölcsődei csoportjuk van, jelenleg 81 gyermek jár ide. A Magyar Falu Program segítségével megújult az óvoda udvara. Kaptunk egy térköves KRESZ-parkot, amit felváltva színpadként és KRESZ-parkként tudunk használni. Ezen kívül az épület bővítése kapcsán új kerítésszakaszra volt szükségünk, és ezt is a Magyar Falu Programból kaphattuk meg, illetve az udvaron a játéktároló házikónk megújult. Az orvosi rendelő felszerelése is a Magyar Falu Programnak köszönhetően korszerűsödött. Számos olyan eszközt tudtak beszerezni, amelyekkel a súlyos eseteket is el lehet látni. A szoftver, a számítógépek, az orvosi számítógép, illetve a körzeti nővér is egy szuper számítógépet kapott. A nyomtató multifunkcionális, és hát, ugye, egy 21. századi EKG. A sürgősségi táska, az úgy felnőtt, mint csecsemő-kisgyermekek ellátására szolgáló eszközökkel, ballonokkal, lélegeztetőkkel, leszívókészülékekkel. Tehát igyekeztünk mindent, ami beletehető volt, és ugye ez egy 2 éven át futó pályázatban beszerezni. A településen 1200 fő él. Sok a fiatal család. Tavaly 24, ebben az évben ezidáig már 11 kisbaba született. A kicsik és az iskolások kikapcsolódására szolgáló új játszótér is pályázatból valósulhatott meg. Egy nyugodt faluról beszélünk igazából, ahol ismerik egymást az emberek, szeretik egymást az emberek, nagyon sok a program idősebbeknek, fiatalabbaknak. Én azt gondolom, hogy közel van a város, van óvodánk, iskolánk, játszóterünk, orvos. Tehát azt mondom, hogy minden elérhető távolságban van ahhoz képest, hogy egy ilyen kis faluban élünk, én úgy gondolom.

A Hajdú-Bihar vármegyei Tiszagyulaháza virágkorát éli. Köszönhető ez az infrastrukturális fejlesztéseknek és a település egyedülálló virágos közfoglalkoztatási programjának. Dinamikusan fejlődik a Pest vármegyei Galgamácsa, ahol csodálatos természeti környezet és korszerű intézmények várják az ott élőket és oda látogatókat. A 27 települést magába foglaló térség központja Sásd. A folyamatos fejlesztések következtében egyre népszerűbb a fiatal családosok körében. Nem csak a múltjára, de a jelenére is büszke lehet a lendületesen fejlődő Veszprém vármegyei Halimba. Tiszagyulaháza Hajdú-Bihar vármegye legészakibb települése. Három vármegye határának találkozásánál helyezkedik el. 1950 és 1970 között önálló község volt, majd 1990-ig a Debreceni járáshoz tartozott, mint Polgár társközsége. 1991-ben kapta vissza önállóságát Tiszagyulaháza, amely mára országosan egyedülálló, virágos közfoglalkoztatási programjáról lett híres.